Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-17 / 291. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. www.ujszo.com Maradnak a 3x20-as célkitűzések, de a nagyok kibekkelték a kicsiket - Fico hurráoptimizmusa meglephette a hazai közvéleményt Az operáció sikerült, a beteg még életben van Sarkozy:,,Az nem lehet, hogy januártól ne engem tekintsenek Európa első emberének. Valami ki kell találnom." (SITA-felvéteľ Brüsszel. Soha még nem volt olyan elégedett uniós csúcstalálkozóval Robert Fico az elmúlt két évben - amióta ő vezeti Brüsszelben az állam- és kormányfők találkozóján a szlovák delegációt-, mint a múlt hét végén. Volt, aki a december 11-12-i csúcsot történelminek nevezte, volt, aki csakfanyalgott. Maradjunk annyiban, hogy rendhagyó volt. ÖSSZEFOGLALÓ Rendhagyó volt a három fő témakör horderejét és az ezekben elért kompromisszumok mértékét illetően is. A Lisszaboni Szerződés vonatkozásában az a kompromisszum, hogy az íreket ismét megnépszavaztatják róla, ennek fejében teljesítették Dublin követeléseit. Azokon a területeken persze, amelyekről Brüsszelben úgy vélik, hogy azok miatt mondtak rá nemet az első referendumon. Továbbra is lesz tehát minden országnak saját biztosa, mondjuk úgy, hogy az uniós kormánynak minisztere, összesen huszonhét, mindegyik tekintélyes apparátussal, gyakran csak mondvacsinált „szakterületekkel”, kompetenciákkal, de tekintélyes költségvetéssel. Mintha senkit sem érdekelne: ha marad a hatalmas brüsszeli vízfej, akkor mi lesz a Lisszaboni Szerződés fő céljával, az intézményi reformmal, a hatékonyság fokozásával, a bürokrácia csökkentésével. A másik, nagy sikerként elkönyvelt eredmény a 200 milliárdos gazdaságélénkítési csomag, itt maradt az az alapelv, hogy az intézkedéseket a tagállamok egyéni alapon, de összehangoltan hozzák meg. Angela Merkel német kancellár is azt emelte ki - elégedettségét hangoztatva -, hogy a berlini kormánynak az eddig bejelentett gazdaságélénkítési döntéseken túl nem kell plusz terheket vállalnia. A harmadik a klímacsomag, a csúcs előtt is ez váltotta ki a legtöbb vitát, és még sokáig nem fognak megnyugodni a kedélyek, tucatnyi zöld és civil szervezet máris tiltakozott a módosított tervezet ellen. Főleg Nicolas Sarkozy francia államfő volt az, aki nem fukarkodott a magasztaló jelzőkkel, ami érthető is, hiszen ő a múlt héten lényegében elbúcsúzott az unió soros elnökségétől, amelyet januárban a csehek vesznek át. Sarkozy a csúcsot történelminek nevezte, és új kezdetről beszélt az EU életében - szeretné, ha ezt a francia elnökségnek, és főleg az ő személyes erőfeszítéseinek tulajdonítanák. A lényeg: a 3x20-as célok maradtak, csak másként lesz a megvalósítás, mint ahogy azt tavaly novemberben elhatározták. A 3x20 a következőket jelenti: 2020-ig 20 százalékkal mérsékelni az üvegházhatást előidéző gázok menynyiségét, 20 százalékra emelni a megújuló erőforrások arányát az energiafogyasztásban, és 20 százalékkal növelni az energiafelhasználás hatékonyságát. Fico pálfordulása Teljesen szokatlan volt Fico brüsszeli nyilatkozata, aki rendkívül elégedett volt a döntésekkel. A szlovák kormányfő eddig inkább bírálta az Európai Tanács munkáját, mondván, nem azzal foglalkoznak, ami az ádagembert érdekli, s ezért inkább szócséplésnek tartotta az ottani vitákat. Most azt mondta, nagyon összecsengenek az EB és Szlovákia elképzelései a pénzügyi válság enyhítésére. A pénteki kormányfői zárónyilatkozat kiemelte a legtöbb tagországban már támogatáshoz juttatott bankok szerepét az ipar és a szolgáltatások ágazatainak segítésében. Ezért most a bankoknak kell támogatniuk kedvezményes kölcsönökkel a reálgazdaság szereplőit. Valószínűleg ezt a kitételt kihasználva indított Fico Brüsszelből támadást a szlovákiai pénzintézetek ellen, mondván: nyomást fog gyakorolni a bankokra, hogy folyósítsanak több hitelt a hazai gazdaság szereplőinek. „Tarthatadan, hogy míg a bankok az utóbbi időben 50 milliárd korona lakossági készpénzzel gyarapodtak, az országban nincs elegendő pénzügyi forrás. (...) Ha kell, felülről keményen beavatkozunk, a parlamenttel gyorsított eljárásban törvényt fogadtatunk el a bankok megza- bolázására”-fenyegetőzött. Érthetetlen, mire volt jó ez a hősködés, hiszen három nappal később, tegnapelőtt már behúzta a farkát és meghátrált a bankok előtt. Szlovák javaslatok? A klímacsomagot nagy sikernek nevezte, s állította: az európai vezetők elfogadták a szlovák javaslatot a kibocsátási kvóták utólagos visszaosztására. Ennek az a szépséghibája - kétségkívül az új tagországoknak nyújtott kedvezményről van szó -, hogy senki más nem hallott szlovák javaslatokról, Manuel Barroso EB-elnök is arról beszélt, hogy főleg a lengyeleket és a magyarokat kellett győzködni. Szlovák kollégájával ellentétben Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő nagyon elégededen a klímacsomaggal, mert igazságtalannak tartja azt. Fico szerint „a szlovák fél által előterjesztett javaslat alapján növelték két százalékkal ezt a kvótát, Szlovákia számára ez 2013 és 2020 között kb. 4,5 milliárd korona bevételt jelent. Ami a kvótakereskedelemből származó jövedelmet illeti, az 500-800 millió euró lehet évente. Ez a pénz az állami költségvetésbe kerül, és Szlovákia számára rendkívül fontos projekteket fogunk belőle finanszírozni.” A villamos erőművek számára 2013-tól előírt kvótavásárlási kötelezettség szerinte nem fogja növelni Szlovákiában az energiaárakat. „Az Európai Tanácsban elfogadott döntések nem lesznek hatással a hazai energiaárakra” - szögezte le egyértelműen Fico. Gyurcsány elvi kifogásai Gyurcsány Ferenc így fogalmazta meg elvi kifogását: miután a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a tagországok vezetői 2007-ben még az 1990 és 2020 közötti időszakra fogalmaztak meg 20 százalékos célkitűzést, az Európai Bizottság ezt később, egyes nagy befolyású tagállamok nyomására átírta, figyelmen kívül hagyva az 1990 és 2005 között megvalósult csökkentést. Márpedig erre az időszakra esett a kelet-közép-európai országokban a régi nagyipar összeomlása, az a hatalmas, kényszerű szerkezetváltás, amely egyebek közt jelentős szén-dioxid-kibocsá- tási csökkenéssel is járt. Gyurcsány úgy látja, miután ezen országok kibocsátás-csökkentési teljesítményét a 2005-ös bázisév miatt az unió nem ismeri el, az alaphelyzet eleve igazságtalan, és a kibocsátási kvóták - szolidaritási intézkedésnek nevezett - részleges újraosztásával sem alakult ki méltányos helyzet. De Magyarország elérte, amit az adott, elvileg legalábbis vitatható keretek közt a gyakorlatban elérhetett. Azt Budapest nem vállalhada, hogy megvétózza a közös álláspontot. A gyakorlatban elért eredmények közül azt emelte ki, sikerült elérni, hogy az EU-nak a károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszere keretében 2013 és 2020 között a kibocsátási jogok fejében befolyó árverési bevételek 12 százalékát újraosszák az új tagállamok között. Szintén fontos eredménynek mondta, hogy a lakossági távfűtés hőtermelése is ingyenes kvótátkap. A klímacsomagnak a vállalkozások költségeit érintő hatásait pedig sikerült oly módon mérsékelni, hogy az ne eredményezze ezen cégek át- települését olyan országokba, amelyek nem vállalnak kibocsátáscsökkentést. Főhet Topolánek feje Mirek Topolánek, az EU soros elnökségét januárban átvevő Csehország kormányfője elégedettségét fejezte ki a megállapodással kapcsolatban. „Megegyezik azzal, amit el akartunk érni, sőt hozzá is járultunk a megállapodáshoz.” Különösen figyelemreméltónak tartotta, hogy a tagállamok megerősítették a 3x20-as célokat. Üdvözölte, hogy a megállapodás szerint 2016-ban felülvizsgálják az kvótakereskedelmet. Vele szemben Václav Klaus államfő hozta a szokásos formáját. Klaus nem ért egyet azzal, hogy az EU összes tagállamának a jövőben is legyen biztosa. Szerinte ez a megállapodás ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel, amelyet az unió tagállamainak döntő többsége már elfogadott. „Lehetetlenség, hogy most Brüsszelben valaki arról állapodjon meg, hogy minden másként lesz. Ehhez valami módon át kellene írni a szerződést, vagy nem? Akkor viszont nem érvényesek a ratifikálások, vagy pedig újra mindenütt szavazni kellene.” Klaus úgy látja, Brüsszel azt bizonyította, hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon is puha. „Úgy vélem, hogy következetesnek kell lenni. Vagy minden érvényes, vagy semmi.” Ugyanakkor leszögezte: a cseh uniós tagságnak nincs alternatívája, a szervezet belső elrendezéséről és működéséről azonban vitatkozni kell. Kaczynski is húzza az időt Lech Kaczynski lengyel elnök sem hazudtolta meg magát, közvetlenül a csúcs után kijelentette: hajlandó aláírni a szejm által már ratifikált Lisszaboni Szerződést, ha az írek az újabb referendumon igent mondanak rá. Márpedig az írek azt vállalták, hogy 2009 novemberéig tartják meg a második népszavazást. A lengyel államfő talán abban bízik, hogy addig még sok minden történhet, (-nák, mti, č, el, s) Pozsony erős biztosi posztot akar Brüsszel. Robert Fico szlovák kormányfő ugyancsak a csúcs helyszínén nyilatkozta azt, hogy Szlovákia a jövőre felálló új Európai Bizottságban az energiaügyi biztosi posztot szeretné megpályázni. Elismerte, hogy e tisztség megszerzése - jelenleg a lett Andris Piebalgs tölti be - nem lesz könnyű, hiszen több tagország is jelezte igényét. „Szlovákia energetikai szempontból érdekes ország, sok területen vannak tapasztalataink, ezért biztosan erős pozíció megszerzésére fogunk törekedni az Európai Bizottságban” - mondta Fico. Hozzátette, hogy a jelölt kiválasztásakor a szakmai kritériumokat a politikai szempontok elé helyezné, (ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1354 Sk 293 835 316,18 Sk 0,065% 1,0495 Sk 1 631 816 199,66 Sk 0,065% 1,0081 Sk 4 829 432 096,11 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1405 Sk 995 295 374,23 Sk 0,065% 1,0687 Sk 6 356 672 291,15 Sk 0,065% 1,0491 Sk 13 166 993 179,29 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1367 Sk 567 792 305,70 Sk 0,065% 1,0627 Sk 4 597 903 831,02 Sk 0,065% 1,0447 Sk 13 211 867 353,50 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár** 1,1379 Sk 161 023 966,89 Sk 0,065% 1,0262 Sk 1 073 299 817,95 Sk 0,065% 1,0152 Sk 2 456 604 099,68 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1351 Sk 243 272 043,61 Sk 0,065% 1,0404 Sk 2 094 346 884,96 Sk 0,065% 1,0204 Sk 4 926 875 178,20 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1316 Sk 517 674 224,28 Sk 0,065% 1,0537 Sk 3 498 687 183,23 Sk 0,065% 1,0359 Sk 5 577 233 746,59 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a ČS0B adatai a december 11-i állapotokat tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. december 12-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
