Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-14 / 10. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 14. Vélemény És háttér 7- Felség, igaz, hogy indul a köztársaságielnök-választáson? (Peter Gossányi rajza) King Van egy álmom kezdetű beszéde ma már tananyag az amerikai iskolákban Nyolcvan éve született Martin Luther King TALLŐZŐ LA LIBRE BELGIQUE Izrael nem tartja be a nemzetközi humanitárius jogot - állította az Európai Unió segélyezési ügyekért felelős biztosa, Louis Michel a La Libre Belgique című belga lapban megjelent inteijúban. Emlékeztetett arra, hogy ez olyan jog, amelyet háborús időkre hoztak létre, és egyik alapvetése, hogy a megszálló hatalom gondoskodjon a polgári lakosság megóvásáról és ellátásáról. A belga biztos utalt a Ha- mász felelősségére, valamint annak szükségességére is, hogy a radikális palesztin szervezet ismerje el Izrael lét- jogosultságát, és számolja fel katonai szárnyát. „Nyilvánvaló, hogy a Ha- mász, amely terrorista szervezet, és rakétalövedékekkel folyamatosan zaklatja Izraelt, olyan fokozott feszültséget teremtett, amelyre válaszolni kellett” - fogalmazott a biztos. Hozzáfűzte azonban, hogy a válasz „teljes mértékben aránytalan volt”. Michel hangsúlyozta, Izraelnek tekintettel kellett volna lennie arra, hogy egy sűrűn lakott területen „lesznekjáru- lékos veszteségek”. „A járulékos veszteségek ott is vannak - mondta. - Január 11-én a halottak száma elérte a 884-et, ezek40%-a nő és gyermek. A 3860 sebesültnek több mint a fele nő vagy gyermek. Lehetetlen hozzájutni az olyan alapszolgáltatásokhoz, mint a vízellátás vagy az áram.” A másfél milliós helyi palesztin lakosság 80%-a nemzetközi segélyen él, napi 5-600 teherautónyi utánpótlásra van szükség, most csak 55-60 érkezik - fejtette ki az uniós biztos. Úgy vélte, Izrael biztonságát csak politikai párbeszéddel és egy olyan megállapodással lehet szavatolni, amelyben vállalt kötelezettségeit minden fél betartja. Michel drámainak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a zsidó állam nem tartja magát a nemzetközi humanitárius jogi alapelvekhez. De elismerte, hogy az EU nem tudja kikényszeríteni azt. Nem segít ebben az sem, hogy George Bush amerikai elnök nyilvánosan igazságosnak nyilvánította Izrael válaszát. (mti) Nyolcvan éve, 1929. január 15-én született Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkész, a polgárjogi mozgalom vezetője, aki megváltoztatta Amerika képét. AATl-ÖSSZEFOGLALÓ Atlantai baptista lelkészcsaládból származott, maga is a lelkészi hivatást választotta. 1953-ban megnősült, a következő évben pedig megkezdte lelkészi szolgálatát az Alabama államban fekvő Montgomery városában. Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt, az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől. 1955. december 1-jén Mont- gomeryben egy Rosa Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, mire fekete aktivisták King vezetésével sikeres bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen. A lelkészt az illegálisnak minősített bojkott miatt elítélték, de fellebbezésére a szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az elkülönítést az ala- bamai buszokon. King ezután életre hívta az erő- szakmentes országos polgárjogi mozgalmat: ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett az elkülönítés felszámolásáért. Amikor Atlantában ismét letartóztatták és egy korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon. Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást. Apolgár- jogi mozgalom csúcspontján, 1963. augusztus 28-án Washingtonban több mint negyedmillió ember hallgatta King Van egy álmom kezdetű beszédét (amely ma már tananyag az amerikai iskolákban). 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor. Az erőszakmentességet hirdető lelkészt nemcsak a Ku Klux Klan támadta, hanem a feketék között is akadtak ellenfelei. Békés fellépése miatt a radikális feketék Tamás bátyának bélyegezték, megalkuvónak minősítették. A tiszteletes egy helyi sztrájk támogatására utazott Memphisbe, ahol 1968. április 4-én szállodája erkélyén végzett vele egy orgyükos golyója. A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt hetekkel később Londonban tartóztatták le, s 99 év börtönre ítélték. A „magányos gyilkos” elméletét sokan vitatják, s tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett. Martin Luther King meggyilkolása a vietnami háború mellett a másik nagy megrázkódtatást jelentette az amerikai társadalom számára, halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után ő a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) hivatalos szövetségi ünnep, ebben a megtiszteltetésben rajta kívül csak George Washington részesült. A pár száz méter széles földcsíkot a felszín alatt palesztin csempészalagutak szövik keresztül-kasul Gázai offenzíva: a Philadelphi folyosó MT1-HÁTTÉR A Gázai övezetet és Egyiptomot elválasztó keskeny földsávba, a Philadelphi folyosóba való újbóli bevonulást is tartalmazzák alternatívaként az izraeli katonai tervek. A határsáv kettészeli Rafah várost, amelynek egyik fele a Gázai övezetben, másik fele pedig már Egyiptomban fekszik. Izrael olyan fegyverszünetet akar, amely garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy a Hamász ne jusson többé rakétákhoz. Ha Izrael ismét az ellenőrzése alá vonná a Philadelphi folyosót, az megkönnyítené az alatta húzódó csempészalagutak megsemmisítését, ami megfosztaná az újra-fel- fegyverkezés lehetőségétől a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin radikális mozgalmat. A folyosó visszafoglalása azonban kockázatokat is rejthet magában az izraeli hadseregre. A Philadelphi folyosó ugyanis meglehetősen keskeny - mindössze pár száz méter egyes részeken -, nehéz megvédeni, folyamatos kockázatot jelent az izraeli katonák életére. Éveken keresztül általánosak voltak a járőröző izraeli katonák ellen indított támadások. Ez ugyancsak nagy szerepet játszott Izrael azon döntésében, hogy elhagyta a határsávot is, amikor 2005 nyarán az izraeli katonák és telepesek teljes egészében kivonultak a Gázai övezetből. A határsáv fedőnevét, a Philadelphi folyosót az izraeli hadsereg találtaid: találomra választották ki, nincs semmilyen mögöttes tartalma. A 14,5 kilométer hosszú és pár száz méter széles földcsíkot homok borítja, a földfelszín alatt azonban palesztin csempészalagutak szövik keresztül-kasul. A Gázai övezet és Egyiptom határán levő egyetlen ha- tárátiépőn, Rafah városban európai megfigyelők dolgoztak 2007 júniusáig, amikor is a Hamász fegyveresei kiűzték az övezetből a riválist, a Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hű Fatah erőit. A tavaly december 27-én megindított gázai offenzíva előtt Izrael úgy becsülte, hogy százakra rúg a határzóna alá vájt alagutak száma, s ezeken keresztül nemcsak fegyvereket, hanem a legkülönbözőbb kereskedelmi árucikkeket, az élelmiszertől kezdve a dohányon keresztül a háziállatokig, sok mindent becsempésztek az izraeli blokád alatt álló Gázai övezetbe. A palesztinok azt állítják, hogy az alagutak száma meghaladta a háromezret is. Izrael röplapokat szórt le Rafah- ra, lakosságát arra figyelmeztetve, hogy hagyják el az alagutak kijáratát magában rejtő házakat és környéküket. Az izraeli hadsereg több ilyen házat is földig rombolt, a légierő pedig bunkerromboló bombákat szórt le a Philadelphi folyosó teljes hosszában, hogy a föld alatti robbanások erőteljes lökéshullámai beomlasszák az alagutakat. Azt egyelőre nem tudni, hány alagút vált használhatatlanná. Elemzők szerint Izraelnek az lehet a célja, hogy kiszélesítse a Gázai övezet és az Egyiptom határán kijelölt ütközőzónát, és csapatokat vagy határerődítményeket telepítsen ide. Izraeli tisztségviselők elmondása szerint az egyik nagyra törő alternatíva az, hogy földalatti falat építsenek, de ez több hónap munkájába is beletelne, másrészt kérdéses Egyiptom jóváhagyása. Néhány évvel ezelőtt felmerült az az ötlet, hogy tengervízzel feltöltött árkot építenek ki. Ez azonban nemcsak az alagutakat és felhasználóikat sodorta volna halálos veszélybe, hanem a Gázai övezet ivóvízbázisát is megfertőzhette volna. _______. KOMMENTÁR Gyűjtsük a rozsét! CZAJLIK KATALIN Furcsa időket élünk. Pozsonyt, ahol az utóbbi évtizedben egy bélelt ballonkabátban is vidáman át lehetett vészelni a telet, ellepte a hó, s már több mint egy hete fagypont alatti hőmérsékleteket mérnek. A gondolat, hogy egyszer csak leállna a fűtés, hátborzongató. Pedig a napokban ijesztően közel kerültünk ehhez a helyzethez. A bolgárok és a szerbek mesélni tudnának, milyen is az, amikor a nagy testvér a tél kellős közepén elzárja a csapot. A történet annál érdekesebb, hogy mindkét ország hagyományosan Moszkva nagy szövetségesének tekinti magát, akárcsak Szlovákia. S mindkét ország - akárcsak Szlovákia? - mind ez ideig abban a hitben élt, hogy a nagy testvér nem hagyja cserben szükség esetén. Pedig dehogynem. A Fico-kormány megalakulása óta Pozsony több ízben bizonyította, hogy komolyan gondolja Kreml-pártiságát. Olykor egyéb, jogilag sokkal fontosabb külpolitikai kötelékeink ellenében támogattuk Moszkva álláspontját, akár a Csehországba tervezett amerikai radarállomás, akár Koszovó függetlensége kapcsán. A kormánypártok képviselői a gázválság idején is oroszbarát kijelentéseket tesznek. Ä kialakult helyzetért Ján Slota és Dušan Čaplovič is az ukrán felet tette felelőssé. Az egyre bonyolódó fejleményeket figyelve persze gyanítható, hogy Kijev messziről sem ártatlan az ügyben. Nyilvánvalóan mindkét országnak van takargatnivalója - csak ezzel magyarázható, miért nem engedi sem az ukrán, sem az orosz fél munkához látni az EU-s megfigyelőket, akiknek a jelenlétéhez egyébként éppen ők ragaszkodtak. Számunkra azonban a fő tanulság az, hogy Moszkva minden gátlást félretesz, ha saját gazdasági-politikai céljairól van szó, s ilyenkor nem ismer sem barátot, sem szövetségest. Ezért az illetékeseknek is fel kell tenniük a kérdést, vajon jó-e, ha a visegrádi országok közül Szlovákia az egyetlen, amely 100 százalékra Oroszországtól függ gázellátás terén. Immár nem csupán elvont energetikai kérdésről van szó, hanem annak a reális veszélyéről, hogy egyszer mi is Szerbia vagy Bulgária sorsára jutunk. Oroszország ugyanis kiszámíthatatlan, s harmadik fél számára szinte lehetetlen igazságot tenni Moszkva és Kijev viszályában is. Az egyetlen megoldásnak tehát az Oroszországtól való lehető legnagyobb függetlenedés tűnik, nem csak energiapolitikai téren. Szerbia és Bulgária elrettentő példája talán cselekvésre buzdítja az egyébként Kreml-barát szlovák kabinetet is, hiszen egy hasonló helyzet komoly belpolitikai problémát okozna a mindenkori kormánynak. Az egész rendszer átállítása - ha egyáltalán lesz hozzá elég politikai akarat - persze több évet venne igénybe. Az utóbbi napok fejleményei tükrében azonban úgy tűnik, kifizetődő vállalkozásról lenne szó. Addig is az egyetlen, amit megtehetünk, hogy bízunk a nagy testvérben. Persze nem árt, ha közben azért gyűjtjük a rozsét is! FIGYELŐ Fölparcellázzák a földet A londoni Heathrow repülőtér bővítésére szánt földterület felvásárlásával próbálja megakadályozni a világ legnagyobb nemzetközi forgalmú légikikötőjének további terjeszkedését a Greenpeace környezetvédelmi csoport. A brit kormány várhatóan a héten dönt a Heathrow harmadik kifutópályájának beruházási tervéről, amely ellen hosszú ideje erőteljesen tiltakoznak a környezetvédő csoportok és a helyi lakosság. A Greenpeace most olyan akcióba fogott, amelytől azt reméli, ellehetetleníti az építkezést: a bővítésre kijelölt földterület közepén felvásárolt egy futballpá- lyányit. A szervezet arra készül, hogy a földdarabot ezernyi kisebb parcellára osztja, és azokat eladja a tiltakozáshoz csatlakozó magánszemélyeknek. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb brit repülőtér-üzemeltető cégnek, a Heathrow-t is birtokló BAA-nek minden „földbirtokossal” külön kell tárgyalnia, ami a végtelenségig elhúzhatja a folyamatot. A tervekszerintazúj pálya és a hozzákapcsolódó hatodik terminál 2019-re vagy 2020-ra készülne el, 9 milliárd fontos beruházással. Heathrow, amelyen 70 ezren dolgoznak, évek óta súlyos viták tárgya; alegfőbb konfliktusforrás a bővítés kérdése. A jelenlegi két kifutópálya 98 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag kapacitástartalékok nélkül, és emiatt bármilyen fennakadás utóhatása akár napokig tarthat késések, járattörlé- sekformájában. A repülőtér jelenleg naponta átlagosan 1400 - évente több mint félmillió - járatot fogad és indít. Az új kifutópályával a tervek szerint 700 ezer fölé lehetne emelni az éves járatszámot, különösen abban az esetben, ha megépülne hozzá a hatodik terminál is. A London nyugati határához tapadó, sűrűn lakott negyedek mellett működő Heathrow-n, amelyen évente 67 millió-a teljes brit lakosságnál 10 százalékkal több - utas fordul meg, csúcsidőben átlagosan 55 másodpercenként száll le és fel egy-egy repülőgép, és az érkező gépek az uralkodó nyugati széljárás miatt kelet felől közelítve, az egész város felett átrepülnek. Ettől leginkább a nyugat-londoni negyedek lakói szenvednek; a Heathrow-hoz közeli városrészekben már közvetlenül a házak felett húznak át a gépek. A bővítés ügye különös erővel került ismét felszínre, miután a tavalyi év elején a British Airways egyik óriásgépe, amely- valószínűleg az üzemanyag jege- sedése miatt - mindkét hajtómű tolóerejének zömét elvesztette a leszállás utolsó pillanataiban, kis híján Nyugat-London sűrűn lakott negyedeire zuhant; a katasztrófát csak a pilóták bravúija akadályozta meg. Boris Johnson, London konzervatív polgármestere sajtóhírek szerint komolyan foglalkozik azzal az elképzeléssel, hogy Heathrow-t bezárnák és egy új, tengeri repülőteret építenének helyette egy mesterséges szigetre, a Temze torkolatában. (mti)
