Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-10 / 285. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Barroso optimista Brüsszel. Bizakodónak mondta magát tegnap az Eu­rópai Bizottság elnöke azzal kapcsolatban, hogy az EU tagországainak állam- és kormányfői holnapi találko­zójukon kiutat találnak az ír­országi népszavazás miatt ke­letkezett intézményes vál­ságból. Jósé Maiiuel Durao Barroso ugyanakkor valószí­nűnek mondta, hogy jövőre az európai parlamenti válasz­tásokat még a korábbi - jelen­leg hatályos - uniós szerző­dés alapján fogják megtarta­ni. Bizakodónak mutatkozott az uniós klímavédelmi és energiacsomag elfogadását illetően is, a pénzügyi válság­gal kapcsolatban pedig úgy vélte, az EU és az USA közös gazdaságélénkítő programba kezdhetne. Ez a három fő té­mája a csütörtöki és pénteki EU-csúcsnak. (MTI) Brüsszeli közvetítés Brüsszel. Az EU energia­ügyi biztosa mind élénkebb kapcsolatban van az orosz és az ukrán hatóságokkal, az EB tisztségviselői hamarosan ta­lálkoznak a Gazprom képvi­selőivel, és Kijevben is kemé­nyen tárgyalnak. Erről az EU energiaügyi biztosának szó­vivője nyilatkozott tegnap. Az orosz-ukrán gázvita igen ag­gasztó, mert évente ismétlő­dik a tél beálltával, amikor az európai földgázkereslet nő. Ezért Andris Piebalgs biztos felkérte a feleket, mielőbb oldják meg kétoldalú prob­lémáikat. Oroszország sze­rint Ukrajna 2,4 milliárd dol­lárral tartozik kamatostul a szeptemberben, októberben és novemberben neki szállí­tott földgázért. Ukrajna csak 2 milliárdot ismer el. (MTI) Geoana rosszul döntött Bukarest. A román Szoci­áldemokrata Párt (PSD) rossz döntést hozott, amikor az RMDSZ kizárásához kötötte kormányzati szerepvállalá­sát, noha az elmúlt napokban Mircea Geoana pártelnök ra­gaszkodott ahhoz, hogy a szo­ciáldemokraták működjenek együtt a magyarok szövetsé­gével. Markó Béla elnök ezzel Geoana váratlan hétfői beje­lentésére reagált. (MTI) Szigorú német ítélet Berlin. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a düsseldorfi tartományi bíró­ság tegnap a több mint két évvel ezelőtti vonatrobbantá­si kísérletek egyik végrehajtó­ját. A bíróság többszörös gyil­kossági kísérlet vádjában ta­lálta bűnösnek a 24 éves Ju- szuf Mohammed el-Hádzsit. Libanoni bűntársával együtt a kölni pályaudvaron pokol­gépet rejtett el két bőrönd­ben, majd azokat a Dort- mundba, illetve Koblenzbe tartó regionális vonatokon helyezték el. A szerkezetek műszaki hiba miatt nem lép­tek működésbe, különben számtalan halálos áldozatot követelhettek volna. (MTI) Megkezdte működését az EULEX, még számos kérdés tisztázatlan - a szerbek a BT-vel kötött kompromisszum után lecsillapodtak Savanyú a szőlő a koszovói albánoknak az ENSZ BT november végén ál­dását adta az európai misszió működésére. Végül olyan komp­romisszum született, hogy Észak- Koszovóban az EULEX továbbra is az eddigi nemzetközi felügyeletet ellátó ENSZ-misszió, az UNMIK égisze alatt fejti ki tevékenységét. Pristina, az albán többségű Ko­szovó fővárosa azonban ebbe a különalkuba nem egyezett bele, így egyelőre számos kérdés tisztá­zatlan az EULEX jövőbeli működését illetően. Például a ko­szovói szociáldemokrata pártot vezető Ágim Ceku - Hasim Thaci elődje a kormányfői tisztségben -azt mondta, hogy a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár előterjesztésén alapult kompromisszum semmire se jó, egyformán árt Koszovónak, Szerbiának és a nemzetközi kö­zösségnek. Szerinte ez annak a következménye, hogy „a nemzet­közi közösség nem volt képes megfegyelmezni Szerbiát”. Az EULEX-et vezető Yves Ker- mabon francia tábornok tegnapi rádióinterjújában elmondta, az észak-koszovói átjárókat fogják ellenőrizni a rendőrök és katonák, emellett rendőröket vonultatnak fel a Kosovska Mitrovica-i bíróság épülete elé. Korábban itt a szer- bek többször provokáltak ki za­vargásokat. (MTI, n, s, ú) Pristina. Az EULEX - az unió koszovói missziója - célja, hogy hozzájáruljon a volt szerbiai tartományban a jogállamiság megszilárdí­tásához, a bűnözés és a korrupció elleni harchoz. Kezdetben a szerbek tilta­koztak ellene, most már az albánok ellenzik, mert nem értenek egyet az EU és az ENSZ közötti megállapo­dással. ÖSSZEFOGLALÓ A koszovói albánok az elmúlt he­tekben többször tüntettek az EU­LEX ellen, mert a testületet „szerbbarátnak” tartják, éppen az említett különalku miatt. A koszo­vói albánok ezt úgy értelmezik, hogy februárban kikiáltott köztár­saságuk felosztásának veszélye fe­nyeget. A Koha Ditore pristinai új­ság néhány napja úgy értékelte az ENSZ és az EU megállapodását, hogy az politikai földrengést váltott ki Koszovóban. Hivatalosan tegnap kezdte meg működését az unió rendészeti­igazságügyi missziója, az EULEX. A misszió szóvivője tegnap reggel be­jelentette: a rendőrök és jogászok már úton vannak szolgálati helyük felé. Victor Reuter megerősítette, az állomány telepítése Koszovó szerbek lakta észalti részén, Mitro­vica környékén is megtörtént, ahol a helyiek sokáig tiltakoztak az uni­ós megbízottak érkezése ellen. A misszió tevékenységének megkez­désekor 1400 külföldi megbízottal és 500 helyi munkatárssal rendel­kezik. A teljes létszám elérésekor mintegy 1900 biztonsági és igaz­ságügyi alkalmazott, valamint több mint ezer helyi munkatárs képezi majd a személyi állományt. Eszak-Koszovóban egyelőre csak 100 uniós megbízott kezdi meg munkáját. Az itteni szerbek Az EU francia rendőrei Koszovóban. A kis képen Yves Kermabon, a ellenkezése azután enyhült, hogy misszió vezetője. (ČTK/AP-felvételek) Tegnap temették el a lelőtt fiút - Karamanlisz kemény fellépést ígér a rendbontókkal szemben Kormányt buktatna a görög ellenzék ÖSSZEFOGLALÓ Athén. A kormány lemondását és előrehozott választásokat kö­vetelt az ellenzék tegnap Görög­országban a napok óta tartó za­vargások nyomán. „Ez a kormány egyetlen dolgot tehet: benyújtja lemondását, és a nép ítéletére bíz­za magát” - mondta Jeótjiosz Pa­pandreu. Az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője szerint a konzervatív kormány már nincs olyan helyzetben, hogy meg tudja védeni az embereket a rendbontóktól. A nagyobb görög városokban három napja tartanak a zavargá­sok és a tüntetések amiatt, hogy egy rendőr lelőtt szombaton Athénban egy 15 éves fiút, aki tár­saival együtt rátámadt egy rend­őrautóra. Egyébként tegnap - a fiú temetésének napján - és ma is zárva tartanak Görögországban az iskolák. Papandreu a temetés miatt tegnap békés tiltakozásokra szólította fel az embereket, kije­lentve, hogy „az utcákon ma egy egész nemzedék gyászol”. Azon­ban a rendőrség épp a temetés miatt tegnap újabb zavargásokra számított, felszólítva a polgáro­kat, hogy kerüljék el Athén belvá­rosát. Az ellenzéki állásfoglalás előtt Kosztasz Karamanlisz miniszter- elnök a Karolosz Papuliasz állam­fővel tartott rövid megbeszélése után a nemzet és a politikai osz­tály egységére szólított fel a za­varkeltőkkel szemben. „Ezekben a döntő órákban a politikai osztály­nak egységesen és határozottan el kell ítélnie és el kell szigetelnie a rombolások elkövetőit. Ez de­mokratikus kötelességünk, ezt váiják el tőlünk az állampolgárok, és erre kötelez nemzettől kapott megbízatásunk.” Karamanlisz a nap folyamán találkozott a par­lamenti ellenzék - a szocialisták, a kommunisták, a radikális balol­dal és a szélsőjobboldal - vezetői­vel is. A zavargások alaposan meg­gyengítették a kormány helyzetét, és az elhúzódó tiltakozások összemosódhatnak egyéb meg­mozdulásokkal: mára 24 órás ál­talános sztrájkot hirdettek a szak- szervezetek, tiltakozásul a terve­zett nyugdíjreform és a kormány gazdaságpolitikája ellen. Karamanlisz hétfőn tv-beszéd- ben fordult a nemzethez. Bocsá­natot kért a nyilvánosság előtt a megölt fiú apjától, és a korábbi­aknál keményebb hangot ütött meg a rendbontókkal szemben. Hangsúlyozta: a kormány „nem tűrheti, és nem fogja eltűrni”, hogy egyes erők a tragikus inci­dens ürügyén elfogadhatatlan és veszélyes akciókat szervezzenek az országban. (MTI, s, ú) Gyásznap Moszkvában Végső búcsú a pátriárkától Moszkva. Befejeződött II. Alek- szijnek, az orosz ortodox egyház pénteken elhunyt pátriárkájának gyászszertartása tegnap Moszkvá­ban. A fővárosban leállt a forgalom, a televíziók csak emlékműsorokat közöltek. A Megváltó Krisztus-szé­kesegyházban rendezett szertartá­son több mint 200, a vüág minden tájáról érkezett főpap, valamint számos magas rangú külföldi poli­tikus is részt vett. A szertartás vé­gén Dmitrij Medvegyevorosz elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő lé­pett a templom közepén elhelye­zett koporsóhoz, meghajoltak és megcsókolták II. Alekszij főpapi koronáját, a mitrát. (MTI) Rendhagyó per Guantánamón - jelen lehetett a 9/11-es áldozatok 9 rokona Mártíromságra vágyó terroristák Pakisztán nem ad ki Indiának gyanúsítottakat Burkolt fenyegetések ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Guantánamo. Azonnali vallo­mástételi lehetőséget kért öt isz- lamista szélsőséges, akit fogva tartanak az USA guantánamói támaszpontján. Az amerikai ka­tonai hatóságok terrortevékeny­séggel vádolják őket. A guanta- namói perek során most először ott lehetett a hétfői meghallgatá­son a 2001. szeptember 11-i me­rényletek áldozatainak kilenc ro­kona is. A katonai bíróság vezető bírája felolvasta az ötök közös levelét, amelyben kérik a bíróságot, hogy haladéktalanul tűzzön ki egy újabb meghallgatást, amelyen val­lomást tehetnek. A vádlottak ko­rábbi meghallgatásaikon azt han­goztatták, hogy mártírrá akarnak válni, ketten kifejezetten kérték, hogy halálbüntetést szabjanak ki rájuk. Ha bizonyságot nyer, hogy az öt vádlott áll a World Trade Center és a Pentagon ellen 2001. szeptember 11-én repülőgépekkel végrehajtott öngyilkos merénylet mögött, halálra ítélik őket - többek között 2973 rendbeli gyilkosság miatt is. A fővádlott, a 2003-ban Pakisztánban elfogott, pakisztáni állampolgárságú Hálid Sejk Mo­hamed maga is azt mondta koráb­ban kihallgatói előtt, hogy ő volt a szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzője. Még csak a tárgyalás előtti meg­hallgatások szakaszában tart a bűnper. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, és kétséges, hogy el- jut-e valaha is az eljárás ebbe a sza­kaszba. Barack Obama megválasz­tott amerikai elnök ugyanis helyte­leníti a katonai bizottságok működését - így nevezik a guantá­namói támaszponton működő ka­tonai bíróságokat -, és jelezte: be akarja záratni a guantánamói fo­golytábort is, amint januárban át­veszi hivatalát. Jelenleg mintegy 250 embert tartanak fogva bírói íté­let nélkül a Kuba délkeleti részén lévő amerikai haditengerészeti tá­maszponton. (MTI, ú) Iszlámábád. Pakisztán nem adja ki Indiának azokat az embereket, akiket hatóságai őrizetbe vettek a mumbai (Bombay) terrortámadá­sok miattindított nyomozás során. Ezt tegnap jelentette be a pakisztá­ni külügyminiszter. Ha az illetők gyanúsíthatok azzal, hogy bűnré­szesek a terrortámadásban, akkor a pakisztáni hatóságok maguk fog­nak ítélkezni felettük a pakisztáni törvények alapján - tette hozzá Sah Mehmud Kuresi. „Az őrizetbe véte­lek saját nyomozásunk keretében történtek. Még ha bizonyítékok támasztják is alá a (gyanúsítottak elleni indiai) vádakat, akkor sem adjuk át őket. Nem akarunk hábo­rút, de teljes mértékben készen ál­lunk rá, ha azt ránk kényszerítik. Tudatában vagyunk felelőssé­günknek, hogy meg kell védeni föl­dünket, de nem szeretnénk háborút” - fogalmazott Kuresi. Eközben Aszif Ali Zardari pakisz­táni elnök egy amerikai napilapban megjelent cikkében az indiai­pakisztáni békefolyamat továbbvi­telét szorgalmazta. Érvelése szerint ezzel meghiúsítanák azoknak a ter­roristáknak a szándékait, akik a több mint 170 halálos áldozatot követelő mumbai fegyveres táma­dásokat elkövették. Egyúttal meg­ígérte, keményen lesújtanak azok­ra, akiknek közük volt a múlt heti merényletekhez. Hozzátette, hogy a Laskar-e-Taiba betiltott iszlamis- ta szervezet kiképzőtábora ellen vasárnap végrehajtott rajtaütés is az elszántságát bizonyítja. India szerint az összehangolt mumbai támadásokat ez a csoport szervezte meg Pakisztánban, és pakisztániak hajtották végre. A pakisztáni ható­ságok szombat óta 16 olyan embert vettek őrizetbe, akik közel állnak vagy közvetlen kapcsolatban van­nak az iszlamista Laskar-e-Taiba szervezettel. Köztük van Zaki ur- Rahman Lahvi, aki India szerint a mumbai támadások egyik fő szer­vezője volt. Újdelhi a gyanúsítottak átadását követeli az ősellenségének számító szomszédos országtól, ellenkező esetre burkoltan megtorlást helye­zett kilátásba. A két ázsiai atomha­talom, India és Pakisztán (1947-es megalakulásuk óta) már három háborút vívott egymással, az utób­bi években azonban javultak kap­csolataik, és megindult köztük egy lassú békefolyamat. (MTI, ú) Mivel fényképezni nem lehet, egy rajzoló örökítette meg a guantána­mói tárgyalótermet (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom