Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-03 / 2. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 3. www.ujszo.com Kedves Olvasó! Az euró bevezetésével némileg módosulnak áraink. Az Új Szónak már csak három ára lesz, eddig négy volt. Előfizetőknek 10, stan­don 11 korona. A pénteki szám, amely tartalmazza a +7 nap műsormellékletet is, eddig előfizetőknek 13 korona, standon 14 korona volt. Az euró bevezetésével az Új Szó pénteki számának ára csökkent! Előfizetőknek 43-ról 40 centre (13 Sk-ról 12,05 ko­ronára), a standokon pedig 46-ról 45 centre (14 koronáról 13,56-ra). A többi lapszám viszont minimálisan emelkedik 2-3 centtel. Előfizetőknek 33 centről 35-re (10 Sk-ról 10,54-re), a standokon 37 centről negyvenre (11 Sk-ról 12,05 koronára). Összességében - heti lebontásban - az előfizetők a kerekítések ál­tal napi egy centtel fizetnek többet, mint eddig, a standi vásárlók pedig megközelítőleg 2,5 centtel. Reméljük, ez nem tántorítja el Önöket attól, hogy továbbra is hűséges olvasóink maradjanak. Si­keres évet kívánunk! A szerk. RÖVIDEN Mikolaj után Čaplovič is módosítana Pozsony. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes tavasszal módosítaná a tavaly májusban elfogadott közoktatási törvényt. „Azt szeretném, ha gyakorlati észrevételeket gyűjtenénk össze. Megkérdezném, mit mondanak a tanárok, az elméleti szakemberek” - mondta Čaplovič. Az oktatás reformjával foglal­kozó szakemberek már a múlt évben is hallatták hangjukat, s azt kérték, a közoktatási reformot elindítani hivatott, Ján Mikolaj SNS-es miniszter műhelyéből származó törvényt dolgozzák át, és a változtatásokat ne vezessék be meggondolatlanul - az illetéke­sek akkor nem hallgatták meg őket. A miniszterelnök-helyettes ebben a módosításban szeretné megoldani a magyar helynevek használatának kérdését is - Čaplovič szerint ugyanis a képviselők­nek meg kellene fontolniuk Ivan Gašparovič államfő meglátásait, amelyekkel megvétózta a december elején elfogadott közoktatási- törvény-módosítást. (MSz, tasr) Kubiš: nacionalizmust szül a válság Pozsony. Ján Kubiš külügyminiszter szerint nem a diplomácia sikertelenségéről ad tanúbizonyságot, hogy romlott a szlovák-magyar viszony. „A diplomácia csupán javíthat a kiala­kult helyzeten. Magyarország esetében már az előző kormány ide­jén is felmerültek problémák” - nyilatkozta a hamarosan leköszö­nő külügyminiszter. Véleménye szerint az, hogy Magyarország az Európai Tanács elé vitte a dunaszerdahelyi rendőrattak ügyét, semmilyen módon nem árthat Szlovákiának. Nem tartja fontos­nak a futballmérkőzésen készült felvétel bemutatását, a probléma gyökerének a magyar fél hozzáállását tekinti. „Budapest nem a rendbontók, hanem rögtön a magyarok elleni beavatkozásnak minősítette a karhatalom fellépését” - fogalmazott a tárcavezető. Az ENSZ-poszt betöltésére Genfbe készülő miniszter szerint a kül­politikára és a biztonsági kérdésekre is befolyással lehet a gazda­sági válság. „A gazdasági válságok idején mindig megnőtt az ext­rémizmus és a bizonytalanság. Az utóbbi gyors és olcsó politikai döntéseket hozhat” - mondta a miniszter, s hozzátette, hogy ugyanúgy előretörhet a populizmus és a nacionalizmus is a válság következtében, ugyanis az államok csak a saját érdekeiket tartják szem előtt ilyen és hasonló helyzetekben. (SITA, TASR) A gazdasági elemző egyetért a miniszterelnökkel Fico a nadrágszíj hosszáról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico minisz­terelnök szerint Szlovákiában nadrágszíj-összehúzásra a gazda­sági és pénzügyi világválság kö­vetkeztében az idén nem lesz szükség. .Akárhol kell is pénzt ke­resnünk, de a jóváhagyott szociá­lis programokhoz nem nyúlunk. Tehát ha a szociális csomagra 11 milliárd koronát szántunk, azt az utolsó fillérig kifizetjük” - szögez­te le a kormányfő. Megismételte kijelentését, mely szerint nem az emberek okozták a gazdasági vál­ságot, tehát nem vállalhatnak fe­lelősséget „a pénzpiac spekulán­Ha Robert Fico mondja, biztos így is lesz (SITA-felvétel) saiért”. A miniszterelnök úgy véli, Szlovákia „apró karcolásokkal” megússza a világgazdasági válsá­got. Richard Ďurana, az INESS gaz­daságkutató intézet elemzője sze­rint ha a kormány tartani tudja a tervezett adóbevételeit, akkor va­lóban nem lesz szükség arra, hogy összehúzza a nadrágszíjat, vi­szont a gazdasági válság teremt­het olyan helyzetet is, hogy nem lesz annyi bevétele, amennyire számít. „Ha ez így lesz, akkor vagy lefarag a kiadásokból, vagy to­vább nő az adósság” - véli a gaz­dasági elemző. Szlovákia azon­ban valóban nincs olyan nehéz helyzetben, mint például a viseg­rádi négyek többi országa, az euró ugyanis biztonságot ad. ,Az euró és a maastrichti kritériumok nyomást gyakorolnak a politiku­sokra, ugyanis határt szabnak a mértéktelen költekezésnek és az állami költségvetés deficitjének - fejtette ki Ďurana. - Feltehetően nem kell tartani a munkanélküli­ség megugrásától sem. Szlovákia ugyanis még mindig azok közé az országok közé tartozik, ahol vi­szonylag olcsó a munkaerő, tehát a befektetők nem akarnak máshol letelepedni. Az euró pedig vi­szonylag erős és stabil gazdasági hátteret teremt.” (sán, s) A kormánypártok vezető tisztségviselői nyilatkoznak a Magyar Koalíció Pártja elnökének feltételezéséről Előrehozott parlamenti választás? Pozsony. Csáky Pál nem tart­ja kizártnak, hogy a Smer előrehozott választásokkal próbálja meg újabb négy esztendőre megszerezni a hatalmat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Jelenleg nem tudom meg­mondani, hogy mikor kerül sor a következő parlamenti voksolásra, valószínűleg 2010-ben, de nem tartom kizártnak, hogy elsősor­ban a Smer nyomására 2009 má­sodik felében előrehozott válasz­tások lesznek” - jelentette ki az MKP elnöke. Csáky szerint a Smer abban az esetben dönthet így, ha a lakosság komolyabban megérez­né a világgazdasági válság és az euróbevezetés következményeit. A Smer egyelőre kizártnak tart­ja, hogy 2009-ben parlamenti vá­lasztásokat is tartsanak, de Vla­dimír Maňka, a párt alelnöke el­ismerte, hogy előnyös lenne szá­mukra, ha már idén sor kerülne a voksolásra. „Létrehoztunk egy koalíciót, ennek egyik tagja sem tervezte, hogy ha emelkedik a tá­mogatottsága, akkor választáso­kat akar tartani - mondta lapunk­nak a Smer alelnöke. - Természe­tesen a jelenlegi támogatottsá­gunkat nézve nekünk előnyös lenne, ha most lennének a válasz­tások, de én személy szerint en­nek nem látom esélyét.” Csáky Pál szerint a kormány népszerűségét csökkenthetik a gazdasági válság negatív szlová­kiai következményei, az euró be­vezetése és a korrupciós ügyek, melyek jelentős ballasztot jelen­tenek a koalíció számára. Kizártnak tartja Ján Slota, az SNS elnöke is az előrehozott vá­lasztásokat. „Ilyen döntést a Smer nem hoz - véli Robert Fico koalí­ciós partnere. - Túlságosan szem­beötlő lenne, hogy a Smer meg akar futamodni a problémák elől.” Az előrehozott parlamenti választások hátrányosak lenné­nek a HZDS számára is, mely je­lenleg kevéssel a parlamenti kü­szöb felett tanyázik. Az ellenzéknek is előnyösebb a „rendes” időpont, több idejük ma­rad ugyanis a felkészülésre. „Nem tudjuk ugyan, milyen hatással lesz a válság a pártok támogatottságá­ra, de úgy látom, hogy az ellen­zéknek hosszabb felkészülés kell - véli Grigorij Mesežnikov politoló­gus. - A jelenlegi helyzetet alapul véve úgy hiszem, hogy az ellenzék érdeke az, hogy a tervezett idő­pontban, vagyis 2010-ben legye­nek a választások.” A politológus szerint van esély arra, hogy 2009-ben javul az SDKÚ, az MKP és a KDH együttműködése. „Idén nem látok olyan témákat, melyek­ben nagyobb nézetkülönbségek lennének az ellenzéki pártok kö­zött - jelentette ki Mesežnikov. - Az ellenzéki együttműködés akkor romlott meg, amikor az MKP meg­szavazta a Lisszaboni Szerződést. Ez specifikus helyzet volt, nem hi­szem, hogy ebben az esztendőben megismétlődik.” A közös ellenzéki elnökjelölt is az együttműködés folytatását feltételezi, (lpj, s) Negyvennyolctól harminckilenc és félig Pozsony. A Smemek decemberben a Szlovák Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézete 48 százalékos támogatottságot mért, igaz, ugyanebben az időszakban az MVK közvélemény-kuta­tó ügynökség adatai szerint „csak" a lakosság 39,5 százaléka adta volna szavazatát a legnagyobb kormánypártra, (-lpj) Rengetegen akarták beváltani a még megmaradt koronájukat, ezért a bankok előtt is sorok kígyóztak Milyen pénzzel szeretne fizetni? - ez volt tegnap a leggyakoribb kérdés a szlovákiai üzletekben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A duális fizetési mód okozta a legtöbb problé­mát az év első munkanapján. „Milyen pénzzel akar fizetni?” - ez volt a legtöbbször elhangzó kérdés az üzletekben - már amelyik éppen nyitva tartott. Sokan tegnap akarták beváltani a tavalyról megmaradt koronát, ezért a bankok előtt is sorok kí­gyóztak. Rengetegen voltak a postahivatalokban is, de ott pénzt nem váltanak be. „Ügyfe­leinknek nem nyújtunk klasszi­kus pénzváltói szolgáltatásokat” - tájékoztatott Juraj Danielis, a Szlovák Posta szóvivője. A kli­ens azonban koronát helyezhet el a Postabank betétkönyvén, esetleg a számláján (ha rendel­kezik vele), ami szintén egyfaj­ta pénzváltás, hiszen a betét­könyvön vagy a számlán már euróbán jelenik meg a koroná­ban befizetett összeg. A pénztárosoknak a duális fi­zetési mód okozta a legtöbb gondot. Sok helyen koronában is kiadták a visszájánk, habár ezt már csak a vásárló bele­egyezésével tehetnék. A szám­lákon azonban már csak euró­bán tüntetik fel a visszájánk, így a vásárlóknak nem kis gon­dot okoz az visszajáró ellenőr­zése. Tegnap néhol gondot jelen­tett az is, hogy koronában már hiába keresték az árakat a vá­sárlók, holott a duális ármegje­lölés továbbra is érvényben van. Egyes benzinkutak még min­dig koronában hirdették áraikat a kút melletti nagy reklámosz­lopokon. A boltokban fordított problémák jelentkeztek: egyes helyeken csak euróbán szere­peltek az árak, koronában nem tüntették fel. A kisebb boltok sok helyen ki sem nyitottak, Pozsonyban a legnagyobb pia­con alig lehetett nyitva tartó zöldségesstandot találni. A vá­rosokban is csak a nagyobb hi­permarketek tartottak nyitva, a kisebb boltok zárva maradtak. Néhány helyen leltárra vagy technikai okokra hivatkozva tették ki a sok esetben január 16-áig érvényes „Zárva” feliratú táblát, de a legtöbb bolt kifüg­gesztett indoklás nélkül nem nyitott ki. Sok helyen a bankfi­ókok előtt kígyóztak hosszú so­rok, a legtöbben koronát szeret­tek volna euróra váltani, vagy a számlájukra befizetni. A bankok éppen ezért január 4-éig első­sorban a pénzbeváltással fog­lalkoznak, egyéb tranzakciók lebonyolításához ügyfeleiknek a január 4-e utáni időszakot java­solják. Néhány esetben gondot okozott az is, hogy a vásárlók pénzváltónak akarták használni az üzletet. Többen próbálnak nagy címletű bankjeggyel fizet­ni apróbb vásárlásért is, így re­mélik átváltani a koronát euró­ra. A pénztáros azonban nem köteles elfogadni ilyen esetben a magas címletet, a törvény ér­telmében ugyanis legfeljebb a vásárlás értékénél négyszer na­Gyorsszámolás gyobb értékű bankjeggyel fizet­hetünk. Egy napilap vásárlásakor tehát már a százkoronás címlet is túl magas, (lpj-, jóm, fm, guzsu) (ČT K-f e I véte I) Villámfelmérés a pénztárcákról Pozsony. Január elsején este a polgárok 24 százalékának pénztár­cájában már kizárólag vagy főleg euróbankjegyek lapultak - derül ki az Eurobarometer gyors felmérésének eredményeiből. Ami az új fémpénzeket illeti, a közvélemény-kutatás alapján 29 százalék volt azoknak az aránya, akiknél már csupán vagy túlnyomórészt ilyenek voltak. Viszont a megkérdezetteknek csupán az egy százaléka fize­tett is euróval az új év első napján. A felmérés szerint az emberek 93 százaléka még szlovák koronát adott, s az esetek 62 százalékában „régi pénzben” kapta meg a visszájánk is. (s) (TASR-felvétel WL1____________________ 2006 után már 2009-ben?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom