Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-27 / 297. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 27. www.ujszo.com WHmmmmmmmmmmBmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmKmm Magyar filmek ingyen a neten Ingyenes filmekkel szórakoztatja a közönséget a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA): december 31-ig 77 film- és televíziófelvételt lehet megnézni. A NAVA célja, hogy felkeltse a publikum érdeklődését tevékenysége iránt, ezért engedi, hogy az ünnepek alatt - december 31-ig — közvetlenül hozzáférjen a közönség a gyűjtemény egyes darabjaihoz. A válogatás az elmúlt 77 év magyar filmalkotásaiból merít, olyan, mindenki számára ismert és népszerű művek láthatók, mint a Tizedes meg a többiek vagy Gaál István Sodrásban című filmje. Régi magyar híradókat - például a KISZ és Fidesz 1988-as találkozójáról - vagy éppen vicces beszámolókat a 30-as évek karácsonyi receptajánlatairól lehet megnézni a 77filmajandek.nava.hu címen. A NAVA 2006 januárjában indult azzal a céllal, hogy a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum legyen. Magyar audiovizuális tartalmakat gyűjt és online hozzáférést biztosít adatbázisához. Gyűjteményében a régi magyar játékfilmek és világhíradók mellett az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorai szerepelnek, (o) Megrázó dokumentumfilm a gyermekmunkáról A Másik Bolygó az MTV-n MŰSORAJÁNLÓ A Nobel-díjas brit drámaíró a 11. világháború utáni drámaíró nemzedék egyik legismertebb képviselője volt Elhunyt Harold Pinter Holnap lesz a televíziós premierje Moldoványi Ferenc a Másik Bolygó című megrázó dokumentumfilmjének az ml-en. A négy kontinensen forgatott alkotás a végletekig kiszolgáltatott, prostitúcióra, rabszolgaságra, illetve katonáskodásra kényszerített gyermekek sorsán keresztül mutatja be bolygónk rejtett arcát. A Magyar Televízióval, illetve több európai közszolgálati televízióval koprodukcióban készült, megannyi díjjal jutalmazott dokumentumfilmet 2005 és 2007 között forgatta le Moldoványi Ferenc. Az egyebek mellett Kongóban, Kambodzsában és Ecuadorban rögzített megrázó képsorok hét, embertelen körülmények között élő gyermek mindennapjaiba avatják be a nézőt: van köztük rabszolgasorban tengődő téglagyári munkás, sorsába beletörődött prostituált és gyilkolásra „nevelt” katona. „A Másik Bolygó a kiszolgáltatott gyermekek sorsán keresztül a remények és a jövő elpusztításáról is szól, anélkül, hogy bármilyen ideológiát próbálna rákényszeríteni a nézőre” - derül ki a Magyar Televízió közleményéből. A filmet az idén Kossuth-díjjal kitüntetett operatőr, Máthé Tibor fényképezte, a zenéjét Szemző Tibor szerezte. A Másik Bolygó a 39. Magyar Filmszemlén debütált, ahol operatőri díjat nyert, és a diákzsűri is elismerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Zöld Holló-díjjal. A nemzetközi közönségnek a Montreali World Filmfesztiválon mutatkozott be, Ázsiában a dél-koreai Puszani Nemzetközi Filmfesztiválon, Dél-Amerikában pedig a Sao Pauló-i Filmfesztiválon szerepelt nagy sikerrel. A film átütő sikert aratott az 57. Mannheim- Heidelbergi Filmfesztiválon, ahol a Nemzetközi Zsűri különdíját érdemelte ki, illetve a november végén zárult 31. Starz Denveri Nemzetközi Filmfesztiválon, ahonnan a Maysles Fivérek Díját, vagyis a legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést hozhatták haza az alkotók. Moldoványi Ferenc 1960-ban született Debrecenben. 1987 és 1990 között a Színház- és Film- művészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol előbb 1990-ben riport-, dokumentum-, népszerű tudományos film és tv-rendezői diplomát szerzett, majd 1992-ben játékfilmrendezőként diplomázott. Számos dokumentumfilmet készített, amelyek sikerrel szerepeltek különböző hazai és nemzetközi filmfesztiválokon. 1995-ben a Ha megeszünk egy hódot... című dokumentumfilmje elnyerte az egyik legrangosabb emberi jogi kitüntetést Stras- bourgban: az Európa Tanács Emberi Jogok Nemzetközi Intézetének Díját. A Másik Bolygó magyar televíziós premierjét holnap 21.45-kor tartja az ml. (mti) London. Hetvennyolc éves korában elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas brit drámaíró, rendező - jelentette be csütörtökön a felesége Londonban. MTI-JELENTÉS Pinter a második világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Az irodalmi Nobel-dí- jat 2005-ben ítélte oda neki a Svéd Királyi Akadémia, mivel értékelése szerint Pinter „drámáiban hűen érzékelteti a mindennapos párbeszédek mögött megbújó mélységet, és képes feltárni az elnyomás zárt ajtóit”. Legismertebb művei A születésnap (The Birthday Party, 1958) és A gondnok (The Caretaker, 1965). Drámáit az elmúlt évtizedekben folyamatosan játszották Magyarországon is. Halálát gégerák okozta. A modern abszurd komédia angliai úttörőjeként is számon tartott író - aki pályafutása alatt költészettel, színházi rendezéssel és színészettel is foglalkozott - 1930. október 10-én született A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a három nagy történelmi egyház, a katolikus, az evangélikus és a református a 2008-as esztendőt a Biblia évének nyilvánította. Mivel a Szentírás az évszázadok során a nemzeti kultúrákra is nagy hatást gyakorolt, a szőkébb értelemben vett vallási jellegű programok mellett több olyan rendezvényre is sor kerül, melyek művelődéstörténeti oldalról közelítik meg a Bibliát. Ez utóbbiak közé sorolható a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Biblia Sacra Hungarica - „A könyv, mely örök életet ád” című kiállítása is, mely az elmúlt évezred magyarországi bibliáit mutatja be a kereszténység felvételétől napjainkig. Könyvtörténeti szempontból a Biblia minden idők legnagyobb sikertörténetének számít, hiszen a Szentíráson kívül más könyv még nem ért el ilyen magas példányszámot, ennyi fordítást és kiadást. Lényegében Gutenberg is ezt nyomtatta ki először, és azóta a föld minden országába eljutott. Magyarországon a Szentírás a kereszténység felvétele után a mindennapi élet részévé vált, amit a különféle bibliai eredetű nevek, néprajzi szokások és folklorisztikai elemek is jól mutatnak. A nyugateurópai gyakorlatnak megfelelően a XVI. századig Magyarországon is a latin nyelvű Szentírást, a VulgáLondon nyomorúságos keleti szegélyében, a jelentős részben keleteurópai bevándorlók által benépesített East Enden. 1948-tól a Royal Academic of Dramatic Art, majd a Central School of Speech and Drama diákjaként színészetet tanul, de az iskolákat hamar otthagyta, s David Baron néven különböző társulatokhoz állt hivatásos színésznek. Munkája közben bejárta szinte egész Angliát és Írországot, s az így szerzett tapasztalatait, benyomásait később műveiben is felhasználta. Filmforgatókönyvíróként többször dolgozott együtt Joseph Losey rendezővel (A szolga, a Baleset és A közvetítő című filmekben), Elia Kazannal Az utolsó cézár, valamint Karel Re- isszel A francia hadnagy szeretője című alkotásokban. Kétszer is jelölték Oscar-díjra a legjobb forgatókönyv kategóriában: 1981-ben A francia hadnagy szeretőjéért, 1983-ban pedig a saját darabjából készült Árulásért. Három ízben nyerte el a New York-i filmkritikusok díját, egyszer pedig a brit filmakadémiáét. A film világában azonban nemcsak mint forgatókönyvírót tartják számon, rendetát használták. Az első magyar nyelvű, de csak töredékesen fennmaradt Szentírás elkészítése Újlaki Bálint (1420-as évek) nevéhez fűződik, amit huszita Bibliának is neveznek. Az Újszövetség első teljes fordítását Sylvester János (1541), míg a Bibliáét a protestáns Károli Gáspár (1590) készítette el, példájukat pedig más egyházak képviselői, így a katolikus Káldi György (1626), és az izraelita Bal- lagi Mór (1840) is követték. Maga a tárlat három nagy tematikus részre bontható. Az első teremben a XII. századtól a XVI. század elejéig terjedő időszakban készült, latin nyelvű kéziratos bibliák és imakönyvek láthatók, például az Esztergomi Capitulare, a Biblia Pauperum vagy a pozsonyi Szent Márton dóm kanonokjának, Gano- is Vencelnek a Szentírása. Emellett bemutatásra kerülnek az első magyar nyelvű bibliafordításokattar- talmazó Bécsi-, Apor- és Müncheni-kódexek, és a XV-XVI. század fordulójáról származó magyar nyelvű imakönyvek is (Czech-, Jordánszky vagy Érdy-kódex). Mivel e korszak vége felé jelent meg a könyvnyomtatás, ezért itt látható egy Gutenberg által készített bibliatöredék az 1450-es évekből. A második, templombelsőt szimbolizáló teremben a XVI-XIX. század folyamán megjelent magyarországi bibliákat mutatja be, bár a hangsúly az első két évszázad könyvtermésén van. Ebben az időszakban Magyarországon harzőként és színészként is egyaránt elismerik. Legnevezetesebb alakítását a Teknősnapló című filmben nyújtotta Glenda Jackson oldalán. Kisebb-nagyobb kitérőkkel tarkított drámaírói pályájának fontos állomásai voltak a Hazatérés, a Csönd, a Régi idők, a Senki földje és az Árulás, amelyeknek mindegyike a sajátos, csak Pintérré jellemző új drámai stílusban fogant. A neves alkotóművész Nagy-Britanniában közéleti szeminc olyan nyomda működött, ahol magyar nyelvű, nyomtatott Szentírások készültek, és ebből 10 a felső-magyarországi régió területére esett (Bártfa, Eperjes, Kassa, Lőcse, Besztercebánya, Romját, Nagyszombat, Sempte, Gal- góc, Rárbók). Bibliafordítások vagy -átdolgozások, prédikációgyűjtemények és imakönyvek láthatók a magyar művelődéstörténet olyan nagyságainak közreműködésével, mint Sylvester János, Károli Gáspár, Káldi György, Heltai Gáspár, Gyulai István, Te- legdi Miklós, Mélius Juhász Péter, Tótfalusi Kis Miklós, Szenei Molnár Albert vagy Komáromi Csipkés A XV1-X1X. században Magyarországon 30 olyan nyomda működött, ahol magyarnyelvű, nyomtatott Szentírások készültek. György. A keresztény egyházak által kiadott Szentírások mellett az izraelita egyház által használt Bal- lagi Mór-féle fordítás is megtekinthető, a két termet pedig korabeli szobrok díszítik, többek között Lőcsei Pálé is. A harmadik, iskolabelsőt szimbolizáló teremben a magyar történelem és művelődéstörténet nagyjainak a Bibliához fűződő kapcsolata tematizálódik. Több olyan Szentírás is ki van állítva, melyekreplőként - emberi jogi aktivistaként - is ismert személyiség volt. Szemléletével összefügg pacifista meggyőződése is: tiltakozott többek között az 1999-es szerbiai NATO bombázás, az Egyesült Államok afganisztáni és iraki hadművelete ellen. 2005 tavaszán Wilfred Owen-díjjal tüntették ki a War (Háború) című 2003-as verseskötetéért, amely az iraki háború ellen szóló verseit tartalmazza. ben egykori tulajdonosuk bejegyzései olvashatók (pl.: Janus Pannonius, Balassi Bálint, I. és II. Rákóczi György, Lórántffy Zsuzsa, Apafi Mihály, Jókai Mór, Illyés Gyula), valamint a XX. századi magyar irodalom több nagyságának bibliai témájú kézirata (Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Ottlik Géza, Pilinszky János stb.). A teremben elhelyezett kivetítőn a magyar művészet vallási tárgyú műalkotásai, elsősorban festmények láthatók. A kiállítás előterében játszóház található gyerekek számára (van kódexmásoló- és díszítő műhely, memóriajáték, a Noé bárkáját megjelenítő bábsarok), valamint a látogatók képes Bibliája, amibe mindenki belerajzolhat egy általa fontosnak tartott jelenetet. Az itt elhelyezett számítógépeken a látogatók belelapozhatnak a digitalizált középkorikódexekbe. Szintén az előtérben látható a reformkori magyar politikai élet két nagyságának, Kossuth Lajosnak és Klauzál Gábornak a Bibiliája is, amit az előbbi amerikai híveitől, az utóbbi pedig a zólyomi evangélikus egyházközségtől kapott ajándékba. Bár maga a tárlat a Biblia magyarországi útját követi végig a kezdetektől napjainkig, a kiállított anyag túlmegy a szűkén vett könyvtörténeti kereteken, mivel a Szentírást művelődéstörténeti, elsősorban irodalmi és művészeti szempontból is bemutatja. A kiállítás 2009. március végéig látható. Harold Pinter 1973-ban A budapesti Országos Széchényi Könyvtár kiállítása az elmúlt évezred magyarországi bibliáit mutatja be „A könyv, mely örök életet ád” VESZTRÓCZY ZSOLT
