Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-20 / 294. szám, szombat
Szalon-hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 20. ZENE A SZALONBAN ■ KÖNYV A SZALONBAN „Le kell szállnom a kútba” Mit főzzenek a cölibátusban élő papok? NAGY ANIKÓ FT FT£j JL Li 1 SZAKÁCSKÖNYV KALUCRAM *■■«& , f % ' ' . ;t.: szingliknek egyedülállóknak, özvegyeknek és cölibátusban élő papoknak POLCZ ALAINE CSEHY ZOLTÁN ,Afiú egyedül volt, / és torka az alvó várost zárta magába. / Hogy moszatocskák éhe ellen óvja, / vízsugarat lövellt ki álma”- írja Lorca a Kaszida a víz-sebezte fiúról című versében (Eörsi István ford.). Ez a dermesztő egyedüliség, egyedüllét, mely a halállal való szembesülés végtelenített perceiben éri el a létezést, Crumb zenéjének egyik alapproblémája. Hasonlóképpen a tragédiában meglátott szürrea- lisztikus, gyengéd szépséghez. George Crumb szűkszavú zeneszerző, nem ontja kompozícióit, ám amikor megszólal, oda kell figyelni. A Naxos Kiadónál megjelenő American Classics-sorozat- ban két műve jelent meg: a Lorcá- val szó és hang szerint együtt lélegző Songs, Drones and Refrains of Death és a Lorca világával tökéletesen harmonizáló Quest. Aki valamiféle spanyolos közhelyhangulatokra számít, téved. Nem valamiféle zenévé transzformált képeslaplíra vagy iskolás olvasónapló ez. Crumb valósággal alászáll Lorcába (Nicholas Isherwood szép baritonja ebben nagy segítségére van): vagy helyesebb talán azt mondani, hogy ahogy Vergüi- us Dantét, valahogy úgy vezeti végig Crumbot Lorca a halál csarnokain, s hagyja megszenvedni, elviselni minden kimondott szó fájdalmas szépségét. A zene négy halálvers köré szerveződik, jobban mondva e négy halálvers örvényében vergődik perverz magamutogatásával az élni akarás. „Lassúrívásba/lcezd a gitár./Széttörnek a reggel/kelyhei már” (Vas István ford.). Épp ezeken a szilánkokon, a mindenkori széttört reggelek szilánkjain jár-kel Crumb, a titokzatos tragédiák világgá kiál- tója. A zene megsokszorozza a Lorca-versek evokatív erejét, az expresszivitásukat a végletekig feszíti, hiszen erejét a szavak hangtestéből nyeri. Az idézetszerű gesztusok (A gitár című tételben pl. a sejtetett flamenco jellegű megoldások, a víz-sebezte fiú kaszidájában a Mahler-remi- niszcenciák stb.) mellé felsorakoznak a ritualizáló elemek is (Lorca verseinek ismétléstechnikái ezt mintegy előre sejtetik is, s itt Crumb a minimalizmusssal is kacérkodik), de mindvégig erőteljes marad az individualizmus. Ez kivált érződik a Kaszida a sötét galambokról motívumainak feldolgozásán. ,/íz egyik volt a másik” - írja Lorca, s ez a játék, ez az áttűnés metaforikusán Crumb világára is igaz: a statikus formák ijesztő tömbösülése identitáselmosódáshoz is vezet. A kaszida leginkább az ódához hasonlatos arab műfaja a keleties megoldások mellett Crumb értelmezésében meglepően a leginkább talán a szenvedélyes varese-i hagyományhoz közel álló zenei megoldásokat hív elő. A Lovasember dala (az 1860-as keltezésű költemény, lévén, hogy kettő van) az idő felfüggesztésével próbálkozik, de a feltartóztathatatlan idő egyszerűen kiköpi magából a tragédiát: a fekete ló a halálba tartó létidő, mely azonban az örökkévalóságba torkollás révén pusztulás helyett megerősíti önmagát. Maga a kompozíció 11 elemből áll, a négy központi tétel közé refrének és úgynevezett death-drone-ok (a drone orgonapontszerű, hosszan kitartott mély hangot, de dongást, motyogást is jelent) ékelődnek. A „haláltónusok” pontosan azt mondják el, amit Lorca így fogalmazott meg: „Le kell szállnom a kútba,/és kortyonként kell halnom a halálba”. A Quest (Keresés) című darab 1994-ben komponált nyolc tétele, melynek hangadója a gitár mellett a szopránszaxofon, de a zenei struktúra sokszínűségéhez nagyban járulnak hozzá az egzotikus hangszerekkel kiegészített ütősök is. A darab öt központi tétele a hang és a tér viszonyait elemzi: a sötét ösvény infernális, dantei képe az alvilágba való leszállás gesztusait idézi, majd az Illékony hangok című tétel bravúrjai következnek, melyek egyszerre tárják elénk az emlékezés illuzórikusságát és a vágy irracionalizmusát. Az Elfeledett hangok terében a nosztalgia gyanúja merül fel, és a kétely tágul végtelenné. Az Illékony hangok visszatérése újfent az idő belakhatat- lanságával szembesít, míg végül a Nocturnal című tétel a megnyugvás lehetőségét ígéri. Crumb félelemábrázolásához csak egyetlen párhuzamot: Salvatore Sciar- rino Introduzione all’oscuro (Bevezetés a sötétségbe) című alkotása noha messzemenően radikálisabb eszközökkel fejezte ki a rettegés halálközeli állapotát, a szívdobogásszerű élő organizmus és az atonális zajok, zörejek találkozásában mégis ugyanoda jutott, ahová a tömbökkel variáló Crumb. A cd-n az Ensemble New Art játszik Fuant Kent vezényletével. (George Crumb: Songs, Drones, and Refrains of Death. Naxos, 2006) Ki gondol manapság az özvegyekre vagy a cölibátusban élő papokra? Ha azt a szót halljuk, hogy szingli, mindenkinek Bridget Jones jut az eszébe, vagy a harmincas üzletemberek, akiknek nincs idejük párt találni, megházasodni. Ki gondolná, hogy egy katolikus pap szingli, vagy hogy az özvegy néni, aki unokáit várja ebédre, szintén szingli? Polcz Alaine kiszélesíti és megszépíti a szingliség fogalmát. Játszik ezzel az elcsépelt, magyarosan ejtett amerikai jövevényszóval. ,A szingliség mint életforma mindig is létezett, csak szégyellni való dolognak számított.” Ma sokan választják ezt az életformát, főleg fiatalok, akik nem akarják lekötni magukat. Az idősek meg szenvednek tőle, mert belekerültek, mert a sors úgy hozta, hogy elveszítették társukat. Mindegy, hogy lettél egyedülálló - figyelmeztet Polcz Alaine -, az a fontos, hogy ne válj magányossá. „Az öröm nélkül főzött étel elszomorodik, elveszti az ízét.” Ha van kinek főzni, mindig könnyebb. A szeretett személy elvesztése után sokan elfelejtenek főzni, nem tudják, hogy kell egy személyre mérni a hozzávalókat, nem tudják, miből mennyit kell vásárolni a boltban. Férje (Mészöly Miklós író) halála után Polcz Alaine is csupa olyan ételt vett, amelyre ő allergiás volt, bár férje szerette. De újra megtanult játszani az „ízekkel”, és arra biztat, hogy az embernek érdemes önmagára is örömmel főzni, érdemes vacsoravendégeket hívni, érdemes élvezni az életet. Mert ez a könyv nem csupán szakácskönyv, bár sokféle recept van benne az egyszerű zöldséglevestől a rozmaringos báránycombig. Gasztronómiai kirándulás is, ismertető a töröktől a spanyol konyháig. De nem csak az. Ez a könyv, ahogy címében is szerepel, „életszakácskönyv”; az élethez ad tanácsokat egyedülálló embereknek. A főzés csak a fűszer, ami az életet ízesítheti. S Polcz Alaine mindezt kedvesen megspékeli erdélyi történetekkel, megszórja önvallomásokkal, és leönti kedvességgel, játékossággal és élni vágyással. így lesz olyan ízletes, könnyű, omlós olvasmány. (Polcz Alaine: Életszakácskönyv szingliknek, egyedülállóknak, özvegyeknek és cölibátusban élő papoknak. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2008, 240 oldal) NAXOS a&mSá, American Classics D RllS II, George CRUMB Songs, Drones, and Refrains of Death Ensemble New Art • Fuat Kent RAKOTT PALACSINTA „Egy sor palacsinta, egy sor dingporból öntetet készítesz, tejére. Fölséges vendégváró étel. lekvár, egy sor kakaó, egy sor pa- Hagyod egy kicsit összeérni, az- Ne feledd, hogy percek alatt el- lacsinta, a tetejét leöntöd vala- tán fölszeleteled, amúgy hide- készül (persze, ha van palacsin- milyen hideg krémmel, vagy pu- gén, és tejszínhabot nyomsz a te- tád a hűtőben)! Nagyon jó.” Keresztnév: Vezetéknév: Település: Postai irányítószám: Házszám: Telefonszám: Dátum Mobilszám: Aláírás: útitars Fizesse elő egy évre az Új Szót, és 1100 Sk (36,51 €) 2009-es autópálya kap ajándékba!
