Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-15 / 11. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 15. www.ujszo.com A Gomorra kiesett az Oscar-rostán Los Angeles. A cannes-i filmfesztivál győztese, a Gomorra kiesett a legjobb idegen nyelvű film Oscar-jelöléséért folyó versenyből. A kilenc filmet tartalmazó, szűkített listán a magyar nevezés, Bollók Csaba Iszka utazása című alkotása sem szerepel. Az amerikai film- akadémia díjára jelöltek listáját január 22-én teszik közzé, ám az idegen nyelvű filmek nevezési lajstromának szűkítése több fázis­ban zajlik. Kedden annak a kilenc filmnek a címét hozták nyilvá­nosságra, amelyből a jövő héten kikerül majd az Oscar-díj öt jelölt­je. A kilencek közé bejutott egy másik Arany Pálma-díjas, az Entre les murs (Az osztály) című, francia iskolai dráma, az izraeli Liba­noni keringő című vasárnap Arany Glóbusz-dijjal jutalmazott há­borús animáció, a Revanche című osztrák film, a Ce qu' il faut pour vivre Kanadából, a Der Baader Meinhof Komplex Németország­ból, az Okuribito Japánból, az Arráncame la vida Mexikóból, a Maria Larssons Eviga Ögonblick Svédországból és az Üc maymun Törökországból, (mti) Közeledik az 59. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál Tilda Swinton vezeti a zsűrit ŠTEFAN VRAŠT1AK Február 5-én kezdődik az 59. Nemzetközi Berlini Filmfesztivál, a Berlinale, amely Európa nagy fesztiváljai között - Velence és Cannes mellett - a legfiatalabb, de ugyanolyan rangos filmes szemle. Velence és Cannes 1932-ben indult, a Berlinale pedig 1951-ben nyitott Alfred Hitch­cock A Manderley-ház asszonya című filmjével. A német főváros idei szemléje február 15-éig tart, amikor gála­esten osztják ki a mustra díjait, köztük a fődíjat, az Arany Medvét, valamint átadják a legjobb szí­nésznek és színésznőnek a medve „ezüst” változatát. Annyi már elő­re tudható, hogy idén az életműért járó tiszteletbeli Arany Medvét zenei karrierjének elisme­réseként Maurice Jarre francia zeneszerző kapja. Jarre 1952-től kezdve 164 mozgóképes alkotás­hoz komponált zenét. A Berlinale programjába beso­rolt filmeket több mint harminc vetítőteremben prezentálják, eb­ből a fő terem ezerkétszáz néző befogadására alkalmas. A filme­ket 26 szekcióba csoportosították, a versenyprogramban több mint húsz opust válogattak be. Ezeket, a versenyfilmeket nem­zetközi szakmai zsűri ítéli majd meg, élén Tilda Swintonnal. Az Maurice Jarre-t 2005-ben Berlin­ben az Európai Filmakadémia az Európai hozzájárulás a világ film - müvészetéhez-díjjal jutalmazta (ČTK/AP-felvétel) angol színésznő már „hazajár” Berlinbe; sokat játszó színésznő­ként eddig több mint tíz filmmel volt jelen a német fővárosban. Ta­valy személyesen is tiszteletét tet­te a szemlén, akkor Erick Zonca Julia című munkáját (a film feb­ruár elején kerül a szlovákiai mo­zikba), valamint a Derek Jarman rendezőt bemutató Derek című angol dokumentumfilmet kísérte el a Berlinaléra. Tilda Swinton nem véletlenül ajánlotta a nézők figyelmébe a Derek című opust, mivel több munkájában is szere­pelt: a Caravaggióban, a Kertben, a II. Edwardban. A Berlinalét idén Tom Tykwer legújabb alkotása, a The Interna­tional nyitja majd meg. Tykwer A lé meg a Lola című német film­drámával figyeltetett fel magára. A produkció zenéje és képritmusa teljesen újszerű, valamiféle „neo- avantgárd” megszólalást jelentett a kilencvenes évek végén. A né­metek markáns egyéniségű, élvo­nalbeli színésze Moritz Bleibtreu energiával teli akrobatikával kelti életre a férfi főszereplőt. Tom Tykwer azonban a Patrick Süs­Tilda Swinton ezúttal „szigorát" hozza el a Berlinaléra: az ő kezé­ben lesz a Medvék sorsa (Reuters-felvétel) kind regénye alapján forgatott Parfüm: Egy gyilkos története című munkájával vívott ki hang­zatosabb sikert. Tykwer nagy ívű történeteket élvezetesen feldol­gozó igazi mozis: méltó filmes ahhoz, hogy megadja az idei ber­lini szemle nyitányának kezdőak­kordjait. A European Film Promotion (EFP) a Berlinalén idén is teret ad a fiatal tehetségeket bemutató Shooting Star 2009 elnevezésű programnak, amelyben eddig olyan sztárok tűntek fel, mit Da­niel Craig, Rachel Weisz vagy a sokat foglalkoztatott német Dani­el Brühl. Cseh és szlovák tehetsé­ges kezdő színészként Shooting Star volt már többek között Táňa Vilhelmová, Aňa Geislerová, Táňa Pauhofová és Marko Igonda. A jövő európai filmcsillagait bemutató Shooting Star prog­ramban idén Magyarországot Mundruczó Kornél nemzetközi sikereket sorra arató, Delta című filmjének női főszereplője, Tóth Orsi képviseli. Megzenésített verseivel tisztelegtek Janus Pannonius emléke előtt a jeles magyar verséneklő együttesek Ércnél maradandóbb költészete „Eddig Itália földjén ter­mettek csak a könyvek,// S most Pannónia is ontja a szép dalokat” - írja talán legismertebb versében, a Pannónia dicséretében (Berczeli A. Károly fordítá­sa), amelyben mégsem annyira hazáját, mint Ho- ratiushoz hasonlóan ön­magát dicsőítette, de lám, mégiscsak igaza lett. 2008-ban nemcsak CD-t adtak ki megzenésített ver­seiből, hanem Pécsett ok­tóber 22-én újratemették. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS * 11 Itáliai iskolatársa, Battista Gua- rini Pannónia ékességének nevez­te a még ugyan latinul verselő, az irodalomtörténetben mégis az el­ső nagy magyar költőként számon tartott Janus Pannoniust, aki 1434-ben született a szlavóniai Körös megyében Csezmiczei Já­nos néven, szláv eredetű, elma- gyarosodott nemesi családban, amely a hazai jogszokások isme­retét kamatoztatta a korabeli Ma­gyar Királyságban. Mivel apját hamar elvesztette, nagybátyja, Zrednai vagyis Vitéz János váradi püspök vette pártfogásába. Tudá­sa csiszolására a váradi iskolák után az itáliai Ferrarában került sor, a híres veronai Guarino mes­ter magániskolájában, ahol tudá­sával, nyelvi leleményeivel igen­csak meglepte mind oktatóját, mind diáktársait, akik nemes egyszerűséggel csak barbárnak nevezték az északról és keletről érkezőket. Pannonius mindazon­által nem maradt hűtlen a család hagyományaihoz, s Padovában jogi diplomát szerzett. Hazatérte után gyorsan emelkedett a sza­márlétrán, előbb nagybátyja he­lyettese lett, majd elnyerte a pécsi püspöki széket. Később feloldha­tatlan ellentétbe került Hunyadi Mátyással, s összeesküvést szított a király ellen, sikertelenül. Mene­külni kényszerült Mátyás haragja elől, s a tüdőbajjal küszködő köl­tőt 1472 tavaszán a Zágráb mel­letti Medvevárban éri a halál. Ettől kezdve mind költészete, mind teteme „önálló életre kel”. Első temetése még titokban tör­tént a remetei pálos kolostorban, innen került néhány évvel később Pécsre. 1991-ben Kárpáti Gábor régész találta meg újra a holttes­tet, amelyet hosszas vizsgálódá­sok után azonosítottak. Verseit még Mátyás utasítására gyűjtötte össze Váradi Péter főpap, s azóta is szinte minden jelesebb huma­nista antológiában szerepelnek. 2006-ban jelent meg epigrammá­inak kritikai kiadása. Pannonius költészete az évfor­duló tájékán a megzenésített ver­seket játszó együttesek figyelmét sem kerülte el, s 2008 őszén a bol­tokba került az a CD, amelyen többek között a Misztrál, a Sebő, a Vagantes, a Kaláka, a Musica His­torka, a Szélkiáltó együttes, va­lamint Kátai Zoltán, Kobzos Kiss Tamás és Csörsz Rumen István szerepel. A CD szerkesztője, Tö­rök Máté büszkén mondja, hogy a felkért előadók azonnal elfogad­ták a felkérést. Köztük voltak olyanok, akik már foglalkoztak a költő verseivel, s abból párat megzenésítettek, de a számok többsége erre az alkalomra ké­szült. Egy nagyobb verslistából az együttesek választották ki azt, amelyben fantáziát láttak, s a végeredmény igen színes lett, hi­szen Pannonius több jelentősebb és a nagyközönség által ismert verse is a korongra került, így hallhatjuk a Búcsú Váradtól, a Mi­kor a táborban megbetegedett, a Lelkemhez, a Mars istenhez bé­kességért, a Névváltoztatásáról című „örökzöldeket”, amelyek többnyire magyar nyelven hang- < zanak el, de vannak latinul sze­replő számok is. A CD-t Pannonius talán leghíresebb verse, a Pannó- ^ nia dicsérete fogja közre, amely mind Berczeli A. Károly, mind Havasi Attüa fordításában hallha­tó. Csörsz Rumen Istvántól, a Mu­sica Historka együttes vezetőjétől megtudom, hogy a Búcsú Várad­tól magyar fordítását már 1996-ban is játszották, s most la­tinul megismédik a lemezen ugyanarra a dallamra. A Henrik­hez, a germán költőhöz című ver­séhez szolgáló dallamot is több alkalommal használták már, de erre énekelte annak idején Kobzos ( Kiss Tamás Rimay János Kegyes Jehova kezdetű énekét, s ennek a dalnak a változatai a magyar egy­házi énekanyagba is bekerültek. A i Galeotto-epigrammához írt zene viszont vadonatúj, erre az alka­lomra készült alkotás. „Fényes hát dicsőségem, de na­gyobb a hazámé - // hirdeti szel­lememet: hírneves általa lett” - Havasi Attila fordításában így végződik az epigramma, amely­ben megjósolja évszázadokig tar­tó dicsőségét. Ez a lemez is méltán segíthet Pannonius költészetének újra­élesztésében, feltámasztásában. Az ismeretlen óegyiptomi festőnek 11 restaurált faliképé lesz látható január 21-től a British Múzeumban A „Nílus-parti Michelangelo” remekművei MT1-JELENTÉS London. „Nílus-parti Michelan­gelónak” nevezték el az angol művészettörténészek azt az isme­retlen óegyiptomi festőt, akinek 11 restaurált faliképé hamarosan látható lesz a British Múzeumban. A faliképeket a múzeum raktá­rában őrizték, s csupán 2000-ben kezdődött meg a restaurálásuk, amely 1,5 millió fontba (1,366 mil­lió euró) került. A faliképek Ne- bamun, egy 3500 évvel ezelőtt, a XVIII. dinasztia korában élt udva­ronc sírjából származnak, s a szak­értők az alkotásokat az utókorra fennmaradt legnagyszerűbb ó- egyiptomi alkotásoknak tartják - olvasható a The Guardian online kiadásában. A remekműveket a múzeum ré­szére egy műgyűjtőnek még a XIX. század első felében kínálta fel egy görög sírrabló, bizonyos Giovanni d'Athanasi, aki valahol a thébai nekropoliszban tett szert rájuk. 1835-ben azonban a férfi összeve­szett a múzeumi kurátorokkal, akikkeL nem sikerült egyezségre jutnia jutalékát illetően, s emiatt megtagadta, hogy bármi informá­ciót eláruljon a sír hollétéről. Gio­vanni dAthanasi, aki 1854-ben hunyt el nagy szegénységben, ma­gával vitte titkát a sírba, s a régé­szek mindmáig nem tudnak sem­mit arról, hogy hol lehetett Neba- mun végső nyughelye. Az archeológusoknak nincs el­képzelésük arról sem, hogy ki lehe­tett az ismeretlen festő, akinek te­hetsége a reneszánsz legjobb mes­tereiével vetekedhet. Az is rejtély, miként engedhette meg magának Nebamun, aki a kamaki Ámon templom magtárainak felügyelője volt, hogy az ókori Egyiptom egyik legjobb művészét alkalmazza, míg feljebbvalóinak meg kellett elé­gedniük másodrangú festők szol­gálataival. Richard Parkinson egyiptológus szerint - aki a művészt „Nflus-parti Michelangelónak” titulálja - az ismeretlen festő feltehetően egy másik sírkamrán dolgozhatott, Nebamun készülő végső nyughe­lye közelében. Az a sírkamra felte­hetően egy magas rangú személy számára készülhetett, de a művész csapatával egy kis feketemunkára is vállalkozott, s vélhetően a festé­ket is a nagyszabású projekten ta­karíthatta meg. ,A gyakorlat abban az időben sem sokban különbözött a maitól” - vélekedett Richard Parkinson, aki szerint a táblaképek Nebamun számára mindössze néhány hét le­forgása alatt készülhettek el. A festmények sokat elárulnak az ókori egyiptomiak életéről, ahogy Nebamun családjáról is. Az egyik táblaképen két meztelen táncosnő látható, akik a fuvola hangjára haj­ladoznak. Egy másikon gazdag la­koma fogásai, míg a harmadikon földművesek láthatók munka köz­ben. A negyediken egy virágzó ker­tet datolyapálmákkal és fügefák­kal, valamint medencével ábrázolt az ókori művész, s egy táblaképen Nebamunt örökítette meg felesé­gével és lányával, amint egy csó­nakon a nílusi mocsarakban vadá­szik. ,A fonott kosarakat az eladásra kínált ludakkal akár a mai Kairó piacára is odaképzelhetjük. Az asszonyok koromfekete haja, bőr­színe ugyanolyan árnyalatú, mint a ma élő egyiptomiaké” - hangsú­lyozta a táblaképekkel kapcsolat­ban Richard Parkinson egyiptoló­gus. A Művészet és az élet az ókori Egyiptomban: Nebamun faliképéi című tárlat január 21-től látható a British Múzeumban. Uftrmi 'P.’tíKs Az egyik falikép a fuvola hangjára hajladozó táncosnőkkel (Képarchívum

Next

/
Oldalképek
Tartalom