Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-19 / 14. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 19. Sportvilág - a nemzet sportolója 17 Albert Flórián, az egyetlen magyar Aranylabdás, elégedett a játékos-pályafutásával, csak azt sajnálja, hogy nem sikerült világversenyt nyernie A Fradi-stadion a Császár második otthona ALBERT-50! labdát suttyomban adták volna át. „Emlékszem, úgy volt, hogy a Népstadionban, a szovjetek elleni Eu- rópa-bajnoki mérkőzés előtt kapom meg. De mivel megsérültem, ezért csak az összecsapás utáni banketten vehettem át a France Football főszerkesztőjétől a Gun- del Étteremben.” Legyőzték a Juventust Klubszinten 1965-ben ért csúcsra a Fradi: Torinóban a Juventus- szal szemben elhódította a Vásárvárosok Kupáját (az UEFA-kupa elődje). „Pedig a New York-i torna miatt a vezetőink belegyeztek abba, hogy egymeccses legyen a finálé. így a nyolc válogatottal szereplő Juve oroszlánbarlangjában kevés esélyt adtak nekünk. Alaposan rácáfoltunk a papírformára, s Fenyvesi Máté góljával l:0-ra nyertünk. Az volt a legszebb, hogy a meccs után az olasz szurkolók felállva tapsoltak meg bennünket. Nagyonjó érzés volt.” Négyszáz forintos meccsprémium Úgy tudjuk, a trófea megnyerésért nem kapták meg a megígért jutalmat. ,Akkoriban egészen más szelek fújtak, szinte fillérekért játszottunk. A Népstadionban 93 ezer szurkoló előtt l:l-re játszottunk a BEK- (a BL elődje - a szerző megj.) és Világkupa-győztes Intemazionaléval. Mit gondol, mennyi prémiumot kaptunk? Fejenként 400 forintot. Amikor elmeséltem ezt a mai játékosoknak, azt felelték: akkor más volt a forint árfolyama. Igen, de nem ennyire...” Pályafutása csúcsán három hétre meghívta a Flamengo Brazíliába, majd jelölték a világválogatottba is. Engedahl kettétörte a pályafutását Minden jónak és szépnek tűnt, ám 1969-ben a koppenhágai vb- selejtezőn kettétört a világ- klasszis csatár karrieije. „Engedahl kapus egy gerinctelen, guszAlbert Flórián fogalomnak számít a Ferencvárosnál, nem csoda, hogy róla nevezték el az Üllői úti stadiont. Az egyetlen magyar Aranylabdás végig zöld-fehér mezben futballozott, pedig a neves külföldi klubok mesésnél mesésebb ajánlatokkal bombázták. A Nemzet Sportolója természetesen a Fra- di-székházban fogadott bennünket, s felelevenítette legendás pályafutását. SZABÓ ZOLTÁN Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy él ma a 67 éves futball - legenda. „Semmi különöset, semmi rendkívülit nem tudok mondani. Hétfőtől péntekig reggel tíztől késő délutánig itt vagyok a stadionban. Idény közben sűrűbb a műsor, végignézem az edzéseket és mérkőzéseket, persze nemcsak a felnőttekét, hanem az utánpótlás csapatokét is. Tanácsaimmal igyekszem segítem az edzőknek és a vezetőknek. Nyugodtan mondhatom, hogy a Fradi- pálya a második otthonom. Feleségem halála óta még több időt töltök itt, mint korábban” - szögezte le Albert Flórián. (Somogyi Tibor felvétele) tustalanul rohadt ember, aki arra sem volt képes, hogy a budapesti visszavágókor legalább telefonon elnézést kérjen. Egy közel kétméteres, egymázsás nagy darab állat nem is a labdát figyelte, hanem engem akart kicsinálni. Göröcs indítása után sajnos levegőben volt a lábam, nem volt kitámasztva, s erre ugrott rá teljes súlyával Engedahl. Tropára ment a térdem. Végül tizenegy hónapos kényszerpihenő után tértem vissza. Korábbi formámat sosem nyertem vissza. Akkoriban vezették be a kétfázisos edzéseket, amelyeket nem bírt a térdem. Ezért 1974 márciusában befejeztem pályafutásom, stílusosan góllal kezdtem és zártam karrierem. Nem sokkal később Székesfehérvárott a válogatottól is búcsút vettem.” Nem a kispadra született Ezt követően ő lett a klub első technikai vezetője. Később a Fradi ifjúsági csapatát edzette, majd a szakosztályban és az elnökségben vállalt tisztségeket. „Megszereztem az edzői diplomát, de én mindig játékospárti voltam. Egyszerűen nem a kispadra születtem.” Kérdésünkre, hogy sosem gondolt-e arra, hogy elhagyja a Ferencvárost, hiszen mesésnél mesésebb ajánlatokkal bombázták, ezt felelte a Császár: „Nem. Azzal tisztában voltam, hogy klubom és az MLSZ hivatalos úton nem enged külföldre, így nem is vettem komolyan a kérőket. Meg sem fordult a fejemben a disszidálás gondolata - pedig lett volna alkalom -, engem úgy neveltek, hogy együtt sír és nevet a család.” Elmaradt a nagy siker Albert elégedett pályafutásával, ám van hiányérzete is. „Nincs okom a panaszra, de azt sajnálom, hogy rangos világversenyen, vb-n, Eb-n vagy olimpián nem sikerült aranyérmet nyernem. Legalább egyszer összejöhetett volna...” Puskás Ferenc halála óta egyedül képviseli a labdarúgókat Nemzet Sportolói között: „Hatalmas megtiszteltetés, hogy a tizenkettek tagja lehetek, a jelek szerint mind a mai napig emlékeznek rám, illetve a játékomra. Az élet bebizonyította, érdemes volt elkezdenem futballozni...” Róla nevezték el a stadiont Kevés ember mondhatja el magáról, hogy életében stadiont neveznek el róla. A Ferencváros vezetése az Aranylabda átadásának negyvenedik évfordulóján, 2007. december 12-én Albert Stadionra keresztelte az Üllői úti létesítményt. „Megható érzés volt, nem tagadom. Bár igazából nem nézem, hogy kívül is és belül is rá van írva, hogy Albert Stadion. Amikor belépek az ajtón, nem az jut eszembe, hogy a rólam elnevezett stadionban vagyok, hanem az, hogy a Fradi-pályán.” A Császár unokái körében a legboldogabb. „Mindhárom fiú, így már meg van a Fradi jövendő belső hármasa” - fejezte be nevetve Albert Flórián. Száger Mihály fedezte fel Minden az Üllői úthoz köti őt. „Tizenegy esztendősen, 1952 szeptemberében részt vettem az akkori Kinizsi toborzóján (korábban ÉDOSZ - a szerző megj.). Száger Misi bácsi fantáziát látott bennem, s helyet kaptam a kölyökcsapatban. Attól kezdve nem szerepeltem más egyesületben. Eleinte furcsa volt, hogy piros-fekete szerelésben játszottunk, s csak 1957-tól lehettünk ismét zöld-fehérek.” Rakétarajtot vett Kezdettől fogva kitűnt, így rendkívül gyorsan jutott előre. Tizenhét évesen góllal mutatkozott be az NB I-ben, akkor Tátrai Sándor volt a Fradi edzője. Karrieije innentől rakétagyorsasággal ívelt felfelé. Egy esztendővel később Baróti Lajos a válogatottban is bizalmat szavazott neki, Albert parádés játékkal tette le névjegyét a legjobbak között. „A római olimpia volt az első világversenyem. Ám oda előbb ki is kellett jutnunk. Az erős csehszlovák csapattal kerültünk össze, az első meccset Brünnben játszottuk. Vonattal utaztunk a találkozóra, a vagonunkra a cseh szurkolók azt írták fel: Minden út Rómába vezet, Brünnben győzni nem lehet. Szerencsére rájuk cáfoltunk, góljaimmal 2:l-ra nyertünk. Végül csak bronzérmesek lettünk, mert az elődöntőben balszerencsésen kikaptunk a dánoktól. Tizenkét győztes meccs után a legrosszabbkor bakiztunk” - elevení„Meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg disszidáljak" ti fel a Császár az olaszországi történéseket. Elúszott a vb-elődön tő Az 1962-es chilei vb-re nagy várakozásokkal utazott a magyar válogatott. Akkor már Albert számított az együttes egyik legnagyobb sztáijának. Végül a negyeddöntőig jutott a gárda, ahol a csehszlovák csapat Latisev szovjet játékvezető hathatós támogatásával l:0-ra nyert. „Nemszívesen beszélekerről a találkozóról, nem akarom feltépni a régi sebeket. Ez mártörténelem úgy, ahogy van. Pedig kiváló együttesünk volt, szerintem legerősebb az 1954-es csapat utáii, mégis elbuktunk. Igaz, a bíró is alaposan besegített a cseheknek, akik aztán egészen a döntőig jutottak. Szerény vigasz volt számunkra, hogy a világsajtó dicshimnuszokat írt rólunk.” Leiskolázták a brazilokat A négy évvel későbbi, angliai vb-n a portugáloktól elszenvedett vereséggel nyitott a csapat. Utána a címvédő brazilok vártak a magyarokra. „Eusébióék ellen is jól játszottunk, de három peches fejesgólt kaptunk. Nem féltünk a dél-amerikai labdazsonglőröktől, le is győztük őket, s ezzel Peléék lógó orral, vert seregként távoztak a szigetországból.” A szakemberek szerint Albert a brazilok ellen nyújtotta élete legjobb játékát, s Ki a Nemzet Sportolója? A Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot a magyar kormány a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatára adományozhatja a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolójának. Az életjáradék összege havi 500 ezer forint. A cím egyéni vagy csapatsportágban nyújtott sportteljesítmény alapján is adományozható. Az adományozás feltétele, hogy ajelölt sportpályafutása befejezése után is fontos szerepet töltsön be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolója címet 2004. május 6-án, a Magyar Sport Napján adták át először. A büszke cím és a havi 500 ezer forintos életjáradék tizenkét jelenlegi birtokosa: ALBERT FLÓRIÁN, Balczó András, Földi Imre, Gyarmati Dezső, Hammeri László, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Pólyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Rejtő Ildikó, (ú) NÉVJEGY Név: Albert Flórián Született: 1941. szeptember 15-én Hercegszántón Játékos-pályafutása: Ferencváros (1958-1974) Válogatottbeli mérlege: 75 mérkőzés/32 gól Bajnoki meccsek/ gólok: 351/256 Az FTC-ben összesen: 537 mérkőzés/383 gól Sikerei - Aranylabdás: 1967; Eb-bronzérmes: 1960; olimpiai bronzérmes: 1960; WK-győztes: 1965 - az UEFA-kupa elődje; WK-döntős: 1968; Világválogatott: 1968, 1973; Európa-válogatott: 1972; magyar bajnok: 1963, 1964,1967,1968; gólkirály: 1960, 1961, 1965; Magyar Kupa-győztes: 1972; vb-sze- replés: 1962 (4 találattal holtversenyben a viadal legjobb góllövője), 1966. oroszlánrészt vállalt a szenzációs sikerből. „A foci csapatjáték, mindenki fantasztikusan játszott” - hárítja el a dicséreteket a Császár. Balszerencsés kiesés A négy közé jutásért a szovjetek megállították a Baróti-legénysé- get. „Hihetetlenül balszerencsés meccs volt. A szovjetek kétszer jöttek át a félpályán, s két gólt rúgtak. Mi végigtámadtuk a találkozót, ám kiestünk. Akkor még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó világ- bajnokságom.” Büszke az Aranylabdára 1967-ben máig egyetlen magyar focistaként elnyerte az Aranylabdát, a toliforgatók őt választották az év legjobb európai játékosának. „Az Aranylabda egy életre szóló emlék számomra. Ez egy olyan labda, amit pályafutásom során egyetlen védő sem tudott elvenni tőlem. Igaz, ezt volt a legnehezebb megszerezni is.” Albert cáfolta, hogy az Arany-