Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-11 / 286. szám, csütörtök
20 Iskola utca ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 11. www.ujszo.com Kiállták Kinizsi Pál ügyességi próbáit A VI. Rákóczi-nap Perbetén ÖLVECZKY BALÁZS Értjük a szabályozás lényegét, ami a demokratikus működés alapfeltételeit hivatott biztosítani? Reform vagy álreform? A Rákóczi Szövetség perbetei szervezete idén is megszervezte a községben a már hagyományosnak mondható Rákóczi-napot, hogy a gyerekek ismerjék és szeressék meg a magyar történelmét. Ez az év a reneszánsz éve, az egész nap eseményei ennek jegyében zajlottak. A kultúrház nagyterme Mátyás király udvarává alakult át. Délelőtt fél tíztől a környék alapiskoláinak tanulói mutatták be Mátyás király korát, teljesítményüket az udvari tanács tagjai, Vitéz János, a király bölcs tanácsadója, Janus Pannonius, az ifjú költő és Kinizsi Pál, a nagy erejű hadvezér figyelték árgus szemekkel. Aztán az ifjú udvarhölgyek kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, gyöngykoronákat fűztek, koszorúkat készítettek, reneszánszkori ruhákat varrtak, miközben az apródok elkészítették saját fegyvereiket és páncélzatukat. Ahogy ezzel készen voltak, Kinizsi Pál ügyességi próbáit kellett kiállniuk. A királyi pár végig megtisztelte jelenlétével a résztvevőket, és Mátyás király a torna után az apró- dokat lovaggá ütötte. Ezek után a lovagok és udvarhölgyek asztalhoz ültek, meghallgatták a reggeli prezentációk kiértékelését, majd Mátyás király beszédét, és miután átvették jutalmukat, nekifoghatták az ünnepi lakomának, mely a napot méltó módon koronázta meg. Reform vagy álreform a közoktatásban? címmel tartottak konferenciát a Pro Scholis Gömör és Nóg- rád Kistérségi Közoktatásfejlesztésért polgári társulás a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja közös szervezésében Füleken mintegy 150 pedagógus részvételével. ÁDÁMZ1TA A konferencia címét indokolja a kétely, aminek alapja a május 22-én, a parlament által elfogadott közoktatási törvényből eredő tartalmi reform. A 245/2008-as közoktatási törvény értelmében törvényerőre emelkedett a közoktatási intézményekben (óvodákban, alap- és középiskolákban) a pedagógiai program és a helyi tanterv készítése, aminek eredménye a kétpólusú tartalmi szabályozás megvalósulása az iskola pedagógiai programjában és az iskola alkotmányában egyaránt. De értjük-e ennek a szabályozásnak a lényegét, ami a demokratikus működésnek alapfeltételeit van hivatva biztosítani, illetve az iskolák önálló arculatának megteremtését célozza? A törvényi elvárás óriási kihívás az iskolák életében, hiszen nem rendelkeznek olyan szakmai tudással, amely lehetővé tenné a pedagógiai program, helyi tanterv elkészítését. A konferencia célja, az oktatási intézményekben nevelő pedagógusokkal megértetni a pedagógiai program (tartalmi reform) készítésének fontosságát, a demokratikus társadalom működéséből eredő kétpólusú szabályozás lényegét, a társadalmi, politikai, helyi és szakmai jellegű célokat. A helyi tantervkészítés megköveteli az EU által megfogalmazott nyolc kulcskompetencia beépítését a helyi tantervekbe, ami újra egy olyan szakmai problémát vet fel, aminek értelmében: tisztázni kell a' kompetencia fogalmát; hogyan lehet tantervbe illeszteni (leírni, célként meghatározni, mérni) a kompetencia kimeneti oldalát; megvalósítani a tantárgyi integrációt és a tantárgyak közötti kapcsolatot, hogy a formalizmus elkerülhető legyen; illetve a közös követelmények hogyan formálhatók célokká, hogyan lehet ezeket mérni. Hogyan lehet a tantervet (célok, tartalom, fejlesztés, kompetenciák, értékelés, módszerek, tartalmi hordozók) a használható tudás kialakítása eszközeként megfogalmazni és a kompetenciafejlesztés révén a használható tudás felé elvinni, megvalósítani. Ez a közoktatási törvény lelke. A konferencia plenáris előadásai arra irányultak, hogy ezekre a problémákra keressék a válaszokat és megpróbálkozzanak a lehetséges megoldások felvázolásával. Az előadók neves magyarországi szakemberek voltak, a magyar tartalmi reform megvalósítói, a szakmai közélet hírességei, neves oktatáskutatók, különböző egyetemek neveléstudományi tanszékének vezetői, illetve gyakorló tanár és iskolavezető. A konferencia teret biztosított a találkozásokra, megbeszélésekre, kapcsolatok alakulására, tapasztalatcserére. S mint üyen színtér, a füleki gimnázium kimondottan alkalmas volt erre. A környék alapiskoláinak tanulói mutatták be Mátyás király korát (Ryšavý Pál felvétele) Meghitt légkörben zajlott a szalagavató (Szépe Márk felvétele) Szalagavató a gútai egyházi gimnáziumban Családias hangulatban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvű Nyolcéves Egyházi Gimnázium a helyi katolikus templomban tartotta szalagavató ünnepségét. A meghitt eseményen a gimnázium nyolc végzős diákjára helyezték fel a remény zöld szalagját. Tizenhatan indultak, de az első állomásig csak nyolcán maradtak. Ezt Fekete Mária osztályfőnök mondta, aki ünnepi beszédében felidézte az első találkozás pillanatát, és bár az eltelt évek alatt felére csökkent az osztály létszáma, kiemelte, mindig jó érzés volt belépni a tanteremben, ahol családias légkör fogadta. Természetesen, mint minden közösségben, itt is előfordultak kisebb-nagyobb összezördülések, ám a tanárnő elégedett növendékeivel. Az útnak indított nyolc diák számos jó tanácsot kapott az élethez. Priskin Zoltán igazgató az ünnep megtartásának fontosságáról beszélt, hogy minden ünnep valami másért fontos, és mindet tiszta lélekkel és szívvel, együtt kell megtartani. Valamint szükség van az életben az olyan ünnepekre, mint amilyen a szalagavató is. Ezt követően az oktávosoknak feltűzték a zöld szalagot, ők pedig gyertyát gyújtva kivonultak a templomból, amellyel Krisztus világosságát vitték a világba. Ennek jegyében az ifjúk egy közös bulin ünnepelték felnőtté válásuk első állomását, (borka) Először szervezték meg a Stampay János Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt Köbölkúton „Légy anyanyelved makacs hűségese!” a feszültséget. Ez nem utolsó sorban a zsűrinek köszönhető, akik - a szakmában ez is fehér hollónak számít - igyekeztek teljes objektivitással véleményezni a produkciókat. „Érezhető volt, hogy mindegyik versenyző alaposan felkészült - mondta összegzésképpen a zsűri magyarországi elnöke, Bácskai János színművész. - Minden előadás alkalmával egy-egy színes egyéniséget ismerhettünk meg, és szerintem a rendezvény egészében egy országos verseny elődöntője színvonalának is megfelelt.” Bácskai János véleményéhez csatlakozott a négytagú zsűri többi neves, hazai színművész tagja is: Szvr- csek Anita, Dráfi Mátyás, és Benkő Géza - valamennyien gyakorló versmondók. A résztvevők nem kis örömére Dráfi Mátyás és Benkő Géza nem csupán véleményezte a látottakat-hallottakat, de játékos formában ők maguk is bemutatták, hogy a gyakorlatban hogyan működik a szövegtanulás, egy adott mű gondolatainak megértése és továbbadása. Eredményhirdetéskor valamennyi résztvevő kapott emléklapot, a díjak pedig - az Érsekújvári Regionális Kultúr- központ, és a Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásának köszönhetőén - igen értékes könyvek voltak. Első helyezettek: 1. kategória: Bagócsi Lilla (Komárom), 2. kategória: Galambos Mária (Szene), 3. kategória: Csölle Stefánia (Für). M. CSEPÉCZ SZILVIA Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg Köbölkúton az első Stampay János Nemzetközi Vers-és Prózamondó Versenyt. A jelentkezők három kategóriában indultak, és a megszokottól eltérően nem különült el egymástól a vers és a próza kategóriája. „Az a fontos, hogy a választott irodalmi alkotások előadása hiteles legyen! - indokolta a műfajok közti átjárhatóságot Kürthy Lajos előadóművész, a helyi kultúrház igazgatója, s egyúttal a rendezvény ötlegazdája és főszervezője. Éppen ezért kötelező mű elmondása sem szerepelt a két fordulós verseny kiírásában. A mintegy félszáz alapiskolást, kísérő tanáraikat és a többi jelenlevőt Mihalik Gábor, Köbölkút polgármestere köszöntötte. Szó esett a verseny névadójáról, Stampay Jánosról is. A kántortanító és iskolaigazgató 1864-ben született Léván, és 1891-ben került Köbölkútra. Ettől kezdve élete végéig (1960-ban hunyt el )a Párkányhoz közeli nagyközségben tevékenykedett. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart alapítson, de munkássága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat rendezzen. Orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Irodalmi, szociálpedagógiai művei is fennmaradtak, de leghíresebb alkotása mégis az az imakönyv - Kath.Egyházi énekek, imák és temetési szertartások - amely 1985-ös első megjelenését követően 1944-ig negyvenkét kiadást ért meg. Emlékét több intézmény és egy utca neve is őrzi Köbölkúton, ehhez csatlakozott most a vers-és prózamondó verseny elnevezése. A rendezvény szervezéséből Köbölkút Község Önkormányzata mellett a Stampay János Magyar Tannyelvű Alapiskola is kivette a részét. A résztvevők először izgultak egy kicsit a megmérettetéstől, de a jó hangulatú verseny hamar feledtette velük Eredményhirdetéskor valamennyi résztvevő kapott emléklapot (A szerző felvétele ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com (A szerző felvétele) A törvényi elvárás óriási kihívás az iskolák életében