Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-18 / 292. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 18. Közélet 3 „Az állami szimbólumokkal nem kellene így bánni: odatenni akármilyen helyre, ami csak az eszünkbe jut" Kettős keresztre feszítve Pozsony. Számos vita övezi a kettős kereszt szlovákiai, illetve magyarországi használatának kezdetét, a szimbólum eredetét. Egyesek szerint a jelképet először a szlovákok elődjei kezdték használni, mások viszont azt állítják: a kettős kereszt mindig is magyar szimbólum volt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyanúgy, mint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Szlovákiában, a Jobbik és a Magyar Gárda is állított néhány ilyen keresztet Magyarországon. Az SNS hangoztatja: az mindenképpen a szlovák nemzet szimbóluma, a gárdisták azonban úgy vélik, hogy ki kellene vágni a szlovák zászlóból, mert a szlovákok elrabolták a magyaroktól. Értelmetlen versengés Magyarországi kettős keresztek. Ezeket nem Ján Slota állíttatta. Mindkettő Mosonmagyaróvár és Győr között található: az egyik Mecséren, a másik Lipóton. (Somogyi Tibor felvételei) Nemrég kettős keresztet avatott a Jobbik Keszthelyen, Egerben és Debrecenben. Egyesek szerint a gárdisták elégedettek lehetnek, ugyanis az SNS a keresztállítással nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország szimbólumát is terjeszti országszerte. Jozef Novák heraldikus meggyőződése, hogy jelenleg nincs értelmük az „állítgatásoknak”, mert csak lejáratják a jelképet. „Az állami szimbólumokkal nem kellene így bánni - odatenni bármilyen helyre, ami csak az eszünkbe jut” - állítja Novák. Hasonló véleményen van Miroslav Kusý politológus is, aki szerint „ilyen megnyilvánulás nem a 21., hanem inkább a 19. századba, a Štúr-korszakba való”. Szakértők szerint a kettős kereszt sosem volt kizárólag szlovák nemzeti szimbólum, mert a mai Szlovákia a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia részét alkotta. „A kettős kereszt szlovák állami szimbólum, és jogosan, ez viszont nem jelenti azt, hogy kizárólagos jogunk van a használatára” - állítja Novák. Arra a kérdésre, hogy a szlovák vagy a magyar nemzetnek van-e „nagyobb joga” a kettős keresztre, ezt válaszolta: „Egyértelműen mindkettőnek.” Sas is csak egy van Történészek szerint a kettős kereszt bonyolult története igazolja, hogy Európában a nemzetek, jelképek és emberek természetes módon keveredtek, és az egyedülállóság vagy az egyediség érzése, amelyről az SNS emberei beszélnek, értelmetlen. Ugyanez a helyzet az „idióta turullal” is, amelyről Ján Slota nemzeti vezér szokott beszélni. A turul ugyanis a magyar eredetmondák mitologikus madara, amelynek a honfoglalásban az volt az egyik szerepe, hogy a magyarokat Pannóniába, Attila egykori földjére vezette. A turul leginkább egy sasra hasonlít, a sas pedig számtalan más nemzeti szimbólum részét képezi. Fontos szerepet játszott például Amerika őslakosainak mitológiájában, de a náci Hitlerjugend szimbóluma is volt - ők az egykori Poroszország állami jelképei közül vették át a sast. S nem kellene megfeledkezni arról sem, hogy az SNS szimbóluma szintén egy sas, még akkor is, ha azt állítják, hogy az ő sasuk különbözik a többitől. „A szirti sas nagyon elterjedt madárfaj, de alfajok nélkül, tehát tátrai alfaja nincs” - magyarázta Ladislav Hlôžka zoológus. Slota büszkesége Történészek szerint kétség nem fér hozzá, hogy a kettős kereszt Bizáncból származik, illetve hogy a magyar királyok még azelőtt használták, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács hivatalos szimbólummá választotta volna. S miközben a Magyar Gárda azt állítja, hogy a kettős keresztet ki kellene vágni a szlovák címerből, az SNS meggyőződése, hogy a kereszt kizárólag a szlovák nemzet szimbóluma. A nemzeti párt Slota utasítására idén kezdett országszerte kettős kereszteket állítani, a párt honlapján 2008-at ráadásul a kettős kereszt évének nevezik. Az elsőt január 8-án leplezték le Čerchov községben, ezt követte Malacka, Igló, Losonc és Pavlov- ce. „A kettős kereszt szimbolizálja nemzetünk szenvedését, de a keresztény és a szlovák kulturális értékeket is. Kettős keresztet kell állítanunk azért, .hogy mindenki tudja, hol van, és ki van itt otthon” - mondta Slota. Miroslav Kusý szerint ez a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek kisebbrendűségi érzését igazolja. „Ez undorító. Egy fejlett és érett nemzetnek nem kell kijelölgetnie a territóriumát, mint valamilyen vadállatnak” - tette hozzá a politológus. (dem, ú) Elszabadul az emlékműállítás Pozsony. A parlament a decemberi ülésen első olvasatban jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy emlékműveket, kettős kereszteket és szobrokat az önkormányzatok beleegyezése nélkül is felállíthassanak a községekben. „Dél- Szlovákia nem a turulok, hanem a kettős keresztek hazája, amelyek a szlovák államiságot jelképezik. Szlovák kettős kereszteket emelünk országszerte, még a déli területeken is, hogy ne kelljen Szlovákia déli része felett idióta repkedő magyar turulokat néznünk” - fogalmazott Slota. (d-p) RÖVID TÖRTÉNET □ A hagyományok szerint az apostoli királyság jelképeként szolgáló apostoli kettős keresztet I. István kapta II. Szilveszter pápától; és az apostoli felhatalmazás azt jelentette, hogy a magyar királyok nemcsak kinevezhettek püspököket, hanem püspökséget is alapíthattak. Ezt az elméletet később azzal cáfolták, hogy Szent István idejében még az egyszerű latin kereszt volt a használatos. Huszadik századi kutatások szerint a kettős kereszt nem Rómából, hanem Bizáncból, III. Béla közvetítésével került a Kárpát-medencébe. III. Béla a bizánci udvarban, Manuel császár trónörököseként nevelkedett, ő használta először Magyarországon a bizánci hatalmi jelvényt. A szimbólum először L190 körül jelent meg korabeli pénzeken és pajzsokon. A jelkép használatára feltehetőleg azért került sor, mert III. Béla ezzel kívánta jelezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát. A kettős kereszt csak később, a 13. században, IV. Béla uralkodásától állandósult a királyi pecséteken és a címeren. Ez a mai címer legrégibb eleme. A kettős kereszt Nagy Konstantin korában vált a bizánci uralkodók jelképévé. A források szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona 320 körül Jeruzsálembe ment, hogy Jézus személyéhez kapcsolódó kegytárgyakat gyűjtsön össze. Ennek során többek között elhozta a korbácsolás oszlopát, amely ma Rómában található a San Prasse- de-templomban; Pilátus palotájának romjaiból elhozta azt a 28 lépcsőt, amelyen feltehetőleg Jézus is járt; a lépcsőmaradvány számára templomot építtetett Rómában, a Scala Sántát. A Golgota-hegyről pedig egy fakereszt maradványait hozta el, amely feltételezések szerint Jézus keresztje volt. Ez a relikvia a bizánci császárok tulajdona lett, és ebből származik a kettős kereszt, amelynek darabjait a bizánci uralkodó adományozhatta híveinek. A hármas halom a népi értelmezés szerint azt a három hegységet jelképezi, amely a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékén húzódott - azaz a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák címerbe a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére. A piros, a fehér és a kék színre a 1848-as forradalom során módosították a magyar címert, kihagyták a magyar koronát és így vált a szlovákok szimbólumává. „1863-ban Ferenc József uralkodó ezt a szimbólumot hivatalosan is a szlovákoknak ítélte oda azáltal, hogy elfogadta a Matica slovenská alapszabályát, amelynek részét képezte a kettős keresztet tartalmazó címer” - magyarázta Ladislav Vrtel, a belügyminiszter címertani osztályának munkatársa. Jozef Novák, a Commenius Egyetem címertani szakértője az Állami szimbólumok Szlovákiában és Csehországban című könyvében arról ír, hogy a kettős kereszt Magyarország legöregebb szimbóluma, ezt igazolja például az 1190-ből származó III. Béla-féle dénár, amelyen ez a szimbólum volt feltüntetve. „A dénáron a kettős kereszt már az ország szimbólumaként szerepel” - olvasható a könyvben. X ;^ífK ÁäTosjfv '111 Vrtel szerint a kettős kereszt nem a szlovákok, de nem is a magyarok találmánya, Bizáncban jött létre, és onnan terjedt át a Kárpát-medencébe. A címertani szakértő szerint a szlovák kettős kereszt ellen eddig senki sem tiltakozott. „Bizánc tiltakozása nélkül kezdték használni a magyar királyok, majd Magyarország tiltakozása nélkül használta a Szlovák Nemzeti Tanács 1848-ban, majd a Matica slovenská is, 1918-ban Csehszlovákia és végül a Szlovák Köztársaság is” - mondta Vrtel, (dp, s) 2008. december 18., 12:00 Csütörtök 679 Túlnyomóan felhős, borult égbolt, helyenként eső. A hegyekben 1600 m felett havazás. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony eső 4” 6° havas eső rj 3° felhőség r 3° Nyltra eső 6' 8° havas eső 2“ 4° havazás 0° 2“ Dunaszerdahely eső 5° 7° havas eső 1° 3° felhős ég 1° 3° Komárom eső 6° 9° eső 2° 4° jobbára felhős ég 2° 4' Ipolyság eső 7° 8° havas eső 3° 4° felhős ég r 3° Rimaszombat eső 5° V eső 3° 5° havazás-r r Kassa eső 3' V eső 3“ 4° havazás 0° 1° Királyhelmec eső 5° 9° eső 4" 6” havazás r r Besztercebánya eső 4' 7° havazás 2° 4° havazás-2” 1° Poprád eső 3° ■Él havas eső 0° 2° havazás-2”-r IDŐJÁRÁSA HEGYEKBEN i Štrbské Pleso 80 cm 2sö55 Chopok Juh - Srdiečko 75 cm Chopok Juh - Kosodrevina 65 cm Čertovica - STIV 60 cm Skicentrum Čertovica 50 cm Hójelentés a szlovákiai sípályákról Péntek SMS Jobbára felhős égbolt, esővel. A hegyekben 700 m felett havazás. fSzé,: j 10-30 km/h, Szombat Nyugaton többnyire felhős északon és keleten több helyen havazás, havas eső. i Szél: ÉNY, 115-30 km/h, Vasárnap Általában felhős égbolt helyenként hőzáporral Az altöldön eső is előfordulhat. < ' Szél: ENY 15-25 km/h. Chopok Sever - Záhradky 50 cm Chopok Sever - Biela Púť 50 cm Chopok Sever - Otupné 50 cm Roháče -Spálená dolina 45 cm Skalka pri Kremnici 40 cm A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél .ä. melegfront n ciklon hidegfront » * okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony 07.37 Pozsony Besztercebánya 07.31 Besztercebánya Kassa 07.23 Kassa 15.56 15.47 15.38 Pozsony Komárom Párkány 290 árad 140 árad 75 árad
