Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-25 / 272. szám, kedd

2008. november 25., kedd 1. évfolyam, 19. szám Mesés tornyok, isteni baklavák, vízipipák, hangulatos utcák, csodás épületek - a kereskedők városában, Isztambulban jártunk ízkavalkád fekete levessel A kultúrák, kontinensek és tengerek találkozásánál fek­vő nyüzsgő városba megér­kezve különleges dallamok, illatok és ízek keveréke fo­gad minket. Ez az izgalmas kavalkád azonnal felfede­zésre csábít a városban. Az az első benyomásunk, hogy itt mindenki kereskedik va­lamivel, folyamatosan ad- nak-vesznek a helyiek, le­gyen az akár ajándéktárgyak tömkelegé, színes kendő, buszmegállóban kipakolt póló, zokni vagy éppen hal­mokba pakolt tornacipő. GAJDOS EMESE, SZABÓ LÁSZLÓ Első sétánk során is szembe­tűnő, hogy az utcán, menet köz­ben is letudhatjuk reggelinket vagy ebédünket. Számtalan fi­nomság szerezhető be az utcai árusok kis kocsijairól vagy apró büfék utcára nyíló pultjánál, de le­telepedhetünk a járdára kipakolt asztalok egyike mellé is. Amennyiben a sok lehetősség lát­tán nem lennénk elég határozot­tak, akkor biztosak lehetünk ben­ne, hogy az árusok aktívan igye­keznek segíteni. Kis boltjaik bejá­ratánál állva, üzletüknek hangos és látványos hírvesét csapva hatá­rozottan a pulthoz csalogatják a bizonytalankodó érdeklődőket. A kebab számtalan formáját kóstol­hatjuk meg a legtöbb büfében. A nyársra húzott és grillezett csirke vagy marhahúsból készült finom­ság mellett a pitába csavart, zöld­ségekkel és húsdarabokkal töltött változat a legnépszerűbb, mely­hez egy sós, híg kefirhez hasonló szomjoltó, az ayran dukál. Ezt a népszerű italt boltokban, műanyag dobozokba csomagolva is beszerezhetjük. Városi felfede­ző túránk során akár még egy esti halpiacra is elkeveredhetünk, ahol a friss fogás legszebb szardel­lái és makrélái a pultok fölött lógó villanykörték fényénél csodálha­tok meg. Természetesen ha nem érjük be a szemlélődéssel, akkor egy kis asztal mellett, helyiek és vállalkozó kedvű turisták körében tesztelhetjük is a helyben sütött finom falatokat. Egyetlen dolgot nem ajánlunk, ez pedig egy répal- ének tűnő, de chili paprikával és sóval megbolondított emberi fo­gyasztásra kevéssé alkalmas ital, melynek megkóstolása élénk ér­deklődést váltott ki a pult mögött ténykedő török férfiak körében. A bátor próbálkozást az étterem tu­lajdonosa a ház ajándékaként fel­ajánlott itallal jutalmazta. A tél beköszöntét jelző utcai gesztenyesütők mellett kukorica­árusok és kebabot kínáló büfések hangos csábítása késztet a helyi finomságok tesztelésére. Ezek kö­zül nem szabad kihagyni a piros gyöngyökkel töltött ékszerdoboz­nak tűnő gránátalma frissen pré­selt levét. Szinte minden sarkon megkstolhatjuk a mézzel és dió­val vagy pisztáciával ízesített, le­veles tésztából készített édessé­get, a baklavát, melyknek számta­lan változata roskadozik a süte­ményes boltok polcain. A kedvelt helyi édességet meg is kóstolhat­juk, de akár papírdobozba csoma­golva ajándékként is vásárolha­tunk belőle. Ez után jöhet a fekete leves, azaz a kis csészében kínált, igen erős és nagyon cukros török kávé. Ha ezek után valaki még mindig édességre vágyik, akkor érdemes megkóstolnia a lokumot. Ez a puha, kockára vágott édes­ség, mely szintén különféle mag­vakat tartalmaz, szinte bárhol be­szerezhető, utcai árusoknál és a bazár forgatagában is készsége­sen kínálgatják a kóstolót a keres­kedők - természetesen az üzlet reményében. Az édességek kedve­lői számára a sült pudingok is csá­bítást jelentenek majd. A sze- zámmagos, kerek péksüteményt, a simitet a fejükre tett tálcákon áruló férfiak és gyerekek sem hiá­nyozhatnak egyetlen fontosabb térről vagy utcáról sem, így még a naphosszat a Galata hídról horgá­szok népes hada sem marad éhen. Minaretek erdejében Amennyiben csak rövid időt töltünk a városban, érdemes a zsetonnal működő villamossal a Sultanahmet negyedbe zötyögni, ahol sok izgalmas látnivalót talá­lunk egymás közeién. A Kék me­csetként ismertté vált Suhan Ahmet Dzsámi a belsejét ékesítő híres izniki csempéről kapta a nevét. Lenyűgöző méreteinek és különlegesen szép belső kialakí­tásának hangulata akkor válik teljessé, ha megfigyeljük a napi öt ima egyikét megelőző rituális tisztálkodást, illetve a mecseten belül elkülönítve Allahhoz fo­hászkodó nőket és férfiakat. A csupán lábbeli nélkül, nők szá­mára fedett dekoltázzsal látogat­ható mecsetben a díszes mihrab jelzi Mekka irányát. Megcsodál­hatunk egy magas pulpitust a minbart, ahonnan a vallási veze­tő, az imám pénteki imája hang­zik fel, valamint a rácsos imahe­lyet, melyet a szultán és kísérete használt az imádságok alatt. A mecsetből kilépve a virá­gokkal, fákkal és szökőkúttal dí­szített, színes falú, kupolás für­dőépülettel szegélyezett parkon keresztül egyenesen az Haghia Sofia épületéhez vezet az út. A szent bölcsesség templomaként is ismert építészeti remeket, me­lyet több mint 1400 éve két régi templom fölé építettek majd a Fogy a reggeli simít Különlegesen szép a belső kialakítás Szinte nincs olyan hely Isztambulban, ahonnan ne lehetne lati a Kék mecset tornyait 15. században az oszmánok dzsámivá alakítottak, eredetileg a mennyország földi képmásá­nak tervezték. A lenyűgöző méretű, kupolákkal és minare­tekkel izgalmassá tett épület je­lenleg múzeumként működik. A közelben, a föld alá eresz­kedve egy izgalmas bizánci víztá­rozó 336 tartóoszlopa között ki­épített pallókon sétálhatunk, mi­közben alattunk halak úszkálnak és folyamatosan vízcseppek hul­lanak a nyakunkba a sejtelmes félhomályban. A Cisterna Basilica a bizánci mérnökök tehetségét példázza, akik az építménnyel hozzájárultak a közelben álló pa­lota rohamosan növekvő vízigé­nyének kielégítéséhez. A Topkapi palota, mely hatal­mas területet elfoglaló épületek és parkok együttese, több száz éven keresztül szolgált a szultá­nok és háremük lakhelyéül. A ki­állított használati tárgyak, ruha­darabok, ékszerek és fegyverek bepillantást engednek a gazdag birodalom fényűző életébe. A te­raszról a kontinenseket összekö­tő híd éppúgy felsejlik, mint a számtalan dzsámi égbeszökő, müezzmtől hangos tornya. Az érdeklődők tömegeit vonzó látnivalók mellett érdemes ellá­togatni a Nagy Bazár közelében található Beyazit térre, melynek csodás dzsámija melletti teret mindenféle hasznos és érdekes portékát áruló férfi foglalja el, hogy a járdára vagy éppen a tér közepére terített kendőiken turis­táknak szánt kulcstartókat, első köztársasági elnökük, az orszá­got modernizáló Atatürk képét vagy éppen távirányítók széles választékát kínálják az arra sétá­lóknak. A vásárlók Mekkája A városközponttól csupán né­hány villamosmegállónyira talál­ható Nagybazárba minden oldal­ról több kapun át is bejuthatunk. A boltíves tetőszerkezettel fedett ut­cák erdejében minden beszerezhe­tő az élelmiszertől az ajándéktár­gyakon át egészen a népszerű vízi­pipákig. A néha kissé hosszasnak és fölöslegesnek tűnő alkudozás kötelező, ha nem szeretnénk a va­lós ár többszörösét fizetni. Érdekes megtapasztalni a különböző vérmérsékletű, magyar szavakkal is előrukkoló kereskedők taktikáit. Néha hosszas egyezkedés után juthatunk hozzá a kiszemelt áru­hoz olyan áron, melyért gyakran egy rögzített áras boltban is besze­rezhetjük azt, megkímélve így ma­gunkat a teátrálisnak tűnő ár­egyeztető procedúrától. A nyüzsgő forgatag és a színes kendőktől, szőnyegektől, textilektől roskado­zó pultok látványa nélkül azonban nem lenne teljes az Isztambulról alkotott képünk. Az Aranyszarv-öböl közelében található Fűszerbazár több száz éve fontos színtere a kereske­désnek, napjainkban azonban az ismeretlenül izgalmas, illatok és ízek kavalkádját kiváló fedett pi­acon a fűszerek mellett kendő­ket, ruhákat árusító pultokat is találunk. Alkudozni itt is aján­lott, a szárított gyümölcsök és magvak megkóstolása pedig szinte kötelező kelléke a vásár­lásnak. A régen iskolaként működő épületben és annak tágas udvarán esténként több száz helyivel együtt piázhatunk, az almás vagy (A szerzők felvételei) egyéb gyümölcsdohánnyal elké­szített vízipipa különös hangula­tot varázsol. Ehhez egy török kávé vagy almatea ajánlott. Aki pedig inkább pihenne, vagy relaxálna, az a Sultanahmetben lévő néhány török fürdő, azaz Hamam egyikét próbálhatja ki. Ha masszázsra is befizet, készüljön fel, hogy a török masszőrök alapo­san megropogtatják a csontjait. Közlekedés A helyiekkel együtt villamo- sozva, metrózva, buszozva remek lehetőség nyílik a különböző vá­rosrészek felfedezésére és az itt élők mindennapjainak megisme­résére. A körbezárt és a peronőrök szigorú pillantásaival őrzött meg­állók közelében szerezhetők be azok a kis fém zsetonok, melyeket a bejárati kapunál bedobva jutunk el a villamosokhoz. Az egyik leg­népszerűbb vonal a bazárt és az óvárost érintve a Galata hídon ke­resztül egy kikötőig szállítja az utasokat, ahonnan akár metróval, akár felvonóval is folytathatják barangolásukat. Érdemes fel­szállni az egyik emeletes buszra, mellyel a Boszporusz hídon át Eu­rópából a város ázsiai felébe jut­hatunk. Rendszeresen közlekedő vízibuszokkal is megközelíthetjük a város több pontját és nevezetes­ségét. Hogyan juthat el Isztambulba? Pozsonyból a SkyEurope üze­meltet közvetlen járatot, a város­tól távolabb eső reptérre (Sabiha Gokcem) - ennek ára átlagosan 4000-5000 korona, de ha szeren­csénk van, akkor akár 1900 ko­ronáért is kifoghatunk egy akciós jegyet. Bécsből az osztrák Austri­an Airlinerson kívül a Turkish air gépeivel juthatunk el, míg Buda­pestről a Malév és a török légitár­saság üzemeltet közvetlen jára­tokat. Amennyiben olcsó jegyre vadászunk, általában a budapesti indulás a kedvező, a Malév gyak­ran akciósán kínálja e jegyeket (4000-5000 korona), átszállással pedig az olasz Alitalia járatai kedvezőek. A bécsi és a budapesti indulások esetében a gépek a fő reptéren, azaz Istanbul Atatürk légikikötőben landolnak. Fontos szempont lehet, hogy sok szállo­da ingyenes transzfert biztosít az Atatürk reptértől a szállodába és vissza, így ezt is érdemes figye­lembe venni a választásnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom