Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-12 / 287. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 12. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BLIKK Ki kell mondatni Európával, ami jár egy katalánnak Spa­nyolországban, az jár egy ma­gyarnak Szlovákiában - mond­ta Orbán Viktor a Blikknek. A Fidesz elnöke szerint a ma­gyar-szlovák viszonyt a köl­csönös tisztelet alapján kell rendezni. A szlovák kormány nem adja meg a tiszteletet Ma­gyarországnak, a magyarok­nak, „mert Szlovákia erős, Ma­gyarország pedig le lett gyen­gítve” - tette hozzá. Arra a kér­désre, hogy ebben ahelyzetben ő mit tenne, kijelentette: „Vilá­gossá kell tenni, Európával pe­dig ki kell mondatni: ami jár egy katalánnak Spanyolor­szágban, az jár egy magyar­nak Szlovákiában. A történészek többsége úgy véli: fennáll a veszélye annak, hogy új tekintélyuralmi rezsim alakuljon ki Szembenézni a sztálini múlttal A sztálini érából származó ar­chívumok nyilvánossá tételét és az orosz történelemoktatás megújítását szorgalmazzák hazai és külföldi történészek annak érdekében, hogy több mint két évtizeddel a Szovjet­unió összeomlása után végre széles körben megkezdőd­hessen a korszak hiteles fel­dolgozása Oroszországban. MTl-HÁTTÉR Német, francia, japán és amerikai történészek, emberi jogi aktivisták, illetve az orosz állami tömegtájé­koztató eszközök képviselői a na­pokban Moszkvában tartottak kon­ferenciát a témáról. A rendezvény résztvevői mindenekelőtt azt akar­ják elérni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Dmitrij Medvegyev kormányfő vessen véget az orosz történelem jelenleg is zajló kozme­tikázásának. Ötvenöt évvel Joszif Sztálin szovjet diktátor halála után ugyanis - az orosz vezetés türelmes szemei előtt - növekszik az 1922 és 1953 között hatalmon levő szovjet vezető népszerűsége. Nemcsak a kommunisták méltatják előszere­tettel Sztálin „erőskezű” államirá­nyítását, hanem hivatalos állami szinten is kizárólag a sztálini „hőstettekre” emlékeznek, megfe­ledkezve a korszak idején elkövetett rémtettekről ésjogsértésekről. „Legfőbb ideje, hogy megkezdőd­jön a múlt feldolgozása” - hangsú­lyozta Irina Scserbakova, a Memori­al orosz jogvédő szervezet történész munkatársa, hozzátéve, hogy még mindig nem túl késő elindítani a fo­lyamatot. Scserbakova szerint új forradalomra van szükség az archív dokumentumok megnyitása terén. A konferencia résztvevői szorgal­mazták, hogy tegyék hozzáférhető­vé a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a külügyminisztérium ar­chívumait, ahogy az Mihail Gorba­csov szovjet és Borisz Jelcin orosz el- nökidején történt. Valamiféle „tudatalatti szabo­tázsakciót” folytatnak Oroszor­szágban az egykori tisztségviselők, akik kifejezetten meg akarják aka­dályozni a múlt tisztázását. Nem meglepő tehát, hogy a hatalom je­lenlegi gyakorlói elejét akarják ven­ni a kommunista múlt olyan szintű feltárásának, amely például az egy­kori NDK-ban a kommunista dikta­túrával és az állambiztonsági szer­vek tevékenységével kapcsolatban végbement - vélekedett Scserbako­va. A történész utalt arra, hogy kol­légáinak többsége úgy véli: ebben a helyzetben komolyan fennáll a ve­szélye annak, hogy új tekintély­uralmi rezsim alakuljon ki. A konferencia kezdeményezői­nek mégis sikerült egy asztalhoz ül­tetni az értelmiséget és az ellenzéket az állam képviselőivel. A történé­szek elsősorban a Sztálin által kez­deményezett tömeggyükosságokra, kitelepítésekre, illetve a legalább hatmillió halálos áldozatot követe­lő, 1932-33-as éhínségre tértek ki a szakmai találkozón. A résztvevők egyetértettek: nagy szükség lenne személyes sorsok feltárására, a rém­tettek elkövetőinek és áldozatainak körében egyaránt. A konferencia fő támogatójaként fellépő Jelcin Alapítvány vezetése megígérte, további rendezvények­kel és kiadványokkal is támogatja a „desztálinizáció” folyamatát. A leg­nagyobb gond viszont még mindig az, hogyan lehetne a sztálinizmus rémtetteivel kapcsolatos, alapvető­en ismert tényeket az orosz „társa­dalmitudatba” átültetni. Ahhoz, hogy az ismert bűntet­teket ténylegesen tudatosítsák az emberekben, többszintű együtt­működésre vanszükség-vélekedett Jonathan Brent, a Yale egyetem szovjetszakértője. Az amerikai tör­ténész figyelmeztetett arra, hogy a mostanihoz hasonló válságidősza­kokban újból növekszik a tekin- télyelvűrendszerekcsábereje. Arról, hogy a múlttal való szem­benézés meddig tetjedjen Oroszor­szágban, a tanácskozáson igencsak eltértek a vélemények. Az egykori bűnösök elleni bírósági eljárások, amelyeket például Ukrajna tervez, Oroszországban épp olyan elkép­zelhetetlenek, mint az, hogy a moszkvai kormány felelősséget vál­laljon az elkövetett bűntettekért. Sokan szorgalmazták, hogy át kel­lene keresztelni a sztálini idők szov­jet vezetőiről elnevezett utcákat. A történészek azt is mindenképp el akarják érni a kormánynál, hogy legalább nyissák meg az archívu­mokat, reformálják meg a történe­lemoktatást, és hozzanak létre nemzeti emlékhelyet a sztálini korszak áldozatainak. Az utóbbi 50 évben 27 éven át két család uralta Görögország politikáját: a Karamanliszok és a Papandreuk Elmaradt reformok, erőszakba torkolló tüntetések MTl-ELEMZÉS Bár a görög városokat napok óta megrázó utcai zavargásokban szél­sőbaloldali hangadók játsszák a fő­szerepet, az események elfajulásá­ért felelős a reformokat elodázó, korrupt konzervatív kormányzat is - mutatnakrá európailapok. A görög főváros Exarchia kerülete a baloldal fellegvára. Itt van a mű­szaki egyetem is, ahonnan elindult az ezredesek juntája ellen 1973. no­vember 17-én a diáklázadás. A felke­lést a hadsereg brutális módon le­verte, 23 diákot megöltek. Az egye­temisták megmozdulása nem volt hiábavaló: nyolc hónappal később megbukott a katonai rezsim. A hely­reállított demokrácia egyik első in­tézkedése az volt, hogy a fegyveres testületek tagjainak megtiltotta a belépést az egyetemekre. Ezt hasz­nálják ki egyes „autonóm” bajkeve­rők, akik összetűzéseket provokál­nak a rendőrökkel, majd az egyete­mek épületébe húzódnak vissza. Bá­torítást merítenek abból is, hogy a november 17-i megemlékezéseken minden évben hatalmas tömegek vesznekrészt. Ennekoka elsősorban a lelkifurdalás - mutatott rá a Frank­furter Allgemeine Zeitungban Ni­kosz Dimu. A 73 éves görög író sze­rint a katonai juntával szembeni el­lenállás gyönge volt, és későn ala- kultki.Aműszaki egyetemet és diák­jait azért dicsőíti a lakosság, hogy megmentse a nemzet becsületét. Abaloldali, autonóm csoportokat jelentősen támogatja a görög értel­miség. Az egyetemeken érzékeim lehet a rokonszenvet a magát no­vember 17-ről elnevező terrorista csoport iránt, melyet 2002-ben til­tottak be. Az oktatási épületek falán minden reggel új, gyűlölettől fröcs­kölő jelszavak éktelenkednek. Az erőszak az egyetemeken is jelen van. A thesszaloniki Arisztotelész egye­temen álarcosok a múlt hónapban megtámadtak és félholtra vertek egy professzort, feltehetően mert jogi szakértőként részt vett a November 17. csoport tagjainak perében. Arra, hogy az erőszakosan fellépő baloldali és autonóm körökkel - amelyek szívesen nevezik magukat anarchistáknak - az állam tehetet­lenül áll szemben, csak részben ad magyarázatot a 35 évvel ezelőtti baloldali diáklázadás mítosza. Di­mu szerint a jelenség fő oka, hogy Görögországban csődöt mondtak azok a polgári vagy konzervatív erők, amelyek másutt ellenpólust képeznek a baloldali áramlatokkal szemben. „Nálunk minden párt töb- bé-kevésbé baloldali. Elsőként a PA­SZOK, amelyet azonban a többi bal­oldali párt nem ismer el, azután a Szüriza szövetség, némi sztálinista beütéssel. Ott vannak még a kom­munisták és számos apró csoport a maoistáktól az anarchista baloso­kig. Még a szélsőjobboldali LAOSZ párt is baloldali húrokat penget Amerika- és tőkeellenességével. A liberális kifejezés nálunk szitokszó” - magyarázta Dimu. A konzervatív Nea Dimokratia párt vezette kormányt megroggyant bokszolóhoz hasonlította egy athéni lap, amikor „kegyelemlövésnek” nevezte a 15 éves athéni fiú halálát, akit rendőrgolyó talált el. Kosztasz Karamanlisz kabinetjét botrányok sorozata rendítette meg. A legna­gyobb feltűnést görög szerzetesek kétes ingatlanügylete keltette: kide­rült, hogy az adásvételre a kormány­fő szóvivője adta áldását. A mostani tüntetések, zavargások és az általá­nos sztrájk könnyen okozhatja a kormány bukását és rendkívüli vá­lasztások kiírását. A fiatalok részvé­telével zajló zavargások okait bon­colgató Neue Zürcher Zeitung így írt: most bosszulja meg magát, hogy az athéni kormány éveken át elen­gedte a füle mellett az átfogó oktatá­si reformot sürgető követeléseket. Az egyetem elvégzése után sokan nem találnak munkát,ez fokozza kiábrándultságukat. A vüággazda- sági válság tovább erősíti az egzisz­tenciális félelmeket a fiatalokban. A görög belpolitikai válságot a kormányfő és az ellenzéki vezér nevéhez kapcsolja az NRC Next. A holland újság rámutat: az utóbbi ötven évben 27 éven át két család uralta Görögország politikáját - a Karamanliszok és a Papandreuk. A jelenlegi miniszterelnök nagy­bátyja ugyanezt a posztot töltötte be 1955-1963, 1974-1980 kö­zött. A PASZOK vezérének, Jeór- jiósz Papandreunak apja és nagy­apja a 60-as, 80-as és 90-es évek­ben 13 éven át állt a kormányrúd mögött. Mindkét család nagy ha­tást gyakorolt a görög politikára, melyre rányomja bélyegét a nepo­tizmus és a korrupció. Nem vélet­len, hogy az ország társadalmi és gazdasági viszonyainak korsze­rűsítésében a szocialista Kosztasz Szimitisz (1996-2004) érte el a legnagyobb haladást, ő viszony­lag független volt a két befolyásos családi klántól. KOMMENTÁR ■' «■ ” WŕfflWW* - • 1 ­__■ Még nem látszik a fény MAL1NÁK ISTVÁN Mivel az évvégéig már biztosan nem történik olyan csoda, amely­nek eredményeképpen Afganisztánban javulna a helyzet, kocká­zatmentesen meg lehet vonni a mérleget: 2001 októbere, a háború kezdete óta a 2008-as esztendő a legrosszabb, mind politikai, mind pedig katonai szempontból. Különös jelentőséget adnak az évértékelőnek az utóbbi négy-öt nap történései. Washington is, a NATO is deklarálta az elmúlt hónapokban, hogy új Afganisztán- stratégián dolgoznak, nos ezt a tálibok már meg is tették. Rendkí­vül veszélyes fejlemény, hogy az afganisztáni háborút kiterjesztet­ték a szomszédos Pakisztánra. Eddig is az ottani törzsi területeken voltak a lázadók fő bázisai, de ami új: az Afganisztánban harcoló szövetséges csapatok pakisztáni bázisait, raktárait pusztítják, na­gyon hatékonyan. Másfél-két évvel ezelőtt Afganisztán még sikertörténetnek számí­tott, a tálibokat visszaszorították a törzsi területekre. Aztán el­kezdtek robbantgatni a nemzetközi erők által agyonbiztosított fő­városban is. A lázadók által elkövetett merényletek és támadások alapján egy nemzetközi elemzőközpont megállapította, hogy a tá­libok az ország 72 százalékában tartósan jelen vannak. Ezt a NA­TO tagadja, s csaknem egészen 50 százalékról beszél. Idén volt a legmagasabb az afganisztáni áldozatok száma, jóval meghaladja a négyezret, és több amerikai katona halt meg, mint Irakban. Min­den NATO-értekezleten elhangzik: több katona, felszerelés és ha­dianyag kell, s Obama is 10-20 ezer fővel növelné az amerikai kon­tingenst. És idén kellett ráébredni: alábecsülték a tálibokat. Nem­csak holmi garázdálkodó fegyveres bandákról van szó. Muellen tengernagy, az amerikai vezérkar főnöke is elismerte: „Ezek na- gyon-nagyon tapasztalt harcosok.” NATO-szakértők körében erősödik a vélemény, hogy az afganisz­táni válságra nincs katonai megoldás. Karzai afgán elnök már tárgyalna a tálibokkal, de azok vele - egyelőre - nem. Jean-Louis Georgelin tábornok, francia vezérkari főnök októberi nyilatkoza­ta szerint „ez lehet az egyik lehetséges megoldás”. Mark Carle- ton-Smith dandártábornok, az ott harcoló brit erők főparancsno­ka kijelentette: a briteknek mérsékelniük kellene elvárásaikat Afganisztán ügyében, és „fel kell készülniük arra, hogy esetleg meg kell egyezni a tálibokkal”. Hozzátette: „Nem fogjuk meg­nyerni ezt a háborút. Annyit érhetünk el, hogy kezelhető szintre szorítjuk a konfliktust.” Bruno Kasdorf német tábornok, a nem­zetközi biztonsági erők (ISAF) korábbi főparancsnoka: „Egészen konkrétan fennáll a veszély, hogy az afgán lakosság a tálibok ol­dalára áll.” David McKieman tábornok, amerikai főparancsnok irányítja a mintegy 70 ezer katonát (a fele amerikai), aki egyrészt a NATO vezette ISAF, másrészt az amerikaiak vezette Tartós Szabadság terrorellenes hadművelet kötelékében teljesít ott szolgálatot. Nos, McKieman még bízik a sikerben. Azt ő sem tudja, meddig lehet húzni ezt a háborút. Az lenne az optimális, ha kiépülne a 130 ezresre tervezett nemzeti haderő. Az afgán védelmi minisz­ter szerint ez is csak 5-10 éven belül vehetné át az irányítást. És az vele a baj, hogy a NATO és az USA költségén kiképezik a rendőröket, a katonákat, akik aztán vagy meggyőződésből, vagy a több pénzért átállnak a tálibokhoz, esetleg a törzsi területeken operáló hadurakhoz. Hamid Karzai elnök, akit Washington bábjának tartanak, s aki jö­vőre szeretné újraválasztatni magát, nemrég az USA-t vádolta, amiért ez a hatalmas nemzetközi erő képtelen volt valamit is javí­tani a biztonsági helyzeten. Egyébként Karzainak semmi hatalma nincs, ki se meri tenni a lábát Kabulból, de egyre több gesztust tesz a konzervatív törzseknek, remélve, hogy rá fognak szavazni. És már ő is arról beszélt - lásd az iraki példát -, hogy határidőt kelle­ne kitűzni a nemzetközi hadműveletek befejezésére. Valószínűleg csak propagandának szánta mindezt, hiszen azt ő is tudja, ha a NATO és az USA kivonulna, egy napig nem maradna hatalmon. Summa summárum: csak az biztos, hogy Afganisztán még sokáig téma lesz a nemzetközi politikában, de az nem, hogy a jövő év végi értékelés kedvezőbb lesz. TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET NÉPSZAVA Hétre emelkedett azoknak az SZDSZ-es politikusoknak a szá­ma, akiket a Budapesti Rendőr­főkapitányság magánokirat-ha­misítással gyanúsít a párt tavalyi elnökválasztó küldöttgyűlésén történt csalások miatt - értesült a Magyar Nemzet. Öt Borsod-Aba- új-Zemplén megyei és két Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei kül­döttet gyanúsítanak magánok­irat-hamisítással. A nyomozás határideje december közepén jár le, ez az időpont azonban meg­hosszabbítható - tudta meg a na­pilap a rendőrségtől és az ügyész­ségtől. Az SZDSZ tavalyi elnökvá­lasztásán „álküldöttek” és olya­nok is voksolhattak, akiknek nem volt szavazati joguk, s így az első forduló döntetlenje után másod­jára Kóka Jánost választották el­nöknek- emlékeztetett a lap. Várhatóan a tavaly szeptember óta előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János szabadlábra he­lyezését kéri ügyvédje a 75 milliós állami támogatás jogosulatlan megszerzéséről szóló büntetőper csütörtöki, utolsó idei tárgyalási napján-értesült a Népszava. Ar­ra várnak, hogy kiderüljön: a volt szocialista képviselő zárkájában novemberben talált mobiltele­fonról müyen hívásokat intéztek, s ennek alapján kijelenthető-e, hogy az övé volt telefon. Ha erről szó esik a tárgyaláson és a szakér­tők úgy találják, nem az első­rendű vádlotté a mobil, kérvé­nyezik a szabadlábra helyezést - mondta Kovács M. Gábor, Zusch­lag védője. A várhatóan jövő feb­ruár közepén folytatódó perben már a tanúkat fogják meghall- gatni-írtaanapilap. (mti) (Peter Gossányi rajza)- Állj! Megkérdezte a kéregszúk véleményét, mielőtt kivágta ezt áfát?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom