Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-01 / 277. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 1. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Amit az édesítőkről tudni kell A korszerű táplálkozás részeként közismert, hogy az egyszerű cukrok kerülése, illetve összetett szénhidrátokkal történő helyettesítése javasolt. A klasszikus fehércukor, melyet cukorrépából állítanak elő olyan eljárással készül, melynek során a répából semmilyen értékes tápanyag vagy vitamin nem marad. Csupán édes íze írható a javára, de hátránya az a plusz energiatöbblet, amit általa beviszünk, valamint a következményes B-vitamin hiány, mivel a lebontásukhoz a szervezet B-vitamint használ fel. A bamacukor sem sokkal jobb alternatíva, csupán egy kevésbé tisztított forma, de ugyanolyan káros, és még drágább is. Az édesítők előnye az alacsony kalóriatartalom. Ugyanez a veszélyük is, mert a szervezet édesítők fogyasztása esetén hajlamosabb az önbecsapásra, és egy idő után kompenzál. Két formája ismert a kompenzációnak. Az egyik a félig-meddig tudatos, amikor „Ennyit azért megengedhetek magamnak!”- felkiáltással tudatos nassolásra hajlamossá válik valaki, ugyanis feloldozza a tudat, hogy az üdítője, jégkrémje, csokoládéja, stb. úgyis kalóriaszegény volt. A másik kompenzációs forma kevésbé tudatos, itt gyakorlatilag a szervezet az édes íz élményéhez társított energiabevitel igénye révén „megköveteli” a kalóriákat is. Az édesítők több mellékhatását vizsgálták és írták le orvosok. Valószínűleg nem telt el még el annyi idő, hogy igazat adjunk bármely véleménynek. Újabb szívkárosító zsír Ismert, hogy szívünk egészsége érdekében érdemes leszokni a dohányzásról, egészségesen táplálkozni, rendszeresen mozogni, oda kell figyelni a vérnyomásra és a koleszterinszintre. De kevesen tudják, hogy az emelkedett lipoprotein (a) is rizikótényező. Általában csak az hallhatott róla, akinek a családjában már előfordult fiatalkorban kezdődő szívbetegség. Férfiaknál 55 éves kor előtti szívroham, nőknél 65 éves kor előtti szívbetegség felhívhatja a figyelmet arra, hogy ellenőrizni kell a lipoprotein (a) szintjét. „A lipopro- tein(a) mérése érdekes információt nyújt számunkra, ám egyelőre nem tartozik a szívbetegségek kockázatelemzéséhez” - magyarázta Dr. Nieca Goldberg, a New York-i NYU Langone Egészségügyi Központ Női Szívek Program igazgatója. A lipoprotein (a) egy a vérben keringő molekula, amely nagyon hasonlít a „rossz-koleszterinként” elhíresült LDL-koleszterinre, valamint egy véralvadásban résztvevő fehérjére. A lipoproteinek feladata a zsír szállítása a vérben. Ezeket a zsírokat a szervezet fontos alapanyagként is hasznosítja, például sejthártya képzésekor. A túl sok lipoprotein a vérben azonban megtapadhat a verőerek falán, és elzárhatja azokat. A nyugati táplálkozás és az infarktus Kanadai kutatók megállapították, hogy a vörös húsok, az olajban sütött ételek, a tejtermékek és a sós harapnivalók felelősek a világon előforduló szívinfarktusos esetek 30%-áért. 52 országból származó 16 000 ember táplálkozási szokásainak és adatainak elemzése során megállapították, hogy a legjobb, ha sok friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ami 30 %-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A diéta jobb, mint a gyógyszer A diéta sokkal hatékonyabb a szívinfarktus rizikójának csökkentésében, mint számos jelenleg értékesített gyógyszer - mondta dr. Salim Yusef, a tanulmány szerzője. „Kimutattuk, hogy egészséges táplálkozással a szívinfarktus kockázata 30-40 %-kal csökkenthető. Ez több, mint amit a gyógyszerektől várhatunk” - mondta. „Jobbak az eredmények az érrekonstrukciós és a bypass műtétek eredményeinél is.” A zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozást jobbnak találták a hagyományos keleti, tófűt és szóját tartalmazó táplálkozásnál is. Ezekről megállapították, hogy nem befolyásolják a szívinfarktus rizikóját. Ezzel ellentétben a nyugati típusú táplálkozással kapcsolatban a szívinfarktus kockázatának 35 %-os emelkedését találták. Dr. Yusef arra bátorít mindenkit - lakóhelytől függetlenül, hogy egyenek több zöldséget és gyümölcsöt, és mellőzzék a sós és a zsíros ételeket. Ezek a tények különösen fontosak manapság, amikor a nyugati típusú táplálkozás egyre népszerűbb a világ más tájain is, mondta dr. Yusef. (m-ss) Ha gyümölcslé, akkor tartósítószer, festék- és adalékanyag nélkül legyen Előzzük meg a vitaminhiányt! (Képarchívum) A friss gyümölcs- és zöld- séglevek a vitaminok, ásványi anyagok, élő enzimek és más értékes biológiai anyagok jelentős forrásai. Serkentik az emésztést, legyőzik a fáradtságot, energiával látják el a szervezetet. Ráadásul kellemes ízűek és egész évben hozzáférhetők. TÁJÉKOZTATÓ Szlovákiában sem ismeretlen a vitaminhiány. Kóros állapotról van szó, s leggyakrabban azoknál fordul elő, akik helytelenül táplálkoznak. Az alkoholisták és az emésztőrendszeri betegségben szenvedők ugyancsak veszélyben vannak. Az ritkán fordul elő, hogy csak egy vitamin hiányzik a szervezetből. Ennek oka lehet rossz étkezés, emésztési zavar, a mikroflóra vagy a belső elválasztású mirigyek zavara. „Az emberek jelentős része nem fogyaszt elegendő vitamint, mert nem megfelelő táplálékot választ és az élelmiszert rosszul dolgozza fel” - emelte ki dr. Peter Minárik táplálkozástudományi szakember. A friss gyümölcs- és zöldséglé vitamin- és ásványianyag-tartal- mának köszönhetően jótékonyan hat az ember egészségére. A gyümölcsben szerves savak vannak, amelyek eltávolítják a mérgező salakanyagokat az emésztőrendszerből. A citruszfélékben van a leghatékonyabb sav, a citromsav. A többi gyümölcsben enyhébb savak találhatók, mint amilyen a borsav és az almasav, stb. Néhány termés, mint pl. az alma és a narancs pektint is tartalmaz, amely magába szívja a zsírokat és az emésztőrendszer méreganyagait. A paradicsom és a sárgarépa pedig a májműködést serkenti. A növényi fenolok, amelyek a gyümölcsben és a zöldségben találhatók, erős antioxidációs hatásúak, megelőzik a civilizációs betegségek kialakulását, elpusztítják a vírusokat és a mikrobákat. Az egészséges táplálkozással és a rákmegelőzéssel foglalkozó szakemberek a zöldség és gyümölcs friss levét az egészséges étel kategóriájába sorolják, és a napi étkezéshez ajánlják. Már nálunk is elég nagy a kínálat jó minőségű zöldség- és gyümölcsléből, közkedvelt a frissen sajtolt narancs-, alma- és sárgarépalé, amelyet 100 százalékos gyümölcsből és zöldségből állítják elő. Mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek szívesen isszák. A szakemberek is azt tanácsolják, hogy naponta igyunk meg gyümölcs- vagy zöldséglevet. „Legjobbak a kíméletesen előállított levek, amelyekhez nem adnak cukrot és egyéb adalékanyagot” - hangsúlyozta dr. Peter Minárik. Az ajánlott napi adag 150-300 ml. A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagymértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni. Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése, a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almaiét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották. A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 küós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. Az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és egészség- ügyi hatással bírnak. BP-8-14762 VERSENY Egyedülálló a piacon A Rio Fresh narancs-, alma- és sárgarépalé alapanyaga 100 százalékig friss gyümölcs, illetve zöldség. Mindennapi fogyasztásra ajánlott. Egy doboz lé kilenc narancsból, illetve 11 almából és 25 sárgarépából készül. Nincs benne tartósítószer, mesterséges adalék, többletcukor. Alapanyaga - a narancson kívül - Szlovákiában termesztett gyümölcs és zöldség. Kérdésölik Mennyi az ajánlott napi lóadag? Válaszaikat postai levezőlapra írva küldjék be szerkesztőségünkbe. Három olvasónk gyümölcslé-csomagot kap. zöldség- és gyümölcslé A rostban gazdag reggeli hatása már egy hét után érezhető: az ember boldoggá, erőssé válik tőle Agycsiszoló ételeket - naponta FELDOLGOZÁS A brainfood kifejezés alatt olyan élelmiszereket értünk, amelyek segítik szellemi teljesítményünket, összpontosító készségünket, emlékezőtehetségünket, mert olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek védik az agyat. Ma már tudjuk, hogy a helyes ételek kiválasztása nagy hatással van az agy munkájára. Az ember mindig kereste azokat az élelmiszereket, amelyek növelték tele- sítő képességüket. A diákok például gyakran esznek diót és aszalt gyümölcsöt. Zabkását elsősorban a gyerekek kapnak, mert ügyesek lesznek tőle. Ez csak legenda, vagy valóban az ételválasztással védhetjük az agyunkat? Nagyon sok olyan élelmiszer van, amely kimutathatóan kedvezően hat az agy tevékenységére. Zabpehely Erősíti az agyat és az idegrendszert, sok B-vitamint, magnéziumot, kolint, esszenciális anyagot, pl. tiroxint tartalmaz. Kedvezően befolyásolja a testi és lelki teljesítményt, csökkenti a stresszt. Dió Különösen fontos az agy számára, mert sok telítetlen zsírsav és E-vitamin van benne. Fokozza a figyelmet, a tanulási készséget. A mogyoró, a mandula és a dió folsavat is tartalmaz, és sok E-vi- tamint. A dióban van a legtöbb telítetlen zsírsav. Müzli A kutatások azt mutatják, hogy a rostban gazdag reggeli már egy hét után nemcsak boldoggá teszi az embert, hanem erőssé és frissé is. Hal Különösen a tengeri hal fontos az agy számára. Sok omega3 zsírsav van benne, amely az ideg- rendszer gyógyszere. Megakadályozza a gyulladásos folyamatok ldalakulását és pozitívan hat a sejtek regenerálódására. Tönköly Hasonlóan, mint a többi teljes kiőrlésű termék, sok vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. A csírában lévő zsiradék erősíti az idegszálak mielinrostját, aminek következtében az ideg- rendszer erősebbé válik. Szója A szója csodálatos hüvelyes, sok aminosavat tartalmaz. Csökkenti a koleszterinszintet. A benne lévő fi- toösztrogének gyengíti az Alzhei- mer-kór kialakulásának kockázatát. Alma Az alma igazi antioxidáns-bom- ba. Sok C-vitamint tartalmaz. A héja alatt található a rost, amely védi az idegsejteket. A nyers ama védi az agyat, különösen a szabad gyökök ellen. Rendszeres almafogyasztással elkerülhetjük a degenerációs betegségeket, mint amilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór. (ki) (Képarchívum)
