Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-10 / 7. szám, szombat

Ill I niiJiiiHUMiiij u.jiLiiniiiitiniiimil Ihiiiy,ni-iii 8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 10. www.ujszo.com Az Insomnia Reborn a Deja vu klubban Swinggel érkeznek ELŐZETES A Deja vu klub időnként teret ad hazai fiatal együtteseknek be­mutatkozásra. Elmek szellemé­ben január 14-én az egykori, újjá­született Insomnia, az Insomnia Reborn lép fel a klubban. Janik Zsoltot, a zenekar főnökét faggat­tuk. Miben különbözik ez a for­máció az elődjétől? Két tagcsere is lezajlott az együttesben, egyúttal a stílus is módosult valamennyire. A mikro­font Lelkes Reny szorongatja, aki a képességeit már többször bizo­nyította, a basszusgitárt Kovács Dodi kezeli. Végre sikerült a gitá­ros posztjára olyan embert talál­nunk, amilyet már régóta kere­sünk. Derzsi Zsolt nemcsak jól rögtönöz, technikásán szólózik, hanem kemény, energikus stílus­elemeket képes vinni a zenénkbe. Biztosra veszem, hogy hamarosan begitározza magát a hazai élvo­nalba. Jómagam a dobokat „portalanítom” a koncerteken. A nevetekben ott szerepel a Rebom (újjászületés) kifejezés. Mennyiben változik a reperto­ár? Az új bandával természetesen a saját szerzemények népszerűsí­tését tartjuk a legfontosabbnak, de úgy döntöttünk, a régi dalok közül sem hagyjuk feledésbe me­rülni a legjobbakat. így a reperto­ár szinte teljesen megújult, és sokkal pergősebb, könnyebben emészthetőbb lett. Ezúttal az apró részletek kidolgozására is sokkal nagyobb súlyt fektetünk. Mit hallhat majd a Deja vu klub közönsége? A koncert érdekessége az lesz, hogy bár egy elég kemény rock­banda vagyunk, ezen az estén egy swinges, halkabb műsorral ked­veskedünk a nagyérdeműnek. Mik a terveitek? Szeretnénk egy új albumot ké­szíteni. Természetesen az új szer­zemények szerepelnek majd rajta, de valószínű, hogy hallható lesz a korongon egy-egy régebbi dal új­ragondolt változata is. Ez viszont még a távolabbi jövő. Jelenleg annyi biztos, hogy január végén stúdióba vonulunk, és elkészítjük első videoklipünk hanganyagát. Sajnos az anyagiak gátat szabnak a klip kivitelezésében, de remél- hetőíeg február végére már a kö­zönség is láthatja az alkotást, (sa) Az Insomnia Rebom (Képarchívum) Szubjektív MobilVers az ml-en Radnóti Miklós születésének 100. évfordulóján naponta három­szor láthatnak verset a közszolgálati ml nézői. A MobüVers című sorozatban klasszikus és kortárs költők művei szólalnak meg töb­bek között Bálint András, Bán János, Cserhalmi György, Jordán Tamás és Kállai Ferenc előadásában. Január 5-től minden hétköz­nap, a délutáni és az esti Híradó előtt, valamint a Kultúrház Ma után verset láthatnak az ml nézői. A MobilVers című sorozat válo­gatást kínál a nézőknek a magyar líra legjavából: a színművészek egy Radnóti-vers mellé bármely korból vagy szerzőtől, szabadon választhattak még egy költeményt, (mtv) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hírekkel indul a műsor 7 órakor. 7.35-kor jelent­kezik a a Térerő, ezúttal a maros­vásárhelyi szerkesztőség gondo­zásában. A Pop-mix 8.35-től vár­ja a poprajongókat. 9 órakor kez­dődik a Hétről hétre D. Kovács Jó­zsef szerkesztésében. 11.05-kor Délidő. Miként értékelhetők a ko­máromi Selye Egyetem létrejötté­től eltelt évek eredményei, mivel indokolhatók az esetleges kudar­cok, milyen az egyetem megítélé­se a szlovákiai akadémiai világ­ban, mennyire van jelen a szlová­kiai magyar tudományosság háló­zatépítésében? Mi állt a tavaly ki­pattant belső nézeteltérések és a rektorválasztás körüli bonyodal­mak hátterében? - Miklósi Péter Albert Sándor leköszönő egye­temalapító rektorral beszélget. A déli hírek után népzene szól. Közreműködik a Bástya citeraze- nekar, a Boglya együttes, Bakó Katalin, a Dűvő és a Gajdos zene­kar. 12.30-kor irodalmi műso­runk, a Téka jelentkezik. 13 órától a Köszöntőt közvetítjük, utána a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. Az adás 15 órakor ér véget. Vasárnap: 7 órakor indul a műsor hírekkel, sporthírekkel. 7.35-kor a Zenei galériát közvetít­jük. A 8 órai hírek után katolikus kiadással jelentkezik a Világos­ság. Az Úr megkeresztelkedésé- nek ünnepén Zsidó János atya szól a hallgatókhoz. 9.05-kor megismételjük a Kaleidoszkóp november 30-i adását. 10 órakor indul a Vasárnapi Menü. A két műsorvezető: Csenger Ferenc és Bíró Éva. A déli hírek után Nóta­szó, ifj. Sánta Ferenc és cigányze­nekara ismert nótaénekeseket kí­sér. Fél egytől megismételjük a Tudomány világa egy korábbi adását. 13 órától a Köszöntőt hallgathatják. Az adás a Napzár­tával ér véget 15 órakor, (bodri) Kára Knightley és Hayley Atwell A hercegnő egyik jelenetében (Fotók: Képarchívum) A hercegnő fényképezéséért a magyar operatőr felkerült a Brit Filmakadémia díjának jelöltjei közé Pados Gyula BAFTA-esélyes Budapest. Pados Gyula ope­ratőr A hercegnő című an- gol-olasz-francia játékfilm fényképezéséért felkerült a Brit Filmakadémia, a BAF- TA díjára esélyesek közé. Erről az operatőr számolt be annak kapcsán, hogy a kosztümös filmet a jövő hé­ten mutatják be a magyar- országi mozikban. MT1-JELENTÉS A XVIII. század végén játszódó dráma Georgiana Spencer (alakí­tója Keira Knightley) története: a kora egyik legizgalmasabb szemé­lyiségének számító hölgy 17 éve­sen lett a nála jóval idősebb, a fel­sőbb körökbe bejáratos, a whig pártot patronáló Devonshire her­ceg (Ralph Fiennes) felesége. A film a szerelemért és a gyermeke­kért folytatott küzdelem, a nők arisztokráciában betöltött szerepe az elvárások tükrében vezet vissza az 1700-as évek világába. A tavaly Angliában bemutatott alkotás eddig több mint 20 millió dollár hasznot hozott és Golden Globe-jelölést is kapott. „Saul Dibb rendezőt nem a kosztümös film maga, sokkal in­kább a főszereplő két ember kap­csolata, csapdahelyzete érde­kelte” - hangsúlyozta Pados Gyu­la. Mint elmondta, londoni ügy­nökén keresztül „került képbe” a film kapcsán, emellett egy produ­cer is ajánlotta a rendezőnek, aki a mintegy kéttucat jelöltből vá­lasztotta ki operatőrnek. „Az elejétől kezdve nagyon jól együtt tudtunk működni. Dibb ki­csit támaszkodott is rám, hiszen én már több kosztümös filmben dolgoztam, neki pedig ez volt első filmjei egyike” - mondta Pados Gyula, aki a klasszikus kosztümös filmek közül a The Heart of Me című angol filmet és a Koltai Lajos rendezte Evening (Este) című al­kotást is fényképezte korábban. Saul Dibb dokumentumfilmes háttérrel rendelkezik; első, Bullet Boy című játékfilmjét, ami a lon­doni külváros utcagyerekeiről szól, 2004-ben készítette két hét alatt. A hercegnő forgatása 2007 őszén kilenc hétig tartott, ezen be­lül - mint az operatőr kiemelte - nagyon feszített volt a tempó, hi­szen csak napi három-négy órát tudtak felvenni, a többi időt elvet­te a smink és az öltözés. Hozzátet­te: csak a főszereplő Keira Knight­ley haját napi négy órában készí­tették és a XVIII. századi korhű ruhák feladása a színészekre más­fél órát vett igénybe. Az operatőr kitért arra, hogy a hercegnő anyját alakító Charlotte Ramplinggal együtt dolgozott az Elemi ösztön 2-ben. Megjegyezte, hogy a főszereplő Keira Knightley (aki korábban a Karib-tenger ka­lózaiban és a Csillagok háborúja első epizódjában, a Baljós ár­nyakban is feltűnt már) 22 éves volt a film forgatásakor, ám tehet­sége, felkészültsége, intelligenciá­ja, humora, profizmusa, fegyel­mezettsége „elképesztő” volt. „A Devonshire hercegét alakító Ralph Fiennes maga is félig arisz­tokrata. Sok figyelmet igényel, de a szerepet nagyon kevés színész lett volna képes üyen jól megol­dani, mint ő” - fogalmazott Pados Gyula. A stáb sokat utazott, hiszen a film három fő helyszínét, a londo­ni Devonshire-házat, valamint a chatsworth-i és a bath-i birtokot összesen nyolc helyszínből sike­rült rekonstruálni. Devonshire je­lenlegi hercege és hercegnője a mai napig a chatsworth-i kastély­ban él, a forgatáson néha maguk is jelen voltak, és segítették a stáb munkáját. Pados Gyula megje­gyezte: ezt annak ellenére meg­tették, hogy a történet a családot nem a legkedvezőbb színben tün­teti fel. „Az eredeti helyszínek nagy ré­Pados Gyula sze múzeum, úgyhogy csak bizo­nyos részeket tudtunk használni, 300-400 éves bútorokhoz például nyilván nem lehetett hozzányúlni. Amikor Ralph Fiennes átment egyik szobából a másikba, azért néha 600 kilométert kellett utaznunk” - idézte fel az operatőr. Rémálomnak nevezte a megfe­lelő fényviszonyok, világítás megvalósítását a forgatáson, te­kintettel a sötét belterű angliai kastélyokra. Mint mondta, egy­részt a múzeumok miatt a lám­pákkal minden mozdulatra vi­gyázni kellett, másrészt óriási, húsz méter hosszú termeket kel­lett bevilágítani. Az őszi forgatá­son ráadásul nagyon korán söté­tedett, így volt, hogy egyszerre 18 darab tízméteres lámpatoronnyal kellett világítani. A filmhez akaratlanul is kapcso­lódik az a tény, hogy a 12 évvel ezelőtt tragikus körülmények kö­tött elhunyt Lady Diana walesi hercegné a főszereplő Georgianá- nak, Devonshire hercegnőjének egyenes ági leszármazottja. „Valóban van kettejük életében némi hasonlóság, hiszen á dráma- iság, a nép szeretete, a szerelmi háromszög Georgiana és Diana esetében egyaránt megtalálható. A párhuzam felemlegetését sem Saul Dibb, sem pedig Keira Knightley nem akarta, a forgal­mazó viszont hangsúlyozta ezt az elemet. A brit kritikusok egy része ezt ízléstelennek tartotta, egy ki­csit mi is” - hangsúlyozta erről az operatőr. Pados Gyula elmondta, hogy neve szerepel a Brit Filmakadé­mia díjára (BAFTA) esélyes ope­ratőrök tizenötös listáján, a je­löltek névsorát január 15-én hozzák nyilvánosságra. Hozzá­tette, hogy emellett az Oscar-díj első beharangozójaként számon tartott Golden Satellite Award ötös jelöltlistáján is rajta volt. A hercegnő a legfontosabb opera­tőri fesztiválon, a Camerlmage- on is jelölt volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom