Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-09 / 284. szám, kedd
18 Agrárkörkép UJ SZÓ 2008. DECEMBER 9. www.ujszo.com A lipicai igen tanulékony, engedelmes fajta (A szerző felvétele) Ló és lovasa tökéletes összhangban A lipicai lovak bemutatója UJ SZ0-1SMERTET0 Az elmúlt évtizedekben az agrárágazatban lezajlott erőteljes műszaki fejlődés következtében hazai lóállomány létszáma immár a 10 ezres határ alá csökkent - a nyilvántartott lovak száma hozzávetőlegesen 9 ezer - ugyanakkor ennek a nemes állatnak, az ember egyik legrégibb segítőtársának továbbra is megvan a szerepe a mezőgazdasági vállalkozások multifunkciós jellegének kibővítésében. Természetesen már nem elsősorban igavonó állatként tartják számon, hanem egyrészt a vidéki turizmust látványosabbá, érdekesebbé tevő szolgáltatásbővítésként, illetve a fiatalok aktív szabadidős foglalkoztatásában, sőt, akár a különböző szenvedélybetegségekben szenvedő fiatalok terápiájának részeként is. Ezt hangsúlyozta nemrégiben a kista- polcsányi állami ménesbirtokon tartott tájékoztatóján Stanislav Becík földművelésügyi miniszter is, aki úgy vélte, hogy az országban számos településen gyakorlatilag kihasználatlanul álló méző- gazdasági épületek, gazdasági udvarok, farmok is kihasználhatóak lehetnének a lovak tartására. A cél érdekében a minisztérium az agrártámogatások tervezett módosítása keretében a lótenyésztés és lótartás támogatását is bevezeti. Formáit a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A hazai lótenyésztés központja a kistapolcsányi állami ménesbirtok, ahol többek között a lipicai lovak fajtafenntartó nemesítésével is foglalkoznak. A ménest 1921-ben az akkori Csehszlovákia megalakulása utáni időszakban hozták létre, s jelenleg a mintegy 550 lovat magában foglaló állományban több lófajtát is tartanak. A lipicai mellett a hucul, az arab és a sportlovak nevelésével is foglalkoznak. A magas szintű szakmai munka elismeréseként a ménesbirtok lovai a legjobb lipicai mének közé tartoznak Európában. A lipicai lovak képességeiről nemrégiben mi is képet kaphattunk a szlovák agrárminisztérium és a kistapolcsányi állami ménesbirtok által közösen szervezett bemutatón, amelynek gyakorlati részén Michal Horný a ménesbirtok igazgatója kalauzolta az összese- reglett újságírókat. Ezek a rendkívül intelligens, tanulékony és jól irányítható lovak a szlovéniai Lipica nevű településről kapták a nevüket, ahová a 16. században mintegy 400 évvel ezelőtt II. Habsburg Károly főherceg javaslatára hozták be őket Spanyolországból. Azzal a céllal, hogy a bécsi királyi udvar számára neveljék a lovakat. Bécsben aztán a spanyol lovasiskola elemeit átvéve csaknem tökéletesre fejlesztették ki azokat a lovas alakzati és egyéb gyakorlatokat, amelyek a ló és a lovas tökéletes összmunkáját máig prezentálják. S noha a kistapolcsányi lovasiskola még nem rendelkezik olyan régi hagyományokkal és névvel, mint mondjuk a bécsi, de a bemutatójukon már megcsillantották mindazt, ami ezektől a nemes és tanulékony állatoktól elvárható. A legkülönfélébb alakzati gyakorlatok és lépéskombinációk mellett többek között láthattuk az ún. capri- ola nevű ugrást, amelyben a ló magasan felugorva még a hátsó lábaival is kirúg. Amint megtudtuk, ezt a lovak ősei a csatában akkor alkalmazták, mikor ki akartak szabadulni az ellenség gyűrűjéből, s ezzel a rúgással ki tudták hozni a gazdájukat még a legveszélyesebb harci helyzetekből is. A lipicai igen tanulékony, nagyon engedelmes jó munkakészségű, szilárd szervezetű, ellenálló, nem nagy igényű fajta. Elsősorban fogatló, kiváló hintés és kocsüó, emellett az alakzati lovasgyakorlatokban hagyományosan használt lófajta. Leginkább a fogatsportban érvényesül. Csak érdekességként megemlíthető, hogy Lázár Vilmos magyarországi fogathajtó világbajnoknak is innen, Kistapolcsányból származnak a lovai. A kistapolcsányi- ak arra is büszkék, hogy már 14 lipicaiból álló fogatot is összeállítottak, ami valóban különlegességnek számít, lévén, hogy ennyi ló mozgását és irányítását sikerült egy embernek összehangolnia és kézben tartania. Sőt, II. Erzsébet angol királynő nemrégiben tett szlovákiai látogatása során is egy ilyen lipicai mént kapott ajándékba. A ménesbirtokhoz lovasmúzeum is tartozik, ahol az intézmény történetével és a legjobb lovak eredményeivel is megismerkedhetnek az érdeklődők. (sz) Csökkenő tehénlétszám ellenére a tejhozamok emelkedtek, a sertéságazat viszont válságban van Nem látszik az alagút vége A legjobb tejtermelők rangsorában az első három helyen végzett cégek oklevelet kaptak (A szerző felvételei) A sertéstenyésztők már folyamatosan az átlagos előállítási költségek alatti árszinten kénytelenek értékesíteni a vágóállatokat, a tejtermelők az utóbbi időszakban szintén folyamatos lejtmenetben, ugyancsak 2-3 koronával olcsóbban tudják eladni a tejet. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az értékesítési árak alakulása miatt a hazai agrártermelők komoly válságba kerültek, és sajnos egyelőre még a remény pislákoló fényét sem látják az alagút végén, hangsúlyozta a Galántai járás állattenyésztőinek hagyományos évadzáró rendezvényén Jozef Nahácky a regionális agrárkamara elnöke. Amint elmondta, ugyanakkor az áruházak és üzletek polcain ezeket a nyomasztóan olcsó termelői árakat egyáltalán nem érzékelik a fogyasztók. A termelők úgy érzik, végképp kiszolgáltatott helyzetben vannak, és úgy tűnik számukra, hogy a világból begyűrűző pénzügyi és gazdasági válság következményei ezeket a negatív hatásokat még tovább fogják fokozni. A pénzügyi helyzet és az értékesítési árak kedveződen alakulása ellenére a járás tejtermelői idén is szép termelési eredményeket tudhatnak maguk mögött. Amint azt Mészáros József a regionális agrárkamara állattenyésztési szekciójának vezetője értékelésében elmondta, a nehézségek ellenére a járásban jegyzett 13 tejtermelő vállalkozásból 10-ben nőtt a kifejt és eladott tej mennyisége. Az előző évi eredményekhez képest a legnagyobb mértékű előrelépést a hidaskürti AKT Natural Kft. érte el, amely 4,7 literrel növelte az egy tehénre jutó eladott tejmennyiséget, de az összes többi vállalatban is átlagosan több mint 1 literrel nőtt ez a mutató. Az összesített eredmények alapján a legjobb teljesítményt a sopornyai Agricola Kft. érte el, amely már évek óta vezeti ezt a ranglistát. Idén a tavalyinál több mint 1,5 kg-mal több tejet eladva alakult ki az egy tehénre jutó 25,4 kg-os átlagteljesítménye. A második helyen a javorinkai mezőgazda- sági szövetkezet végzett, amely a tavalyi eredményén több mint 3 kg-ot javítva 24,97 kg-os átlagteljesítménnyel ugrott a negyedik helyről a másodikra. Harmadik a vízkeleti Fyzokol Kft. lett 24,17 kg-os teljesítménnyel, leszorítva ezzel a dobogóról a tavalyi 2. helyezett nádszegi Agrimpex szövetkezetét, amely a tavalyi eredményén úgyszinténjavítva 23,03 kg-ot ért el. A Vágsellyei járás tejtermelőinek rangsorában a sókszelőcei ZOO Divízia Kft. 20,76 kg-os teljesítménnyel lett első, megelőzve a vágsellyei szövetkezetét és a negyedi Queen Kft.-t. Az értékelésen a legjobb teljesítményt nyújtó állatokat is rangsorolták, mind a holstein- fríz, mind pedig a szlovák tarka fajták között. Mészáros József rámutatott arra is, hogy még műidig jelentős tartalékok vannak az állományok reprodukciós és termelékenységi mutatóinak javításában, ugyanakkor örvendetes, hogy a csökkenő tehénlétszám mellett a tejhozamok folyamatosan emelkednek. Anton Mikita, az Állami Te- nyésztőintézet képviselője a 2009- től érvénybe lépő kölcsönös megfelelés (Cross compliance) elveinek alkalmazása kapcsán elsősorban arra hívta fel az állattartók figyelmét, hogy feltétlenül rendezzék az állatok központi nyilvántartásában esetenként meglévő pontatlanságokat, hogy naprakészen és pontosan töltsék fel az állatok nyilvántartását. Ehhez nyújt segítséget a gazdasági állatok központi nyilvántartása által lehetővé tett hozzáférés, amelynek alapján a bejegyzett állattartók saját adatbázisukat akár naponta időszerűsíthetik. A kölcsönös megfelelés elveinek alkalmazásáról egyébként az év elején szakmai szemináriumokon is felfrissítik a gazdálkodók ismereteit. A tejtermeléssel ellentétben jóval kedvezőtlenebb a helyzet a sertéstartásban. Míg alig egy évtizeddel ezelőtt több mint 150 ezer darab sertést neveltek ebben a járásban, idén a létszámuk már alig éri el a 15 ezret. Andrej Imrich a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke hozzászólásában az országos adatokat is felsorolva a leépülés okaira kereste a választ. Véleménye szerint több ok is közrejátszott abban, hogy ma már ott tartunk, országosan csupán 800 ezer vágóállatot, s ehhez arányosan alig több mint 46 ezer anyakocát tartanak a tenyésztők. Összehasonlításként elmondta, hogy a Szlovákiával hozzávetőlegesen megegyező lakosú Dániában 15-18 millió sertést nevelnek évente. Az unióba való belépésünkkor a meghatározó sertéstartó országokhoz viszonyítva olyan versenybe kényszerültek a termelőink, amely költségvonzataival és beruházásigényével a termelékenységben is éreztette hatását, így a szabaddá tett piacon az olcsón behozott vágóállatok vették át a meghatározó szerepet. Ugyanakkor a szaktárca előző vezetése a közösségi jogszabályokra hivatkozva nem is próbálta a lehetőségeihez mérten külön támogatással segíteni a sertéstartókat. Ä piac szabályozó szerepének mindenhatóságába vetett bizalom azonban megbosszulta magát. Az állattartók most a minisztérium által beígért új támogatási rendszertől várják gondjaik enyhülését, az állományok létszámának emelését. Ehhez a rendkívül alacsony gabonaárak is kedvező alapot szolgáltathatnak. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a sertésárakat továbbra sem Szlovákiában fogják meghatározni, hiszen a mintegy 0,4 százalékos piaci részesedésünk ezt a lehetőséget eleve kizárja. Ezen a téren Németország, Dánia, Franciaország és Lengyelország a meghatározó. A hazai termelők számára elsősorban az olcsó lengyel behozatal jelent gondot, ugyanakkor nem tudjuk kellő mértékben kihasználni és érvényesíteni azt, hogy a céltudatos szlovákiai nemesítés eredményeként a mi sertéseink színhús-értéke jóval kedvezőbb az importáltnál. Jarmila Puškárová, az országos agrárkamara képviselője hozzászólásában arra mutatott rá, hogy a kölcsönös megfelelés elveinek alkalmazásával az agrártermelőket nemcsak az illetékes szakágazati szervek, hanem az Agrárkifizetési Ügynökség révén is ellenőrizni fogják, teljesítik-e a támogatások igénybevételével vállalt kötelezettségeiket. A legutóbbi brüsszeli megállapodás értelmében ugyan néhány intézkedés hatályba lépését 2013-ra kitolták, de mindenkinek fel kell készülnie a részletes ellenőrzésekre. A tejpiaccal összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagországok közül egyedül Szlovákia nem teljesíti a számára megszabott tejkvótát, miközben az unióban a tejkvóták emelésével készülnek a 2015-ben esedékes felszámolásukra. A gabonapiaci feszültségek kezelésével kapcsolatban úgyszintén emlékeztetett, hogy a közös piaci rendtartás nem teszi lehetővé ezeket a közvetlen beavatkozásokat. A szakmai rendezvény a legjobbaknak járó díjak átadásával és termékismertetővel zárult, (sz) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
