Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-20 / 15. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 20. Külföld 9 Obama: a nemzet háborúzik, a gazdaság válságban van, az emberek aggódnak a jövőjük miatt, a kihívások súlyosak Amerika megújulásának ünnepe a beiktatás Az elnöki és az alelnöki pár az ünnepségsorozat megnyitásakor (SITA/AP-felvétel Washington. Az 56. amerikai elnöki beiktatási ünnepség- sorozat az Egyek vagyunk üzenet jegyében nyílt meg. „Egy nemzetként, egy népként haladhatunk előre, Amerika alapítóinak szellemében” - mondta vasárnap este százezrek előtt Barack Obama a washingtoni Lincoln-emlékműnél, amikor megnyitotta a beiktatási ünnepségeket. ÖSSZEFOGLALÓ Obama, akit helyi idő szerint ma délben iktatnak be hivatalába, ugyanott szólt a tömegekhez, ahol a feketék egyenjogúságáért küzdő Martin Luther King tiszteletes 1963-ban elmondta legendás, Van egy álmom kezdetű beszédét. King születésnapját tegnap ünnepelte Amerika, ez a nap nemzeti ünnep azUSA-ban. Obama arról beszélt, hogy a nemzet háborúzik, a gazdaság válságban van, és az amerikaiak aggódnak a jövőjük miatt, a kihívások súlyosak. Hangsúlyozta, hogy Budanov-ügy Agyonlőtték az áldozat védőügyvédjét Moszkva. Fényes nappal agyonlőtték Moszkva belvárosában Sztanyiszlav Markelov ügyvédet, aki a Budanov-ügyben a megölt Elza Kungajeva családjának védőügyvédje volt, s egyéb csecsenföldi jogsértésekkel is foglalkozott. Az ügyvédet közveden közelből, hangtompítós pisztollyal lőtték le. A merényletben megsebesült egy vele lévő Idslány, és súlyos fejlövést szenvedett a Novaja Gazeta című ellenzéki lap szintén Markelowal tartó munkatársa, Anasztaszija Baburova, aki életveszélyes állapotban van. Baburova számos cikket írt a Budanov elleni perről és Elza Kungajeva családjának életéről. Jurij Budanov ezredest 2003-ban 10 évi fegyházra ítélték, mert 2000-ben Csecsenföldön megfojtotta a 18 éves Elza Kungajevát, állítólag azért, mert orvlövésznek vélte. Budanov az első magas rangú orosz tiszt volt, akit csecsenföldi jogsértés miatt elítéltek. A múlt csütörtökön, büntetése felének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezték. A gyükos szabadon engedése Csecsenföldön erősen felkavarta a kedélyeket. A Markelov elleni tegnapi merénylet sokkolta a moszkvai jogvédő szervezeteket. (MTI) a gazdaság rendbetételéhez valószínűleg több évre lesz szükség. Időnként lesznek visszalépések, a nemzet kitartására lesz szükség. De az ország előtt tornyosuló feladatok ellenére remény tölti el, hogy az USA átvészeli a nehéz időket és az államalapítók álma tovább él, mert a nép hisz abban, hogy „bármit el lehet érni Amerikában” és bebizonyította, „azok, akik szeretik ezt az országot, képesek megváltoztatni”. Megígérte: minden nap a nép hangját fogja magával vinni, amikor belép az elnöki irodába a Fehér Házban. A beiktatási ünnepségek, amelyek most először tartanak négy napon át, Obama beszéde után ingyenes megakoncerttel folytatódtak olyan sztárok részvételével, mint Bruce Springsteen, U2, James Taylor, Stevie Wonder, Beyonce, Bono, Usher, Shakira és Sheryl Crow. A mai eskütételt ünnepi parádé követi a Capitolium és a Fehér Ház között a Pennsylvania sugárúton. Obama beiktatása alkalmából 10 hivatalos bált tartanak, ezenkívül városszerte több tucat nem hivatalos rendezvény lesz. Az ünneplés a holnap reggeli nemzeti imával fejeződik be. Ma a várakozások szerint minden korábbinál nagyobb, 2-3 milliós tömeg fogja ünnepelni - rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette - Washington belvárosában az első afroamerikai elnök hivatalba lépését. Az aggodalmak miatt a múlt héten már Obama is igyekezett mérsékelni a tömeget, a várható nehézségekre hivatkozva azt sugallta: kényelmesebb otthon maradni és a televíziók képernyőjén követni az eseményeket. Szakértők szerint egy ekkora tömeget a legnagyobb előkészülettel, a legszélesebb körű biztosítással sem lehet teljesen kordában tartani. Nem lehet teljesen kizárni egy esetleges merényletet, vegyifegyver- vagy bombatámadást, jóllehet 7500 katona, 10 ezer nemzeti gárdista és 25 ezer rendőr lesz szolgálatban. A biztosítást az elnök biztonságára ügyelő titkosszolgálat irányítja, 99 szövetségi, állami és helyi biztonsági szervezet küld embereket az eseményekre, az FBI 600 ügynöke lesz jelen a helyszínen, a Capitolium saját rendőrségének mind az 1600 tagja szolgálatban lesz. (MTI, ú) ségviselőit, hogy a tartós gázai övezeti tűzszünetről egyeztessenek. Egyébként Egyiptom tegnap írásbeli megállapodást kötött Izraellel azokról az intézkedésekről, amelyekkel meg lehet akadályozni az arab országból a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészést. Mahmúd Abbász palesztin elnök nemzeti egységkormány létrehozására tett javaslatot. Á palesztin nemzeti egységkormány készítené elő az egyszerre megtartandó törvényhozási és elnök- választást a Gázai övezetben és Ciszjordániában, és foglalkozna az újjáépítéssel. A Hamász mozgalom, Abbász ellenfele egyelőre nem reagált a felvetésre. A palesztin elnök azt is bejelentette, hogy szükségesnek tartja az összes palesztin frakció sürgős tanácskozását, amelyet szerinte Egyiptomban tarthatnának meg. Abbász elnök minderről az Arab Liga (AL) Kuvaitvárosban tartott csúcsértekezletén beszélt. A tanácskozáson az AL 22 tagja közül 17 képviseltette magát a vezetőjével. A szaúdi uralkodó bejelentette, országa egymilliárd dollárt ad a Gázai övezet újjáépítésére. Bírálta Izraelt, mert túlzott erővel lépett fel az övezetben, és kijelentette, „egy csepp palesztin vér többet ér a világ minden pénzénél”. (MTI, ú) Az unió nem akar pénzt adni az újjáépítésre, amíg a Hamász kormányoz az övezetben Izrael Obama beiktatásáig kivonul Gázából összefoglaló Jeruzsálem/Gáza/Kuvaitvá- ros/Kairó. Az új amerikai vezetésnek tett gesztusként az izraeli hadsereg Barack Obama keddi beiktatásáig kivonul a Gázai övezetből. A kivonulás időpontjáról ez az első hivatalos információ azóta, hogy Izrael szombaton egyoldalúan tűzszünetet vállalt a december 27-én kezdődött offen- zívában. Ehud Óimért miniszter- elnök vasárnap este Jeruzsálemben, hat európai állam- és kormányfő társaságában csak annyit mondott, hogy Izrael mielőbb kivonul az övezetből. Izraelben és a Gázai övezetben is betartották tegnap a tűzszünetet. Az éjszaka újabb rakétatámadás sem érte Izraelt a palesztin terület felől. Gáza utcáin tegnap, három hét után először ismét a Hamász rendőreit lehetett látni. Az Európai Unió a gázai tűzszünet után meghatározó szerepet fog vállalni a békefenntartó misszióban -jelentette ki tegnap az EB külügyi biztosa. Benita Ferrero- Waldner egy osztrák rádiónak azt mondta, az unió megfigyelőket akar küldeni, hogy ismét megnyithassák a határátkelőket. Az épületeket és az infrastruktúrát azonban mindaddig nem fogják helyreállítani, amíg a müitáns Hamász kormányoz a Gázai övezetben - tette hozzá, azt sugallva, hogy Gázában csak akkor számíthatnak nemzetközi segítségre az újjáépítéshez, ha a mérsékelt Mahmúd Abbász palesztin elnök pártja, a Fatah visszatér a területre. Az EU brüsszeli központjában csekély lelkesedéssel fogadták, hogy Európának részt kell vállalnia az újjáépítésben. Az uniónak „nem egyszerűen az a szerepe, hogy megtérítse a károkat” - vélekedett Louis Michel, az EU fejlesztéspolitikai biztosa. Nemzetközi viszonylatban az EU adja a palesztinoknak a legtöbb segélyt, tavaly ez pontosan 486 millió eurót tett ki. Palesztin adatok szerint a nagyrészt EU-pénzekből épült minisztériumokat is lerombolta az izraeli hadsereg az offenzívában. Egyiptom, amely az előző, tavaly decemberben megszakadt tűzszünet ügyében is közvetített a szembenálló felek között, csütörtökre Kairóba hívta az izraeli kormány képviselőit és a különböző palesztin szervezetek tisztHallgattak tegnap az izraeli fegyverek. Volt idő egy kis bütykölésre, olajozásra. (Reuters-felvétel) Történelmi SPD-vereség - már mindenki az őszi esélyeket latolgatja Ünnepnappá tették Tibet törvénytelen megszállását Alulmúlták magukat a szocdemek Kínai történelemhamisítás ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Történelmi vereséget szenvedtek a német szociáldemokraták (SPD) az előrehozott vasárnapi hesseni tartományi parlamenti választásokon. Hessen az idei „szuperszavazási” év nyitányát, közvetve pedig az első országos politikai hangulatfelmérést jelentette Németországban. Az SPD Hessenben még soha nem szerepelt olyan rosszul, mint a mostani választásokon, korábbi szavazatainak csaknem 13 százalékát veszítve el. A választások fő nyertese a szabaddemokrata FDP, amely jelentősen előretört az egy évvel ezelőtti eredményhez képest. Az eddig kisebbségben kormányzó konzervatív CDU a helyi törvényhozás legerősebb pártjaként rendkívül csekély mértékben ugyan, de megszilárdította helyi pozícióit. Ezért valószínű, hogy CDU-FDP koalíció alakul a nyugati tartományban. A hivatalban lévő Roland Koch (CDU) miniszterelnök azonnal bejelentette, hogy az FDP-vel kíván kormányt alakítani, s a liberálisok is késznek mutatkoztak erre. A súlyos vereség nyomán lemondott tisztségeiről Andrea Ypsilanti, az SPD tartományi elnöke. Az őszi országos választásokig a hessenin kívül még 14 választást rendeznek Németországban, májusban államfőt választanak, júniusban pedig az európai parlamenti választásokat tartják. Valamennyi szavazás közvetve befolyásolhatja az országos választás eredményét. Megfigyelők szerint nőtt az esélye annak, hogy a jelenlegi nagykoalíciót ősszel is a CDU/CSU és az FDP koalíciója válthatja fel. A konzervatívok és a liberálisok az elmúlt hetekben többször tettek üyen értelmű nyilatkozatot. (MTI,ú) MT1-H1R Peking. A jobbágyság alóli felszabadítás napjává nyilvánította március 28-át Tibetben a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt álló tartományi parlament. 1959. március 28-án egy Kína-el- lenes felkelés leverése után feloszlatták a tibeti kormányt, a dalai láma pedig mintegy százezer követőjével indiai száműzetésbe menekült. A hivatalos pekingi értékelés szerint „1959 márciusában felszabadították az istenkirályi kormányzati rendszer és a jobbágyság alól” Tibetet. A tibeti nép támogatását élvező tibeti emigráns kormány viszont úgy ítéli meg, hogy '59-ben valójában rabságba taszították a tibetieket. Emigráns tibetiek és emberi jogi szervezetek botrányos történelemhamisításnak minősítették az ügyet. A Társaság a Veszélyeztetett Népekért nevű német szervezet állásfoglalása szerint semmi sem indokolja, hogy „Tibet nemzetközi jogot sértő megszállását” ünnepnappá tegyék. Kína felkészült arra a lehetőségre, hogy idén is zavargások törnek ki a tibeti fővárosban, Utászában, akárcsak tavaly márciusban. RÖVIDEN Medvegyev szankcionálna Moszkva. Rendeletben tiltotta meg tegnap Dmitrij Medvegyev orosz elnök hadiipari termékek szállítását Grúziába. Egyúttal gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba mindazon országok vagy szervezetek ellen, amelyek grúziai fegyverszállításaikkal ingataggá teszik a térséget. Az elnöki rendelet szerint Oroszországból ezentúl senki se szállíthat Grúziába katonai rendeltetésű termékeket, fegyvereket és hadi- technikát, sem olyan, „kettős rendeltetésű” árukat, amelyek felhasználhatók katonai célokra. A rendelet megtilt minden olyan szállítási, tanácsadási, kiképzési vagy más szolgáltatást is, amely katonai téren segítené Grúziát. A jogszabály hangsúlyozza emellett, Moszkva korlátozni fogja a katonai együttműködést is azon országokkal vagy szervezetekkel, amelyek orosz vagy szovjet fegyvereket, illetve hadfelszerelést szállítanak Grúziának. (MTI) Karadzsics panaszkodik Hága. Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető tegnap, a hágai törvényszéken folyó perének tárgyalásán bírálta, hogy nem biztosítottak számára elegendő anyagi eszközt a védelméhez. Karadzsics szerint a törvényszék úgy akar nyomást gyakorolni rá, hogy feltételeket szab a védői költségek megtérítéséhez. „Ha elfogadom, hogy ügyvéd képviseljen, a kifizetések rendben megtörténnek. Ha viszont saját magamat képviselem, jóval kevesebb lesz a kifizetés” - jelentette ki. Azt is felpanaszolta, hogy NATO- katonák december 2-án átkutatták a felesége boszniai otthonát. (MTI) Kémhisztéria Teheránban Teherán. Az iráni kormány felszámolt egy amerikaiak támogatta kémhálózatot, amely az ország iszlám rendszerének megdöntésére tört - közölte az iráni televízió a hírszerzési minisztérium kémelhárítási osztályának vezetőjére hivatkozva. Az illetékes elmondta, a hálózat fő tagjait azonosították és őrizetbe vették. Annyit tett még hozzá, hogy az amerikai CIA 32 millió dollárt költött az összeesküvésre. A hivatalos Fars hírügynökség szombaton azt jelentette, a teheráni bíróság börtönbüntetésre ítélt négy iránit, akik az amerikai külügyminisztérium és a CIA támogatásával a kormányt próbálták meg- dönteni. Az elfogottak között van két iráni orvos, Áras és Kamjár Alej. A két fivér külföldön is ismert az AIDS-ví- rus elleni küzdelméről, és tavaly júniusi letartóztatásukról amerikai civil szervezetek számoltak be egy hónappal később. Irán szerint a 32 milliós költségvetéssel működő csoport feladata az volt, hogy társadalmi válságokat szítson, tüntetéseket szervezzen, és beavatkozzon az etnikaikérdésekbe. (MTI)
