Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-22 / 17. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 22. Az új közlekedési törvény szerint fizetős parkolóhelyen nem szabad érvényes jegy nélkül várakozni Februártól gyakrabban ellenőrzik a parkoló autókat Jó lesz, ha nem hagyjuk figyelmen kívül a parkolózónára vonatkozó táblát, mert könnyen kerékbilincset szerelhetnek az autónkra (Kis Kata felvétele) Komárom. Az elmúlt hónapokban a városban nagyon fellazult a fegyelem a parkolódíjak fizetése terén. Szárnyra keltek ugyanis olyan hírek, hogy nem jogos a díjbeszedés, a városi rendőröknek nincs jogalapjuk kerékbilincset helyezni a jegy nélkül parkoló autókra. V. KRASZN1CA MELITTA Többen nehezményezték, hogy a városi rendőrök a magán parkolótársaság embereivel közösen végzik az ellenőrzéseket. Ezeket a véleményeket egyes városi képviselők is osztották, aminek végső soron az lett a következménye, hogy az autósoknak több mint a fele nem váltott jegyet. „Több polgár felkeresett minket, az internetes fórumokon is vitatéma volt ez, és az elmondottakból, leírtakból az szűrhető le, hogy sokan félinformációk, félretájékoztatás alapján alkottak véleményt - mondta Ferenczi Tibor, a parkolórendszert működtető Activ Kft. ügyvezető igazgatója. - Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy ha mi kibéreltük a várostól a közterületek azon részét, ahol a parkolóhelyek vannak, akkor miért segít nekünk, azaz egy magántársaságnak a városi rendőrség a bírságok kiszabása során? Miért nem jogi úton hajtjuk be az elmaradt díjakat? Ha viszont nem béreljük a területet, akkor mi alapján szedjük a díjat?” Ferenczi Tibor szerint elsősorban azt kell leszögezni, hogy az Activ Kft. nem bérli a közterületet, csupán műszakilag és perszonálisán biztosítja a parkolási rendszer működtetését Komáromban. Valamennyi bevétel, ami a parkolódíjakból, az éves parkolókártyákból, a belvárosi zónába való behajtásból származik, a várost illeti, a társaság pedig a várossal kötött szerződés alapján részesül a bevételből. Ezt a tényt megerősítette Kovács Péter, a városi hivatal vezetője is. „Mivel a pénz a városi kasszába folyik be, a város költségvetését növeli, jogos, hogy a városi rendőrök is közreműködjenek a bliccelők kiszűrésében, és elrendeljék a kerékbilincs felszerelését. Tudni kell, hogy a büntetésből befolyó összeg kizárólag az önkormányzat bevétele, abból a parkolótársaság egy fillért nem kap” - tette hozzá Ferenczi Tibor. Rozsnyó Lajos, a városi rendőrség parancsnokától megtudtuk: mivel más településeken is felmerült hasonló probléma, a Városi és Községi Rendőrségek Parancsnokainak Társulása korábban jogmagyarázatot kért a kérdésben. „Eszerint a pénzdíjas parkolókban jogosultak vagyunk bírságot kiszabni, ha valaki nem fizet a parkolásért” - mondta. A február elsejével életbe lépő új közúti törvény is egyértelműen fogalmaz e tekintetben. A 25. paragrafus o) pontja kimondja: a vezetőnek nem szabad járművével megállni és várakozni fizetős parkolóhelyen, ha nincs érvényes parkolójegye. Ferenczi Tibortól megtudtuk, februártól gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, két autós munkatársuk mellett gyalogos ellenőrök is járják majd az utcákat és figyelmeztetnek, ha jegy nélkül parkoló járművet látnak. „Nem célunk a bírságolás, az az érdekünk, hogy minél többen megvegyék a parkolójegyet és helyreálljon a fizetési fegyelem” - mondta. Ez egyébként a város érdeke is, hiszen az idei költség- vetés 146 ezer euró (4,4 millió korona) parkolódíjakból származó bevétellel számol. A csatornázási munkálatok összköltségvetése közel 6 638 784 euró (200 000 000 korona) Környezetvédelmi és városrendezési tervek ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Zselíz. Több nagy környezetvédelmi és városrendezési projektet nyújt be idén a Garam-parti város az EU-s alapokhoz. Összesen 27 projektjavaslatot dolgoztak ki a szakemberek mintegy 13 277 568 € (400 000 000 korona) értékben. Ez összességében közel 663 878 e (20 000 000 korona) önrészt jelentene a város számára. Ekkora összeget természetesen nem tudna az önkormányzat kigazdálkodni, így ha szükséges, kölcsönt venne fel. Bakonyi Pál polgármester elmondta, a város igénybe vehető hitelkerete jelenleg 1 792 472 euró (54 000 000 korona), tehát ha sikeresek lennének a pályázatok, nem lenne akadálya akár az összes elképzelés megvalósításának sem. A városi kép viselők úgy döntöttek, egyebek között két új projektet és három, egyszer már elutasított pályázatot is benyújtanak idén. A legnagyobb a városi csatornázás befejezésének projektje, ennek költségvetése eléri a 6 638 784 eu- rót (200 000 000 korona), tehát az önrész ebben az esetben 331939c (10 000 000 korona). Gubík Emese, a városi hivatal koordinátora elmondta, a munkálatok a két városrészt, a közigazgatásilag Zselízhez tartozó Garammikola és Szódó községet érintik, valamint a város területének negyven-ötven százalékát. A csatornahálózatot a Nyugat-Szlovákiai Vízművek kezeli, a cég tervei között is szerepelt a kiépítés befejezése, de csak 2010 után kezdődtek volna meg a munkálatok. A város nem akart ennyit várni, ezért úgy döntött, maga pályázza meg a szükséges összeget. Még tavaly 38704 c (1 166 000 korona) értékben elkészült az építési engedélyhez szükséges tervdokumentáció, ezt városi forrásokból finanszírozták. Sikeres pályázat esetén legkorábban 2009 végén, legkésőbb 2010 tavaszáig megkezdődnek a munkálatok, és legalább három évig tartanának. Jelenleg folyik egy másik nagy projekt dokumentációjának kidolgozása, a város központjának teljes felújításáról van szó. A pályázati feltételek alapján egy lakosra hozzávetőleg 332 € (10 000 korona) igényelhető ilyen célra, tehát összességében hozzávetőleg 2323 574 euróig (70 000 000 korona) lehet pályázni. A belvárosi járdák, a zöldterületek, a közvilágítás, a városi padok, a buszmegállók felújítását tenné lehetővé a projekt. A tervek kivitelezéséhez hozzávetőleg 66 388 euróra (2 000 000 korona) van szükség, (fin) Idén ismét benyújtják 2008-ban két, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos pályázatot nyújtott be a város, amelyeket akkor elutasítottak. Mivel a projektek másodszor is benyújthatók, az önkormányzat ismét él az alkalommal. A szelektív hulladékgyűjtést szolgáló telep kialakítása 248 954 euróba (7 500 000 korona) kerül, ehhez 11 618 € (350 ezer korona) önrész kell. A zöldhulladékot feldolgozó biofermen- tor kialakítására pedig több mint 730 266 euróra (22 millió korona) lesz szükség, ebben az esetben 39 841 c (1 200 000 korona) önrésszel kell számolni. A szlovák alapiskola négy épületének felújítására is kértek 1 327 756 eurót (40 millió korona), az a pályázat sem járt sikerrel. Idén újra megpróbálják, (fin) Egyedi szociális programot vezetett be az önkormányzat az alapiskola megtartása érdekében Anyagi támogatást kapnak az érettségizettek GULYÁS ZSUZSANNA Muzsla. „Az a település, amelynek nincs iskolája, pusztulásra' van ítélve” - vélekedik Drapák Károly, Muzsla polgár- mestere. A Párkánytól mindössze néhány kilométerre fekvő község önkormányzata minden lehetséges eszközei megpróbálja fenntartani az alapiskolát. Egyedi programot vezettek be, amelynek keretén belül minden muzslai iskolás anyagi támogatást kap az önkormányzattól a középiskola sikeres befejezése után, amit továbbtanulásra, vállalkozás beindítására vagy akár lakásproblémái megoldására fordíthat. „A támogatás odaítélésének egyedüli követelménye az, hogy a gyerek Muzslán végezze el az alapiskola mind a kilenc osztályát, így a szakmunkás- képző vagy más, érettségivel végződő középiskola befejezése után az egykori muzslai diák 90-100 ezer korona támogatást kap a községtől. A beutazók a teljes összeg 60 százalékát kapják meg. Mivel új kezedeményezésről van szó, a jelenlegi kilencedikesekre ez még nem vonatkozik, de a mostani elsősök középiskolai tanulmányaik befejezése után már megkaphatják a támogatást. Azért, hogy az idei végzősök se legyenek megrövidítve, kitaláltuk, hogy a középiskola sikeres befejezése után ők kéthavi átlagbérnek megfelelő összeget kaphatnak. Mivel Muzslán nincs szlovák iskola, néhány gyerek a párkányi szlovák alapiskolát látogatja, s mivel ezt azért teszik, mert mi nem tudjuk biztosítani a szlovák nyelvű oktatást, egyértelmű, hogy ők is megkapják a teljes összeget” - mondta a község első embere. A környék falvaiból iskolabusz szállítja a tanulókat a muzslai alapiskolába, így egyre több kar- vai és ebedi gyerek jár ide, de a polgármester szerint a jövőben előreláthatólag Béláról és Libádról is lesznek diákjaik. „Idén eró- pai uniós pályázaton nyert pénzből végre sikerül felújítanunk az alapiskola épületét. Ez a 94 éves patinás épület a falu egyik ékessége, melynek főutca felőli bástyáját tavaly új ítottuk fel, idén sor kerül a másikra is. Hőszigeteljük az épületet, kicseréljük az ajtókat és az ablakokat, ebből a pénzből felújítjuk a villanyhálózatot és a fűtésrendszert is” - nyilatkozta lapunknak Muzsla polgármestere, és hozzátette: nagyon örül, hogy azon kevés szerencsésnek mondható község közé tartoznak, amelyek a sikeres pályázatoknak köszönhetően végrehajthatnak egy ekkora beruházást. Tavaly sikerült részben felújítani az óvoda épületét és az óvodába vezető járdát. Nem remélhet támogatást a Bytkomfort Kft. Komoly tervek a biogázzal _____________________Régió 5 ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Hétfőn megkezdték a fűtését, kedden pedig újra megnyitották a városi uszoda kapuit. Az érsekújvári lakáskezelő- ség január 8-án a gázválság miatt zárta be a létesítményt. Az 51 százalékban városi tulajdonú Bytkomfort cég - amely az érsekújvári és ógyallai lakások mellett néhány pozsonyi lakás és egy kórház fűtését is biztosítja - a gázválság idejére öt százalékkal csökkentette a hőszolgáltatást. Tóth Istvántól, a cég ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a Bytkomfort Kft. rég elkészítette a biogáz programját. Elsősorban a szalma biomasszaként való újrahasznosításában látják a lehetőséget. A biomasszatüzelés kapcsán mindenekelőtt a szalmatüzelésre gondoltak, mert a szalma az a mezőgazdasági melléktermék, amely a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre. A szakirodalom szerint tonnája kb. 15 GJ hőenergiát képvisel. Amíg azonban a Bytkomfort Kft. több mint ötven százalékban önkormányzati tulajdonban van, a cég vezetése nem kaphat európai uniós támogatást a megújuló energiaforrás hasznosítására. Gejza Pischinger polgármestertől megtudtuk, a korszerű energiaforrás újrahasznosítása érdekében a város vezetése nem mondhat le a többségi tulajdonrészről. „Talán inkább az államnak kellene változtatni eddigi politikáján, hogy a Bytkomforthoz hasonló cégek számára is lehetővé tegye a biogáz-program megvalósítását európai uniós támogatással” - mondta Pischinger. (száz) Tóth István, a Bytkomfort Kft. ügyvezető igazgatója elárulta: elkészült a cég biogáz programja (Csuport István felvétele) Anna néni soha nem hagyta el szülőfaluját 105 éves Sókszelőce legidősebb lakosa ÚJ SZÓ-HÍR Sókszelőce. Január húszadikán töltötte be 105. életévét Fehémé Született Supená Anna. A vág- sellyei járásbeli falu legidősebb lakosa Sókszelőcén született és itt él ma is. Miután férje a 2. világháborúban elesett, Anna néni 39 évesen megözvegyült, azóta egyetlen lányával Hátasné Fehér Idával él. Két unokája született (egyik sajnos már meghalt), öt dédunokája és öt ükunokája van. A születésnapi ünnepséget vasárnapjanuár 18-án tartották, lánya Ida aznap ünnepelte 79. születésnapját. (gl) A 105 éves Fehér Anna néni (jobbra) 79 éves lányával, Idával (Képarchívum) AJÁNLÓ Január 22. (csütörtök) Komárom - 17.00: Hazai csokor - ünnepi műsor a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Csemadok Kossuth téri székházában. Dráfi Mátyás színművész csehszlová- ldai magyar költők verseit adja elő. (vkm) Komárom -18.00: Nekünk Mohács kell? - Ady Endre Emlékest a magyar poétakirály halálának 90. évfordulója tiszteletére a Selye János Gimnázium dísztermében. Közreműködik: Jónás Csaba (vers), Nagy Ferenc (vers), Orosz Mihály (ének-gitár) és Tarics Péter (vers). Szakmai bevezetőt mond Mózes Endre gimnáziumi tanár, (vkm) Január 24. (szombat) Komárom - 19.00: jótékonysági labdarúgó mérkőzés a városi sportcsarnokban, amely során a rendőrség és a Komáromi Kajak Klub versenyzői mérik össze erejüket. A belépti díj tetszőleges, a bevételt a szervezők a komáromi kórház gyermekosztályának javára ajánlották fel. (vkm)