Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-09 / 284. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 9. www.ujszo.com A tagországok és az unió közösen finanszírozza Évente 90 millió euró az iskolagyümölcs-programra EU-INFORMÁCIÓ (Illusztrációs felvétel) A közös agrárpolitika állapotfelmérésének eredményei alapján módosulnak az uniós támogatási feltételek Kompromisszum született Az Európai Bizottság mezőgazdasági tanácsának ülésén politikai megállapodás született az iskolások gyümölccsel és zöldséggel történő ellátását célzó európai uniós programról. A friss gyümölcs és zöldség beszerzését és iskolai szétosztását minden évben 90 millió euró erejéig fogja fedezni az európai uniós finanszírozás, s ezt a programban részt venni kívánó tagállamok nemzeti és magán forrásokkal kiegészítik. Az iskolagyü- mölcs-program célja, hogy helyes étkezési szokások kialakítására ösztönözze a fiatalokat, ők ugyanis a tanulmányok szerint többnyire később is kitartanak e szokások mellett. A program nemcsak az iskolás gyermekek célcsoportjának gyümölccsel és zöldséggel történő ellátására irányul, hanem azt is megköveteli a részt vevő tagállamoktól, hogy stratégiákat dolgozzanak ki, többek között oktatási és tudatosító kezdeményezések, valamint a legjobb gyakorlat megosztását célzó intézkedések formájában. Az Európai Unióban 22 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek számát. Közülük több mint 5 millióan minősülnek elhízottnak, és ez a létszám várhatóan minden évben négyszázezerrel fog emelkedni. A jobb táplálkozás nagymértékben segíthet a probléma megoldásában. A program a 2009/2010-es tanév elején indul. A szakértők egyetértenek abban, hogy az egészséges táplálkozás alapvető szerepet játszhat az elhízási arány csökkentésében, valamint a később kialakuló súlyos egészségi problémák - köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség - kockázatának visszaszorításában. A megoldás kulcsa, hogy elegendő mennyiségben fogyasszunk gyümölcsöt és zöldséget. Az Egészségügyi Vüágszervezet fejenként napi 400 gramm nettó gyümölcs- és zöldségbevitelt ajánl. Az európaiak többsége nem éri el ezt a szintet, és a csökkenő tendencia különösen a fiatalok körében Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata értelmében újra engedélyezni kívánja a szabálytalan formájú gyümölcsök és zöldségek árusítását. A bizottság javaslatára a gyümölcsök és zöldségek méretére és alakjára vonatkozó előírások hamarosan megszűnnek, a tagállamok szavazása alapján 26 gyümölcs- és zöldségféle esetében hatályon kívül helyeznék a vonatkozó termékspecifikus forgalmazási minőségszabványt. Ennek célja, hogy ésszerűsítse és egyszerűsítse az uniós szabályokat, valamint csökkentse az adminisztratív terheket. De további 10 gyümölcs- és zöldségfajta - így többek között az alma, szamóca és a paradicsom - esetében ezután is érvényesek maradnak a forgalmazási minőségszabványok. A bizottság a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének reformjáról tavaly folytatott tárgyalások során kötelezettséget vállalt arra, hogy több gyümölcs- és zöldségfélére vonatkozó forgalmazási minőségszabvány megszüntetésével csökkenti a szükségtelen bürokráciát. A döntés a következő 26 termékre vonatkozó minőségszabvány hatályon kívül helyezését érinti: kajszibarack, articsóka, szembetűnő. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy az egészséges táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Alak gyermekkorban sok gyümölcsöt és zöldséget esznek, később is fogyasztók maradnak. Akik viszont keveset, azok általában később sem változtatnak ezen, és szokásaikat gyermekeiknek is továbbadják. A kutatások arra is rámutattak, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok általában kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Az iskolák egészséges termékekkel történő ingyenes ellátása ezért valódi változást hozhat, különösen hátrányos helyzetű térségekben. Az iskolagyümölcs-program hatását növelni lehet, ha a gyümölcsosztást olyan tudatosító és oktatási intézkedések kísérik, amelyekből a gyermekek megtudhatják, miért fontos helyes táplálkozási szokásokat kialakítani. Ösztönzést kap az iskolagyü- mölcs-programot sikerrel megvalósító nemzeti hatóságok hálózatba szervezése is, és ez az uniós program kitűnő alapot kínál új programok beindításához. A tagállamok kormányai választhatnak, hogy részt kívánnak-e venni a programban. A részt vevő tagállamok az európai uniós finanszírozást vagy 50/50 arányban, vagy - az úgynevezett „konvergenciarégiókban”, ahol alacsonyabb az egy főre jutó GDP, valamint a legkülső régiókban - 75/25 arányban egészítik ki nemzeti pénzforrásokból. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a szülőktől kötelező hozzájárulást kérjenek. Ez a pénzösszeg nem fordítható a meglévő nemzeti finanszírozás helyettesítésére, hanem az akár teljesen új kezdeményezésekkel, akár már meglévő programokkal kapcsolatos kiegészítő tevékenységek ösztönzésére szolgál. A nemzeti hatóságoknak az egészségügyért és az oktatásért felelős állami szervekkel együttműködve, az ágazat és az érdekelt felek bevonásával a tagállami preferenciákhoz igazodó stratégiát kell kidolgozniuk. (Forrás: ec.europa.eu) spárga, padlizsán, avokádó, bab, bimbóskel, sárgarépa, karfiol, cseresznye, cukkini, uborka, termesztett gomba, fokhagyma, héjas mogyoró, fejes káposzta, póréhagyma, dinnye, hagyma, borsó, szüva, halványító zeller, paraj, héjas dió, görögdinnye és cikóriasaláta. A javaslatok szerint az alábbi 10 termék esetében, amelyek az uniós kereskedelem 75%-át alkotják, továbbra is érvényesek maradnak a termékspecifikus minőségszabványok: alma, citrusfélék, kivi, saláta, őszibarack és nektarin, körte, szamóca, étkezési paprika, csemegeszőlő és paradicsom. A tagállamok ugyanakkor ezeket a termékeket is mentesíthetik a minőségszabványok alkalmazása alól, amennyiben a boltok megfelelő címkével ellátva értékesítik azokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabvány előírásaitól eltérő almát is lehet a boltokban árulni, ha címkéjén „feldolgozásra szánt termék” vagy ezzel egyenértékű feliratot tüntetnek fel. Más szóval az új szabályok lehetővé teszik a tagállamok hatóságai számára, hogy méretre és alakra való tekintet nélkül engedélyezzék a gyümölcsök és zöldségek kiskereskedelmi forgalmazását. A módosítások alkalmazását a jóváhagyásuk után 2009. július 1- jétől tervezik, (eu-info) Az EU mezőgazdasági miniszterei a közös agrárpolitika állapotfelmérése kapcsán született politikai megállapodás keretében megegyeztek abban, hogy többek között eltörlik a szántó- területekre vonatkozó területpihentetést, emelik a tejkvótákat, amelyek 2015- ig fokozatosan megszűnnek, és a piaci intervenciót valódi biztonsági hálóvá alakítják. EU-TÁJÉKOZTATÓ A miniszterek megállapodtak a moduláció növeléséről is, amelynek következtében a mezőgazda- sági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege csökken, az így fennmaradó pénzeszközök pedig a vidékfejlesztési alapba kerülnek át. Ennek köszönhetően az európai mezőgazdasági ágazat képes lesz megfelelő választ adni olyan új kihívásokra és megragadni olyan kínálkozó lehetőségeket, mint az éghajlatváltozás, a hatékonyabb vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség védelme, valamint a zöld energia termelése. A tagállamok segítséget tudnak majd nyújtani a tejtermelőknek az érzékeny térségekben, hogy igazodhassanak az új piaci helyzethez. „Az állapotfelmérés célja, hogy felkészítsük a mezőgazdasági termelőket arra, hogyan birkózhatnak meg a következő évek kihívásaival, például az éghajlatváltozással, és a piac jelzéseinek megfelelően tudjanak gazdálkodni. Azzal, hogy több pénzt fordítunk a vidékfejlesztésre, lehetővé válik, hogy testreszabott megoldást találjunk egyedi regionális problémákra” - mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. Az elfogadott módosítások a következő területeket érintik: A tejkvóták fokozatos megszüntetése Mivel a tejkvóták 2015 áprilisáig teljesen megszűnnek, a zökkenőmentes átállás érdekében 2009/2010 és 2013/2014 között évente egy százalékkal emelkedik a kvóta. Olaszország esetében az 5 százalékos emelésre egy lépésben, már 2009/2010-ben sor kerül. 2009/2010-ben és 2010/ 2011-ben azoknak a tejtermelőknek, akik 6%-nál nagyobb mértékben lépik túl tejkvótájukat, az előírt illetéknél 50%-kal magasabb illetéket kell fizetniük. A támogatások függetlemtése A KAP-reform keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések „függetlenítetté” váltak, azaz a kifizetések többé nem kapcsolódnak meghatározott termékek termeléséhez. Néhány tagállam azonban úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja a termeléstől függő támogatások egy részét. Ezek a még fennálló, termeléstől függő támogatások is megszűnnek és átkerülnek az egységes támogatási rendszerbe, kivéve az anyatehénre, a kecskékre és a juhokra vonatkozó támogatásokat, ezek esetében ugyanis a tagállamok fenntarthatják a termeléstől függő támogatások jelenlegi szintjét. Segítségnyújtás a problémás ágazatoknak A jelenlegi szabályok szerint (a „68. cikk szerinti intézkedések” keretében) a tagállamok ágazatonként a nemzeti felső határ 10%-át kitevő összegeket visszatarthatják, amelyeket az adott ágazatban a környezet védelme és a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos közvetlen kifizetések céljára fordíthatnak. Ez a lehetőség sokkal rugalmasabbá válik. A pénzt már nem kell ugyanabban az ágazatban felhasználni; fordítható arra, hogy a hátrányos helyzetű régiókban tejet, marhahúst, kecske- és juhhúst, valamint rizst termelők vagy veszélyeztetett gazdálkodási ágak támogatást kapjanak. Ebből a forrásból támogathatók továbbá kockázatkezelési intézkedések, például természeti katasztrófák hatását enyhítő biztosítási programok vagy az állat- betegségek esetére létrehozott közös alapok. Ez a lehetőség az egységes területalapú támogatási rendszert működtető tagállamok részére is nyitva állna. Az egységes területalapú rendszer meghosszabbítása Az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó uniós tagállamok 2013-ig folytathatják ezt a gyakorlatot, nem kötelező 2010-ig áttérniük az egységes támogatási rendszerre. Kiegészítő támogatás az EU-12-nek Az EU 12 új tagállama 90 millió eurós támogatást kap a 68. cikk könnyebb alkalmazásához a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések teljes bevezetéséig. A felhasználatlan források hasznosítása Az egységes támogatási rendszert alkalmazó tagállamok a nemzeti keretükben felhasználatlanul maradt forrásokat vagy a 68. cikk szerinti intézkedésekre fordíthatják vagy átcsoportosíthatják a vidékfejlesztési alapba. Pénzeszközök átcsoportosítása Jelenleg az 5000 eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők számára nyújtandó kifizetéseket 5 százalékkal csökkentik, és az így keletkező pénzösszegeket a vidékfejlesztési alapba csoportosítják át. Ez a mérték 2012-re 10 százalékra emelkedik. Az évi 300 000 eurót meghaladó kifizetések esetében további 4 százalékos csökkentésre kerül sor. Az így keletkező összegeket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a víz- gazdálkodás és a biológiai sokféleség, illetve az ezekhez kapcsolódó innováció területét érintő programok megerősítésére, valamint a tejágazat kísérő intézkedéseire fordíthatják. Az így átcsoportosított összegekhez hozzájárul az EU 75, illetve a konvergenciarégiókban, ahol az átlagos GDP alacsonyabb, 90 százalékos társfinanszírozása. Beruházási támogatás fiatal gazdáknak A vidékfejlesztés keretében a fiatal gazdáknak nyújtható beruházási támogatás összege 55 000 euróról 70 000 euróra emelkedik. A területpihentetés eltörlése Megszűnik az a követelmény, hogy a szántóföldi növényeket termelő gazdálkodóknak földjük 10 százalékát ugaron kell hagyniuk. Ennek köszönhetően a termelők a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatják termelési potenciáljukat. Kölcsönös megfeleltetés A mezőgazdasági termelők támogatásának feltétele bizonyos környezetvédelmi, állatjólléti és élelmiszerminőséggel kapcsolatos előírások betartása. Ha a mezőgazdasági termelő nem tartja be ezeket a meghatározott szabályokat, akkor a számára kifizetendő támogatás csökkentésével kell számolnia. Ez az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés egyszerűbbé válik azoknak az előírásoknak az eltörlésével, amelyek a mezőgazdasági termelő felelőssége szempontjából nem relevánsak, vagy ahhoz nem kapcsolódnak. A rendszer új követelményekkel is kiegészül, amelyek segítségével megőrizhetők a területpihentetésből eredő kedvező környezeti hatások, és megoldhatók egyes vízgazdálkodási problémák. Intervenciós mechanizmusok A piaci kínálatot szabályozó intézkedések nem lassíthatják le a mezőgazdasági termelők által a piac jelzéseire adott válaszokat. A sertéshús esetében megszűnik az intervenció, az árpa és a cirok esetében pedig nullára csökken. A búza esetében az intervenciós időszakban tonnánkénti 101,31 eurós áron lesz lehetőség intervenciós felvásárlásra, legfeljebb 3 mülió tonnás mennyiségig, az e feletti mennyiségre vonatkozóan pedig pályázati eljárásra kerül sor. A vaj és sovány tejpor esetében a felső határ 30 000 tonna, illetve 109 000 tonna lesz, ezen a mennyiségen felül az intervenció pályázati rendszerben történik majd. Egyéb intézkedések 2012-től sor kerül több kisebb támogatási rendszer elemeinek termeléstől való függetlenítésére, és az egységes támogatási rendszerbe történő áthelyezésére. Megszűnik az energianövények támogatása. (Forrás: ec.euro- pa.eu/agriculture/health- check) Újra forgalmazható a szabálytalan formájú zöldség Visszatér a görbe uborka EU-HÍR
