Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-22 / 17. szám, csütörtök
12 Tudomány ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 22. www.ujszo.com A Nobel-díjas tudós John Charles Polanyiként éli mindennapjait, nem sorolja a magyar tudósok közé magát, így csupán magyar származásúnak tekinthetjük Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egyjelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, holnap pedig Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. OZOGÁNYERNŐ Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tett a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk tevékenységével, hogy tudjuk, miért vagyunk büszkék rá. Kevesen dicsekedhetnek oly mély és jelentős szellemi gyökerekkel, mint Polányi János: apai nagyanyja, az Európa-szerte ismert „Cecil mama” Budapest legjelentősebb szellemi szalonját vezette, ahol a kor legjelentősebb gondolkodói napi vendégek voltak. A család tagjai közé tartozott Szabó Ervin, Seidler Ernő, nagybátyja, Polányi Károly, aki világhírű közgazdász volt, Laura nagynénje az ország egyik legjobb történésze, édesapja, Polányi Mihály a fizikai kémia világhírű művelője, a későbbi fizikai Nobel- díjas Wigner Jenő doktori munkájának témavezetője. Mivel a család 1920-tól Berlinben élt, ahova a családfőt munkaköri kötelességei kötötték, 1929. január 23-án, nyolcvan évvel ezelőtt Polányi János a porosz fővárosban látta meg a napvilágot. Mindössze ötéves, amikor Hitler hatalomra jutása után menekülni kényszerülnek, ekkor Polányi Mihály a manchesteri egyetemen vállal munkát. János fia így Angliában végzi tanulmányait, édesapja munkahelyén szerez szakmai képesítést. Mind a baccalaerátusi, mind a mester fokozatot, sőt doktorátusát is a manchesteri egyetemen szerzi meg, ez utóbbit huszonhárom éves korában. Még ebben az évben elnyert egy kanadai ösztöndíjat, aminek eredményeként 1952-54 között az ottani Nemzeti Kutatási Központ munkatársa volt. Ezután a világhírű princetoni egyetem tanársegédje lett, ahol egykoron Wigner Jenő és Neumann János is működött, Albert Einstein pedig agg kora ellenére napi rendszerességgel végezte kutatómunkáját. Mindössze huszonhét éves, amikor a torontói egyetem kémia tanszéke meghívja munkatársai sorába, ahol 1962-ben professzorrá nevezik ki, tizenkét év múltán pedig az intézetvezetői feladatokat is rábízzák. Kutatói tevékenységét illetően édesapja, Polányi Mihály nyomdokaiba lépett. A már John Charles Polányi a vegyi reakciók kinetikáját tanulmányozza, amelynek eredményeit a legrangosabb szakmai lapokban publikálja. A múlt század hatvanas éveiben fedezték fel a lézereket, a szigorúan csak egy hullámhosszú (ún. koherens) fényt kibocsátó forrásokat, amelyért 1964-ben Charles Townes amerikai, Nyiko- laj Gennagyievics Baszov és Alek- szander Mihaljovics Prohorov szovjet tudósokat Nobel-díjjal tüntették ki. A fizikai folyamatokat gyakorlatilag tisztázták, viszont keveset tudtak arról, valójában kémiai jelenséggel is együtt jár-e a kvantumfényforrás működése. Ez épp Polányinak sikerült, aki elsősorban a molekulák energiaállapotainak tisztázásával foglalkozott a vegyi reakciók folyamán. Az atomok és molekulák ütközése során létrejövő energiafolyamatokat kutatva sikerült igazolnia, hogy a vegyi lézereknél a reakció energiája közvetlenül fénnyé alakul át. Eközben kidolgozta az infra-kemilumineszcen- cia módszerét is, ami azon a felismerésen alapul, hogy a gerjesztett molekulák infravörös fényt bocsátanak ki. A kibocsátott fény változásaiból meghatározta a kémiai kötések cserélődését, amiből következtetni tudott a molekulák mozgási és rezgési energiájának hatásából a vegyi reakciók kimenetelére. Kutatásainak Polányi, a nem magyar magyar Nobel-díjas eredményeiről 1970-ben bemutató filmet is készített. Munkásságának jelentőségét Kanadában, Angliában és az Egyesült Államokban tudományos akadémiai tagsággal ismerték el, 1982-ben neki ítélték a Wolf-díjat, amit matematikai Nobel-díjként tart számon a tudományosvilág. Minden nagy tudós álma a halhatatlanok képcsarnokába bejutást biztosító Nobel-díj. Ezt öt- venhét éves korában, 1986-ban kapta meg, Juan Lee, tajvani származású és Dudley Herschbach amerikai tudósokkal megosztva, a hivatalos indoklás szerint „az elemi kémiai folyamatok dinamikája elemzési módszereinek kidolgozásáért”. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a kanadai állampolgárságú Polányi János, bár magyar szülők gyermekeként látta meg a napvilágot (édesanyja Kemény Magda), John Charles Polanyiként éli mindennapjait, nem sorolja a magyar tudósok közé magát, így csupán magyar származásúnak tekinthetjük, noha gyermekkorában a nyarakat budapesti nagymamájánál töltötte. Bár a távoli Újvilágban - amint az ott általános szokás - gyökereit ugyan nem tartja igazán számon, viszont elszakadni tőlük lehetetlen. Annál is inkább, mivel ősei hazájában büszkék rá. Olyannyira, hogy az egri Wigner Jenő Szakközépiskola Nobel-díjasok szoborparkjában felállították mellszobrát. Nem a technika, hanem a tű az akupunktúra titka Valós eredmény, vagy csak placébó jelenség? Titkos szerelmi gyönyört javasol a kínai szexblogíró Önjelölt szexológus: a házasságokat a hűtlenség mentheti meg? BARACS DÉNES-MTI MTI-HÍR London. Akupunktúrával megelőzhető a fejfájás és a migrén, ám a színlelt kezelések, melyeknél szándékosan helytelenül szúrják be a tűket, csaknem ugyanolyan eredményesek - állítják német kutatók. ,Á megállapítás felveti, hogy az akupunktúra előnyei az embereknek a technikában való hitéből erednek” - mondta Klaus Linde, a Mücheni Műszaki Egyetem alternatív gyógymódokat kutató munkatársa, a tanulmány vezetője. Az elemzés, amely több korábbi kutatás eredményeit tekintette át, a Cochrane Review című metaanalíziseket közzétevő szak- folyóiratban jelent meg. „Az akupunktúra klinikai hasznának nagyobb része vélhetően a nem-jellegzetes szúrások hatásának és a placébó jelenségnek tudható be, ami azt jelenti, hogy a jellegzetes szúrási pontok kevésbé fontosak lehetnek, mint amilyennek azt korábban feltételezték” - írja Linde közleményében. Az akupunktúra és az aku- presszúra is a testben futó energiavonalak elméletén alapul. Aku- presszúránál ujjbeggyel vagy erre szolgáló golyócskával nyomják a speciális pontokat, míg az akupunktúránál tűket alkalmaznak. Több korábbi tanulmány kimutatta, hogy mindkét kezelés serkentheti egy hormontípus, az endorfi- nok felszabadulását, melyek csökkentik a stresszt, a fájdalmat és a hányingert. Linde csoportjával két áttekintő elemzést végzett - melyek 33 tanulmány, bennük 6736 férfi és nő adatait tartalmazták - annak megállapítására, mennyire hatékony a technika a fejfájás és a migrén megelőzésében. Megállapították, hogy a legalább nyolc hétig akupunktúrával kezelt embereknél kevesebbszer jelentkezett fejfájás, mint azoknál, akik csak fájdalom- csillapítót kaptak. Migrénnél is a tűk nyertek a tablettákkal szemben, ám a színlelt tűkezelések is hatásosak voltak - állítják a kutatók. A nem súlyos fejfájásoknál az akupunktúra alig valamivel volt eredményesebb, mint a tűk véletlenszerű elhelyezése. „Az orvosoknak meg kell tudniuk, hogy az akupunktúrával összefüggésbe hozható javulás meddig tart, és vajon a kiváló akupunktu- risták valóbanjobb eredményeket émek-e el, mint a csak alapképzéssel rendelkezők” - hangsúlyozta a további vizsgálatok fontosságát Linde. Internetes szextanácsadónak csapott fel egy frissen nyugdíjba ment kínai újságíró, aki egész életében arról álmodozott, hogy egyszer majd ezzel a vonzó témával foglalkozhat. Úgy véli: a házasságot legbiztosabban az védi meg, ha a párok elfogadják a hűtlenség gyakorlatát. Az 59 éves Pan Haj meglehetősen járatlan úton indult el ezzel, mert a szerelmi életnek ugyan nagy az irodalma Kínában, ám korántsem tekintik közéleti témának. Bár a múlt század hatvanashetvenes éveiben zajlott „kulturális forradalom” hivatalos puritanizmusa már a múlté, nyilvános tanácsokat adni arról, hogyan lehet elérni a gyönyört, rámutatni, milyen gyakran maradnak kielégítetlenek a gyengébb nem tagjai a párkapcsolatokban, mindez ma is szokatlan dolog a világ legnépesebb országában. Persze rögtön figyelmet kelt: a blogra már több mint félmillió internetező kattintott rá. A párizsi Le Monde tudósítójának csengcsoui beszámolója szerint Pan Haj elmélete egyszerű: a házasság védelmében eí kell fogadni a hűtlenség gyakorlatát. A kínai férfiak ugyanis, mint írja, ma is csalják asszonyaikat, a hajdani ágyasok hagyománya más formában ma is éí. Ezért asszonyaik frusztráltak, és ezen csak az segítene, ha ők sem adnák alább. Az önjelölt szexológus gyakorlati tanácsokkal is szolgál: nappal kell szexeim, amikor a házastárs nincs otthon, mert dolgozik. Isten őrizzen attól, hogy az igazságot elárulják a felszarvazott férjnek, akikkel éppen azért maradhat fenn a házasság, mert délután már megvolt a tiltott szerelmi öröm az ágyban. A férfiakat is hűtlenségre bíztatja honlapján az önjelölt szextanácsadó, a nekik szóló gyakorlati tanácsokban pedig azt fejti ki, hogy lényegtelen a behatolás módja. Nem számít az erekció, „két ujjal és egy nyelvvel is boldoggá lehet tenni a nőket” - hangzik nem éppen macsó javaslata. A Le Monde tudósítója Cseng- csouba, Honan tartomány székhelyére utazott, hogy ott interjút készítsen az internetes szerelmi guruval, aki különben a Macao közelében lévő Csuhaj különleges körzetben él. Itt Pan Haj elmondta, érdeklődése a szerelmi élet - pontosabban a szerelmi tilalmak által az emberek viselkedésére gyakorolt hatás - iránt a kulturális forradalom idejére nyúlik vissza. A férfi annak a korosztálynak a tagja, amelyet a középiskola elvégzése után azokban az időkben évekre falura küldtek, hogy „átneveljék őket a parasztok” - elsősorban a Mao Ce-tung pártvezető által hirdetett egyenlősítő elvek jegyében. Egyike volt a „tanult fiataloknak”, akiket a falusi világ kemény realitásával kívántak forradalmi nemzedékké edzeni. „Ott, a parasztok körében fedeztem fel a szexualitást. Számomra és hozzám hasonló társaim számára meglepő volt tapasztalni, hogy a vidéki emberek magatartása sokkal szabadabb. Nekünk azt mondták, hogy a parasztok igazi forradalmárok. Nos, egyáltalán nem, hacsak azt nem számítjuk, hogy egy csatornaépítő csapat minden tagja összeszűrte a levet a konyhalányokkal.” A nyolcvanas években újságíróként Pan Haj sokat foglalkozott azzal, mi a helyzet a nemi betegségek terén Honan tartományban, ahol később komoly problémát jelentett a fertőzött vér által terjesztett HIV-fertőzés is. Amikor pedig egy „szexuális eltévelyedéssel” vádolt egyetemista lányt interjúvolt meg azzal kapcsolatban, hogy a fiatal nő párhuzamosan két férfival tartott fenn nemi kapcsolatot, Pan Hajnak szembesülnie kellett azzal, hogy a hatóságok által hirdetett nemi erkölcs ellentétes a gyönyörszerzésre irányuló reális vággyal. E tapasztalatok nyomán indította meg hetente egyszer jelentkező szexuális tanácsadó rovatát lapjában, de azt a tartományi propagandabizottság hamarosan betiltotta - holott Pan Haj szerint a szigorú szexuális fegyelmet hirdető funkcionáriusok nem egyszer ugyanazok a férfiak, akik éjszakai bárokba járva csalják feleségüket és karaoke-szá- mokat énekelnek prostituáltakkal. Pan Hajt sokan ostorozzák merész nézetei miatt, mások viszont egyetértenek vele. A blogger szerint a szerelmi élet nyomora gyakran azzal magyarázható, hogy sokan egyedül társadalmi előmenetelük szempontjai szerint választják ki párjukat. „így az asszonyok számára nincs más megoldás, mint a hűtlenség. Ezt a házasság szilárdságának védelmében mondom, ami a társadalmi stabilitás alapja” - idézte a szexológiát eredeti társadalomfilozófiával párosító újságírót a Le Monde, hozzáfűzve, hogy a férfi szerint a monogámia „csak a történelem egy bizonyos időszakára jellemző.” Ä tudósító megkérdezte Pan Hajt, hogy saját párkapcsolatában is alkalmazza-e teóriáját, és igenlő választ kapott. A részletek iránt azonban nem érdeklődött tovább. Genetikai áttörés Nikotinmentes cigaretta London. Japán tudósok azonosították a gént, amely a dohánynövény gyökeréből a leveleibe szállítja a nikotint. A felfedezés a későbbiekben nikotinmentes cigaretta előállítását eredményezheti a The Daily Telegraph szerint. Jazaki Kazufumi, a Kiotói Egyetem növényekkel foglalkozó molekuláris biológusa három kutatási évet fordított arra, hogy a nikotin szállításáért felelős Nt-JATl jelű gént azonosítsa. Mint elmondta, következő célja, hogy olyan cigarettát hozzon létre, amelynek íze a dohányé, ám nem ártalmas az emberi egészségre. „Következő kísérleteinkben olyan dohánynövényeket termesztenénk, amelyeknek nincs nikotin a leveleikben, noha lehetnek még problémáink ebben” - mondta a japán kutató a brit lapnak. Jazaki szerint előfordulhat például, hogy ha megakadályozzák a nikotin eljutását a dohánynövény leveleibe, annyira felhalmozódik a mérgezőanyag a gyökérben, hogy elpusztul a növény. A japán lakosság körében viszonylag nagy a dohányzók aránya, egy 2008. májusi felmérés szerint a férfiak közel 40 százaléka, a nők 13 százaléka dohányos. Jazaki úgy véli, hogy áttörést jelentő eredménye segíthet majd azoknak, akik le akarnak szokni a cigarettáról. Sokan ugyanis hiába alkalmaznak nikotinpótlást, hiányzik nekik a dohányzás élménye, az ahhoz kapcsolódó szertartás. (mti) (Illusztrációs felvételek)
