Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-17 / 291. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. Szülőföldünk 29 Nem az írásban megfogalmazott és beküldött dolgozat, hanem a szóban előadott gondolatok képezik az értékelés fő szempontját A szellem napvilága Vannak különleges napok az ember életében, ame­lyekre várakozással tekint, lélekben készülődik, örömmel várja, akárcsak Exupéry rókája a kis her­ceggel való találkozást. Olyan alkalmak, amelyek nyomot hagynak benne, amelyek reménnyel töltik el a hétköznapok idegölő hajszája közepette. OZOGÁNY ERNŐ Számomra ilyen különleges esemény immár három éve a no­vemberenként örvendetesen visszatérő TUDOK. verseny. Bár önmagában is van értelme, volta­képpen mozaikszó, a Tudomá­nyos Diákkörök Országos Konfe­renciája fogalmat takarja, utalva arra, hogy a sok száz magyaror­szági diák országos verseny kere­tében méri össze tudását, mérette­ti meg magát, próbálja felmérni, hol tart a tudás megszerzésének rögös útján. Az immár másfél évti­zedes hagyományokra visszate­kintő nemes versengés fokozato­san ádépte az amúgy is egyre légi­esebbé váló határokat: fokozato­san bekapcsolódtak a rendez­vénybe az erdélyi, a vajdasági és három évvel ezelőtt a szlovákiai magyar iskolák diákjai is. Az egyéb hazai versenyekkel ellen­tétben itt minden diák saját anya­nyelvén adhatja elő mondandóját, védheti meg munkáját. Ez idén is több tucat dolgozat érkezett be a szlovákiai verseny döntőjébe, amelyet ezúttal is Dunaszerdahe- lyen rendeztek meg, a korábbiak­kal szemben viszont csupán egy helyszínen, a Vámbéry Armin Ala­piskolában. Az elmúlt években az alap- és a középiskolások külön helyszínen versenyeztek, így nem is találkoztak. A jelenlegi megol­dás igazi telitalálatnak mondható: a szünetekben, az esti és délutáni programokban közösen vett részt valamennyi versenyző. A természettudománytól a helytörténetig A verseny első napjának dél­utánján ezúttal is bebizonyoso­dott, hogy lélekemelő élményben lesz részük a zsűritagoknak és az érdeklődő közönségnek - tekint­ve, hogy nyílt rendezvényről van szó, amelyre bárki bejöhet -, csu­pa csillogó szemű, értelmes tekintetű, lelkes fiatal töltötte meg a folyosókat és az osztályterme­ket. Olyanok, akik töretlen hittel készülnek fel a jövőre, abban bíz­va, hogy a szellem napvilága egy­szer mégis rájuk ragyog. Akik úgy érzik, látják, gondolják, hogy a tu­dás megszerzése, a komoly alko­tómunka egykor majd megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülés­ben részesül. Ez a bizodalom hoz­za el a dunaszerdahelyi versenyre minden évben a szervezőket, a támogatókat, a zsűritagokat, mindazokat, akik meríteni pró­bálnak e lelkes fiatalok töretlen hi­téből. Az idén november 25-26.-án megrendezett szlovákiai TUDOK 2008 országos versenyre, amely a jövő április elejére tervezett Kár­pát-medencei rendezvény elődön­tője, összesen öt szekcióban került sor. Ezúttal nemcsak természet- tudományi, hanem társadalom- tudományi témakörökben is, ami kibővítette a felkészülök körét. Ráadásul lehetővé vált számukra, hogy helytörténeti témákkal, te­hát közvetlen környezetüket érin­tő kérdésekkel is foglalkozzanak. Ocsút a búzától A magyarországi eredeti felté­teleknek megfelelően a szakmai zsűrik vezetői és tagjai egyetemi tanárok, kutatók, szakmai írók voltak, nemcsak szőkébb pátri­ánkból, de Magyarország képvise­letében is. A fizika zsűrit Hulkó Gábor, a biológia és mezőgazda- ságit Szili István János, az orvos- tudományit Kiss László, a környe­zetvédelmit Bauer Győző, a társa­dalomtudományit Kocsis Gyula vezette. A pályamunkák bemuta­tásánál ezúttal is bebizonyoso­dott, hogy tanár teszi az iskolát: ahol megfelelően felkészült peda­gógus vezette a diákot, ott komoly munkákban gyönyörködhetett a zsűri és a szép számú hallgatóság. Bár a mai tizenévesek nagy tudás­alappal rendelkeznek, ez viszont sok esetben kaotikusán kavarog a fejükben. Ebben a főszerep a vi­lághálót illeti meg, amely lehető­vé teszi számukra, hogy a koráb­biakhoz képest elképesztő mennyiségű információhoz jut­hassanak hozzá. Csakhogy ennek a modern eszköznek van egy nagy hátulütője: míg a nyomtatott könyv megjelenését több szakmai szűrő előzi meg, az internet olyan, akár a szemeteskuka: keveredik benne az újrafelhasználható érté­kes nyersanyag a haszontalan, sőt olykor bűzlő szeméttel. A kettő el­választásához elengedhetetlenül szükséges a szervezett, tiszta tu­dás megszerzése, amely napja­inkban csakis az iskolában érhető el. Ugyanígy egy versenyre való felkészülésben rendkívül fontos a búza és az ocsú elkülönítése. Sze­rencsére jelen esetben ez volt a jel­lemző. Újarcú magyarok Több tucat dolgozat érkezett be a szlovákiai verseny döntőjébe A TUDOK további sajátossága, hogy nem az írásban megfogal­mazott és beküldött dolgozat, ha­nem a szóban előadott gondola­tok képezik az értékelés fő szem­pontját. Vagyis az a fontos, ho­gyan tudja az előadó frappánsan, lényegre törően, érdekesen meg­fogalmazni mondandóját. Csúnya pesties kifejezéssel: hogyan tudja eladni magát. Aminek jelenlegi vi­lágunkban rendkívüli jelentősége van: a legegyszerűbb állásinterjú­tól kezdve egészen tudományos konferenciákon való szereplésig bezárólag ez a siker talán legfon­tosabb záloga. Nos, e tekintetben elmondható, a hazai magyar isko­lák diákjai megállják a helyüket, bárhova kerülnek is: dinamiku­san, érdekesen, ízesen beszélve, tömören megfogalmazva tudják közölni gondolataikat. Hála is­tennek nyoma sincs bennük an­nak a gátlásosságnak, megfélemlí- tettségnek, amely a mi korosztá­lyunkat jellemezte, akik első kéz­ből értesültünk a borzalmakról, üldöztetésekről, amelyet szüléink elszenvedtek a hontalanság évei alatt. Jó látni, hogy ők már újarcú magyarok. A meteoroktól a csejtei várúrnőig Az egyes szekciók győztesei részt vehetnek a 2009 áprilisában a Pannonhalmi Gimnáziumban megszervezendő nagydöntőn. Érdemes nevüket megismerni, remélhetőleg sokszor találkozunk még velük a későbbiek folyamán. A biológia-mezőgazdaság téma­körében Jakócs Kitty, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanuló­ja vitte el a pálmát Az erdei füles­Töretlen hittel készülnek fel a jövőre bagoly testfelépítése és életmódja című előadásával, fizikából az lr- sekújvári Csontos Edina bizonyult a legjobbnak Üstökösök és meteo­rok című munkájával, társada­lomtudományokból az első helye­zett a Halasi Natália és Becse Or­solya, a párkányi nyolcosztályos gimnázium párosa lett Vérfürdő vagy rózsavíz című munkájával, amely a csejtei várúmő életét dol­gozta fel. Két szekcióban a máso­dik helyezetteket is továbbjutásra javasolta a szakmai zsűri: a kör­nyezetvédelem témakörében a lé­(Kulcsár Andrea felvételei) vai gimnázium tanulója, a győztes Mészáros Nóra (Passzív és ha­gyományos házak) mellett a nagymegyeri Bartók Béla Alapis­kola tanulói; második helyezett Ábrahám Andrea és Csépi Julian­na is ott lesz a nagydöntőn A köz­úti közlekedés káros hatásai című , az orvostudományiban az első helyezett a tardoskeddi Vincze Viktória és Száraz Bernadett (Ge­rincferdülés) mellett ugyancsak folytathatja a versenyt a duna­szerdahelyi sportgimnázium pá­rosa, Németh Rita és Domonkos Dalma, akik napjaink egyik fontos kérdéséről tartottak előadást A jó­lét áldozatai leszünk? címen. A felsoroltakon kívül még jó néhá- nyan megérdemelték a dicséretet, amit a zsűri könyvjutalmakkal fe­jezett ki. A magas színvonalon megszer­vezett verseny lelke Fibi Sándor, a Vámbéry Ármin Alapiskola igaz­gatója volt, segítői Masszi János igazgatóhelyettes és Kulcsár And­rea, a Mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari Szakközépiskola igaz­gatóhelyettese. A főszervező ezút­tal is a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége volt. Napjaink feszült viszonyai kö­zött kiemelendő, hogy a szlovák oktatási minisztérium felvette a rendezvényt a hivatalos hazai ver­senyek listájára, ennek megfele­lően anyagi támogatásban is ré­szesítette. Remélhetőleg ez a jö­vőben sem változik, ami remény­sugarat nyújt arra, hogy az értel­mes emberek mindig megtalálják az egymáshoz vezető utat, bármi­lyen nyelven beszéljenek is. Napjainkban egyre inkább el­fordulnak az emberek a köz­ügyektől. Nos, e fiatalokra ez egy­általán nem jellemző. Olyannyira, hogy Bauer Edit európai parla­menti képviselő előadását - amely a kisebbségi kérdések megoldásá­ról szólt - viharos vita követte, ami újabb reményt ad a jövőre nézve. Már csak amiatt is, mivel a képvi­selő asszony meghívta a díjazot­takat és felkészítő tanáraikat egy brüsszeli kirándulásra, hogy képet kaphassanak arról a parlamenti munkáról, amely napjainkban még távolinak tűnik számunkra, viszont döntései valamennyiünk életét befolyásolják. 1945 tavaszán a visszavonuló német csapatok felrobbantották az épületet Ötven éve rakták le a zselízi templom alapkövét ÁBEL GÁBOR December 7-én zsúfolásig megtelt a dióspatonyi kultúrház színházterme, ahol 11 nótaénekesnek tapsolhatott a közönség. A Nyugdíjasok Szövetségének vezetősége a polgármesteri hivatallal karöltve rendezte meg a 2. Diósfórgepatonyi nótaestet. Az énekesek tarsolyában szívhez szóló, édes-bús szerelmes nóták, népszerű hallga­tók és friss vidám csárdások voltak. Az est hangulatát AAezzei Emő és népi zenekara emelte. A több mint háromórás műsor közös énekléssel ért véget. (Képarchívum) Zselíz. Hálaadó istentiszteletet tartottak a Garam menti városká­ban a templom alapkőletételének fél évszázados évfordulója tisztele­tére. A Református Keresztyén Egyházközség által meghirdetett szertartáson Révész Tibor helybéli lelkipásztor idézte fel a múltat. 1945 tavaszán hatalmas csapás ér­te a gyülekezetei, mivel a távozó német csapatok felrobbantották a frissen felújított gyönyörű temp­lomot, amelyből egyedül a szószék márványtáblája és a két részre tört Úr asztala maradt meg. Tizenhá­rom évvel később Kovács Károly lelkész irányításával kezdődött meg a jelenlegi templom építése, amelyet aztán négy évvel később, advent első vasárnapján szenteltek fel. „A templom elsősorban közös­séget testesít meg, otthont jelent, ahol nyugalom és békesség van, A szertartáson Révész Tibor helybéli lelkipásztor idézte fel a múltat ahol el lehet vonulni a világ elől. Lelkünk erős várában tudatosíthat­juk, hogy nem vagyunk egyedül” - emelte ld prédikációjában Fazekas László püspök. A mintegy három­száz gyülekezeti tagot és vendéget többek között Kiss Pál, a Barsi Egy­házmegye esperese, Bellái Zoltán, a kaposvári és Szenn Péter, a ha­raszti (Horvátország) testvérgyü­lekezet lelkésze, valamint Galgóczi Rudolf zselízi katolikus esperes­plébános köszöntötte. A főhajtás és a tiszteletadás jeléül márványtáb­lát lepleztek le a szépen felújított belső tér falán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom