Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-23 / 18. szám, péntek

14 Ízvilág ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 23. www.ujszo.com KONYHAI TURPISSÁGOK Amit nem tudtunk a tortákról, a piskótákról ISMERTETÉS Sót mindenfajta sütemény tész­tájába kell tenni, még az édes tész­tába is, mert e nélkül nem lesz fi­nom! A készre kevert piskótatésztát azonnal süssük meg, különben a belekevert levegő elillan, és a tész­ta összeesik. A tortalapot soha ne töltsük be addig, amíg teljesen ki nem hűlt, mert a meleg ellágyítja a krémet. A sütemény tovább marad friss, ha a tésztába egy hámozott almát is esik, de aztán újra felhabosodik. így újra tökéletes állagú krémet kapunk. A habfixálóval a tejszínhab so­káig megtartja formáját. Ha felverés előtt kevés citrom­levet vagy csipetnyi sót teszel a to­jásfehérjébe, a hab nem esik össze. A tojáshab nem esik össze, ha kevés cukrot keverünk bele, mi­előtt teljesen felvernénk! Ha a tortalapot töltés előtt meg­szórjuk habfixálóval, nem ázik át olyan gyorsan a krémektől. reszelünk. Az ízén nem változtat! Ha a sütemény-krémport nem tudjuk időben a tortára kenni, újra átkeverhetjük: először össze­Az étkezési keményítő a süte­ményeknek szebb tartást kölcsö­nöz, lazítja és finomítja azokat. Érdemes a lisztmennyiség egy ré­szét kiváltani vele. A tortabevonók végtelenül egy­szerűvé teszik az édességek díszíté­sét. Mikrohullámú sütőben is fel­olvaszthatok, a tasakból közvetle­nül a süteményre önthetők. Nem esik össze a piskóta, ha a sütő ajtaját egy résnyire nyitva hagyjuk. Támasszuk ki egy hur­kapálca-darabbal! A piskótatészta akkor lesz pu­ha, és marad napokig is friss, ha egy pohár tejfölt vagy egy kis te­jet keverünk bele, és kihűlés után celofánban tartjuk. Ha összemegy a krém, egy csepp olajat kavaijunk bele, és újra sima lesz. A főzött pudingok bőrösödé- sét megakadályozhatjuk, ha közvetlenül a forró puding­ra fóliát terítünk. Ekkor a puding állaga is lágyabb lesz. A puding nem bőrösö- dik meg, ha tálba ön­tés után egy kanál cu­korral megszórjuk. A torta nem csúszkál a tálon, ha cseppnyi mézzel hozzáragasztjuk. Tortát, kalácsot és friss ke­nyeret forró vízbe mártott késsel szeleteljük, (rm) ÍZT JÓI KIFŐZTÜK „Vendégváró specialitásom a majonézes gomba” „Sohasem voltam válogatós - a ’80-as években ezt nemigen lehe­tett megtenni Romániában -, de a finomságokat mindig is kedvel­tem. Talán ezért is gyakorlatilag már gyermekként megszerettem a sütés-főzést, bár mostanság in­kább csak hétvégenként van ilyes­mire időm. Ilyen téren egyébként jól kiegészítjük egymást a felesé­gemmel: ő kevésbé szeret főzőcskézni, viszont szívesen se­gédkezik. A munkaelosztás mond­hatni tökéletes: én bevásárolok, ő megpucolja, előkészíti a hozzáva­lókat, én megfőzöm, aztán pedig ő mosogat - így legfeljebb azon szoktunk vitatkozni, mi is legyen a menü, lévén, hogy én szeretek ki­próbálni új ízeket, vagy akár »ten­geri herkentyűket« is, míg ő ra­gaszkodik a hagyományos ízvilág­hoz. A román konyhából egyéb­ként egyedül a jellegzetes fűszer- növényt, a lestyánt vettem át, savanykás csorbák ízesítésé­hez, a román nemzeti ételnek számító puliszkát nemigen szeretem, bár igen jó variáns lehet köretnek például csirke­vagy gombapaprikáshoz. Ven­dégváró specialitásom a ma­jonézes gomba, melynek az a titka, hogy miután megpirult a hagy­ma, egy-két kés­hegynyi piros- paprikát szó­rók rá, és csak utána adom hozzá párol­ni a gombát. Az igazi ti­tok az, hogy a pirospap­rikát csak néhány pil­lanatig pirí­tom, így fi­nom ízt kölcsönöz a gombának, és a tévhittel ellentétben korántsem lesz keserű. Persze a tejfölös majo­nézbe a kihűlt, olajtól lecsepegte­tett gomba mellett egy csokor pet­rezselyemzöldet, némi borsot is tegyünk, és párolás közben sóz­ni se felejtsük el a gombát. A szüveszteri asztalról szinte sohasem hiányzik nálunk ez az egyszerű, de igen finom étel, amelyhez sohasem hasz­nálok konzervgombát, és így sokkal finomabb lesz. Az utóbbi időben megszerettem a különféle salátákat is, ami­ket rendszerint saját elképze­lés szerint variálok, annak függ­vényében, hogy éppen müyen hozzávalók vannak kéznél. Egy kis Balázs Bence kolozsvári újságíró tonhalkonzervből, egy-egy fejessa­látából, piros húsú paprikából, kis kukoricakonzervből, pár szál zöld­hagymából vagy egy póréhagymá­ból, esetleg pár piros retekből, cit­romlével és sóval fűszerezve máris gyors, egészséges és finom tonhal­saláta készülhet. Persze a tésztáról sem szabad megfeledkezni. Szüle­imnél üyenkor hagyományos sü­temény a havasi kifli és a parfé tészta - előbbit én nemigen készítem, mert sok munka van vele, utóbbit viszont nagyon szeretem, nemcsak azért, mert egyszerű és fi­nom, hanem azért is, mert piskótatésztája nagyon jó alap más süteményekhez. Parfé tészta 5 tojássárgáját, 30 dkg cukrot 10 kanál vízzel eldörzsölünk. 20 dkg lisztet, 10 dkg darált diót, 1 sütőport, 5 tojás felvert habját tesszük bele. Ki­kent, sütőpap­íros tepsiben sütjük, majd ha kész, kibo­rítjuk egy vá­gódeszkára. Miután kihűlt, krémet kenünk rá: 20 dkg vajat elkeverünk 20 dkg porcukorral, 5-6 darált, pörkölt dióval, 2 kanál porká­véval. A tetejét megszóljuk csoko­ládéreszelékkel. A piskótatésztában a 10 deka di­ót helyettesíthetjük 10 deka liszttel, és tetszés szerint ízesíthetjük (pl. reszelt citrom- vagy narancshéjjal, vaníliával stb.) más jellegű kré­mekhez. Miccs - grillkolbászkák román módra Romániában a mititei, azaz ma­gyarosítva miccs a kerti grillezés megkérdőjelezhetetlen kedvence - nemzetiségtől függetlenül. Azok szerint, akiknek Romániáról csak Drakula és a vámpírok jutnak eszé­be, macska- és menyéthúsból ké­szül - valójában azonban semmi különleges nincs benne, hiszen fél kiló sertéshús és ugyannyi marha­hús az alapja, bár az igazi ínyencek a sertéshúst (vagy annak egy ré­szét) birkahússal helyettesítik. A húsokat nagyon apróra - akár két­szeresen is - le kell darálni, majd jól el kell keverni ízlés szerint leg­alább 2-3 vagy annál több gerezd összezúzott fokhagymával, egy de­ci vízzel (vagy csontlével), egy-két kanál olajjal, sóval, borssal, fél mokkáskanál szódabikarbónával (esetleg csipetnyi borsfűvel vagy csomborral). A lényeg, hogy pasz­taszerű masszát kapjunk, amit az­tán néhány órára a hűtőbe teszünk. Sütés előtt 10 cm-es, kb. 3 cm át­mérőjű kolbászkákat formálunk belőle (vizes kézzel könnyebb); mustárral és kenyérrel tálaljuk.” L __.___ IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-maib izvilag@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom