Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-19 / 14. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 19. Sportvilág - a nemzet sportolója 17 Albert Flórián, az egyetlen magyar Aranylabdás, elégedett a játékos-pályafutásával, csak azt sajnálja, hogy nem sikerült világversenyt nyernie A Fradi-stadion a Császár második otthona ALBERT-50! labdát suttyomban adták volna át. „Emlékszem, úgy volt, hogy a Nép­stadionban, a szovjetek elleni Eu- rópa-bajnoki mérkőzés előtt ka­pom meg. De mivel megsérültem, ezért csak az összecsapás utáni banketten vehettem át a France Football főszerkesztőjétől a Gun- del Étteremben.” Legyőzték a Juventust Klubszinten 1965-ben ért csúcs­ra a Fradi: Torinóban a Juventus- szal szemben elhódította a Vásár­városok Kupáját (az UEFA-kupa elődje). „Pedig a New York-i torna miatt a vezetőink belegyeztek ab­ba, hogy egymeccses legyen a finá­lé. így a nyolc válogatottal szerep­lő Juve oroszlánbarlangjában ke­vés esélyt adtak nekünk. Alaposan rácáfoltunk a papírformára, s Fenyvesi Máté góljával l:0-ra nyertünk. Az volt a legszebb, hogy a meccs után az olasz szurkolók felállva tapsoltak meg bennünket. Nagyonjó érzés volt.” Négyszáz forintos meccsprémium Úgy tudjuk, a trófea megnye­résért nem kapták meg a meg­ígért jutalmat. ,Akkoriban egé­szen más szelek fújtak, szinte fil­lérekért játszottunk. A Népstadi­onban 93 ezer szurkoló előtt l:l-re játszottunk a BEK- (a BL elődje - a szerző megj.) és Világ­kupa-győztes Intemazionaléval. Mit gondol, mennyi prémiumot kaptunk? Fejenként 400 forintot. Amikor elmeséltem ezt a mai já­tékosoknak, azt felelték: akkor más volt a forint árfolyama. Igen, de nem ennyire...” Pályafutása csúcsán három hétre meghívta a Flamengo Bra­zíliába, majd jelölték a világválo­gatottba is. Engedahl kettétörte a pályafutását Minden jónak és szépnek tűnt, ám 1969-ben a koppenhágai vb- selejtezőn kettétört a világ- klasszis csatár karrieije. „Enge­dahl kapus egy gerinctelen, gusz­Albert Flórián fogalomnak számít a Ferencvárosnál, nem csoda, hogy róla nevez­ték el az Üllői úti stadiont. Az egyetlen magyar Aranylab­dás végig zöld-fehér mezben futballozott, pedig a neves külföldi klubok mesésnél mesésebb ajánlatokkal bombázták. A Nemzet Spor­tolója természetesen a Fra- di-székházban fogadott bennünket, s felelevenítette legendás pályafutását. SZABÓ ZOLTÁN Először is arra voltunk kíván­csiak, hogy él ma a 67 éves futball - legenda. „Semmi különöset, semmi rendkívülit nem tudok mondani. Hétfőtől péntekig reg­gel tíztől késő délutánig itt vagyok a stadionban. Idény közben sűrűbb a műsor, végignézem az edzéseket és mérkőzéseket, per­sze nemcsak a felnőttekét, hanem az utánpótlás csapatokét is. Taná­csaimmal igyekszem segítem az edzőknek és a vezetőknek. Nyu­godtan mondhatom, hogy a Fradi- pálya a második otthonom. Fele­ségem halála óta még több időt töltök itt, mint korábban” - szö­gezte le Albert Flórián. (Somogyi Tibor felvétele) tustalanul rohadt ember, aki arra sem volt képes, hogy a budapesti visszavágókor legalább telefonon elnézést kérjen. Egy közel kétmé­teres, egymázsás nagy darab állat nem is a labdát figyelte, hanem engem akart kicsinálni. Göröcs indítása után sajnos levegőben volt a lábam, nem volt kitámaszt­va, s erre ugrott rá teljes súlyával Engedahl. Tropára ment a tér­dem. Végül tizenegy hónapos kényszerpihenő után tértem vissza. Korábbi formámat sosem nyertem vissza. Akkoriban vezet­ték be a kétfázisos edzéseket, amelyeket nem bírt a térdem. Ezért 1974 márciusában befejez­tem pályafutásom, stílusosan gól­lal kezdtem és zártam karrierem. Nem sokkal később Székesfehér­várott a válogatottól is búcsút vettem.” Nem a kispadra született Ezt követően ő lett a klub első technikai vezetője. Később a Fradi ifjúsági csapatát edzette, majd a szakosztályban és az elnökségben vállalt tisztségeket. „Megszerez­tem az edzői diplomát, de én min­dig játékospárti voltam. Egysze­rűen nem a kispadra születtem.” Kérdésünkre, hogy sosem gon­dolt-e arra, hogy elhagyja a Fe­rencvárost, hiszen mesésnél mesé­sebb ajánlatokkal bombázták, ezt felelte a Császár: „Nem. Azzal tisz­tában voltam, hogy klubom és az MLSZ hivatalos úton nem enged külföldre, így nem is vettem komo­lyan a kérőket. Meg sem fordult a fejemben a disszidálás gondolata - pedig lett volna alkalom -, engem úgy neveltek, hogy együtt sír és nevet a család.” Elmaradt a nagy siker Albert elégedett pályafutásával, ám van hiányérzete is. „Nincs okom a panaszra, de azt sajnálom, hogy rangos világversenyen, vb-n, Eb-n vagy olimpián nem sikerült aranyérmet nyernem. Legalább egyszer összejöhetett volna...” Puskás Ferenc halála óta egye­dül képviseli a labdarúgókat Nem­zet Sportolói között: „Hatalmas megtiszteltetés, hogy a tizenkettek tagja lehetek, a jelek szerint mind a mai napig emlékeznek rám, illetve a játékomra. Az élet bebizonyítot­ta, érdemes volt elkezdenem futballozni...” Róla nevezték el a stadiont Kevés ember mondhatja el ma­gáról, hogy életében stadiont ne­veznek el róla. A Ferencváros veze­tése az Aranylabda átadásának negyvenedik évfordulóján, 2007. december 12-én Albert Stadionra keresztelte az Üllői úti létesít­ményt. „Megható érzés volt, nem tagadom. Bár igazából nem né­zem, hogy kívül is és belül is rá van írva, hogy Albert Stadion. Amikor belépek az ajtón, nem az jut eszembe, hogy a rólam elnevezett stadionban vagyok, hanem az, hogy a Fradi-pályán.” A Császár unokái körében a legboldogabb. „Mindhárom fiú, így már meg van a Fradi jövendő belső hármasa” - fejezte be nevetve Albert Flórián. Száger Mihály fedezte fel Minden az Üllői úthoz köti őt. „Tizenegy esztendősen, 1952 szep­temberében részt vettem az akkori Kinizsi toborzóján (korábban ÉDOSZ - a szerző megj.). Száger Misi bácsi fantáziát látott bennem, s helyet kaptam a kölyökcsapatban. Attól kezdve nem szerepeltem más egyesületben. Eleinte furcsa volt, hogy piros-fekete szerelésben ját­szottunk, s csak 1957-tól lehettünk ismét zöld-fehérek.” Rakétarajtot vett Kezdettől fogva kitűnt, így rendkívül gyorsan jutott előre. Ti­zenhét évesen góllal mutatkozott be az NB I-ben, akkor Tátrai Sán­dor volt a Fradi edzője. Karrieije innentől rakétagyorsasággal ívelt felfelé. Egy esztendővel később Baróti Lajos a válogatottban is bi­zalmat szavazott neki, Albert pa­rádés játékkal tette le névjegyét a legjobbak között. „A római olim­pia volt az első világversenyem. Ám oda előbb ki is kellett jutnunk. Az erős csehszlovák csapattal ke­rültünk össze, az első meccset Brünnben játszottuk. Vonattal utaztunk a találkozóra, a vago­nunkra a cseh szurkolók azt írták fel: Minden út Rómába vezet, Brünnben győzni nem lehet. Sze­rencsére rájuk cáfoltunk, gólja­immal 2:l-ra nyertünk. Végül csak bronzérmesek lettünk, mert az elődöntőben balszerencsésen kikaptunk a dánoktól. Tizenkét győztes meccs után a leg­rosszabbkor bakiztunk” - elevení­„Meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg disszidáljak" ti fel a Császár az olaszországi tör­ténéseket. Elúszott a vb-elődön tő Az 1962-es chilei vb-re nagy vá­rakozásokkal utazott a magyar vá­logatott. Akkor már Albert számí­tott az együttes egyik legnagyobb sztáijának. Végül a negyeddöntőig jutott a gárda, ahol a csehszlovák csapat Latisev szovjet játékvezető hathatós támogatásával l:0-ra nyert. „Nemszívesen beszélekerről a találkozóról, nem akarom feltép­ni a régi sebeket. Ez mártörténelem úgy, ahogy van. Pedig kiváló együt­tesünk volt, szerintem legerősebb az 1954-es csapat utáii, mégis el­buktunk. Igaz, a bíró is alaposan besegített a cseheknek, akik aztán egészen a döntőig jutottak. Sze­rény vigasz volt számunkra, hogy a világsajtó dicshimnuszokat írt rólunk.” Leiskolázták a brazilokat A négy évvel későbbi, angliai vb-n a portugáloktól elszenvedett vereséggel nyitott a csapat. Utána a címvédő brazilok vártak a ma­gyarokra. „Eusébióék ellen is jól játszottunk, de három peches fe­jesgólt kaptunk. Nem féltünk a dél-amerikai labdazsonglőröktől, le is győztük őket, s ezzel Peléék lógó orral, vert seregként távoztak a szigetországból.” A szakembe­rek szerint Albert a brazilok ellen nyújtotta élete legjobb játékát, s Ki a Nemzet Sportolója? A Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot a magyar kormány a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatára ado­mányozhatja a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöl­tött, kimagasló eredményt elért sportolójának. Az életjáradék összege havi 500 ezer forint. A cím egyéni vagy csapatsportágban nyújtott sportteljesítmény alapján is adományozható. Az adomá­nyozás feltétele, hogy ajelölt sportpályafutása befejezése után is fontos szerepet töltsön be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolója címet 2004. május 6-án, a Magyar Sport Nap­ján adták át először. A büszke cím és a havi 500 ezer forintos élet­járadék tizenkét jelenlegi birtokosa: ALBERT FLÓRIÁN, Balczó András, Földi Imre, Gyarmati Dezső, Hammeri László, Keleti Ág­nes, Kulcsár Győző, Pólyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Rejtő Ildikó, (ú) NÉVJEGY Név: Albert Flórián Született: 1941. szeptember 15-én Hercegszántón Játékos-pályafutása: Fe­rencváros (1958-1974) Válogatottbeli mérlege: 75 mérkőzés/32 gól Bajnoki meccsek/ gólok: 351/256 Az FTC-ben összesen: 537 mérkőzés/383 gól Sikerei - Aranylabdás: 1967; Eb-bronzérmes: 1960; olimpiai bronzérmes: 1960; WK-győztes: 1965 - az UE­FA-kupa elődje; WK-döntős: 1968; Világválogatott: 1968, 1973; Európa-válogatott: 1972; magyar bajnok: 1963, 1964,1967,1968; gólkirály: 1960, 1961, 1965; Magyar Kupa-győztes: 1972; vb-sze- replés: 1962 (4 találattal holtversenyben a viadal leg­jobb góllövője), 1966. oroszlánrészt vállalt a szenzációs sikerből. „A foci csapatjáték, min­denki fantasztikusan játszott” - hárítja el a dicséreteket a Császár. Balszerencsés kiesés A négy közé jutásért a szovjetek megállították a Baróti-legénysé- get. „Hihetetlenül balszerencsés meccs volt. A szovjetek kétszer jöt­tek át a félpályán, s két gólt rúgtak. Mi végigtámadtuk a találkozót, ám kiestünk. Akkor még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó világ- bajnokságom.” Büszke az Aranylabdára 1967-ben máig egyetlen ma­gyar focistaként elnyerte az Arany­labdát, a toliforgatók őt választot­ták az év legjobb európai játékosá­nak. „Az Aranylabda egy életre szóló emlék számomra. Ez egy olyan labda, amit pályafutásom során egyetlen védő sem tudott el­venni tőlem. Igaz, ezt volt a legne­hezebb megszerezni is.” Albert cáfolta, hogy az Arany-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom