Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-05 / 256. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 5. Külföld 9 Topolánek-interjú Radar nélkül nincs szerződés Prága. Megakadályozza a Lisz- szaboni Szerződés parlamenti jó­váhagyását Csehországban a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS), ha az ellenzék nem adja áldását a cseh-amerikai ra­darszerződésre. Ezt Mirek Topo- lánek kormányfő-pártelnök kö­zölte egy lapinterjúban. A Respekt hetilapnak adott interjújában To- polánek elmondta: nem lát külö­nösebb problémát abban, hogy a cseh ellenzék néhány kormány- párti honatya segítségével elérte: a jövő tavaszra halasztották a döntést a cseh-amerikai radar­szerződésről. „Az ellenzéknek egy dologban igaza van: korrekt do­log kivárni az új amerikai elnök beiktatását. De nem gondolom, hogy McCain vagy Obama alapve­tő módon megváltoztatná az USA külpolitikai irányvonalát. A radar kérdésében sem. Mindezek elle­nére a döntés elhalasztása nekünk bonyodalmat okoz uniós elnöksé­günkkel kapcsolatban, mert - bár ezt az ODS-ben senki nem ismeri be - radar nélkül a Lisszaboni Szerződés a képviselőházban nem megyát.”(kokes) Lengyel-litván alku Oroszellenes állásfoglalás Vilnius. Valdas Adamkus litván és Lech Kaczynski lengyel elnök az­zal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a grúziai kivonulással kap­csolatos vállalását. Mindketten túl korainak találták az EU és Oroszor­szág közötti partnerségi megálla­podásról szóló tárgyalások meg­kezdését. A grúz-orosz konfliktus­ban Tbüiszi szövetségesének szá­mító két államfő közös nyilatkoza­tában „aggodalmát fejezte ki ami­att, hogy az orosz fél részéről nincs meg a jó szándék”. Szerintük az EU-orosz tárgyalásokat „csak ak­kor lehet folytatni, ha Oroszország visszavonja csapatait a válság kitö­rése előtti állásokba. (MTI) Egyetemi reform Berlusconi meghátrált Róma. A már lezajlott és a beje­lentett újabb diáktüntetések ha­tására visszakozott az olasz kor­mány a felsőoktatási reform vég­rehajtásától. Süvio Berlusconi kormányfő hétfőn este közölte: egyelőre nem hagyja jóvá a vita­tott rendeletet. Ehelyett egy tör­vénycsomagba illeszti a reformot, amely még ebben a hónapban a parlament elé kerül. így e kérdé­sében párbeszéd alakulhat ki a kormányoldal és az ellenzék kö­zött, viszont az egyetemi reform a kabinet tervével ellentétben nem léphet hatályba 2009 elején. A felsőoktatási reform révén a kormány jelentős összegeket kí­ván megtakarítani az oktatási tárca költségvetésén belül. Az ok­tatási szféra büdzséje évi 7 száza­lékkal csökkenne, és megszűnne 130 ezer állás: 87 ezer oktatói és 44 ezer 500 adminisztratív mun­kahely. Csökkenteni tervezik az egyetemek költségvetését is. A baloldali ellenzék vezére üdvö­zölte a kormány döntését. „A di­ákok nyomása alatt Berlusconi kénytelen volt meghátrálni - fo­galmazott Walter Veltroni, a Demokrata Párt elnöke. - Nagy siker ez a diákmozgalmak számá­ra, amelyek nem ijedtek meg a Berlusconi-kormány pökhendisé- gétől.” (MTI) Minden elemző Obama győzelmét jósolta, McCain optimista volt - a részvétel rekordokat dönthet Amerikában új elnököt és világképet is választottak A hatalmas részvétel számos technikai problémát is okozott a szavazó­helyiségekben. Amellett, hogy sokat kellett várni, több helyütt elromol­tak a szavazógépek, amelyeket papírcédulával kellett helyettesíteni. Többen a regisztrálással kapcsolatos problémákra panaszkodtak. És volt, ahol nem tudták kinyitni a helyiséget, mert az illetékes elaludt. (SITA/AP-felvétel) Washington. Hosszú sorok kí­gyóztak tegnap korareggel­től a szavazóközpontok előtt Amerika keleti államaiban. A keleti parton reggel 6,7, il­letve 8 órakor kezdődött meg az elnök- és kongresszusi vá­lasztás. Elemzők részvételi rekordra számítottak: 130 millió embert vártak az ur­nákhoz. A hírek szerint elő­zetesen, vagyis november 4. előtt 40 millióan szavaztak. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap ugyanis nemcsak elnö­köt választott Amerika. Újraválasz­tották az egész, 435 tagú képvise­lőházat két évre, és a 100 tagú sze­nátus egyharmadát. Több állam­ban választottak új kormányzót - a helyi alkotmány rendelkezései sze­rint - 2 vagy 4 évre, továbbá ezernyi állami, járási és városi tisztségvise­lőt. És sok helyütt tartottak külön­böző kérdésekben népszavazást. Az elnökválasztás először India­na és Kentucky államban zárult, közép-európai idő szerint éjfélkor. A többi 48 államban az azt követő 6 órán belül zárnak a szavazókörök. A nyugati parti Kaliforniában kö­zép-európai idő szerint reggel 6-kor, a legkésőbb pedig Alaszká­ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az új amerikai el­nökre számos külpolitikai problé­ma megoldása vár. Nézzük a leg­fontosabbakat. Aterrorizmus elleni háború és az al-Kaida. Az al-Kaida megerő­södött Pakisztán törzsek uralta ha­tárvidékén, ami egyre nagyobb fej­fájást okoz az USA-nak. Obama szerint, ha USA tudomást szerez egyes terroristavezérek hollétéről, és Pakisztán nem tudja vagy nem akarja elfogni az illetőket, akkor az amerikaiaknak kell ezt megtenni­ük. McCain bírálja ezt a hozzáál­lást, és úgy véli, együtt kell működni Iszlámábáddal. Guantánamó. Mindketten be­zárnák a Kuba szigetén lévő guan- tánamói börtöntábort. McCain szerint a tábor foglyait a Kansas ál­lambeli Fort Leavenworth-i kato­nai börtönbe kellene átszálh'tani. Afganisztán. Mindkét elnökje­lölt azt ígérte, nagyobb erőfeszítést ban, ma reggel 7-kor fejeződik be a szavazás. A tegnapi nyomtatott sajtó ki­emelte: Barack Obama, a demokra­ta párti jelölt minden felmérés sze­rint biztosan vezet országosan. A republikánus John McCain a CBS televíziónak reggel azt mondta: ,A harctéri államokban felzárkóz­tunk, majdnem mindegyikben, jó esélyt érzek arra, hogy nyerjünk. Nem tudja elképzelni az izgalmat, amelyet az ember érez, amikor ennyire közel kerül a vüág legfon­tosabb pozíciójához, élvezem, ameddig élek, nem felejtem el” - mondta a riporternek. David Plouf- fe, Obama kampánymenedzsere az NBC-nek azt mondta: biztos benne, hogy a szavazók, főlegafiatalokha- talmas számban mennek el szavaz­ni, s ez Obamát segíti győzelemhez. Venus Kevin brooklyni lakos el­mondta, ő már a szavazás kezdete, 6 óra előtt a saját szavazóköréhez érkezett, de akkor már az egész háztömb körül álltasor.„Obamaaz emberünk; üzenete, jövőképe sok embert elért, nemcsak az aíf oamerikaiakat” - mondta. A közvélemény-kutatások sze­rint Obama megelőzi McCaint vagy azonos a támogatottságuk legalább 8 olyan államban, ahol George Bush 2004-ben győzni tudott, egyebek mellett Ohióban és Flori­dában. Azokban az államokban tenne a tálibok legyőzésére, és nö­velné az ott szolgálatot teljesítő amerikai katonák jelenleg 32 ezer fős létszámát. A Bush-kormány fontolóra vette, hogy tárgyal a mér­sékeltebb tálibokkal, de döntés nem született, ez az új elnökre vár. Irak. Obama, aki annak idején ellenezte Irak megszállását, azt szeretné, ha Washington egy 16 hónapos menetrendben kivonná erőit az arab országból, és ezáltal jobban tudna összpontosítani Af­ganisztánra. McCain nem akar ha­táridőt szabni az Irakból való kivo­nulásra, azt mondja, maradjanak a katonák, amíg szükség van rájuk. Oroszország. Mindkét alelnök elítéli, hogy Oroszország augusz­tusban megszállta Grúzia egy ré­szét, és mindkettő támogatja, hogy Tbiliszit Ukrajnával együtt meghív­ják a NATO-ba. McCain harciasab- ban bírálja Moszkvát, és szeretné, ha kizárnák Oroszországot a G8 csoportból. Közel-keleti megbékélés. Ke­pédig, ahol a négy évvel ezelőtt a demokrata jelölt, John Kerry nyert, Obama kényelmesen vezet. A Fe­hér Ház bevételéhez 270 elektorra van szükség. A tegnapi jóslatok sze­rint Obama már azzal 291-et sze­rez, ha csak az egyértelműen ajavá- ra út, illetve felé hajlónak elköny­velt államokat hozza, a kétséges­nek ítélt 88 elektort voksot pedig mind elveszíti. Elemzők tegnap is azt emelték ki, hogy Amerika a két jelölt személyében két különböző vüágképről is szavaz. Kettejük kö­zött negyedszázad a különbség, McCain Obama apja lehetne. A 72 éves McCainnél idősebb politikus a két nagy pártból még soha nem próbálkozott a Fehér Ház elhódítá- sával. Múltjának leggyakrabban felemlegetett epizódja öt és fél éves vietnami hadifogsága - ezt a de­vés előrelépés történt az izra­eli-palesztin tárgyalásokon azóta, hogy Bush elnök tavaly célul tűzte ki: az idén szülessen meg a végső megállapodás. Mindketten ígér­ték: erőteljesen támogatják majd ezt a folyamatot, egyúttal szilárdan kiállnak Izrael mellett. Amerika-kép a világban. Obama is, McCain is ígérte: meg­próbálja erősíteni a viszonyt a ha­gyományos szövetségesekkel, köz­tük az európaiakkal, mert e kapcso­latok feszültté váltak Bush kor­mányzása idején. Kína. McCain azt mondja, kez­deményezné Kínánál, hogy kezd­jenek párbeszédet az átláthatóság és az együttműködés növeléséről a nukleáris eszközök terén. Sürgeti a politikai és a vallásszabadságot is. Obama nem démonizálná Kínát, de nyomást gyakorolna rá abból a cél­ból, hogy fokozatosan honosítsa meg a nemzetközi emberi jogi normákat, és ne támogasson olyan elnyomó kormányokat, mint az mográfiai változásokkal párhuza­mosan egyre többen tartják dicste­len konfliktusnak, egyre keveseb­bek kötődnek hozzá személyesen is. A demokrata jelölt nem idegen földön lábtörést szenvedett kato­naként találkozik eltérő kultúrák­kal, hanem saját magában: kenyai apja és fehér anyja kettős öröksé­gében szembesül vele. Mindkét jelölt a választás napján is folytatta kampányát. Obama In- dianában tartott beszédet egy nagygyűlésen, McCain Coloradóba és Új-Mexikóba utazott, miután Arizonában leadta szavazatát. A republikánus jelölt hétfőn hét ál­lamban kampányolt, egészen haj­nali negyed háromig. Obama teg­nap az Illinois állambeli Chicagó­ban voksolt, majd Indiana államba utazott kampányolni. (mti, n, s, ú) iráni, a mianmari, a szudáni vagy a zimbabwei. Észak-Korea. A Bush-kormány a múlt hónapban levette Észak-Ko- reát a terrorizmust támogató or­szágok washingtoni listájáról, cse­rébe azért, hogy Phenjannal sike­rült megállapodni atomtevékeny­sége ellenőrzéséről. Obama ezt szerény előrelépésnek nevezte, de hozzátette: meg kell torolni, ha Észak-Korea nem tartja be a megál­lapodást. McCain óvatosságra int az ügyben, szerinte nem egyér­telmű, hogy a megállapodás révén maradéktalanul megoldható az el­lenőrzés. Klímaváltozás. Mindkét elnök­jelölt támogatja a kibocsátás-ke­reskedelmi programot, amelyben nem egyes szennyező létesítmé­nyek számára határoznak meg egyedi határértékeket, hanem egy adott szennyezőanyag országosan, összességében megengedhető ma­ximális kibocsátását határozzák meg. (MTI,ú) RÖVIDEK Brüsszelbe megy a Hamász Gáza. Egy európai parla­menti küldöttség látogatást tett a Gázai övezetben, és meghívta látogatásra az Eu­rópai Parlamentbe az összes megválasztott palesztin par­lamenti képviselőt, köztük a Hamászhoz tartozókat is. Ami azért fura, mert az EU terror­szervezetnek tartja az iszla- mista mozgalmat. Tény vi­szont: a tavaszra szóló meghí­vás csupán jelképes, hiszen a Hamász törvényhozói aligha tudnak neki eleget tenni. Negyvenen közülük izraeli börtönökben ülnek, és a sza­badon lévők sem számíthat­nak arra, hogy az izraeli ható­ságok kiengedik őket az öve­zetből. (MTI) Befogadják bin Laden fiát? Madrid. Politikai mene­dékjogot kért Spanyolország­ban Oszama bin Laden terro­ristavezér egyik fia. Az El País azt jelentette, a 28 éves Omar bin Laden hétfőn érkezett Egyiptomból Madridba, és rögtön beadta kérelmét. Mad­ridban mindazonáltal csak át­szállt, egy másik géppel to­vábbutazott a marokkói Ca­sablancába. Omar, akinek ta­valy óta brit állampolgárságú felesége van, idén áprilisban vízumot kért Nagy-Britanniá- ba, de elutasították. A spanyol hatóságok gyorsított eljárás­ban akarnak dönteni ebben az ügyben. (MTI) Életfogytiglan propagandáért Washington. Életfogytig- lanra ítélte egy amerikai kü­lönleges katonai esküdtszék a guantánamói támaszponton az al-Kaida terrorszervezet propaganda-szakértőjének tartott Ali Hamza al-Bahlult. A Pentagon szóvivője szerint a kilenctagú esküdtszékBahlult 35 vádpontban találta bűnös­nek, így összeesküvésben, emberölésre való felszólítás­ban és a terrorizmusnak nyúj­tott anyagi támogatásban. Az 39 éves jemeni férfi korábban fogadkozott: az al-Kaida soha nem szünteti be az Amerika el­leni harcot. Azt nem közölték, hogy az elítélt hol tölti le a büntetését. (MTI) Kínai-tajvani áttörés Peking/Tajpej. Kína és Tajvan több olyan gazdasági megállapodást írt alá, ame­lyek célja segíteni a közele­dést. A tajvani kérdés megol­dása, az országegyesítés Kína legfontosabb távlati célja, s az utóbbi időben Tajpej is a bé­kés közeledést támogatja. A megállapodások értelmében hetente 108 charterjáratot közlekedtetnek, légi utakat rövidítenek le, és tucatnyi ki­kötőt nyitnak meg a közvet­len teherszállítás előtt. Ezzel félretették a szuverenitással összefüggő nézeteltéréseket, amelyek politikai feszültsé­get keltve hat évtizede akadá­lyozták e közlekedési csator­nák kijelölését, más országo­kon és területeken átvezető költséges kerülőutakra kény­szerültek. (MTI) Barack Obama hétfőn, egy nappal az elnökválasztás előtt bejelentette, hogy meghalt 86 éves nagyanyja, alci rákbeteg volt. Madelyn Dunham tízéves ko­ra óta segített Obama nevelésében, amikor a fiú édesanyja Indonéziában dolgozott. Az illetékesek tegnap közölték: érvényes az a szavazat, amelyet Obama nagymamája még a halála előtt leadott. Az archívumi felvételen az ifjú Obama a nagyszülőkkel, Stanley és Madelyn Dunhammel. (Reuters-fotó) Két űrhajós is voksolhatott Houston. Michael Fink és Gregory Shemetoff amerikai űrhajósok több mint 350 kilométeres magasságban, a Nemzetközi Űrállomás­ról (ISS) szavaztak. Az űrkutatási hivatal, a NASA félévszázados fennállása alatt asztronauták mindössze négy alkalommal szavaztak a vüágűrből. Erre egy 1997-ben Texas szövetségi államban elfoga­dott törvény alapján van lehetőségük. A törvény értelmében az űrhajósok két texasi szavazókörben adhatták le - elektronikus úton - voksukat, amelyekhez Houston is tartozik. (MTI) Obama és McCain nagyon közeli álláspontokat képvisel - az iraki csapatkivonást leszámítva Az USA legfontosabb külpolitikai feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom