Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-12 / 287. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2008. DECEMBER 12. Kultúra 9 Euridiké (Malgorzata Olejniczak) és Orfeusz (Wojciech Gierlach) (Jozef Barinka felvétele) Az USA-ban is jegyzett Trelinski mindig tartogat az ingujjában pár ötletet, mellyel maga mellé állítja a nézőt Laptopos Orfeusz és öngyilkos Euridiké Negyven évi szünet után a Szlovák Nemzeti Színház ismét műsorára tűzte Gluck népszerű operáját, az Orfeusz és Euridikét. A pénteki bemutató közönségének lelkes ovációiból ítélve kár, hogy nem tette meg hamarabb. VOJTEK KATALIN A pokol a másik - írta Sartre. Ez lehetne a mottója a lengyel Máriusz Trelinski rendezte Orfeusznak is, amely egészen másról szól, mint a Gluck-Calzabigi írta eredeti. A pozsonyi előadás Orfeusza egy kissé fásult, harmincas, szemüveges, notebookos entellektüel, Ámor cserfes kis postáslány, Euridikével pedig nem kígyómarás végez, hanem önnön féltékenysége és egy összetört pohár üvegdarabjai, amelyekkel felvágja az ereit. Teszi ezt egy személytelenül berendezett, mai lakásban, ahol az egész történet zajlik, itt van a pokol és a mennyország is, a szereplők lelki- állapotától függően. A színpadon mindössze ez a három ember mozog, hacsak nem számítjuk a temetési jelenet öt néma gyászolóját és a nyolc táncosnőt. Trelinski - mint napjainkban sokan mások, többek között a Gluck-mű emlékezetes wuppertali opera-balett előadását kreáló Pina Bausch - a zenekari árokba száműzi a kórust, a különbség csak annyi, hogy míg Bausch, a fenomenális koreográfus tud mit kezdeni Gluck hosszú tánc-jeleneteivel, Trelinskitől ez nem várható el. Mégis kitűnően oldja meg a feladatot: a fúriák tánca (Tornász Wygoda koreográfiája) nála nem más, mint Euridiké öngyilkosságának mozdulatfázisokra bontott, végtelen ismétlése, nyolc, Euridi- kéhez a megszólalásig hasonló táncosnő előadásában. A halott Euridiké lassan kisétál a lakásból, és a folyosón árnnyá válva eltűnik egy ajtó mögött, ahonnan vakító fény árad. Ugyanezen az úton tér vissza, becsönget, és Orfeusz beengedi. Arccal egymás felé fordulva állnak az ajtóban, majd a szobába lépve is, holott a mitológiai történet szerint Orfeusz nem tekinthet Euridikére, amíg mindketten ki nem értek a holtak birodalmából. Hisz ez csak egy apróság, mondhatja valaki, ezt kifogásolni nem egyéb merő okvetetlenke- désnél, elvégre nem mindegy? Nem, nem mindegy, mert épp ez az apróság a történet lényege, és Trelinski is kulcsfontosságúnak tartja, legalábbis a műsorfüzetben közölt nyilatkozata szerint. A neves vendégrendező épp arra hivatkozva vetette el az eredeti mű logikáját és helyettesítette be a sajátjával, hogy, úgymond, elfogadhatóbb legyen a mai néző számára. Ezért, noha Glucknál a történet szerencsés véget ér, Tre- linskinél nincs happy end, azzal az indoklással, hogy a mitológiai történet is tragikusan végződik; Orfeusz szerepét nem énekelheti nő, mert még azt gondolhatnák, leszbikus szerelmesről van szó; nincsenek kasírozott díszletek, mert azok nevetségesek. Pedig a színházban semmi sem nevetséges, és semmi sem elfogadhatatlan, ha jól csinálják. Különösen érvényes ez az operára, ahol nincs felhődén műélvezet, ha előtte nem köt kompromisszumot a szem, a logika és a fül. Lehet, hogy az eredeti librettó naiv, de attól aligha lesz jobb, hogy egy tőle teljességgel idegen logika kényszerzubbonyába erőltetik. Ezeket az életerős, évszázadokat átvészelt műveket nehéz átgyúmi, az új anyag alól minduntalan kitürem- kedik a régi, épp ezért az eredmény mindig felemás. Általában csupán az történik, hogy a régi következeüenségeket a rendezők újakkal helyettesítik, és a néző bosszankodik. De Trelinski tapasztalt játékos, mindig tartogat az ingujjában pár ödetet, amellyel maga mellé állítja a közönséget. Ilyen például a frappáns zárókép: miközben Orfeusz notebookja fölé görnyedve egy képzelt valóságba menekül, a halott Euridiké nem tűnik el, ott marad összekuporodva a nagy házastársi ágyon, amely körül, mint Brünnhilde sziklaágya körül, felcsapnak és lobogva égnek a lángok. Ha már nő nem énekelheti Orfeuszt, akkor egy Pavol Bršlík-féle hajlékony, behízelgő tenorról álmodozik az ember, esedeg egy Derek Lee Ragin kaliberű kontratenorról, baritonról kevésbé, basszusról már végképp nem. Trelinski fütyül az álmokra, basszust ad. Szerencsére Wojciech Gier- lachnak, a lengyel vendégénekesnek telt, puha, hajlékony, szép basszusa van, stüusérzéke is, a játékával meg nem lehet baj egy olyan produkció esetében, ahol a legapróbb gesztusban is érezhető az erős rendezői jelenlét. Ugyanez mondható el a lengyel szopránról, Malgorzata Olejniczakról is: korrekt, illúziókeltő teljesítményt nyújt. Nagyon kedves, üde jelenség Lenka Máčiková Ámor szerepében. Megfelelően illeszkednek az előadás hangulatába Boris Kudlička díszletei és Magdalena Musialjelemezei. Jaroslav Kyzlink jól érzi Gluck zenéjét, nemes pátoszát éppúgy, mint a mozgalmasságát, csak a nagyobb kontrasztokkal, démoni hangokkal maradt adósunk a zenekar és az egyébként szépen éneklő, Pavol Pro- cházka betanította kórus. A közszolgálati televízió szerkesztői az ünnep lényegét kifejező műsorokkal díszítik fel a karácsonyfát A Magyar Televízió karácsonyi műsoraiból AJÁNLÓ A közszolgálati televízió idén is gazdag programkínálattal kedveskedik nézőinek. Az MTV szerkesztői tartalmas műsorokkal díszítik fel a karácsonyfát. Az ünnepi előkészületek jegyében készült a Tanúságtevők december 21-ei műsora, amelyben Fila Béla teológus beszél a Szentíráshoz való személyes kötődéséről a Biblia Évében (ml, 10.00, ismétlés m2, 13.41). Az Átjáró december 22-ei adása (m2, 11.30) Kurbel Alice történetét tárja a nézők elé. Az idős hölgy édesanyja halálos ágyánál tett ígéretet eltűntnek hitt bátyja felkutatására, s 58 év után megtörtént a csoda: Sydneyben rálelt az elveszett családtagra. Az MTV 2001 óta követi nyomon a szeretet erejéről tanúskodó történetet. A december 24-ei összeállítások már a szentestéhez kötődnek. Dél- időben a nemzeti főadón a horvát nemzetiségi magazin a hagyományos karácsonyi koncertet sugározza. Kora este az m2-n a természet harmóniáját lopja a műsorok közé a Biblia növényei sorozat Karácsonyi kert című epizódja, amely az ünnepkörhöz kapcsolódó növényeket mutatja be, például a tömjént, a mirhát, a szőlőt és a cédrust (m2, 18.20). A műsor ezután a Vatikáni koncerttel folytatódik, melyben a karácsony bensőséges hangulatát olyan világsztárok idézik meg, mint Sarah Brightman, Bryan Adams vagy Tom Jones. Vacsora után, 21 órakor a nézők a Kinek a papné című filmbe kapcsolódhatnak be. A vígjáték kétértelmű címe ellenére is ajánlható a jeles napra, hiszen a történet Henry Biggs atya meglehetősen rossz állapotban levő temploma és a gyülekezet körül bonyolódik, s a nézőket az Oscar- díjas Denzel Washington és a szép hangú énekesnő, Whitney Houston nevettetik meg. A karácsonyi éjféli misét idén a dömösi Szent István-plébániatemplomból közvetíti az MTV. Karácsony napján az evangélikus istentiszteletet közvetíti a győri Öregtemplomból tíz órakor mindkét csatorna. Ezután Kisember születik címmel, Sütő András ismert önéletrajzi ihletésű művének televíziós változatát tűzte műsorára az m2. Délben a nézők a hagyományos Urbi et Orbi áldást láthatják Rómából, majd az m2 az ugyancsak klasszikus Isten rabjait vetíti. Gárdonyi örökbecsű regényének 1942-ben készült filmadaptációjában Bulla Elma, Szilas- sy László és Lehotay Árpád játsszák a főszerepeket. Az esti programban Jézus, az ember fia címmel Markó Iván táncoratóriuma eleveníti fel a balett nyelvén a szenvedéstörténetet, majd Mozart, Bach, Händel, Vivaldi és más klasszikusok művei hangoznak el a Karácsonyi koncert Jeruzsálemben című egyórás összeállításban. December 26-ától a galgóci betlehemről vagy a legismertebb keresztény karácsonyi dalról, a Csendes éjről készített ismeretterjesztő film, továbbá sok más program szolgálja a karácsonyi elmélyülést és a kulturált szórakozást. RÖVIDEN Nők - színek, vonalak, dimenziók Vágsellye. A Creon Kortárs Művészeti Galéria, Csillag András szobrászművész, valamint az Anima Társaság invitálja az érdeklődőket Nők - színek, vonalak, dimenziók című első kiállítására, s egyúttal a Creom Kortárs Művészeti Galéria megnyitójára holnap 17 órára. A tárlaton 13 fiatal alkotó mutatkozik be.A galéria Vág- vecsén (a körforgalom mellett, a Tesco áruházzal átellenben) található, a Nitrianska 1729/5 szám alatt, (ú) Bemutatkozik Francis W. Scott Dunaszerdahely. Ma 18 órától A sivatag szeme és Cosa Nostra című könyvek bemutatója lesz a Csallóközi Múzeumban (Sárga kastély). Szerzőjük Francis W. Scott, alias Bíró Szabolcs. A húszéves szerző felvállalja, hogy nem szépirodalmi babérokra tör - ő csak szórakoztatni szeretne, hamisítatlan ponyvát ír, olyan példaképekkel, mint Leslie L.Lawrence vagy éppen P.Howard. Története igazi karriertörténet, hiszen mind ez ideig a fiókjának írt, s most egyszerre két kötete jelent meg a magyar könyvpiacon, (ú) Jerry Lewis humanitárius Oscart kap Los Angeles. Humanitárius Oscar-díjat kap Jerry Lewis amerikai színész-rendező-producer - jelentette be az Amerikai Film- akadémia kormányzótestülete. A 82 esztendős veterán filmes eddigi munkásságáért még sohasem kapta meg a filmakadémia nagy presztízsű elismerését, ám idén őt választották a Jean Hersholt Humanitarian Award díjazottjának. A Hersholt-díj - amellyel szintén jár az Oscar-szobor - a filmipar hírnevét öregbítő humanitárius munkát ismeri el. „Jerry legendás komédiás, aki nemcsak milliókat nevettetett meg világszerte, hanem az izomsorvadásban szenvedők ezreinek és ezreinek segített azzal, hogy adományokat gyűjtött, és felhívta a helyzetükre a figyelmet” - méltatta szerdai közleményében Sid Ganis, az akadémia elnöke. A díj átadására az Oscar-gála keretében, február 22-én kerül sor. (mti) A filmkritikusoknál győzött a Milk Los Angeles/New York. A 33 szakírót tömörítő New York-i Filmkritikusok Köre szerdán Gus Van Sant Harvey Milk meleg polgárjogi vezetőről szóló filmjét, a Milk című drámát választotta 2008 legjobb filmjévé, az 1978-ban meggyilkolt politikust alakító Sean Pennt pedig a legjobb színésszé. Josh Brolin a legjobb epizódszerelő díját kapta a filmben nyújtott alakításáért. Penn alakítását kedden a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége is a legjobbnak ismerte el. A legnagyobb észak-amerikai filmkritikus szövetség (BFCA) pedig a héten nyolc kategóriában jelölte a Milket díjaira. A Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége (LAFCA) meglepetésre egy animációs filmet, a WALL-E című robotos románcot tüntette ki az év legjobb filmje címével. Sally Hawkins pedig duplázott: a Los Angeles-i ítészek után a New York-iak elismerését is megkapta a Happy-Go-Lu- cky című brit vígjáték tanárnőjének megformálásáért, (mti) MOZIJEGY Négy karácsony A karácsony nemcsak nagy vacsorákat, kis gyertyafényt és néhány teljesen felesleges ajándékot jelent. Az ünnep elsősorban rohanást, tervezést, autózást és a meg nem látogatott rokonok élethosszig (de legalább a következő ünnepig) tartó sértődését jelenti. Kate és Brad (Reese Witherspoon és Vince Vaughn) viszont szeretnek az élet derűsebb oldalán maradni. Ezért keresnek sokat, ezért nem házasodnak össze, és ezért utaznak el minden évben valami távoli, napsugaras szigetre. De idén a köd miatt nem száll fel a gépük, ők otthon ragadnak, és életükben először kénytelenek az összes családi szokás, kívánság és hóbort előtt fejet hajtani. És mert mindketten elvált és újraházasodott szülők gyermekei, összesen négy családi ünnep vár rájuk. Míg Brad számolja a másodperceket, míg megszabadulhat az összes édestől és mostohától, unokaöcsitől és nagybácsitól, Ka- te-ben egy egészen másfajta óra kezd ketyegni: mire véget ér a nap, talán azt is belátja, hogy az őrült családokban is bőven van mit szeretni. Four Christmases / Vianoce na štvrtú. Amerikai vígjáték, 2008. Rendező: Seth Gordon. Szereplők: Reese Witherspoon (Kate), Vince Vaughn (Brad), Robert Duvall (Howard), Mary Steenburgen (Kate anyja), Jon Favreau (Dallas), Sissy Spacek (Paula), JonVo- ight (Creighton), (port.hu) Reese Witherspoon és Vince Vaughn (Képarchívum)
