Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. Oszt-Veszt 27 A mátyusföldi mezőgazdászok országos viszonylatban is az elithez tartoznak; a vidékre a gabonafélék jellemzőek, de akadnak sikeres zöldségtermelők is Aggodalmat okoz a külföldi agrártőke A hidaskürti társulás 30 hektáron indult el, ma 1700 héktáron gazdálkodnak Galántai járás. A Galántai járásban levő közel 53 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület felét kft formájában működő gazdaságok művelik, negyedét termelőszövetkezetek, a többit pedig magángazdák. A járási agrárkamara által nyilvántartott több mint tizenhárom- ezer termelő közül csaknem ötezren egy hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, így ők dotációra nem jogosultak. Viszont akad olyan magángazda is, aki 1200 hektárt művel. GAÁL LÁSZLÓ A legnagyobb szövetkezetek 2500 hektáron gazdálkodnak. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeknek a szövetkezeteknek vagy gazdáknak ekkora termőföld volna a tulajdonukban. A legtöbben a saját földjük mellett más tulajdonosoktól bérelt, vagy állami kezelésben levő, azonosítatlan tulajdonú földön gazdálkodnak. Az egy tulajdonos kezében levő nagybirtokok erre a régióra nem jellemzők” - mondta el Perleczky Gábor, a Galántai Regionális Agrárkamara igazgatója. A járásra a gabonatermelés, elsősorban a búza, árpa és kukorica termesztése jellemző, ezt követik az olajnövények, főleg a repce, kisebb mértékben a szója. Egy-egy táblán ipari növényekkel - például cukorrépával - is találkozhatunk, de akadnak sikeres zöldségtermelők is a vidéken. A mátyusföldi mezőgazdászok országos viszonylatban is az elithez tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy a Mezőgazdasági Újságírók Klubja, a Szlovák Agrárkamara és az SZK Mezőgazdasági Minisztériuma által szervezett Top-Agro versenyben a mezőgazdasági vállalatok közül a királyrévi Agrostaar kft. az első helyezést érte el az idén, míg a magángazdák versenyében a hidaskürti Horváth Péter a harmadik díjat vehette át. A „bronzérmes” termelővel arról beszélgettünk, az agrárversenyben hogyan tudnak talpon maradni a magángazdák. Horváth Péter a Szlovák Zöldségtermesztési Kamara elnöki posztját is betölti, emellett egy hidaskürti magángazda-társulás igazgatója. A társulást három társával, Július Mi- nárikkal, Forró Zoltánnal és Baranyai Tiborral 1992-ben alakítottak meg. Mindössze 30 hektáron, úgymond a nulláról vágtak bele a gazdálkodásba. Ma 1700 hektáron termelnek, ebből 200 hektár a saját tulajdonuk, 500 hektárt a földalaptól bérelnek - ennek egy része állami tulajdon, más része nevesítetlen föld -, a többi pedig magán- tulajdonosoktól bérelt terület. Hetven-nyolcvan állandó alkalmazójuk van, ezenkívül idénymunkásokat is foglalkoztatnak. Korábban a társulás alapítói valamennyien a hidaskürti szövetkezetben dolgoztak vezető beosztásban, de amikor 1992-ben a nagy szövetkezetei felosztották, úgy döntöttek, magángazdaként folytatják tovább. „Mivel harminc hektáron kezdtünk, a terület nagysága megkövetelte, hogy intenzív növényekkel foglalkozzunk, így a zöldségtermesztésre szakosodtunk - írja le a kezdeteket Horváth Péter. - Az első két-három év nagyon nehéz volt, nem voltak gépeink, nem volt gazdasági udvarunk, a fizikai munkát is magunknak kellett végeznünk, mert pénzünk sem volt. Hamar rájöttünk, ha tovább akarunk lépni, meg kell növelni a termőterületet. Kezdetben a környékbeli gazdáktól béreltünk földet, majd az 1997-ben csődbe ment hidaskürti szövetkezettől és egy vezeké- nyi kft-től sikerült hektárokat szereznünk. Állami földeket megfelelő politikai elkötelezettség nélkül nagyon nehéz volt szerezni.” A hidaskürti társulás ott vásárolt vagy bérelt földeket, ahol csak lehetett, így aztán ma hét község kataszterében gazdálkodnak. Sikerült megvenniük például a hidaskürti gazdasági udvart a körülette levő földekkel. Ma itt van a gépparkjuk, amelybe elsősorban európai uniós támogatásból vásároltak új gépeket. Vannak üvegházaik, és benyújtottak egy pályázatot, amellyel gabona- és zöldségraktárak építéséhez próbálnak támogatást nyerni. Az 1700 hektárból 100 hektáron szántóföldi zöldséget termelnek, 50 hektáron spenótot, 150 hektáron zöldborsót. A 18 hektáros gyümölcsösben alma, körte, szüva, őszibarack terem. A többi területen a régióra jellemző klasszikus terményeket, búzát, árpát, repcét, napraforgót, kukoricát termesztenek, ebből 110 hektáron vetőmag-kukoricát. Információink szerint a régióban 50 és 100 ezer korona (1,6 és 3,3 ezer euró) között mozog a mezőgazdasági jellegű földterület ára hektáronként - az árat természetesen számos tényező befolyásolhatja. Horváth Pétert is megkérdeztük, milyen manapság a termőföld piaca a régióban. Mint mondta, nem szívesen beszélne konkrét összegekről, mert a helyzetet az utóbbi időben nagyon megkeverték az idegen tőkével rendelkező vásárlók. Ő maga is több levelet kapott egy dániai társtulajdonban levő cégtől, amelyben ajánlatot tesznek, hogy megvennék vagy bérbe vennék a földjeit. „Valójában egy újkori koloni- záció zajlik, a kormány pedig asszisztál ehhez” - véli a magángazda. Hiányolja, hogy az ország vezetése nem tesz semmit ez ellen. Pedig szerinte tehetne, ahogyan annak idején Magyarországon az Orbán-kormány is tett, amikor visszavásárolta az osztrákoktól a „zsebszerződésekkel” elidegenített földeket, illetve megakadályozta azok felvásárlását. „A külföldi vállalkozók nálunk most azt csinálják, hogy megvásárolnak egy-egy itteni vállalatot, átveszik annak bérleti szerződéseit, és igyekeznek felvásárolni, amit csak lehet. Három-négy év múlva azt vesszük majd észre, hogy egész Dél-Szlovákia a dánoké!” - vetíti előre a sötét jövőt Horváth. Úgy véli, a gazdáknak küldött ajánlatok nemcsak morális szempontból nincsenek rendben, hanem szerinte jogilag is támadhatók. „Arra buzdítják a tulajdonosokat, hogy bontsák fel a szerződésüket az eddigi bérlővel, és nekik adják bérbe a földet magasabb bérleti díjért. Azt azonban elhallgatják, hogy ez milyen jogi következményekkel járhat. Ha például a bérlőnek tíz évre szóló bérleti szerződése van, és a tulajdonos egyoldalúan felbontja azt, akkor az elmaradt haszonért szankcionálni lehet. És ha bíróság elé kerül az ügy, a tulajdonos fogja húzni a rövidebbet” - figyelmeztet a vállalkozó. A Galántai járás termőterülete A járás területe 64 105 ha Ebből mezőgazdasági terület összesen 52 634 ha Szántóföld 49 195 ha Rét és legelő 479 ha Szőlő 1123 ha Kert 1439 ha Gyümölcsös 398 ha Horváth Péter nem az egyetlen, akit felháborított a külföldi .tőkével rendelkezők inkorrekt kezdeményezése. Ezért több agrárvállalkozóval együtt levelet írtak a földművelésügyi miniszternek és a parlamenti képviselőknek, hogy tegyenek valamit a hazai termelők védelmében. A hidaskürti magángazdák társulása közel százmillió koronás pályázatot nyújtott be, az európai uniós forrásokból szeretnének részesülni. Sok más gazda is hasonlóképpen igyekszik kihasználni a támogatási lehetőségeket. Horváth Péter szerint a politikusoknak is oda kellene figyelniük, hogy mi lesz ezekkel a projektekkel, ha a gazdák alól kihúzzák a termőföldet. A levelet mintegy félszáz termelő írta alá - egyébként a járásban működő dán résztulajdonú társaság vezetőivel is megbeszélést kezdeményeztek. Választ még nem is kaptak. Mezőgazdasági vállalkozások a járásban Vállalkozások Vállalkozások Megművelt Terület formája száma földterület (ha) százalékban szövetkezet 8 11193 22,7 kft 32 24 393 49,6 magángazda (dotációval) 84 8 815 17,9 magángazda (dotáció nélkül) 4 794 9,7 Sok gazdálkodó uniós támogatással vásárolt modern gépeket (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvételei) Egyre idősebbek dolgoznak a mezogazdasagban Kilencven százalék bérben Sorra kapjak a leveleket a földtulajdonosok: a külföldi vállalkozók „a régióban a legjobb arat" ígérik A dánok után megjöttek az olaszok is? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Dunaszerdahelyi/Galántai járás. A Dunaszerdahelyi járásban négy külföldi telepest tartanak számon. Dán vállalkozók először az egykori nagymegyeri állami gazdaság telepeit vették meg. Később hasonló sorsra jutott Bős, Sárrét és Somorja szövetkezete. A hazai gazdák nem nézik jó szemmel, hogy a külföldiek bizonyos időközönként felszólítják a földtulajdonosokat, hogy adják bérbe vagy adják el tulajdonukat. Mivel szlovákiai viszonylatban jó árat kínálnak, érthető, ha a hazaiak nem tudnak versenyezni velük. Ráadásul a dánok támogatást élveznek, ha nem saját országukban gazdálkodnak, mert náluk pl. annyira szennyezett a levegő és a talaj, hogy az állam kifejezetten azt értékeli, ha külföldön folytatják a gazdálkodást. A külföldi agrártőke a Galántai járásban is megjelent. Az utóbbi időben a termőföldek tulajdonosai sorra kapnak olyan levelet egy külföldi társtulajdonú vállalattól, amelyben felajánlják nekik, hogy „a régióban a legjobb áron” megvásárolnák vagy bérbe vennék a földjüket. Az ajánlat szerint, amennyiben a tulajdonosnak már másik gazdálkodóval van szerződése, a réginél előnyösebb bérleti díjat kaphat, ráadásul előre fizetnek. Jóllehet a földtulajdonosoknak ez valóban előnyös ajánlat, a hazai gazdálkodók alól „kihúzhatja a talajt”. Előfordulhat, hogy egy- egy agrártermelő jelentős nagyságú bérelt területen gazdálkodik, és hiteleket vett fel a gépparkja modernizálására. Ameny- nyiben a földtulajdonos a kedvezőbb feltételek hallatán egyoldalúan felbontja a szerződést, gyakorlatilag elveszi a földet a hazai mezőgazdasági vállalkozótól. A termelő pedig, ha nem lesz hol termelnie, képtelen lesz a hiteleket törleszteni. A hírek szerint a Galántai járásban nemcsak dán vállalkozók próbálkoznak, hanem olasz érdeklődők is felbukkantak. Szikura Ferenc, a királyrévi Agrostaar igazgatója megerősítette: egy pozsonyi székhelyű olasz társaság ügynöke is megkörnyékezte a tulajdonosokat. Hektáronként 60 ezer koronát kínált a szántóföldért. „Lehet, hogy ezzel az árral néhány tulajdonost el- bolondítanak, de akinek ma földje van, arra is kellene gondolnia, mit hagy majd a gyerekeire meg az unokáira - figyelmeztet a szakember. - Egyesek ma azon vitatkoznak, hogy ez magyar vagy szlovák föld; néhány év múlva azon vehetjük észre magunkat, hogy egyik sem, hanem külföldi!”(jóm, gl) Tiltakoznak az újkori gyarmatosítás ellen a hazai gazdák (B. Józan Mónika felvétele) Szlovákia területéből bő 1 900 000 hektárt használnak mezőgazdasági céllal; a birtokviszonyokat tekintve a megművelt föld 90 százalékát nem a tulajdonosok művelik meg, hanem bérlők, a bérleti szerződéseket ádagosan 5-10 évre kötik - derül ki abból a jelentésből, amelyet néhány hete tárgyalt a szlovák kormány, s amely a 2007- es adatokból kiindulva próbálta meg jellemezni az agrárágazatot aktuálisan meghatározó legfontosabb jelenségeket. Az elemzés kitért a mezőgazdaságban foglalkoztatottak állományának az alakulására is: eszerint egyre kevesebben és egyre idősebbek dolgoznak az ágazatban (valamivel több, mint 75 ezer munka- vállalónak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, éves szinten 2,7%- kal csökkent a számuk), javult viszont a képzettségük szintje, azaz növekedett az agráriumban dolgozó érettségizett vagy diplomás munkavállalók aránya. Az agrár- vállalkozók száma stagnált. Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások szerkezete országos szinten némi változást mutatott: több a gazdasági társaság, visszaesett viszont az egyéni gazdálkodók száma. A földműves-szövetkezetek száma változatlan - a megművelt földterület nagyságát tekintve még mindig ezeké a vezető szerep. A megművelt földterületen belül némüeg csökkent a szántóföld és a tartósan beültetett terület nagysága. A mezőgazdasági termelés összességében növekvő tendenciát mutatott, a növekedés azonban csak a növénytermesztést érintette, az állattenyésztés egyértelműen visszaesett. Az árak terén is a növénytermesztés volt felfutóban: míg bizonyos termények ára akár 25%-kal is drágult, addig az állattenyésztésben érdekeltek átlagosan 2%-kal olcsóbban kényszerültek eladni a termékeiket, (as) Jövő heti számunk témája: Mit ér a föld? A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
