Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-17 / 291. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. www.ujszo.com Kerülővel kénytelenek óvodába járni Kutyák tartják rettegésben a vágfarkasdi járókelőket GAÁL LÁSZLÓ Vágfarkasd. „Már nem is merünk azon az utcán, a Pontyoson végigmenni, inkább nagy kerülővel visszük a gyerekeket az óvodába” - panaszolta egy neve elhallgatását kérő vágfarkasdi fiatalasszony. Előfordul, hogy hat-hét eb is összecsődül a Pontyosban, és főleg a bicikliseket veszélyeztetik. Ezt jelentette a községi hivatalban, de szerinte az illetékesek azóta sem tettek semmit. A kutyatartásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy üyen esetben a község illetékes intézkedni, és a kutya gazdáját akár 5000 koronára (166 €) is bírságolhatja, amiért a kutyája másokat veszélyeztet. „Ha volna a kutyán nyakörv azonosító számmal, akkor felelősségre vonhatnánk a tulajdonost. De ha nem tudjuk, kié, tehetetlenek vagyunk” - mondta Iván Gyula polgármester. Elismerte, hogy nem először szembesülnek a problémával. A polgármester is tudja, hogy kellemetlenséget okoznak a kutyák, de arról nem tudott, hogy valakit meg is haraptak. „Ha bejelentik, biztosan megpróbáltuk volna kivizsgálni az ügyet” - mondta. A megtámadott anyuka valóban nem tett bejelentést. „Néhány éve volt olyan esetünk, amikor bejelentettek egy kutyatámadást, és akkor be is avatkoztunk” - kapcsolódott be a beszélgetésbe Kürthy Attila községi rendőr. Azt is elmondta, a mostani panaszos bejelentése után többször ellenőrizték a Pontyos utcát, de nem láttunk kutyákat. A vágsellyei városi rendőrségen Komjáthy János rendőrtiszttől megtudtuk, hogy az utcán kóborló kutyát erre szolgáló befogóeszközzel, hurokkal próbálják meg befogni, és ha ezzel nem sikerül, vagy ha agresszív ebről van szó, altatólövedéket használnak. Ehhez egy egyhetes tanfolyamot kell elvégezni Kassán, ami kb. 5000 koronába (166 €) kerül fejenként. Iván Gyula polgármester szerint ez költséges egy olyan falunak, mint Vágarkasd, hiszen speciális fegyvert is kellene vásárolni, nem beszélve arról, hogy ha befognák is a kutyát, és kutyamenhelybe vinnék, a községnek kellene fizetnie ennek költségeit. A Sloboda zvierat nevű állatvédő egyesület által működtetett nyitrai állatmenhelyen elsősorban sérült, vagy közveszélyesnek minősített kutyákat szoktak befogadni. Ha például községi rendőrök hoznak be egy ilyen állatot, az illető községnek kutyánként kb. 500 koronájába (16,6 €) kerül a hatnapos kötelező karantén, az oltás és mikrochipes megjelölés. František Kubíček, a menhely munkatársa egy olyan törvényben látná a megoldást, amely kötelezővé tenné minden kutya mikrochipes megjelölését. Ennek alapján minden utcán csavargó kutyáról megállapíthatnák, ki a gazdája és ha megbírságolnák, bizonyára meggondolná, hogy legközelebb kiengedi-e az ebet. Egy másik környékbeli faluban néhány éve radikálisan oldották meg a problémát: „Egyszer kimentek a községi rendőrök, és hat-hét kutyát lelőttek. Tudom, hogy ez törvényellenes, de azóta nyugalom van” - mesélte egy helybeli lakos. Ez ellen nemcsak az állatvédők tiltakoznának, hanem valószínűleg be is perelnék a rendőröket, hiszen törvény tiltja lakott területen lőfegyver használatát. A kutyatartásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a kutya gazdáját akár 5000 koronára is bírságolhatja. Érthető a vágfarkasdi anyukák félelme, akik elsősorban az óvodás gyereküket féltik a kutyaharapástól, de nem irigylésre méltó az önkormányzat helyzete sem, hiszen a fentiekből is látható, nagyon nehéz megoldást találni a problémára. Pedig hasonló gond bizonyára számtalan faluban létezik. Mindazonáltal Iván Gyula polgármester megígérte, a legközelebbi képviselő-testületi ülésen napirendre tűzik ezt a kérdést is, és megpróbálnak megoldást találni. A megoldás az lenne, ha mindenki a kerítés mögött tartaná a kutyáját (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvétele) Óvodás, iskolás és felnőtt résztvevői is voltak az első alkalommal megszervezett rendezvénynek Vasárnapi iskola nyílt Pozbán Pózba. Félszáznál több óvodáskorú és iskolás gyerek érkezett szombaton a pozbai magyar alapiskolába, hogy megismerkedjenek magyarországi tanítóikkal, akik a vasárnapi mozgalom önkénteseiként érkeztek a falu oktatási intézményébe. SZÁZ ILDIKÓ Szentendrei és soltvadkerti pedagógusok tartottak különórát be- sei és baracskai gyerekeknek november utolsó szombatján hagyományőrzésből és magyar történelemből - ezen belül rovásírásból és íjászatból. A vendégeket Szabó Andrea, a pozbai alapiskola vezetésével megbízott igazgató a Vasárnapi Iskola projekt szlovákiai szervezője és Ladányi Lajos, az MKP országos elnökségének a tagja üdvözölte. „Pozbán indult a kezdeményezés, de a második a közeljövőben Zoboralján lesz, később pedig Léván, és természetesen a keleti végeken is megnyitjuk a vasárnapi iskola kapuját. Benkei Ildikó, a Magyar Rádió munkatársa idén nyáron az Alsóbodokon rendezett szórványkonferencián mutatta be a mozgalmat, amely a hazai szórványprogram részét is képezi”-tájékoztatott Ladányi. Az adventi készülődés és kará- csonyvárás hagyományairól beszélt a gyerekeknek Lády Ildikó, aki agyagcsengettyűt készített előbb a nagyobbacska lányokkal, később a fiúk csoportjával. A srácok elárulták, nagyon élvezték Gál Péter előadását, aki a magyar történelem jelentős korszakaiba nyújtott betekintést, a Csodaszarvas-mondától a rovásíráson keresztül a családfakutatásig sok minden szóba került a beszélgetésen. Lazításul Vígh Zoltán íjászatból nyújtott némi ízelítőt a pozbai és környékbeli településekről érkező gyerekeknek. Csizmadia Ildikó a nemezelés rejtelmeibe vezette be az óvodásokat és a kisiskolásokat, akik piros puttonyos Mikulást készítettek a hagyományőrző műhelyben a szentendrei pedagógus irányításával. Alkotás közben a tanulók megtudták, hogy Szent András napján hajtották ki utoljára a bárányokat a legelőre, ezért is választotta Ildikó a nemezelést a novemberben induló és havi rendszerességgel ismétlődő vasárnapi iskola foglalkozásaként. A gyerekek mellett néhány pedagógus és szülő is bekapcsolódott a munkába, köztük Tóth Árpád református lelkész, Csizmadia Ildikó vezetésével több tucat puttonyos Mikulás készült a pozbai alapiskolában Az óvodások sem maradtak le semmiben a nagyobbaktól (Csuport István felvétele) aki óvodás fiát, Mátyást kísérte el a szombati foglalkozásokra. „Más ez az iskola, mint a mi vasárnapi iskolánk a templomban. Kicsit tartottam attól, hogy a gyerekek azt fogják gondolni: hasonló bibliaórák lesznek ezután az iskolában is. Hamar megértették, hogy ez a hétvégi iskola vallási hovatartozás nélkül minden magyar gyerek számára megfelelő továbbképzési lehetőséget nyújt. Örülök, hogyittlehetekafiammal” - hang- súlyoztaTóthÁrpád tiszteletes. Meg kell tartani az iskolát A pozbai intézményt látogató 53 gyerek fele beutazó, ennek ellenére ők is ellátogattak ezen a napon az iskolába. Valent Aranka a közel hatszáz lakosú település polgármestere, az iskola fenntartójaként látogatott el a vasárnapi iskolába. A polgármester asszonytól megtudtuk, többen letelepednek Pozbán. Felújítják a régi házakat, vagy új alapokat építenek. A letelepedő családok egy része az önkormányzati iskola gyereklétszámát gyarapítja. Sajnos, a magyarországi elbocsátások Pozbát is érintik, mivel néhány lakos eddig a Foxconn cég alkalmazottja volt. Kevés a munkalehetőség a környéken, (száz) A világítótestek cseréjével akár 30 százalékos megtakarítást is elérhetnek Pályázati pénzből tisztítanák ki a tavakat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Martos. Megérkezett a község számlájára az az egymülió korona (33 194 €), amelyet a település közvilágításának rekonstrukciójára hagyott jóvá komáromi kihelyezett ülése során a kormány - tudtuk meg Keszeg István polgármestertől. A munkálatokat még ebben az évben elvégzik. A világítótestek cseréjének köszönhetően a polgármester szerint akár 30 százalékos energiamegtakarítást tudnak elérni. „Martoson sok a vízfelület, és ezzel együtt a hattyú is, amelyek évente több esetben okoznak áramkimaradást azzal, hogy nekirepülnek a vezetékeknek. A kapott összegből több helyen a vezetékek szigetelését is meg tudjuk oldani” - mondta. Ezekben a napokban újabb pályázat benyújtásán dolgoznak a községben: európai uniós forrásból a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködési program keretében a tatabányai Pannónia Regia Kht-vel közösen a községben található tavak tisztítására és revitalizációjára szeretnének mintegy 15 millió koronát (497 910 €) lehívni. „Tavaink az elmúlt években nagyon eliszaposodtak, a vízi háziszámyasoknak is köszönhetően sok ürülék került beléjük, és bizony a meleg nyári napokon kellemetlen bűzt árasztanak - tájékoztatott Keszeg István. - Az esővíz-elvezető árkok többsége is a három tó valamelyikébe torkollik, és sajnos több háztartásból a szennyvizet is ezekbe az árkokba engedik. így a szennyvíz a tavakba, majd onnan az Öreg Nyitrába, a Zsitvába és a Vágba kerül. Hóolvadás idején ugyanakkor a tavak magas vízállása jelent gondot, tehát mindenképpen nagy szükség lenne a rendbetételükre.” A polgármester beszámolt arról is, hogy a tavak tisztításával egyidejűleg a környezetüket is rendbe szeretnék hozni. A Héder- tó partján sétány és egy történelmi emlékhely kialakítását tervezik. E tó partján áll az a 112 éves mocsári tölgy, amely bekerült az Ekopo- lis Alapítvány által meghirdetett Év fája idei versenyének 12 döntőse közé. Mivel nem sikerült az első három hely valamelyikét elcsípniük - a martosi tölgy ugyanis az előkelő ötödik helyen végzett - , sajnos lemaradtak a dobogósoknak járó 10 ezer koronáról. Ennek ellenére a község rendbe hozza fa környékét is. (vkm) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
