Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-14 / 10. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 14. Oszt-Veszt 23 A nánai Matusékkal néztük meg, hogyan alakul a családi költségvetés eurós tételekben számolva Osztás, szorzás és konyhapénz A Matus család 3 nemzedéke - a kis Bence anyával és nagyival (A szerző felvétele) Mi a helyzet a kulturális intézményekben? Koronás gyűjtemények KOVÁCS ÁGNES Nana. „Első alkalommal, amikor anyu kezembe nyomott 2 fémpénzt, és azt mondta, menjek el kenyérért, nem tudtam mire vélni a dolgot, mert keveselltem a kezembe dugott aprót. Aztán mikor jobban megnéztem, láttam, hogy épp egy kenyér árát - 1 euró 20 centet (36 koronát) - tartom a kezemben, sőt talán még némi visszajárót is kapok majd.” GULYÁS ZSUZSANNA így emlékezik vissza az euróval való első találozására a 18 éves Adél, a nánai Matus család egyik lánya. Matuséknak összesen 6 gyermekük van, de ők nevelik a feleség, Teréz húgának egyik kiskorú lányát is. „Sokan megszóltak már minket azért, hogy minek vállaltunk a mai nehéz világban ennyi gyereket, de én mindig azt mondom, hogy soha nem volt könnyű a helyzet, és ha Isten adta őket, akkor itt a helyük. Egyébként mi sem terveztünk ennyi csemetét, de első lányunk, Veroni születése után nagyon szerettünk volna egy fiút is. Áztán a sors úgy hozta, hogy ismét lányunk született, és utána a sorozatos próbálkozások eredményeként még három. így Veroni (27 éves) után két évvel megszületett Marianna (25 éves), majd jöttek a többiek: Zsuzsi (23 éves), Adél (18 éves) és Orsi (16 éves). Hat éve új munkahelyre jelentkeztem, előtte orvosi kivizsgáláson vettem részt, itt közölték velem, hogy állapotos vagyok. A tényállást először a lányokkal beszéltem meg, akik meglepő módon nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, és megtiltották, hogy akár gondolatban is lemondjak a babáról. így lettem - túl a negyvenen - ismét kismama. Máté fiam 5 éves, születése óta a család kedvence” - meséli Matus Teréz, aki bevallja, hogy a család anyagi helyzete sosem volt rózsás, de egy kis takarékoskodással és némi lemondással mindig megoldották a gondokat. Az asszony jelenleg 4 kiskorú gyermekről gondoskodik főijével, Zoltánnal, akivel 27 éve házasok. Adélon, Orsin és Mátén kívül velük él Hajni (15 éves) is, akit a többi gyerek testvérének tekint. A szülői házban lakik Zsuzsi is kisfiával, az 5 hónapos Bencével és élettársával, Norbival. A két legidősebb lány, Veroni és Marianna Dublinban él és dolgozik. Veroni szobalány, páija, Peti a reptéren takarít. Marianna egy gyorsétteremben pénztáros, férje, Robi angoltanár, de jelenleg hatósági tolmácsként dolgozik. „Restellem a dolgot, de bizony gyakran a lányaim által küldött pénzből húzzuk ki fizetéstől fizetésig. Nem kértem tőlük soha, mégis minden hónapban küldenek némi pénzt a számlámra, ami hónap vége felé nagyon jól jön” - mondta Teréz, aki jelenleg egy komoly műtét után otthon lábadozik, így az egyébként 279 eurós (8 400 koronás) fizetésének csak a felét kapja. Férje Brünnbe jár dolgozni, kéthetente vagy havonta jár haza családjához, keresete átlagosan 365 euró (11 000 korona). Fix bevételük így nem haladja meg a 644 eurót (19 400 koronát) havonta. Annak ellenére, hogy takarékossági okokból a konyhába visszaszerelték a sparheltet és a szobákban is kályhával fűtenek, havi villanyszámlájuk 200 euró (6 000 korona) körül mozog, a különféle kölcsönök törlesztése pedig havonta mintegy 66 eurót (2 000 koronát) von el a családi kasszából. Adél és Orsi Bátorke- szire jár iskolába, az ő iskoláztatásuk havonta - az utazást is beleszámolva - 86 euró (2 580 korona). A legkisebb, Máté óvodai tandíja és étkeztetése havonta 25 euróba (750 koronába) kerül. Hajni neveléséhez a szülei havonta hozzájárulnak bizonyos összeggel, így az ő taníttatása nem jelent pluszköltséget a családnak. A rendszeres havi kiadások mellett tehát kevesebb mint 270 euró (nagyjából 8 000 korona) marad a napi kiadásokra, amibe bele kell kalkulálni háromhavonta a tüzelőt is - ez alkalmanként 133 eurós (4 000 koronás) többletkiadást jelent. „Anyuék segítsége nélkül nem tudom, hogy mihez kezdenénk. Párom építkezési vállalkozó, a téli időszak holt szezon számukra, így egyetlen bevételi forrásunk az anyasági, ami csak a baba körüli legszükségesebb kiadásokra elég” - vázolta helyzetüket a 23 éves Zsuzsi, aki családjával a szüleinél lakik. A baba születése előtt hosszú évekig pincérnőként dolgozott az egyik legfelkapottabb párkányi vendéglőben, ahol jó fizetést kapott, így nagyon nehezen viseli a jelenlegi helyzetet. „Hús ritkán kerül az asztalra, de szerencsére a gyerekek szeretik a tésztaféléket és nem válogatósak. Gyümölcs mindig van itthon, zöldség csak a nyári időszakban. A nagybevásárlást akkor intézem, amikor megkapjuk a fizetést. Ilyenkor veszek kozmetikai és tisztítószereket, meg nagyjából 50 euró (1 500 korona) értékben húst - ezt osztom be egész hónapban. A mosóporok közül a Tide-ot szeretem, próbálkoztam az olcsóbb fajtákkal is, de bebizonyosodott, hogy olcsó húsnak híg a leve” - sorolja Teréz. Igazi családi kiránduláson utoljára több mint 15 éve voltak a Magas-Tátrában. 2007 nyarán egy rövid, egynapos kirándulásra fizette be a családot a Dublinban dolgozó Marianna. „Kisbusz jött értünk, elmentünk a Tropicari- umba, sétáltunk Pesten, és haza is a kisbusszal jöttünk” - meséli Máté. „Hosszú évek óta most ismét utazási lázban égünk. Dub- linba megyünk a gyerekekhez. A lányok vették meg nekünk a repülőjegyet, így márciusban férjemmel és Mátéval repülőre ülünk és világot látunk” - örvendezik Teréz, aki nagyon büszke gyermekeire. Azt mondja, talán éppen azért, mert szerény körülmények között nevelkedtek, nagyon jó testvérek és tisztességes, becsületes emberek lettek. Rozsnyó/Szepsi. Hogy az euró- ra való áttérés a gyakorlatban zökkenőmentes legyen, főként az üzleteknek, a pénzintézményeknek és a vendéglátó-ipari egységeknek kellett a kormány által előírt határidős intézkedéseket megvalósítaniuk. De mi a helyzet a kulturális intézményekben, ahol ugyan nem a pénz körül forognak a dolgok, de jelentős értékeket kezelnek? A Rozsnyói Bányászati Múzeumban, csakúgy, mint bárhol másutt, január 16-ig koronában is elfogadják a belépőjegy árát. Ha új gyűjteményi tárgyat szereznek be, természetesen már euróbán zajlik az adásvétel, és a nyüvántartásban ugyancsak euróbán tüntetik fel a tárgy értékét és vételárát. Azonban a régi, mintegy 48 ezer darabos gyűjteményről vezetett katalógusban nem fogják átszámolni az árakat, ez túlságosan megterhelő és időigényes feladat volna. Ráadásul nem lenne elég csak egyszer megtenni, hiszen a gyűjteményekről háromféle nyilvántartást is vezetnek. Viszont azoknak a tárgyaknak az értékét, amelyeket a múzeumon kívül állítanak ki, a kölcsönszerződésekben, szállítóleveleken már euróbán tüntetik fel. A Betléri Múzeum egy kicsit könnyebb helyzetben van. Lö- rinéíková Szilvia muzeológus elmondta, náluk a gyűjteményeknek nincs vételáruk, mivel azok szinte teljes egészében az Andrássy család vagyonaként maradtak fenn. Mivel a Betléri Múzeum nem vásárol új anyagot, nincs gondjuk az eurós át- számolgatással. Ám ha kiállításra küldik majd a múzeum tárgyait, euróbán határozzák meg az értéküket. A könyvtárak jobb híján egymástól tájékozódtak, miként oldják meg a helyzetet, mert rájuk vonatkozó egységes rendeletet nem hoztak. Nem is csoda, hiszen nincs egységes, országszerte használatos számítógépes rendszerük, amely a könyvtárak nyilvántartását szabályozná. A Szepsi Városi Könyvtárnak a már meglévő - és eléggé elavult - számítógépes programjához egy kiegészítő programot kellett bebiztosítania ahhoz, hogy az elkövetkezőkben működni tudjon. „A kassai könyvtárhoz fordultam segítségért, de ők modernebb rendszer szerint működnek. A rozsnyói könyvtár technikusa segített rajtunk, és telepítette a számítógépünkbe a náluk is használt programot” - mondta Zsamai Darina könyvtáros. Ez a program automatikusan átszámolja a tagdíjat vagy a büntetések összegét. Az árak itt sem emelkedtek, csak az átszámítás révén kerekedtek kissé felfelé. „Például a felnőtt éves könyvtári tagság díja eddig 40 korona volt, most 1,35 euró lett, ami visszaszámolva 40 korona 67 fillérre jönne ki” - magyarázta a könyvtáros. A könyvek árát nem számolják át, csak akkor, ha a könyvet elveszíti az olvasó és meg kell fizetnie. A tagsági díjak és a büntetés összege kétféle pénznemben van feltüntetve mindaddig, amíg a kereskedelemben is így használják. ANKÉT Mennyi plusz feladatot rótt az euró bevezetése a kiskereskedelemben dolgozókra? M. Teréz, egy nagyobb élelmiszerbolt helyettes vezetője, Komárom A vártnál könnyebben ment az átállás az euróra, a polgárok is aránylag türelmesen és megértőén álltak hozzá a megváltozott helyzethez. Több olyan esetre számítottunk, hogy megpróbálnak nagy címletű pénzzel fizetni a vásárlók, fel is voltunk erre készülve, de alig akadt ilyen vevő. Ami a legnagyobb problémát okozta az elmúlt napokban, az a koronabevétel számolása, csomagolása volt. Az első munkanapon a vásárlók mintegy 90 százaléka még koronával fizetett, és bár napról napra csökkent ez az arány, még január 10-én is 50 százalék körül mozgott. Szerencsére üzletláncunk biztosított számunkra az apró számlálására is alkalmas számológépeket, de így is napi egy órát kellett túlóráznia emiatt az alkalmazottaknak. Január 16. után minden egyszerűbb lesz. Árakat nem emeltünk, csak azokban az esetekben érezhették drágulást a vevők az év végihez képest, amikor egy-egy termékre lejárt az akció és ismét teljes áron kínáltuk. Az árazógépeken már felcseréltük a korona-euró sorrendet, így már az eurós ár szerepel az első helyen. Az év végéig egyébként még koronában is fel kell tüntetni az árakat, addig biztosan mindenki hozzászokik az euróhoz. (vkm) Gyerák Magda, virágüzlet-tulajdonos, Deáki Úgy döntöttem, hogy január 2- tól 20-ig zárva tartok, elsősorban azért, mert nem tudtam elegendő eurós aprópénzt bekészíteni. Sem a postán, sem a bankban nem volt már elég eurós csomag, amikor pedig koronát váltottam be a bankban, papír eurót adtak. Egyszerűen nem lett volna elég érmém, hogy euróbán adjak vissza. Meg aztán a nagyraktárakban is most csinálják az leltárt, friss árut csak később tudnék hozni. Persze a bevételben nagy kiesés ez a két hét. Azért általában itt vagyok az üzletben, és ha valaki temetésre szeretne koszorút vagy művirágot, azt kiszolgálom. Természetesen euróbán és koronában is fizethetnek, mint más üzletekben, igyekszem folyamatosan összeszedni az eurós aprópénzt, hogy legyen ki- adnivalóm. Nehéz az átállás: az emberek is csak most próbálgatják az új pénzt. A vevők apróval fizetnének, mert mindenki igyekszik megszabadulni a koronáitól, én meg vihetem be a nagy zacskó aprópénzt a banka, (gl) Muszka Péter, egy számítógépes szaküzlet tulajdonosa, Ki- rályhelmec Á nálunk vásárló emberek zöme már euróval fizet a kiválasztott termékért. Az azért meglepett, hogy a visszajáró eurócenteket nagyon kevesen számolják át. Bár a boltomban lehetőség van bankkártya használatára is, ezt a szolgáltatást szinte senki sem veszi igénybe. Mivel felkészültünk az átállásra, a kereskedésben komolyabb problémákat nem tapasztaltunk, a pénztárgép és az általa használt szoftverek átállítása zavartalanul lezajlott. Eddig az új fizetőeszköz bevezetése a forgalomra sem gyakorolt semmiféle hatást, (leczo) Csápai Zoltán, pincér egy nagymegyeri kávézóban Gondot nem okozott az euró, el voltunk látva elég apróval. A fizetést és a visszajárót a kezdeti időszakban kölcsönös megegyezéssel oldottuk meg. Voltak, aki még koronában kértek vissza, voltak, akik ragaszkodtak az új pénzhez. Olyan esetem is volt, amikor egy kávéért ezerkoronással fizettek - megbeszéltük, hogy ötszáz koronát adok vissza, és csak a többit euróbán. Az első napokban szinte kizárólag koronával fizettek a vendégeink, most már az euró van abszolút túlsúlyban. Úgy tapasztalom, a legtöbben az utolsó százasukat, aprójukat hagyják itt. Amúgy a kávézónkban egészen év végéig elfogadjuk a koronát is. Az átállás hatását leginkább a borravaló összegén érezzük meg. Korábban a napi forgalom 7-10 százalékára rúgott, mostanában pedig minimális. Még nem nagyon tudják az emberek, mennyi az annyi, amit otthagynának az asztalon, (as) Jövő heti számunk témája: Milyen fejlesztések várhatók 2009-ben? A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
