Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-19 / 14. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 19. www.ujszo.com RÖVIDEM Grendel Lajos a Brämer-kúriában Pozsony. T. Nagy Imre rendező Grendel Lajosról ké­szített portréfilmjét mutatják be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én, csü­törtökön 17 órától a Brämer- kúriában (Žižka u. 18.). A portréfilm levetítése után a Kossuth-díjas íróval Juhász Katalin költő beszélget. Az est rendezője a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézete, (ú) A budapesti R.S.9 Színház Pozsonyban Pozsony. Podmaniczky Szilárd Beckettre várva című darabjával vendégszerepei a budapesti R.S.9 Színház a magyar kultúra napja alkalmából január 26-án 19 órától Pozsonyban, az Astorka Szín­házban. A darab Beckett Godot-ra várva című klasszikusának pa­rafrázisa. Vladimír és Estragon, a két állástalan, öreg színész Sen­kiföldjén találkoznak, és arra várnak, hogy valaki egy darabot ír­jon nekik, ezáltal életre keltve őket. Kisvártatva megérkezik a Fiú- Nő, aki közli, hogy Beckett Úr egy ötszereplős darabot ír, melyben számít rájuk. A hír értelmet ad életüknek, és a továbbiakban az ő reménykedő botladozásukat követhetjük nyomon a titokzatos, deus ex machinaként működő őrangyal vezetésével. Később, mint két filmszínész, megérkezik Pozzo és Lucky is, tovább bonyolítva a cselekményt. A darabban, melyet Dobay Dezső rendezett, Vallai Pétert, Csuja Imrét, Csáki Ritát, Orosz Róbertét és Kassai Lászlót láthatja a közönség, (ú) (Somogyi Tibor felvétele) A kiadó új könyveiről a Szlovák Intézetben Kalligram-bemutató ELŐZETES Budapest. Új köteteit mutatja be a Kalligram Kiadó január 22-én, csütörtökön 18 órától a Szlovák In­tézetben. Daniela Dvoíáková: A lovag és királya című könyvét - a „Stiborici Stibor és Luxemburgi Zsigmond. Képek és történetek egy középkori magyar nemes életéből” alcím elárulja, kik a könyv hősei - G. Kovács László tör­ténész mutatja be. Milos Forman, az Oscar-díjas cseh filmrendező Jan Novák közreműködésével ve­tette papírra emlékiratait. A ma­gyarul Fordulatok címmel megje­lent memoárt Horeczky Krisztina kritikus ismerteti. Maurice Blan­chot: Halálos ítélet című regényét Szávai János irodalomtudós mél­tatja. Witold Gombrowicz: Meg­szállottak című regényéről Pályi András író beszél. Schein Gábor: Traditio - folytatás és árulás című tanulmánykötetét Vári György kri­tikus mutatja be. Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senldföldjén című munkáját Bárány Tibor kriti­kus ismerteti. Hunčík Péter: Ha­táreset című regényét Márton László író méltatja. Szilágyi Zsófia: A továbbélő Móricz című kötetét Esterházy Péter író mutatja be. A kiadó Krúdy Gyula-sorozatának 14. részeként megjelent Álmos­könyvről Szegedy-Maszák Mihály irodalomtudós beszél, (m) MOZIJEGY Spfler London változik. Már a bűnözők sem a régik, a fiatalok nem tisztelik az öregebbet. Régen minden szél­hámos és bérgyilkos tudta, mit illik és mit nem, ám ma már nincs rend az alvilágban. Amikor egy orosz banda ingatlanügyi ravaszkodása­inak köszönhetően több millió dol­lár kerül egy kis bőröndben a vá­rosba, jó néhányan úgy érzik: el­jött az ő idejük. Á régi iskola tagjai, a feltörekvő fiatalok és az amatőr gengszterek is maguknak akarják a pénzt, de egy csinos könyvelő és egy korrupt politikus is megpró­bálja rátenni a kezét a zsákmány­ra. Az ellenérdekelt felek egymás útját keresztezve, egymás terveit, majd egymást is felrúgva igyekez­nek eljutni a mesés vagyonig. Tel­jes a káosz. Még szerencse, hogy a zavarosban halászni mindig jöve­delmező. RocknRolla. Angol akciófilm, 2008. Rendező: Guy Ritchie. Sze­replők: Gerard Butler (One Two), Thandie Newton (Stella), Tom Wilkinson (Lenny Cole), Mark Strong (Archie), Toby Kebbell (Johnny Quid), Karel Roden (Ju­ry), Jeremy Piven (Mickey), Non- soAnozie (Tank), (port.hu) Gerard Butler és Nonso Anozie (Képarchívum) „Célom volt, hogy megismerjem és megtaláljam ezt a nőt" (Dömötör Ede felvétele) „Szenvedélyes nő, van benne harciasság és kitartás" - vallja új szerepéről Rab Henrietta színésznő Antigoné küzdelme lenyűgözte Fényképeket nézegettem ré­gi előadásaiból, amíg vártam rá a Komáromi Jókai Szín­házban. Fiújelmezben feszí­tett Bánczi Rita oldalán, aki Tom Sawyer volt, ő pedig kockás ingben Huckleberry Finnt alakította, 99 telén. SZÉL JÁNOS Lensziromként bújt Leánderé- hez, Kukola Józsefhez egy másik képen, 2000 tavaszán. Az a fotó pedig, melyen a Kis herceg Rózsá­jaként üldögél 200L őszén, még kiállításon is szerepelt. Rab Hen­rietta komáromi indulásának szép pillanatait őrzik a képek. „Rég volt... Tíz éve” - mondta, ahogy megérkezett. „Akkor még tele voltam várakozással. Jaj, csak vegyenek fel a főiskolára! Ötöd­szörre sikerült. Pedig már majd­nem feladtam. Azt mondtam 2002-ben, ha most sem kerülök be, más foglalkozás után nézek. Bekerültem. Milka Vášáryová és Peter Šimun osztályában végez­tem. Most meg azt mondom, sze­retem, amit csinálok, szeretem a színházat.” Rab Henrietta ma este Antigoné szerepében lép a közön­ség elé a Vasmacska Stúdiószín­padon. Jól láttam? Antigoné nagy­monológja alatt megtelt a sze­me könnyel? Az a monológ Antigoné gyász­dala. Kommosz. Ebben búcsúzik az élettől. A könnyeken Antigoné már túl van. Számomra megdöb­bentő és lenyűgöző, hogy önként vállalja a halált. A múltját, a sorsát. Ez Antigoné személyi szabadsága. Ura tud lenni önmagának és an­nak, hogy meg kell halnia. Antigo­né olyan hősnő, aki nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, és Kreón, az uralkodó parancsa elle­nére eltemeti testvérét, Polünei- készt. Az az alapja a hitének, hogy az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell eredniük. Anti­goné hite egy belső rend. A feltét­len szeretetteljes gondoskodás, amit a görögök phíliának nevez­nek. Ez politika és történelem fö­lötti íratlan törvény. Antigoné tra­gédiája, hogy eldobja magától a húgát, a szerelmét, a jövőjét. Ám kiáll az igazáért, és haláláig vállal­ja, hogyjogtalan az ítélet. Nina Umniakov különös mozgást tervezett Antigonénak is. Nehéz lehetett megtanulni. Ninával nagyon jó volt együtt dolgozni. Minden próba előtt be­melegítettünk, ami nemcsak izomnyújtásból, de koncentráció­fejlesztő, energiagyűjtő gyakorla­tokból is állt. Fontos, hogy a moz­dulat mögött legyen gondolat. Másodszor dolgozott Czajlik József rendezővel. Először 2001-ben az Amadeusban. Mi­lyen volt a közös munka? Az Amadeus emlékezetes szá­momra, nagyon szerettem. A pró­bafolyamat egy kisebb workshop- pal indult. Kapcsolatteremtő, csa­patépítő játékokkal akkor talál­koztam először. Az Antigonénak is remek próbafolyamata volt. Is­mét nagyon jó volt együtt dolgoz­ni Czajlik Józseffel, és remek partnereim vannak. Mokos Atti­lánál jobb Kreónt egyetlen Anti­goné sem kívánhatna magának. A főiskola befejezése óta fő­leg a lévai Pôtoň magánszín­háznál dolgozik. Évfolyamunk rendező szakos hallgatója, Iveta Jurčová már a fő­iskolán megszólított néhányun- kat, hogy szívesen dolgozna ve­lünk a jövőben. Beszélgettünk a terveiről. 2006 őszén kezdtem próbálni a Pôtoňban. A Macbeth című drámában hárman játszunk, mind a hárman nők. Ötletes kísér­leti előadás. Még Kairóban is jár­tunk vele, egy nemzetközi színházi fesztiválon. Sok középiskolába vit­tük az országban a Ész és vágy című produkciót, amely képző- művészeti irányzatokról szól. Két múzsa meséli az izmusok történe­tét az impresszionizmustól kezdve a huszadik századi művészetekig. Közben festményeket vetítünk a háttérben. Kis színpadon, kis díszletben, egy méterre a közönségtől? Szeretem az ilyen tereket is. Az ember sokkal finomabban tudja használni a kifejezőeszközeit. De élveztem azt is, hogy a Chicago című musicalben, melyben 2006-ban játszottam Komárom­ba, nagy tömeg énekelt, táncolt a színpadon. Annak is van varázsa. Mennyi idő alatt birkózott meg Antigoné szövegével? Fokozatosan tanultam a szere­pet. Igyekeztem nem bemagolni, hanem értelmezve tanulni, és megérezni a szöveg ritmusát. Antigoné törékeny, mégis kemény? Szenvedélyes nő, nevének je­lentése makacs és kiemelkedő. Van benne harciasság és kitartás. Rab Henrietta is képes kono­kul kiállni az igazáért? Volt rá példa, de mindig meg­hallgattam az ellenfelem érveit, és ha neki volt igaza, nem okozott gondot igazat adnom. Nem tud­tam, mennyire lesz számomra testre szabott szerep Antigoné. Ismertem a művet, tudtam, hogy kihívás. Célom volt, hogy megis­merjem és megtaláljam ezt a nőt. Véletlen felfedezés nyomán derítették ki tudósok a mór építészek által alkalmazott módszert Porított állati csontokkal erősített falak MTl-JELENTÉS Madrid. Egy középkori cserép­égető kemence véletlen felfedezé­se nyomán tudósok kiderítették, hogy a mór építészek porított álla­ti csontokat alkalmaztak az erő­dítmények falainak megóvására a dél-spanyolországi Alhambra pa­lota térségében. A felfedezés az első bizonyíték arra, hogy porított csontokat használtak a mór épületeken a védőréteghez, az úgynevezett pa­tinához - mondta az AP-nek Caro­lina Cardell, a Granadai Egyetem geológusa, aki a lelőhelyen egy éve megkezdett ásatásokon dol­gozik. „Ez a módszer ismert volt a görög, a római és a kelta építmé­nyeken, de ezúttal először fordult elő, hogy egy mór épületen talál­tak rá.” A régésznő az Analytical Che­mistry című tudományos folyó­iratban számolt be a felfedezésről. A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy csontokat és hamut tartalmazó halom mellett rábukkantak a ke­mence maradványaira. A fal va­lamikor 1333 és 1354 között épült I. Juszuf mór kalifa uralma idején, aki az Alhambra palotaegyüttesé­nek egyik legfontosabb részét is megépíttette. A régészek feltételezték, hogy a kemence kapcsolatban áll a falak borításával, ezért felkérték Caro­lina Cardellt, a Granadai Egyetem ásványtani tanszékének tanárát és társait egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. A kutatócsoport ha­marosan kiderítette, hogy a mint­egy 2 négyzetméteres kemence 1000 Celsius fok körüli hőmérsék­leten működött, ami jóval maga­sabb, mint a fűtésre használt ke­mencéké, így vüágos volt, hogy más célra szolgált. A mór építmények tégláiban kimutatták egy apatithidroxid nevű ásvány maradványait, ez az anyag a csontok fő alkotóeleme. Ezeket a csontokat a porításhoz igen magas hőmérsékletre kellett felhevíteni. A tudósok ezután ki­finomult észlelési módszerekkel ugyanezt az anyagot észlelték a kemence falain is. Carolina Car­dell szerint a csontpor minden más anyagnál jobban megerősí­tette a falak borítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom