Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-24 / 271. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 24. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Amerikai levél Ján Kubišnak Az Amerikai Magyar Szö­vetség (AHF) a washingtoni látogatáson tartózkodó Ján Kubiš szlovák külügyminisz­ternek küldött levelében ag­godalmát fejezte ki a szlová­kiai magyar kisebbséggel szembeni intoleráns és diszk­riminatív politikai lépések kapcsán. Az 1906-ban alapí­tott AHF, az egyik legnagyobb amerikai magyar emyőszer- vezet, két olyan jelképes lépés megtételét javasolta Po­zsonynak, amelynek segítsé­gével elkezdődhetne az into­lerancia bélyegének eltávolí­tása - közölte Bagdy Zoltán, az AHF társelnöke. A szerve­zet szerbit Szlovákiának hatá­lyon kívül kell helyeznie a Beneš-dekrétumok azon cik­kelyeit, amelyek kollektív bűnösséggel vádolták a ma­gyarokat a II. világháború után, és még mindig hátrá­nyosan érintik a magyarokat. Ezenkívül rehabilitálni kell Esterházy Jánost, aki a Ma­gyar Párt vezetőjeként Jozef Tiso fasiszta Szlovákiájában a parlament egyetlen olyan tag­ja volt, aki a zsidók deportálá­sa ellen szavazott 1942-ben, ennek ellenére egy csehszlo­vák börtönben halt meg. Az AHF kifejtette: „Szlovákia érthetetlen módon megtagad­ja a magyaroktól azt a jogot, hogy ténylegesen részt ve­gyenek a közügyekben, külö­nösen az őket érintő kérdé­sekben, vagyis más szavakkal az autonómia jogát.” A levél­ben az is olvasható, hogy véd- hetetlen az anyanyelvi pkta- táshoz való jog korlátozása. Az amerikaiak számára elfo­gadhatatlan a Szlovákiában tapasztalt megdöbbentő poli­tika és gyakorlat, amely nem egyeztethető össze a demok­rácia elveivel és a nyugati ér­tékekkel. A szövetség példa­ként említi Ján Slotának, a ko­alíciós Szlovák Nemzeti Párt elnökének idegengyűlölő, an­tiszemita és magyarellenes ki­töréseit. Az AHF szerint teljes­séggel érthetetlen, hogy a kormány miért tűri el Slota gyalázkodó kijelentéseit. A szövetség különösen riasztó­nak ítéli a „Halál a magya­rokra” graffitit, amely Nyitra- csehibenjelentmeg. (MTI) Kubiš a kollektív jogokról: nem! Szlovákia számára elfo­gadhatatlanok a nemzeti ki­sebbségek kollektív jogai, s autonómiájuk bármilyen formája - jelentette ki Ján Kubiš a Dnevnik című újvi­déki lapnak. A pozsonyi dip­lomácia vezetőjét az újság azért kérdezte erről, mert a vajdasági magyarok egyes politikai vezetői azt kívánják Magyarországtól, hogy újból vizsgálja meg a kettős állam- polgárság kérdését, s tegye egyik legfőbb külpolitikai tö­rekvésévé a határain túl, ki­sebbségben élő magyarok perszonális autonómiájának kivívását. „Szlovákiában er­ről szó sem lehet - mondta Kubiš. - Készek vagyunk ga­rantálni és a legmagasabb szinten biztosítani a Szlová­kiában élő valamennyi nem­zeti kisebbség tagjainak egyéni jogait, de nem adunk a ldsebbségeknek semmilyen kollektív jogot.” (MTI) Újabb médiatalálgatások a Nyerpa atom-tengeralattjárón történt balesetről Orosz sajtó: az olcsóbb, mérgezőbb freongáz ölt? van. A 114B2-esről azt kell tudni, hogy időt enged a gázmaszkok fel­öltésére, viszont az olcsóbb mérge­ző anyagoktól szinte azonnal esz­méletét veszti az ember. A lap az in­terneten több tízezer olyan lehető­séget talált, ahol adni-venni lehet freongázt. Mivel a 114-es - amely­nek a tengeralattjáró tűzoltó be­rendezésében kellene lennie - a mérgezőbb változatoknál több mint kétszer drágább, s a rendszer­ben több mint egy tonna gáz van, a cseréből legalább félmillió rubeles haszonra lehet szert tenni. A lap szerint azonban az sem kizárt, hogy takarékossági okból eleve a mérge­zőbb gázzal töltötték fel a rend­szert. Korábban szakértők már be­számoltak arról: régebben több­szörjavasolták, hogy egy eleve ke­vésbé mérgező gázt használjanak a tengeralattjárókon, de erre az in­dítványra a hadsereg nem reagált. A Moszkovszkij Komszomolec című újság a hét végén arról adott hírt, hogy a kézzel nyithatók mel­lett mindenütt elektronikus vezér­lésre reagáló szelepek is vannak, s az utasítások alapján három re­keszbe kellett volna freongáznak ömölnie, ám az egyik elektroniku­san vezérelt szelep nyitó-záró mágnese nem működött: ha rend­ben lett volna, még sokkal maga­sabb lett volna az áldozatokszáma. A gazdasági válság elmélyülésével és fokozódó nehézségekkel kell számolni Nehéz napokat jósol Angela Merkel Nem kizárt, hogy az orosz Nyerpa atom-tengeralatt­járó tartályaiból valaki el­adta a kevésbé mérgező, drága freongázt, és helyet­te olcsóbbat, de mérgezőb­bet töltött a ballonokba, továbbá az is lehetséges, hogy csak a technika meg­hibásodása miatt nem volt több áldozat - ezt a két új feltételezést közölték a hétvégi orosz lapok a Nyerpa próbaútja során történt balesetről. HORVÁTH JÚLIA A november 8-án a Japán-tenge­ren 20 ember életét kioltó baleset kapcsán folyamatosan új részletek és feltételezések látnak napvilágot. A 23 éves Dmitrij Grobov mat­rózt, akit a tűzoltó berendezés „tel­jesen indokolatlan beindításával” vádolnak, s aki már a szerencsét­lenség utáni napokban vallomást is tett, pszichiátriai vizsgálatra egy intézetbe szállították - közölte már korábban a történteket vizsgáló bi­zottság. Közben a szakértők és a baleset idején a Nyerpán tartózko­dók véleménye megoszlik arról, hogy egy matróz egyedül beindít­hatta-e a berendezést, vagy valószínűbb, hogy az automatika műszaki hibája miatt az magától lépett működésbe. Akik szerint egy matróz is előidézhette a balesetet, azok felhívták a figyelmet arra, hogy az Indiának szánt Nyerpán már angol nyelvű számítógépes programok voltak, s lehet, hogy a matróz azért tévedett, mert nem tudott eléggé angolul. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a Nyerpán eddig még soha nem használt elektronikus irányítással Régebben már többször is javasolták, hogy egy eleve kevésbé mérgező gázt használjanak az orosz tengeralattjárókon. látták el a tűzoltó berendezést, amelynek működésével a legtöbb szakértő sincs tisztában. A Komszomolszkaja Pravda című moszkvai lap a nyomozáshoz közel álló forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a Nyerpa tartályai­ban lévő nagy mennyiségű, kevés­bé mérgező 114B2-est kicserélhet­ték a freongáz mérgezőbb változa­tára, s állítólag már gyanúsított is PIETSCH LAJOS A rossz hírek és általánosságban a gazdasági nehézségek esztende­jét jósolta 2009-re a német kancel­lár, aki szerint egy demokráciában a pártoknak felelősségteljes választ kell adniuk a legnehezebb kihívá­sokra is. A Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban An­gela Merkel a német polgárokat ar­ra figyelmeztette, hogy a gazdasági válság elmélyülésével és ezzel pár­huzamosan fokozódó nehézségek­kel kell számolniuk. „Arra kell fel­készülnünk, hogy a jövő év - külö­nösen az első néhány hónap - a rossz hírek időszaka lesz” - jelen­tette ki minden korábbinál borúlá­tóbb nyilatkozatában a kancellár. A gazdasági fejlődés alakulása még nehezebben látható előre - fogal­mazott Angela Merkel, utalva arra, hogy ez egyformán vonatkozik a vi­lággazdaságra, Európa gazdaságá­ra és a német gazdaságra. A kancel­lár szerint Németország ugyan minden tőle telhetőt megtett a pénzpiacok stabilitásának helyre- állítására, illetve a bankok támoga­tására, ennek ellenére a szükséges bizalmat teljes mértékben még nem sikerült helyreállítani. Merkel úgy vélte, hogy a közelmúltban el­fogadott konjunktúraélénkítő csomag viszont reményt jelenthet a polgárok és a vállalatok számára ahhoz, hogy 2010-től ismét javul­janak a dolgok. A német kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult helyzetből le kell vonni a tanulságokat. Merkel sze­rint Európának jobban fel kell ké­szülnie a jövőre, s ennek kapcsán első helyen a munkahelyek védel­mét, a technológiai fejlődést, a környezetvédelmet, továbbá az energiapolitikát említette. Ugyan­csak a hét végén közzétett videó- üzenetében a kancellár hangsú­lyozta a válság leküzdését célzó nemzeti intézkedések fontosságát. Úgy vélekedett, hogy a december közepén sorra kerülő európai uniós csúcsértekezleten a válság ellen közös erőfeszítésekre van szükség. Ezzel összefüggésben kiemelte a munkahelyek védelmét, továbbá az ésszerű környezetvédelmet, va­lamint a közös energiapolitikát. Merkel úgy vélekedett, hogy a je­lenlegi nehéz helyzetben szükség van a parlamenti pártok összefogá­sára, s ebből a szempontból a kon­zervatív-szociáldemokrata nagy- koalíció biztosította parlamenti többséget hasznosnak nevezte. A rendkívüli helyzet azonban nem feltétlenül igényli a nagykoalíció folytatását a jövő évi parlamenti vá­lasztások után - hangoztatta An­gela Merkel német kancellár. KOMMENTÁR Slota átlépte a határt...! BARAK LÁSZLÓ A szlovák-magyar viszony elhidegülésének okairól számtalan elemzés látott már napvilágot, amelyekből egyértelműen kitűnik, mindkét félnek adott a negatív szerepe ebben az immár közveszélyes szintre juttatott perpatvarban. Nem kell azonban egyáltalán részrehajlónak lenni, hogy megállapíttasson, a szlo­vák politikusok sokkal inkább bemaszatolódtak a szégyenteljes nemzeti iszapbirkózásban. Hiszen míg magyar térfélen jobbára parlamenten kívüli egyletek, véd- és dacszövetségek pojácái, nemzetileg frusztrált nacionalista magánzók nyomulnak, Szlo­vákiában a hatalom gyakorlói a legfőbb bujtogatók. A kétségkívül ugyancsak létező magyar nemzetőri szerepet ala- • kító országházi politikusok és hasonszőrű szlovák kollégáik megnyilatkozásai és tettei között pedig kb. akkora a különbség, mint a fehérlovas hercegről fantáziáló egyszeri szűzlány meg egy útszéli szajha között. Értsd, Szili Katalin, akit magyar ház­elnökként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának kiötlőjeként és nyélbe ütőjeként tarthatunk nyilván, sokkal ke­vésbé bánthatja a szlovák hungarofóbok kényes ízlését, mint Ján Slota általában a civilizált közízlést. Hiszen Slota számtalan söntésszagú megnyilatkozásával folyamatosan veri ki a biztosí­tékot a mégoly türelmes és empatikus magyarokban is. Csacs- kaság lenne persze azt állítani, Szili és elvbarátai a KMKF meg­alapításával és működtetésével ne azt akarnák szóval és tettel jelezni, a mai napig nem nyugodtak bele, hogy a magyar nemzetnek legalább egyharmada kénytelen-kelletlen leledzik Magyarország jelenlegi határain kívül. Ami persze tény, más kérdés viszont, szükséges-e, egyáltalán hasznos-e a határon túli magyarokra nézvést egy efféle politikai jellegű gesztussal ingerelni Magyarország EU-szövetségeseit? Merthogy a vak is látja, a szlovákság többsége igenis ingerült, legalábbis értet­lenkedik, úgymond, a .magyar nemzet határok fölötti egyesí­tésének hivatalosan kinyilatkozatott ideája miatt. Sokkal inkább belefér azonban a civilizált politizálás fogalom­körébe a Szili-féle KMKF, mint Ján Slota múlt heti kijelentése, amely szerint a szlovákiai magyar iskoláknak szánt tanköny­vekben azért nem lehet először magyarul, majd szlovákul fel­tüntetni a helységneveket, mert a szlovákiai magyarság, mint olyan, nem államalkotó nemzet Szlovákiában!!! Ján Slota eme kijelentésével minden eddigi határt átlépett. Sokkal nagyobb inzultust követett ugyanis el a szlovákiai ma­gyarokon, s persze a Szlovákiában állampolgárként élő egyéb kisebbségek tagjain is, mint amikor káromkodva mocskolja politikusaikat, nemzeti történelmük személyiségeit. Mert ki­szólása azt jelenti, a Szlovákiában élő nem szlovák nemzetiségű állampolgárok voltaképpen másodrendűek!!! Tehát nem illetik meg őket az alkotmányos emberi jogok. Mármost, ha ilyen kijelentést következmények nélkül tehet egy kormánykoalíciós pártelnök, akkor a kormányról az isten sem mossa le, hogy megfertőzte a fasizmus ideológiája! Amely tény untig elegendő arra, hogy a jelképes rákos daganat azon­nal eltávolíttasson onnét. Nem hallgathat azonban az ellenzék sem, a Magyar Koalíció Pártja politikusait is beleértve. Hiszen épp Slota inkriminált ki­jelentése lehetne a fenomén, amely nyilvánvalóvá teszi az Eu­rópai Parlament politikusai számára is, hogy Szlovákiában va­lami nagyon-nagyon nincsen rendben. Ehhez viszont az szük­séges, hogy az MKP politikusai képesek legyenek különbséget tenni a fenyegetőző pszichopaták és egy effélék alá lovat adó fasisztoid politikai kurzus között... TALLÓZÓ LASTAMPA Václav Havel volt cseh ál­lamfő az olasz lapnak adott interjújában bírálta Nicolas Sarkozy francia államfőt, az Európai Unió soros elnökét, aki szerinte hajlamos arra, hogy előbb beszéljen, s csak utána gondolkodjon. Havel a La Stampa című olasz lap nak adott nyilatkozatában azt mondta: „Nem ismerem őt személyesen, de felfigyel­tem rá, hogy Sarkozyben megvan ez a hajlam.” Havel mindezt a csehországi radar­telepítésre vonatkozó francia bírálatok kapcsán mondta. Az Egyesült Államok Csehor­szágban akarja létrehozni európai rakétaelhárító rend­szere egyik kulcselemét, ám ezt Sarkozy a november kö­zepi nizzai EU-Oroszország- csúcson bírálta, arra kérve Washingtont és Moszkvát, hogy hagyjanak fel a rakéta­elhárító rendszer, illetve az ezt semlegesítő orosz rakéták telepítésével kapcsolatos fe­nyegetéseikkel. A cseh kor­mány azonban támogatja a radar létrehozását, így Sar­kozy nyilatkozatát felhábo­rodással fogadta: Alexandr Vondra európai ügyekben il­letékes cseh miniszterelnök­helyettes azonnal közölte, hogy Franciaország nem konzultált Prágával előzőleg erről az álláspontról, s a francia elnökségnek az EU-Oroszország-csúcstalál- kozóra szóló felhatalmazása említést sem tartalmaz a ra­kétapajzsról. Sarkozy egyéb­ként utólag visszakozott: másnap, a washingtoni G20- csúcstalálkozón már úgy fo­galmazott, hogy minden or­szág szabadon dönthet, szük­sége van-e egy rakétapajzsra. Havel az interjúban azt is ki­jelentette, hogy Sarkozy őt Edouard Daladier-re, az 1938-as müncheni szerződé­seket aláíró francia minisz­terelnökre emlékeztette. Ez pedig elég éles bírálat, hiszen a müncheni paktum nyitotta meg az utat a korabeli Cseh­szlovákia feldarabolása előtt, további lendületet adva a ná­ci Németország terjeszkedő politikájának. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom