Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-31 / 300. szám, szerda
2008. december 31., szerda 4. évfolyam, 52. szám Növeli a daganatos betegségek esélyét Az éjszaka végzett munka veszélyei MT1-H1R Az éjszakai műszakban végzett munka, valamint a repülőgépeken teljesített rendszeres szolgálat jelentős mértékben emeli daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát - tűnik ki harminc nemzetközi felmérésből, amelyeknek eredményeit a kölni egyetem munkaegészségügyi intézete összegezte. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, különböző tanulmányok adatainak összevetése alapján az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) már 2007 végén a lehetséges rákkeltő tényezők közé sorolta az éjjeli beosztással járó többműszakos munkát. Márpedig tény, hogy a nyugati ipari országokban foglalkoztatott emberek 15-20 százaléka ilyen időbeosztásban dolgozik. A kölni intézet által egybevetett adathalmazból a német kutatók megdöbbentő következtetésre jutottak. Eszerint a légi utaskísérők (stewardessek) körében 70 százalékkal magasabb a mellrák előfordulásának gyakorisága, mint egyéb szakmákban dolgozó nők esetében. Pilóták és férfi utaskísérők 40 százalékkal gyakrabban betegednek meg prosztatarákban, mint más foglalkozást űző férfitársaik. A váltott műszakban dolgozók gyakoribb daganatos betegségeinek egyik lehetséges okát a kölni kutatók a nappal-éjjel ritmus felborulásában látják. Az éjszakai fény akadályozza a melatonin képződését; ez a hormon „állítja be” a test sejtjeit a sötétségre, s ily módon felelős az összetett regenerációs folyamatok elindításáért. Emellett a melatonin védi a sejteket azoktól a károsodásoktól, amelyeket szabad oxigéngyökök okozhatnak; e tekintetben jóval hatékonyabb, mint az ismert antioxidánsok (C és E vitamin). Testünk belső felépítése több ezer éve alakult ki, amikor még nem létezett mesterséges fény, többműszakos munka meg különösen nem. Az anyagcsere bizonyos folyamatai, valamint a hormonális szabályozások a szervezet belső óráját követik. Ez pedig vüágosságnak és sötétségnek a Föld forgásához kapcsolódó váltakozásához, tehát részben a rendszeres, egészséges éjjeli alváshoz kötődik. így például az agyalapi mirigy szinte kizárólag csak az éjszaka első felében kialakuló mélyalvás szakaszában termeli a HGH növekedési hormont. A férfi nemi hormon (tesz- toszteron), a pajzsmirigyet vezérlő TSH hormon és a melatonin csak az éjszaka középső szakaszában képződik elegendő mennyiségben. A leptin nevű hormon normális alvás közben elnyomja az éhségérzetet. Ha viszont éjszaka nem alszunk, akkor alig termelődik leptin; ezáltal fokozódik az étvágy, emiatt többet eszünk és meghízunk. A túlsúly viszont önmagában is növeli a magas vérnyomás, diabétesz és más betegségek kockázatát. Ha ébren töltött éjszaka után reggel cukortartalmú ételt fogyasztunk, akkor a szervezetnek jóval több inzulinra van szüksége a vércukorszint normalizálásához, mint egy alvás utáni reggelen. Jens Brüning kölni genetikus rájött, hogy a magasabb inzulinszint fokozza a sejtek öregedését és számos degeneratív betegség (köztük a rák) kialakulásának az esélyét. A probléma megoldása során nem „bűnöst" keresnek, hanem mindenki számára elfogadható megoldást Munkahelyi békítő show Sztrájkok és több éves, elhúzódó munkaügyi perek megelőzésére már kidolgoztak Nyugat- Európában és az Egyesült Államokban egy olyan technikát, amelyet régiónkban még alig használnak - írja a HR Portál. A mediáció, a közvetítés olyan eszköz, amely nemcsak gyorsabb lefolyásúvá teheti a munkaügyi konfliktusokat, hanem olcsóbb a pernél és a munka beszüntetésénél sokkal hatékonyabb. TANÁCS A munkahelyén bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor a munkavégzés közben a kollégájával, beosztottjával, esetleg a felettesével félreértésbe keveredik. A rossz esetkezelés következtében ebből a helyzetből kezd kinőni a konfliktus, szépen kifejlődik, míg egy akkora feszültséglavinává nem válik, amit már csak a helyzetből való küépéssel vagy jogi eszközökkel lehet valamennyire szabályozni. De a feszültség ekkor is megmarad, a sérelmek elfojtódnak és ugyanaz a helyzet más környezetben, esetleg más szereplőkkel bármikor rekonstruálható. Ez a helyzet rossz a benne élőknek, arról nem is beszélve, hogy a munka folyamatát is megakasztja. A feszültséget csak a méltányos konfliktusrendezés tudja eloszlatni. A médiádéval foglalkozó Partners Hungary Alapítvány értelmezése alapján az alternatív konfliktuskezelés azon módszerek gyűjtőneve, melyek a hagyományos bírósági megoldáshoz képest kívánnak alternatívát nyújtani a konfliktusban álló feleknek. Ezek a módszerek nagyobb szabadságot adnak az ügyben érintetteknek a folyamatok irányításában és a lehetséges megoldások kidolgozásában egyaránt. Legmarkánsabb közös jellemzőjük, hogy a probléma megoldása során nem felelőst, „bűnöst” keresnek, hanem mindenki számára elfogadható megoldást a kialakult helyzet javítása érdekében. A mediáció egy olyan önkéntes folyamat, melynek során egy harmadik, semleges közvetítő fél részt vesz a konfliktust megoldó vita folyamatában. A mediátor szerepe az, hogy a mediáció során segítse a feleket szükségleteik, illetve érdekeik feltárásában, és ennek alapján a konfliktus megoldásában. Legfontosabb feladata a folyamat irányítása. A mediátor nem dönt, nem ad megoldási javaslatot, hanem a közvetítői eljárás révén segít a feleknek, hogy megtalálják a konfliktusukban az optimális megoldást. Tehát a felek nem adják át, hanem megtartják a probléma megoldásának lehetőségét. Mediációra általában akkor kerül sor, ha a felmerült konfliktusok miatt a szereplők már egyáltalán nem, vagy nem hatékonyan kommunikálnak egymással. Mit jelent a hatékony mediáció? Informális és gyors megoldást keres a mediáció a munkahelyi konfliktusok megoldására oly módon, hogy utána a konfliktus ne válhasson ciklikussá. A folyamat során pedig elsődleges a biztonságos környezet megteremtése, amelyben a konfliktus szereplői a saját válaszaikat meglelhetik a kérdésekre. Az angol mediációs szervezet, az Advisory, Concüiation and Arbitration Service (ACAS) honlapján a jó mediációs tevékenység az okok, érzések feltárását és a kapcsolatok újraépítését jelenti. A munka során a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy rálássanak a saját és a másik fél viselkedésének okaira, és azoknak az érzéseknek a felismerésére, amelyek belevitték őket a konfliktushelyzetbe. Ezzel lehetőséget kapnak a vitázó felek arra, hogy változtassanak. A szolgálat munkatársai segítik a résztvevőket abban, hogy olyan készségeket alakítsanak ki, amelyek a későbbiekben a munkahelyi nehézségek megoldását segítik. Ugyanakkor bátorítják a résztvevőket abban, hogy kommunikáljanak egymással és segítenek találni olyan megoldásokat, amely mindkét oldalt igazságosan érintik. Ami pedig külön figyelemreméltó, hogy már létezik Angliában olyan módszer, amely a konfliktus által generált energiát pozitív irányba tudja terelni, a mediáció segítségével. Tehát, nemcsak, hogy nem vesztesként "jön ki" a vitából bármelyik fél is, hanem még extra nyereségük is lesz együttesen. Mi történik mediáció közben? A mediációs folyamatoknak különböző leírásaik vannak, amelyeket három-, négy-, vagy ötlépéses folyamatként írnak le. De szinte lényegtelen, hogy elméletben mit írnak a folyamatokról, mert a dolog esszenciája bármelyik folyamatnál ugyanaz: az első lépésben a résztvevőkkel meg kell állapodni, ekkor még külön-külön, ugyanakkor a többi lépcsőben meg kell egyezni az együttes részvételű ülésekről. Lehetséges, hogy később előkerülhetnek olyan pontok, amelyeket jobb külön-külön megbeszélni a felekkel. Ilyen lehet az, amikor valamelyik fél közömbösnek mutatja magát, illetve ha a mediátor azt veszi észre, hogy az egyik fél nem akar megosztani olyan információt, amely esetleg segítene kimozdítani az ügyet a holtpontról. Természetesen előállhatnak olyan alkalmak, amikor a mediátornak ingáznia kell a felek közt: vagy azért, mert a felek nem fognak soha leülni egymás mellé, ugyanabban a helyiségben, vagy mert egyes esetekben így sokkal hatékonyabb a munkavégzés. De a fő feladat akkor is a felek összehozása. Habár a mediáció általában feltételezi a szemtől-szemben megnyilvánuló kommunikációt, de lehetséges a munka során az összes, modern telekommunikációs eszközt segítségül hívni. Mediáció a nagyvilágban A mediáció a világ nyugati felén is elsősorban az angol-szász országokban terjedt el. Például, Nagy-Britanniában, ahol már rájöttek arra, hogy gyorsabb és egyszerűbb az érdeksérelmeket közvetítés útján rendezni - minden bírósági kereset benyújtásakor a peranyagról a fent említett központi mediációs szervezet (Advisory, Conciliation and Arbitration Service) számára másolatot küldenek. Az ACAS-nak az ország 11 régiójában több száz főállású munkatársa van, akik a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt minden esetben megkeresik és kísérletet tesznek az egyeztetésre. Az esetszámok arányai a következők: a körülbelül százezres periratszámból hetvenezret egy hónap alatt a mediátorok megoldanak. Belgium a másik jó példa az alternatív konfliktusrendezésre. Itt 1919-ig visszavezethetőek a paritásos bizottságok konfliktuskezelő szerepe. A külföldi fejlődésre jellemző, hogy az Egyesült Államokban, Japánban, vagy Izraelben a mediáció a vitarendezési kultúra szerves részét képezi. Egyes nyugat-európai országokban a vállalkozásoknak nyújtandó támogatások elbírálási szempontjai között mint pénzügyi kockázati tényezőt elemzik a konfliktus- kezelés rendszerét és a mediáció alkalmazását. A gazdasági mediáció fontosabb külföldi szabályozásai: USA: Multi-Door Courthause, Harvard Negotiation Project, (ADR - Alternativ Dispute Resolution), Ausztria: Bundesgesetz für Gerichtsnahe Mediation; Nagy-Britannia: Woolf-Reform; EU- Bizottság: "Zöld-könyv" a vitarendezés egyszerűbb és gyorsabb eljárásáról a polgári és kereskedelmi jog területén. Az eszközök adottak, csak használni kell Amint láttuk, az igény meglenne a hatékony mediációra és az infrastruktúra is készen áll. Van törvény a működés kereteire, szervezet a kollektív vitákra, egyesület a mediátoroknak, és a jó példa sem hiányzik. Már csak a munkavállalókat és a munkáltatókat kellene meggyőzni arról, hogy ez egy olyan, költséghatékony módja a munkaügyi viták rendezésének, amely nagyobb esélyt ad a konfliktusok végleges elsimítására. Hiszen mindenkinek az a jó, ha ő nyeri meg a játszmát, de még jobb, ha valaki nemcsak nyer, de a másik sem veszít. (H)
