Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-27 / 274. szám, csütörtök
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Holnap kezdődik az Auparkban a 10. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Filmünnep magyar vendégekkel TALLÓSl BÉLA I ■».. * IBK/r' I Viktor Csudái bemutatás előtt álló, Nagy tisztelet című filmjének mai fiatal hősei (Fotó: MFF) Pozsony. Holnap kezdődik az Auparkban lévő Palace Cinemas- ban a 10. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál, amely jubileumi kínálatában 36 országból 220 produkciót kínál, kilenc szekcióba rendezve az alkotásokat. A szemle eddig évfolyamainak vendégei, Roger Corman, Franco Nero, Vanesse Redgrave, Julie Delpy, Krzysztof Zanussi, Liev Schreiber, Jan Tŕíska és Ulrich Seidl után, ezúttal az Oscar-díjas Szabó Istvánt köszöntheti a pozsonyi szemle közönsége. A magyar rendező november 29-én, szombaton veszi át a fesztivál szervezőinek díját, amellyel munkásságát ismerik el. A mustrán nem filmjeit felidéző retrospektív vetítéssel tisztelegnek Szabó István előtt, hanem bemutatják a Rendezők cérnaszálon című magyar produkciót. Ez az idén elkészült kettősportré Szabó István és Jirí Menzel kamerák előtti találkozása, amelynek érdekessége, hogy bejálja azokat a helyszíneket, ahol a két Oscar-díjas filmes személyiség legjelesebb mozgóképei születtek. A pozsonyi fesztivál másik magyar vendége Mundruczó Kornél lesz, akit a szemle sajtóanyagában a „kortárs európai független film csillagaként” minősítenek. A fiatal magyar rendező nagy sikerű, több rangos elismerést begyűjtött Delta című filmjét kíséri el a fesztiválra. További magyar filmes is érkezik majd Pozsonyba, Pálfi György, a Hukkle és a Taxidermia rendezője, aki annak a nemzetközi szakmai zsűrinek lesz a tagja, amely a fesztivál fő szekciójába, az első- és másodfilmes rendezők versenyébe besorolt 14 alkotás sorsáról dönt majd. A 10. évfolyam A 2008-as szlovák film szekcióban húsz alkotást kínál a legújabb hazai filmtermésből, köztük négyet a szemlén láthat a közönség először. Gabriel Hoštaj Meglepetés című munkája valódi meglepetésnek ígérkezik, mivel újszerű hangon szólal meg: a horror műfajának klasszikus hagyományaira épít. A másik film, Viktor Csudái Nagy tisztelet című alkotása reálisabb vüágot kínál: a mai fiatal nemzedékhez tartozók boldogságkereséséről alkot képet humoros hangvétellel. A szlovák színeket képviseli Sahraa Karimi rendezőnő is, akinek filmes karrierje a pozsonyi a fesztiválhoz kapcsolódik. 2001-ben meghívták őt a díjkiosztó ünnepségre mint az akkori, A nap lányai című, győztes iráni film szereplőjét. De mivel akkor megnehezítették kiutazását Afganisztánból, csak karácsonyra érkezett meg Pozsonyba, s rögtön politikai menedékjogért folyamodott. Sahraa Karimi 2004-től a pozsonyi színművészeti rendező szakos hallgatója. A fesztivál programja megtalálható a www.iffbratislava.sk honlapon. Az Éjszakai őrjárat folytatásának főszereplője lesz? Keanu Reeves Moszkvában MTl-JELENTÉS Moszkva. Keanu Reeves lehet az Éjszakai őijárat című, nagy sikerű orosz film folytatásának főszereplője - ez a hír járja Moszkvában. A feltételezés alapja egyelőre annyi, hogy az amerikai sztár a hétvégén az orosz fővárosban járt, és zárt vetítésen találkozott Dzsannik Fajzijewel, aki más filmek mellett az Éjszakai őrjáratot is jegyezte producerként. Emellett a film forgatókönyvírója elmondta, hogy az Őrjárat-sorozat következő részét Hollywoodban forgatják, s általános vélemény szerint Reeves igen alkalmas lenne a főszerepre, de egyelőre még csak tárgyalások folynak. A dolgot azonban némileg valószínűsíti, hogy Timur Bek- mambetov kazah-orosz rendezőnek, akinek már korábbi filmjei is számos díjat nyertek, a 2004-ben készült Éjszakai őrjárat nem csupán megdöntötte az orosz kasszarekordokat, hanem meghozta a világsikert, amelyet csak fokozott a Nappali őrjárat című következő alkotása. Az 1961-ben született rendező azóta már Hollywoodban is forgatott több filmet, Oroszországban pedig újabb tömegsikert aratott a Sors iróniája című szovjet sikerfilm folytatásával. Reeves egyébként a Ritz Carl- tonban lakott, és megnézte a Kremlt. Amint egy hollywoodi sztárhoz illik, már a repülőtéren seregnyi testőr és egész konvoj- nyi Mercedes fogadta. A Kremlbe szóló belépőt azonban megvette, mint egy egyszerű turista, és feleslegesnek bizonyultak a testőrök, mert senki nem ismerte fel a filmcsillagot, még akkor sem, amikor a hideg téli időben levette a kabátját és öltönyben sétálgatott. Martin-díjat kap Dobsa Tamás Dobsa Tamás, a Népművészet Ifjú Mestere ma 10 órakor veszi át az MTA Zenetudományi Intézetének Kodály-termében a Martin-díjat diplomamunkájáért. Az elismerést a Martin György Alapítvány bizottsága ítélte oda az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes táncosának, a Pimpimpálé Néptáncegyüttes művészeti vezetőjének. A szakdolgozat témája az észak-kisalföldi verbunkok bemutatása és tanítási módszertana. A dolgozat érdekessége, hogy az eddigi munkákban elhanyagolt, elnagyoltan és egy egységként kezelt Csallóközről kimutatja, hogy a felső-csallóközi verbunk párhuzamait a Mátyusföldön és a Szigetközben, az alsó-csallóköziét pedig a Vág-Garam- közben találjuk meg. (ú) BONBON hotel DUNASZEROAHELY SZÓRAKOZTATÁSÁRÓL GONDOSKODIK: • ANOALÚCIA MŰVÉSZI TÁNCCSOPORT • ZENE, TÁNC, SZÓRAKOZÁS • OLDIES-DISZKÓ BOR, SÖR, ALKOHOLMENTES ITALOK ÉS KÁVÉ KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN REGGELIG AZ ÁRBAN: 1600 SX (53,11 €) GAZDAG LAKOMA: SZLOVÁK, OLASZ, MAGYAR SZAKÁCSMESTEREK KÉSZÍTIK AZ ÉTELEKET, ÜDVÖZLÉSKÉNT APERITIF, GAZDAG HIOEGBÜFÉ DÍSZVACSORA FELSZOLGÁLÁSSAL, ÚJÉVI BÜFÉ író-olvasó találkozók és a tavalyi hazai könyvtermés értékelése Kezdődik a III. Őszi írófesztivál ELŐZETES Komárom. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) idén is megrendezi Őszi írófesztiválját. Vándor könyvünnepnek is nevezhetnénk a rendezvényt, hiszen a helyszín minden évben változik. Nem véletlenül: a SZMÍT célja az, hogy a hazai szerzőket és köteteiket Dél-Szlo- vákia-szerte minél több városban, településén népszerűsítsék. Az írófesztivál harmadik évfolyamának Komárom városa és a környékbeli falvak adnak otthont holnap. Délelőtt író-olvasó találkozók szerepelnek a programban. Sza- lay Zoltán fiatal prózaíró a komáromi Eötvös utcai alapiskolába, Tóth László József Attila-dí- jas költő és Gyüre Lajos költő, pedagógus a Selye János Gimnáziumba, Szászi Zoltán költő (lapunk munkatársa) a Jókai Mór Alapiskolába, Hizsnyai Zoltán József Attila-díjas költő, esszéíró és Mizser Attila Ma- dách-nívódíjas költő a Munka utcai alapiskolába látogat el. Ja- kubecz Mártával és Pénzes Istvánnal a csallóközaranyosi, Z. Németh Istvánnal a marcelházi Poór Józseffel a dunamocsi alapiskolások találkozhatnak. Zirig Árpád költő, pedagógus a komáromi Ipari Középiskola vendége lesz. Délután négy órakor a Tiszti Pavilon dísztermében a tavalyi év könyvtermését értékelik jeles hazai irodalmárok: az irodalom- tudományi köteteket Csanda Gábor irodalomkritikus (lapunk munkatársa), a prózai munkákat Keserű József irodalomkritikus, egyetemi oktató, a lírát pedig Vida Gergely Madách-díjás költő, irodalomkritikus. A program 18 órakor a SZMÍT által meghirdetett Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat eredményhirdetésével és a díjátadással folytatódik. Hodossy Gyula, a SZMÍT elnökének köszöntője után a díjnyertes alkotást Tőzsér Árpád, Kos- sufh-díjas költő, irodalomtudós, a zsűri elnöke értékeli. A díjátadó ünnepségen közreműködik: Holocsy Katalin, a Jókai Színház színművésze és a Komáromi Művészeti Alapiskola diákjai, (m) Ugyanúgy vannak jó sci-fik, mint ahogy léteznek olvashatatlan eposzok Virtuális teátrumok „A sci-fi legjava szerintem igenis jelentékeny irodalmi forma, noha egyes irodalomtudósok sznob módon lebecsülik.” Richard Dawkins angol biológus kijelentését az Idegen (látvány)vi- lágok című kötet összeállítója, H. Nagy Péter irodalomtörténész idézi a könyv utolsó tanulmányában. KESERŰ JÓZSEF Bár kétségkívül sok igazság van Dawkins megállapításában, én a problémát mégis a következőképpen fogalmaznám meg: valami nem attól jó, hogy milyen műfajba sorolható, vagy hogy milyen műfaji jellemzőkkel rendelkezik. Ugyanúgy vannak jó (sőt kiváló) sci-fik, mint ahogy léteznek például olvashatatlan eposzok vagy harmatgyenge lélektani regények. Csak éppen - valamilyen oknál fogva (s nyilván nem véletlenül) - az utóbbi, kanonizáltnak tekinthető műfajok szinte automatikusan az ún. magas irodalom kategóriájába sorolódnak. Ezzel szemben a sci-fi, a cyberpunk, a horror vagy a krimi műfajába tartozó alkotásokra jobb esetben is a peremműfajok kifejezéssel szokás utalni. Észre kell vennünk, hogy e fogalmak óhatatlanul értékítéletet foglalnak magukban: a magas irodalmat könnyen azonosítjuk az értékes irodalommal, míg az „alacsony” vagy peremirodalmat az értéktelennel. A Lilium Aurum Kiadó Parazita könyvek című sorozatának egyik felvállalt célja éppen az, hogy szembesítsen a fenti szembeállítás problematikusságával. A sorozat harmadik darabja, az Idegen (látványjvilágok ezúttal a science ficton és cyberpunk világába kalauzolja el olvasóját. A könyv a sorozat első darabjának pácaként vagy kiegészítőjeként is olvasható. Míg a korábbi kötet a nevezett műfajok irodalmi reprezentánsait taglalta, addig a mostani a film médiumára összpontosítva gondolja újra a tudományos fantasztikum aktuális kérdéseit. A kilenc felkészült szerző tíz alapos tanulmánya egyaránt állást foglal amellett, hogy a science fiction és a cyberpunk műfajába tartozó művek nem tekinthetők másodlagos termékeknek, s ugyanakkor arra is rámutat, hogy mennyiben vet fel más kérdéseket egy a sci-fi műfajába sorolható alkotás, ha filmről és nem írott szövegről van szó. A kötet nyitótanulmánya, Sz. Molnár Szilvia élvezetes stílusban írt szövege rögtön a lényegre tér, amikor arról beszél, hogy a science fiction művek esetében nemcsak a tudományos jelző lehet félrevezető (hiszen gyakran fordul elő, hogy egy-egy sci-fi eleve képtelen vagy tudományos szempontból megmosolyogtató dolgokkal áll elő), hanem a fikció is, amennyiben a fikciót egy „mintha” relációként fogjuk fel (tehát olyasmiként, mint ami nem valós, de olyan, mintha az lenne). A tanulmány szerzője rávilágít arra, hogy a tudományosfantasztikus művek eleve a fikció határain túl alkotják meg saját világukat, egy olyan térben, amelyet tisztán virtuálisnak kell felfognunk. Ezért is tekinthető elhi- bázottnak az a reakció, amikor a film nézője így kiált fel: Ilyen nincs, ez képtelenség! Persze, hogy az, mondhatnánk, hiszen a műfaj egyik lényegi vonása, hogy nem mérhető össze az általunk ismert világgal. A virtualitás középpontba állítása egyúttal a science fiction műfajának újabb tendenciáit is jelzi. Ahogyan Sz. Molnár Szilvia kötetbeli másik tanulmányában írja: „A science fiction (SF) árnyaiból uralomra tört cyberpunk (CP) a filmvásznon is végrehajtotta hatalomátvételét. A gépek uralta világ jövőképének felmutatása (Terminator I-IL), a virtuális terek játékba vonása (Nirvana), az emberbe ültetett fémalkatrészek elidegenítő hatása (Johnny Mnemonic) mind jelekként mutatkoztak meg arra nézvést, hogy az SF filmek világa - szemben a korábban felvonultatott apokalipszis- és szörnyinvá- zió-képekkel - megváltozott.” A megváltozott körülmények a cyberpunk térnyeréséről adnak hírt. Ezzel kapcsolatban egyaránt érdekes lehet, hogy az új tendencia mennyiben adott új lökést a lassacskán önnön sémáiba merevedő sci-fi filmnek, illetve, hogy a virtuális világok képi megjelenítése hogyan módosította az irodalomban már jó ideje jelen lévő cyberpunk műfaját. Természetesen elsősorban a Mátrix (1999) című filmre kell gondolnunk, amellyel a kötet több tanulmánya is foglalkozik (legmélyrehatóbban Klapcsik Sándor írása). Itt kell megjegyeznünk, hogy a kötet nem minden tanulmánya viszonyul affirmatívan a tárgyához. Kiss Miklós például amellett érvel, hogy a sci-fi filmek mind ez idáig nem tudtak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az időutazás problematikája magában rejt. A tanulmány írója számos példát hoz fel annak igazolására, hogy az időutazást temati- záló filmek mindegyike kitüntetettként viszonyul a hősök jelenének idősíkjához, amelyet - a filmben megjelenő többi idősíkhoz képest - elsődlegesként kezel. Tudományos szempontból semmi sem indokolja ezt a kitün- tetettséget. A forgatókönyvírók azonban rendre szükségét érzik annak, hogy visszatérítsék hőseiket a jelen otthonos és megnyugtató világába. A happy endhez való konok ragaszkodás ebben az esetben (is) gátat szab a téma merészebb elgondolásának. Külön figyelmet érdemel a kötet zárótanulmánya, amely egy egészen újszerű nézőpontból - az evolúcióbiológia ismeretei felől - közelít két tudományosfantasztikus mozifilmhez. Hogy a választott szempont nem légből kapott, azt az Alien és a Pitch Black egyes elemeinek megvilágító erejű magyarázata bizonyítja. H. Nagy Péter írása amellett, hogy rámutat a sci-fi- ben régtől megbúvó biológiai implikációkra, arra is felhívja a figyelmet, hogy a műfaj sikerültebb darabjai tudományos alapú gondolatkísérletek elvégzésére is lehetőséget kínálnak. Persze nem feltétlenül ez a műfaj elsődleges célja; a sci-fik többsége az ilyen jellegű kérdések felvetése nélkül is élvezhető. Az Idegen (látványjvilágok tanulmányai azonban arról győzhetnek meg bennünket, hogy sokszor több rejlik egy-egy sci-fiben, mint azt elsőre gondolnánk. Idegen (látványjvilágok. Tanulmányok a science fiction és cyberpunk filmekről (Összeállította H. Nagy Péter), Parazita könyvek 3., Lilium Aurum, Du- naszerdahely, 2008 IDEGEN (LÁTVÁNYVILÁGOK
