Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-06 / 282. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalom és... bor, fotókkal Pozsony. Folytatódik a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete irodalmi beszélgetősorozata. December 8-án, hétfőn 17 órától az intézet székházában Bácher Iván és Grendel Lajos társalognak ar­ról, milyen hatással van a bor munkásságukra. Az est kísérőren­dezvényeként kerül sor Tamás Ervin A tőkétől a pohárig című fo­tókiállításának megnyitójára. (ú) Magyar színész az RSC társulatában London. Magyar színész is szerepel a Royal Shakespeare Com­pany (RSC) legújabb produkciójában. Magyar Éva Capuletnét alakítja a Rómeó és Júliában, ő az első magyarországi művész, aki a világhírű brit társulattal dolgozik. A produkció sikeres nagy-bri- tanniai turné után november végén érkezett „haza” az RSC szék­helyére, a drámaíró szülőhelyén, Stratford-Apon-Avonben működő Courtyard Színházba. A darabot összesen 43-szor adják elő, január végéig marad műsoron. Magyar Éva színész, koreográ­fus, a budapesti Sámán színház alapítója és vezetője. Az utóbbi években több rangos brit felkérésnek tett eléget. 2005-ben óriási sikert aratott a Kneehigh Színház Trisztán és Izolda előadásával, amelynek címszerepét alakította, 2007-ben pedig a londoni Gate Színház előadásában The Sexual Neuroses of Our Parents című produkciójában szerepelt. Az RSC az egyik legrangosabb brit szín- társulat, főként Shakespeare-darabokat ad elő. (MTI) Metszetek, térképek, aprónyomtatványok Könyvárverés Esztergomban AJÁNLÓ Tizenegyedik alkalommal ren­dezi meg holnap az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium a könyvritkaságok árverését. Csak­nem négyszáz (egészen pontosan 391) tétel kerül kalapács alá - a könyveken kívül metszetek, tér­képek, aprónyomtatványok, fo­lyóiratok is. Számozott, dedikált példányok, kéziratok (pl. Áprily Lajos autográf verskézirata, az Antigone című 3X8 soros vers, amelyet a költő két évvel a halála előtt, 1965. szeptember 23-án a szülővárosában, Brassóban vetett papírra. Ennek a kikiáltási ára 30 ezer forint.) Az árverés szervezői szerint a legnagyobb érdeklődésre a Fran­ciaországban (kb. 1300-1325 tá­ján) készült latin nyelvű, perga­menre írt Breviárium-töredék számíthat. A két lap (méretük 210X150 mm) kikiáltási ára 80 ezer forint. A kínálat rendkívül gazdag, és meglepő módon könyvritkaságokhoz, első kiadá­sokhoz szinte olcsóbban jutha­tunk hozzá, mint a divatos fűzött mai sikerkönyvekhez. A könyvárverés holnap dél­előtt tíz órakor kezdődik a Szent Adalbert Központban, a Szent István tér 10. szám alatt. A belé­pés ingyenes, a licitálás nem kö­telező. (köp) Senki többet? A tavalyi árverés egyik pillanata (Kopasz Csilla felvétele) Kiosztották az Amerikai Filmkritikusok Díját A Slumdog Millionaire lett a legjobb film MT1-JELENTÉS New York. Danny Boyle Mum- baiban játszódó Slumdog Millio­naire című drámáját választotta idén a National Board of Review (Amerikai Fümkritikusok Szövet­sége) az év legjobb filmjének. Annie Schulhof, az NBR elnö­ke a számos halálos áldozatot követelő mumbai terrortáma­dásra utalva kijelentette: „Meg­indító érzés, hogy a film díjazá­sával az ott történtek után egy kis fényt lophatunk a városba.” A testület, amely csütörtökön hirdette ki az egyes kategóriák díjazottjait, egyúttal a mumbai nyomornegyedek világában ját­szódó brit független produkció főszereplője, Dev Patel játékát ítélte az év legátütőbb alakításá­nak. Boyle filmje egy utcán fel­nőtt árva kamasz sorsáról szól, aki 18 évesen bejut egy milliós főnyereményű televíziós kvízjá­ték döntőjébe. A Slumdog a minap a brit füg­getlen filmdíjat is elnyerte, és az elemzők a korábbi tendenciára utalva úgy látják: a Juno-típusú filmek nyomán könnyen megle­het, hogy Boyle drámája is Oscar- díjas lesz. A kritikusok Clint Eastwoodot jutalmazták a legjobb színész cí­mével a Gran Torino című filmjé­ért, a legjobb színésznő pedig An­ne Hathaway lett a Rachel esküvő­jével. A szintén Oscar-gyanúsként emlegetett The Curious Case of Benjamin Button című bizarr drámáért David Fincher kapta a legjobb rendezőnekjáró díjat. A díjakat január 14-én adják át a New York-i gálán, amelynek há­zigazdája Whoopi Goldberg lesz. (Sipos Géza felvétele Tarján Györgyi és Boris Rösner a Jobb ma egy szarkában Juraj Herz, a fekete humoráról ismert cseh rendező horrorisztikus elemekkel átszőtt filmet forgat Megint a sötétség kapujában Tizenkét évi szünet után ismét játékfilmet forgat Ju­raj Herz, A hullaégető le­gendás alkotója, aki kör- möcbányai gyermekévei után került el Prágába, s az ottani filmművészeti főis­kolán szerzett diplomát. SZABÓ G. IÁSZ1Ó A hatvanas évek cseh új hullá­mának ereje ugyan őt is megérin­tette, s bár ugyanarról a startvo­nalról indult, mint Milos Forman, Jiri Menzel, Jan Nemec, Evald Schorm, Ivan Passer, Véra Chyti- lová és a többiek, témaválasztásá­ban kezdettől fogva más utakon járt. A Rák jegyében és A sánta ör­dög után, 1967-ben Ladislav Fuks hátborzongató kisregényét, A hul- laégetőt vitte filmre a zseniális Rudolf Hrušínskýval a címszerep­ben. Kopfrkingel úr, a groteszk rémtörténet központi alakja maga a megtestesült cseh hazafi, példás állampolgár, absztinens, nem do­hányzik, feleségét meg nem csal­ná, gyerekét szereti, foglalkozását pedig megszállottan tiszteli. Kopfrkingel úr a prágai krematóri­um dolgozója, a hamvasztás nagymestere, hiszen mint mondja: ez az egyetlen megoldás, amellyel teljes mértékben kizárható az élve- temetés lehetősége. Csakhogy Kopfrkingel úr egy nap rádöbben: német vér is csörgedezik az erei­ben, s mint példás német hazafi, példás fasiszta lesz, engedelmes és mindenre elszánt híve a Harmadik Birodalomnak, hiszen miután rá­ébred, hogy feleségének családjá­ban a zsidó ág is kimutatható, nyugodt lelkiismerettel kiirtja őt is, lányát is. Kopfrkingel úr maga a megtestesült gonoszság, a besú- gástól a tömegirtásig minden al­jasságra képes, őrjöngő fanatikus. Ladislav Fuks, a regény szerzője a pszichológiai terror sajátos eszkö­zével ábrázolja a tökéletes átlé- nyegülést, s ahogy Az én tükröm című önéletrajzában írja: fényes jövőről álmodozva gyilkossá válik. A hullaégető a német megszállás előtti években játszódik. A regény színpadi változatát Olaszország­ban is bemutatták, a film forgatá­sát pedig nem sokkal a könyv meg­jelenése után kezdte el Juraj Herz. „Hatvannyolc tragikus heteiben szeptember elején, késve érkez­tem meg Prágába. Jugoszláviából és Bécsből jöttem, de még elcsíp­tem az utolsó műtermi jeleneteket - mesélte Ladislav Fuks. - A forga­tókönyvet együtt hoztuk létre a rendező úrral, sokak szerint a cseh filmgyártás égjük legemlékezete­sebb alkotása ez. Híres film lett a könyvből, az egész világon nagy sikerrel vetítették. Csehszlovákiá­ban 69 után, a normalizáció évei­ben lekerült a nagy mozik műso­ráról, csak a filmklubok merték időnként bemutatni.” A hullaégetőt követően Juraj Herz a Petróleumlámpákkal és a Morgianával állt a közönség elé, amelyekben elsősorban fekete humorát csillogtatta, majd a Por­celánlányok és az Egy agyoncsapni való lány után a sokakat még ma is megkönnyeztetó Szerelmünk nap­ját készítette el Marta Vanču- rovával és Vlastimil Harapesszel a főszerepben. A csehszlovák maffi­át kikarikírozó Bulldog és cseresz­nye, valamint az emberi vérrel működő versenyautó története, a Vámpír négy keréken után az éles társadalombírálattal átitatott, ám középkori cseh történetek motí­vumai alapján forgatott Jobb ma egy szarka következett, amelynek női főszerepét Tarján Györgyi kap­ta meg. „1982-ben forgattuk a filmet, amikor én már a veszprémi szín­ház tagja voltam - idézi fel idevágó emlékeit a Los Angelesben élő szí­nésznő. - Juraj Herz már az előző két filmjében is szerepet kínált, de egyeztetési gondok, majd egy német-lengyel-sváci koprodukció miatt végül mindkettőből kima­radtam. A Szarka azonban megha­tározó munka lett az életemben. Ma már azt mondom, ha nem ta­lálkozom Juraj Herzcel, nem is ke­rültem volna ki Amerikába. Ez a film szakmailag is, emberileg is óriási lökés volt számomra. Arra, hogy dobozba kerül, és hét éven át a tiltott filmek listáján szerepel, természetesen egyikünk sem gon­dolt a forgatás során. Jelmez- és díszlettervezőjével, operatőrével Juraj Herz éveken át készült a film­re, sajátos képi világával teljesen új fejezetet nyitott a cseh filmgyár­tásban. Számomra hatalmas vál­tozás volt az otthoni munkáim után. Egészen új világot nyitott meg előttem. Olyan inspirációt je­lentett, hogy a szerep kedvéért a szövegem jelentős részét csehül tanultam meg, ami azért volt ne­héz, mert nem mai stílusban író­dott, s még a cseh kollégáimnak is gondot okozott. A szöveg mellett pedig a táncra és az énekre is fi­gyelni kellett. Emlékszem, Mi­chael Kocáb zenéje egészen újszerűén hatott akkoriban. Na­gyon erős szimbolikája volt a film­nek, s bár a szerelem erejéről szólt, sok mindent mögé lehetett kép­zelni, ezért is lett szálka a rendszer elvakult híveinek szemében. Szar­ka, az utcán felnövő, vagány kis prosti, aki még ajég hátán is meg­él, a legizgalmasabb szerepeim egyike marad. Egyetlen kosztümöt kaptam hozzá: egy rongyos, sza­kadt farmerszoknyát, ami viszont úgy volt megtervezve, hogy az utolsó pillanatig nagyon szeret­tem. Egy más helyzetben biztosan lázadoztam volna, hogy csak egyetlen jelmezt viselhetek végig, Herznél a bőrömmé vált a ruha, és le sem akartam vetni. Szarka gyöngyöt lop a csalók és rablók népes táborában, de hogy meg­mentse a szerelmét, képes porrá zúzni, amikor váltságdíjként ezt kérik tőle. A forgatás minden egyes napja rengeteget kívánt tő­lem, a teljes odaadás mellett fizika­ilag is megerőltető munka volt. De szakmailag sem azelőtt, sem azóta nem volt részem ekkora élmény­ben. Juraj Herzben igazi alkotó­társra leltem, így a szöveggel is ké­pes voltam megbirkózni, mert szinte éjjel-nappal azt tanultam. Kikapcsolódásként csak Dvorák- muzsikát engedtem meg magam­nak, miközben végig egy patinás Vencel téri szállodában laktam. Hatalmas iskola volt számomra ez a film, fényes kapuja a cseh kultú­rának, szövegnek, zenének és képnek csodás esszenciája. Ha operaénekesnő lennék, akkor úgy fogalmaznék: 1982-ben Pavarot- tinál voltam mesterkurzuson.” Két cseh filmet forgatott még a Jobb ma egy szarka után Juraj Herz (Rám tört az éjszaka, A csu­dálatos kalocsni), majd több mint tíz évet Németországban töltött. Cseh játékfilmet e hosszúra nyúlt szünet után most készít újra. A Sötétség horrorisztikus ele­mekkel átszőtt lélektani krimi lesz. A Martin Némec forgatókönyve alapján születő film főhőse egy ze­nei pályáját odahagyó férfi, aki tá­vol a világtól, egy elhagyott családi birtokon festőként kezdi újra az életét. A háznak, ahol egykor a szü­leivel és testvéreivel lakott, titok­zatos múltja és furcsa energiája van, ami ki is szakítja őt a valóság­ból, és visszaviszi az emlékek biro­dalmába. Elfelejtett tragédiák ele­venednek meg az ódon falak kö­zött, a fényből a sötét múltba kerül a hős, majd ismét vissza a jelenbe. Különös időutazásban vesz majd részt a néző, s bár a vásznon nem fog patakokban folyni a vér, a ret­tegés fokát várhatóan sokáig fogja emlegetni. „A hullaégető után négy hason­ló műfajú filmre készültem, sajnos egyiket sem engedték leforgatni - mondja Juraj Herz. - Ezért döntöt­tem a mesefilmek, a Kilencedik szív, valamint A szűz és a szörnye­teg mellett, de a gyerekek halálra rémülve szaladtak ki a moziból, mert azokban a történetekben is megtaláltam a kedvemre való elemeket. A Sötétséggel most visszaléptem a régi útra, aminek nagyon örülök, mert remek színé­szekkel dolgozhatok. A történet kulcsfiguráját a Párizsban élő, de olasz filmekben is gyakran szerep­lő Ivan Franék alakítja, ám komoly feladatot kapott a lengyel Malgor- zata Kozuchowska, Michal Dlouhý és Zuzana Kronerová is. Harminc­öt napot kaptam a forgatásra, de boldog vagyok, hogy ismét a ka­mera mögött állhatok.” Juraj Herz és kislánya (Zuzana Mináčová felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom