Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-03 / 2. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Via lucis, a fény útja - kiállítás Pozsony. Január hetedikén, 18 órakor nyitják meg a PF 01 Galériában (Panenská 29.) a Via lucis, a fény útja című, szlovákiai és magyarországi képzőművészek munkáiból rendezett kiállítást. A tárlat magyarországi résztvevői: Szabó Beáta, Szabó Ágnes, Brezina Zoltán és Haász Katalin. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg. (ú) Linz és Vilnius a kulturális főváros Az ausztriai Linz és a litvániai Vilnius vette át az Európa kulturális fővárosa címet 2009. január 1-jén. Az osztrák városban a szilveszter éji rendezvényeket is ennek az eseménynek szentelték: a várost átszelő Duna két partján mintegy 400 fős kórus válaszolt a tűzijáték fény- és hangeffektusaira egy kilenc képből álló előadás során. A hatalmas show nagyjából 130 ezer, a sarki hideggel dacoló résztvevő segítségével valósult meg a szervezők szerint. Martin Heller, a programsorozat svájci koordinátora 68 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat az elkövetkező év során. Ebből a pénzből előreláthatólag 220 program valósul meg 2009 folyamán. Az első előadásra tegnap került sor: Fernando Pessoa Kétségek könyve című regényének színpadi adaptációját Klaus Maria Brandauer adta elő. (mti) Isabelle Huppert az idei cannes-i filmfesztivál „feje" Megpecsételt szerelem MTl-HÍR Párizs. Isabelle Huppert francia filmszínésznő fogja vezetni a zsűrit a május 13. és 24. között rendezendő 62. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon - jelentették be tegnap a szervezők. Az 55 éves Huppert, aki több mint 90 film sztárja volt, kétszer nyerte el a legjobb színésznő díját a francia Riviérán tartott fesztiválok történetében: Claude Chabrol francia rendező Violette Noziere (1978), illetve Michael Haneke osztrák rendező A zongoratanárnő (2001) című filmjében nyújtott alakításáért. „Nagyon örülök, és nagyon büszke vagyok” - nyilatkozott a hír hallatán a színésznő. „Régi a kapcsolatom Cannes-nal, és az idei találkozó végleg megpecsételi majd a fesztivál és a világ filmművészete iránt érzett szerelmemet” - fűzte hozzá. Huppert többször is tagja volt a cannes-i filmfesztivál zsűrijének, és tizennégy ott bemutatott filmben játszott. Huppert és Chabrol visszatérően együtt dolgoztak, egyebek között a Bovaryné 1991-es film- változatában. A filmszínésznő Isabelle Huppert (SITA/AP-felvétel) külföldi rendezők, köztük Michael Cimino, Joseph Losey, Curtis Hanson, Hal Hartley és David O. Russell filmjeiben is szerepelt. Peter Greenaway, a brit film jelenleg Amszterdamban élő óriása új filmjét Oskar Kokoschkáról forgatja Már ő is rajongva szereti Prágát Greenaway felettébb elégedett volt cseh munkatársaival (Reuters-felvétel) Tizenkét évvel ezelőtt, turistaként már megszerette Prágát, most filmrendezőként gondolkozik benne. Következő alkotását, amelyet Oskar Kokoschka, a neves osztrák expresszionista festő és grafikus életéről készíti, a cseh fővárosban szeretné forgatni. SZABÓ G. LÁSZLÓ Peter Greenaway, a világ egyik legjelesebb rendezője, a brit mozi jelenleg Amszterdamban élő nagysága, aki szerint a képzőművészet előbbre való a filmnél, nem először fordul a festészet felé. Legutóbbi alkotásában, az Éjjeli őrjáratban a Rembrandt bukása mögött húzódó, ez idáig ismeretlen rejtélyt próbálja megfejteni, a flamand mester leghíresebb művének minden szereplőjét közelről megmutatva. Greenaway szerint Rembrandt a mozi úttörője, aki még a Lumiére fivéreket is megelőzte. A film játék a fényekkel, Rembrandt pedig ennek a mestere. Minden festménye kimerevített filmkocka, állítja az avantgárd brit .rendező, aki filmötleteit előbb vásznon, két dimenzióban dolgozza ki, de ahogy díszlettervezői mesélik: forgató- könyvei is képzőművészeti remekművek, hiszen az összes jelenetet megrajzolja, mielőtt leforgatná. Greenaway ugyanis meggyőződéssel vallja: mielőtt bárki filmet készítene, többéves festészeti stúdiumokat kellene folytatnia, hogy a nagy mesterek által évszázadok alatt felhalmozott tudást teljes mértékben - és a nézők javára - kamatoztatni tudja. Az Éjjeli őrjárattal egyik kedvenckorszakához, a 17. századhoz tért vissza, s mivel jó ideje Amszterdamban él, a flamand festészetet, azon belül pedig Rembrandtot is régóta tanulmányozza. Az Éjjeli őrjáratban legalább ötven titkos kérdés van elrejtve, állítja, s neki mind az ötvenre sikerült pontos választ találnia. Ugyanakkor igyekszik tisztán láttatni azt is, mi lehetett a kiváltó oka annak, hogy e nagy erejű mestermű megfestése után Rembrandt pályája hirtelen hanyatlásnak indult, s vagyona mellett a hírnevét és a státust is elveszíti. Greenaway friss opusa - bár az Éjjeli őrjárat az ő szemében politikai szatíra - nem a legjobb krimik sorát gazdagítja. Négy gondolatkört jelöl meg a filmmel kapcsolatosan: a pénzt, a szexet, a korrupciót és a festészet lényegét - tehát azokat az erőket, amelyek Rembrandt életére is befolyással voltak. A legfontosabb kategóriának természetesen az utóbbit tartja, hiszen a legizgalmasabb kérdés számára is az, hogy „meddig festő a festő?” Rembrandt mellett két nagy kulturális ideálja van korunk iko- noklasszikus rendezőjének. Darwin és Vermeer. Darwin életéről húsz képből, húsz tablóból álló, ötvenperces tévéfilmet készített, a tudós mikrokozmoszát körkörös kameramozgással, Philip Glass zenéjével a nagy gondolkodó dolgozószobájában mutatva meg. Vermemről, „a legnagyobb világi ikonfestőről” - kinek képei „nem tökéletesek, de harmónia és nyugalom árad belőlük, távol állnak a heroizálástól, és a végtelenségig el lehet merengeni felettük” -, Louis Andriessen zenéjére írt operalibrettót, a kész művet pedig már a New York-i Metropolitan- ben és az ausztráliai Adelaide-ben is bemutatták. Godard, a hatvanas évek francia új hullámának egyik úttörője szerint Vermeer az első filmes, mivel a film két mellőzhetetlen kellékével foglalkozott. A kimerevített pillanattal és a fénnyel. A film másodpercenként 24 kockát használ, ilyen értelemben Vermeer a másodperc 1/24 részét festi meg. Greenaway operája látványos „festői” jelenettel végződik: az énekesekkel teli színpadra és a zenekari árokba a magasból ömlik a víz. Mintha csak egy vízesés falát látnánk a háttérben, s ez sokkal izgalmasabb, vélekedik a rendező, mint bármi, amit filmen el lehet érni. A fény és a világítás mestereként Greenaway nemrég mezítelen testekből komponált nagy erejű kiállítást Amszterdamban. Fiúkat és lányokat, férfiakat és nőket, nem túl sovány és nem túl kövér embereket állított nappali fénybe barokk festmények előtt úgy, hogy a hús-vér szobrok a látogatók között sétálgattak ruhátlanul. Aztán egy adott pillanatban megálltak a terem közepére állított nagyméretű üvegkalitka előtt, amelyben egy szolidan felöltözött idős öregúr ücsörgött. Játéknak szórakoztató, kompozíciónak eredeti, installációnak extravagáns. A rajzoló szerződése, A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, a Prospero könyvei, A maconi gyermek, a Párnakönyv, a Tulse Luper bőröndjei páratlan alkotóját, aki a legtöbb mozifilmet egyszerűen csak üresnek tartja, a hollywoodi moziról pedig évek óta megvetéssel beszél, az Éjjeli őrjárat bemutatója óta már csak Oskar Kokoschka, a modem festészet legjelentősebb osztrák képviselője foglalkoztatja, aki az impresszionizmusból kiindulva tért le az expresszionizmus ösvényeire. Kicsit egzaltált és dekadens alkotásai, főleg a festészetének csúcspontját jelentő portréi ugyanolyan hatással vannak Greenawayre, mint versei, drámái és díszlettervei. A leginkább természetesen Kokoschka belső világa érdekli, művészetének láthatatlan mozgatórugói. S mivel az Éjjeli őrjárat utolsó munkálatai a prágai Avion Film stúdiójában zajlottak, s Greenaway felettébb elégedett volt cseh munkatársaival, a Kokoschka-filmet teljes egészében a száztomyú városban szeretné forgatni. Élvégre az osztrák festő is rajongva szerette Prágát. Három évig koptatta az Óváros macskaköveit. 2009-ben sem lesz hiány nagy nevekben: újra láthatjuk a Depeche Mode-ot, Lenny Kravitzet, a Prodigyt, és jön a Pussycat Dolls, Rick Astley és Jon Lord is Visszatérnek a legendás sztárok a hazai koncertpódiumokra DM - Dave Gahan, Martin Gore és Andy Fletcher (Képarchívum) Lenny Kravitz (AP-felvétel) KONCERTELŐZETES A kellemes élményeket szívesen ismétli meg az ember. Bizonyára így gondolták a hazai koncertszervezők is, akik az idei év első felére olyan nagyágyúkat invitáltak meg újra Szlovákiába, akik már tavaly is nagyot „robbantottak”. így azok, akik például tavaly lemaradtak a Depeche Mode vagy Lenny Kravitz koncertjéről, idén behozhatják a lemaradásukat. Azok pedig, akik tavaly nem hiányoztak az „év bulijairól”, idén újra élvezhetik kedvenc előadóikat. A brit Prodigy már kétszer is járt Szlovákiában, a rajongóik szívébe főként három évvel ezelőtt, a trencséni Pohoda fesztiválon lopták be magukat, amikor zuhogó esőben, villámfény „kíséretében” adták elő a legnagyobb slágereiket. Idén a Prodigy március 7-én, a pozsonyi Művelődési és Pihenőparkban íép közönség elé. Amikor tavaly a Depeche Mode megakoncerttel örvendeztette meg rajongóit a szlovák fővárosban, sokak régi álma - hogy végre élőben is láthassa a popzene legendájának számító együttest - vált valóra. Idei, Tour of The Universe elnevezésű turnéjuk során sem hagyják ki Pozsonyt: június 22-én az Inter stadionban adják elő nagy slágereiket (amelyekből annyi van, hogy akár két koncertet is kitennének). Nem kis meglepetésre megismétli szlovákiai látogatását Lenny Kravitz is: ezúttal azonban nem Pozsonyban, amint azt 2008-ban tette, hanem Kassán tépi majd a gitárját június 30-án, a Steel Arénában. Nem kell azonban márciusig vagy nyárig várni a sztárokra. Pozsonyban jut belőlük a többi hónapra is. Január 14-én a Glenn Miller Orchestra ad koncertet a Szlovák Rádió koncerttermében. A világ egyik leghíresebb bigbandjét hetven éve alapította Glenn Miller, és 1942-ben ők kapták a zenetörténet első aranylemezét. Január 23-án a Művelődési és Pihenőparkban lép közönség elé Rick Astley, a nyolcvanas évek népszerű énekese, akinek a nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint a Never Gonna Give You Up vagy a Together Forever. Február 12-én a dúbravkai művelődési házban a finn me- tálbanda, a Rasmus forrósítja majd a levegőt. Az amerikai lánycsapat, a Pussycat Dolls február 24-én az Inchebában hozza tűzbe a rajongókat. Jon Lord, a Deep Purple legendás billentyűse és alapító tagja ugyancsak koncertet ad Szlovákiában, méghozzá hármat is, és nem egy, hanem két helyszínen: március 11-én és 12-én Pozsonyban, a Szlovák Rádió koncerttermében, március 14-én pedig a kassai Művészetek Házában. (s, ú)
