Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-19 / 267. szám, szerda

14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Számvevőszéki jelentés: sok a hiányosság a tagállami kontrollrendszerekben - alapjaiban kell újragondolni a kiadási programok megtervezését Túl lanyha az uniós kifizetések ellenőrzése Nicolas Sarkozy nemcsak a tehenekkel, az örökké tiltakozó francia gazdákkal is barátkozik. Franciaország az uniós agrártámogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. (Reuters-felvétel) Brüsszel. Továbbra is túlságo­san magas az uniós támoga­tások kifizetéseiben előfor­duló hibaarány, azaz sza­bálytalan felhasználás. Ezt állapította meg az unió számvevőszéke az EU tavalyi, 115 milliárd eurós költségve­téséről nyilvánosságra ho­zott éves jelentésében. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Számvevőszék az EU költségvetésének külső ellenő­re. Minden évben megvizsgálja a pénzügyi a bevételeket és a kiadá­si programokat. A bírálatokkal együtt az uniós számvevők 14 év után most elő­ször adtak alapjában véve kedve­ző véleményt a büdzsé teljesítésé­ről. Az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkózásának segíté­sére szolgáló, összesen 42 milli­árd eurós keretből „a számvevő- széki mintán alapuló becslés sze­rint a költségtérítések legalább 11 százalékát helytelenül fizették ki”. Magas a hibaarány a mező- gazdaságra és természeti erőfor­rásokra jutó 51 müliárd eurós ke­ret esetében is. Utóbbinál 196 megvizsgált műveletből 61-nél ta­láltak hibát, és ennek kétharma­dát súlyosnak minősítették. A helyi ellenőrzés a leggyengébb láncszem A számvevőszék elnöke, a por­tugál Vítor Caldeira beszámolójá­ban jelezte: előrelépést tapasztal­tak az Európai Bizottság felügye­leti és kontrollrendszerében, de szükséges az ellenőrzés javítása alacsonyabb szinteken is. A testü­let a tagállamokban számos hiá­nyosságot tárt fel a kontrollrend­szerekben. Egyebek között azt, hogy nem voltak elegendőek a ki­adások valódiságára irányuló el­lenőrzések, továbbá nem tudták kiszűrni az elégtelenül bizonyla­tolt költségbevallásokat, illetve a pályáztatási eljárásokban előfor­duló hiányosságokat sem. A jelentés arra is utalt, hogy „a magasabb szintű ellenőrzések, például a tagállami ellenőrzés bi­zottsági felügyeletének javulása nem képes ellensúlyozni az al­sóbb szinten működtetett kontrol­lok, például a helyszíni ellenőrzé­sek elégtelenségét”. Caldeira sze­rint ezért kritikusan át kell gon­dolni, hogy a programirányításnál milyen mérlegelési jogkör marad­jon országos, regionális, illetve helyi szinten. Visszafizettetés, felfüggesztett kifizetés A számvevőszék javasolta pél­dául, hogy már a felhasználási ter­vek korai szakaszában, a projekt­gazdákkal együttműködve tegye­nek erőfeszítéseket a hibák haté­konyabb megelőzése érdekében, az Európai Bizottság pedig lehető­ség szerint vegye igénybe az egyszerűsítési lehetőségeket. Ezért az EB-nek hatékonyabban kellene alkalmaznia a rendelkezésére álló kiigazító intézkedéseket, például a kifizetések felfüggesztését, a pénz­ügyi korrekciót és a visszafizette- tést. Az uniós revizorok szorgal­mazzák, hogy - többek között a vi­dékfejlesztés és a kutatás területén - fordítsanak kellő figyelmet az egyszerűsítésre. A jól megterve­zett, világosan értelmezhető és könnyen alkalmazható szabályok csökkentik a hibák kockázatát. Caldeira emlékeztetett: „a költség­vetésjelenlegi felülvizsgálata kere­tében a számvevőszék hangsúlyoz­ta azt is, hogy alapjaiban kell újra­gondolni a kiadási programok megtervezését”. Luxusutazások, luxusautók uniós pénzből Az Open Europe nevű eurosz- keptikus brit civil szervezet sze­rint az uniós költségvetésből min­den évben százmilliós nagyság­rendben használnak fel támoga­tásokat szabálytalan vagy csalárd módon egyes vállalkozók, szél­hámosok és politikusok. A szám­vevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatala alkalmából az Open Eu­rope csokorba gyűjtött néhány, az utóbbi években sajtónyilvánossá­got kapott esetet. Egy cosenzai fogorvos például - olasz sajtójelentések szerint - 55 luxusautót vásárolt uniós pénzen, amit egy soha nem létezett nap­elemgyártó vállalkozásra kért. Tár- saival együtt összesen legalább 80 millió euróval károsították meg az uniót. Kisebb olasz szakszerveze­tek egyes ügyeskedőihez fűződik annak a csalásnak a története is, amelynek során fogyatékosok, munkanélküliek és tanárok to­vábbképzésére szánt pénzt luxus­utazásokra, vakációzásra, vala­mint politikai kampányokra költöt­tek. Több mint 300 programról volt szó, amelyek mindegyikére több tízezer eurós támogatást kértek, de a programok vagy el sem kezdőd­tek, vagy nem fizették ki a szerve­zőket. Dél-Olaszországban 50 mil­lió euró uniós pénzzel támogattak olyan gazdákat és agrárkereskedő­ket, akikről végül kiderült, hogy nem is léteztek. Brüsszel támogatta a spanyol bordélyházat Spanyolországban uniós pénz­ből üzemeltettek egy bordélyházat Hetedik Mennyország néven. A pénzt Chirivel város egykori pol­gármestere eredetileg lovasiskola létesítésére kérte. Ugyancsak Spa­nyolországban zarándokközpon­tot építettek 120 ezer eurónyi uni­ós pénzből egy olyan helyen, ame­lyet a helyiek állítása szerint soha­sem keresnek fel zarándokok. Hull brit városban egy nyilvá­nos vécé építését oldották meg uniós pénzből, amelyet Brüsszel hivatalosan a versenyképesség ja­vítására folyósított. Belgiumban 12 millió eurós uniós támogatásról derült ki: Charleroi városában a pénzt lu­xusvacsorákra, valamint támoga­tásra jogosulatlan utazásokra köl­tötték. 2000-ben például abból ünnepelték a szocialista párt vá­lasztási győzelmét. Dániában sípálya építésére nyert EU-pénzt egy élelmes üzlet­ember egy olyan szigeten, ahol soha nem láttak havat. Egy kisebb holland vasúti társa­ság biztonsági emberek képzésére kapott 600 ezer eurót, de a képzé­sekre valójában soha nem került sor, az azokról küldött igazolások hamisnak bizonyultak. Uniós alkalmazottnak nézz a körmére Uniós alkalmazottakról is kide­rült már néhányszor, hogy szabály­talanul használtak uniós pénzt. Egy időben például 60 európai képvise­lő rendszeresen napidíjat igényelt a strasbourgi plenáris hét péntekjé­re, jóllehet a teljes plenáris ülés csü­törtök délután hivatalosan is befe­jeződik. És Brüsszelben dolgozó EU-alkalmazottak az elmúlt évek­ben csalárd módon egy takarító­cégként azonosított vállalkozásnak juttattak állítólag több tízmillió eu­rós támogatást. Egy belga EU-bürokratáról 2006-ban kiderült, hogy a húsz év­vel korábbi csernobili atomrobban­tás áldozatainak szánt támogatást saját magára költötte, (mti, ú) Több beruházást a hatékonyabb, kisebb szén-dioxid-kibocsátású energiahálózatokba - hat döntő fontosságú stratégiai kezdeményezés Mindenképpen csökkenteni kell az Oroszországgal szembeni függőséget ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nagyszabású ener­giapolitikai tervet terjesztett elő a múlt héten az Európai Bizottság, brüsszeli remények szerint új lendületet adva az európai ener­giabiztonság megvalósításának. Az ugyancsak a múlt héten tar­tott orosz-uniós csúcsra utalva Jósé Manuel Barroso EB-elnök ki­jelentette: az EU energiastratégi­ája az ellátási források szélesíté­sét célozza meg, nem irányul egyetlen ország ellen, nem Oroszország ellen alakították ki. .Általában kívánja csökkenteni a függőséget, az EU energetikai stratégiáját nem Oroszországgal kapcsolatban határozták meg” - fogalmazott Barroso a francia hírügynökség szerint. Az Európai Bizottság a tagál­lamok közötti energiaszolidaritás kialakítása érdekében új stratégi­át javasol. Kezdeményezi az ener­giahálózatokkal kapcsolatos új szakpolitika kidolgozását, vala­mint a beruházások ösztönzését a hatékonyabb, kisebb szén-dioxid- kibocsátású energiahálózatokba. Az energiahálózatokról szóló zöld könyv hat, az uniós energia­biztonság szempontjából döntő fontosságú stratégiai kezdemé­nyezést jelöl meg: a balti hálózat­összekapcsolási tervet, a földközi­tengeri energiagyűrűt, megfelelő észak-déli földgáz- és villamos- energia-hálózatok kiépítését Kö­zép- és Dél-Kelet-Európa részvéte­lével, az északi-tengeri szélerőmű- hálózatot, a déli földgázfolyosót, valamint az Európa számára bizto­sítandó megfelelő cseppfolyósí- tottföldgáz-ellátást. Az első számú feladat a bizott­ság szerint azoknak az intézkedé­seknek az elfogadása és gyors vég­rehajtása, amelyek az Európai Ta­nács által meghatározott uniós energiapolitikai célkitűzések meg­valósítását szolgálják. E célki­tűzések arra irányulnak, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok ki­bocsátása, a megújuló energiafor­rásokból származó energia 20 szá­zalékos részesedést érjen el a vég- felhasználói energiafogyasztáson belül, és 20 százalékkal csökken­jen a jövőbeli energiaszükséglet. A második legfontosabb feladat az európai energiaellátás terén ta­pasztalható fokozódó bizonyta­lansággal kapcsolatos problémák rendezése. Európa a megújuló energiaforrásból származó ener­giával kapcsolatos célok elérése után is rá lesz szorulva a behoza­talra, méghozzá valószínűleg a mostaninál is nagyobb mértékben. Az EU-nak az energiahatékony­ságra vonatkozó célkitűzés megva­lósításához tovább kell fejlesztenie a szakpolitikáit. Meg kell erősíteni továbbá az EU azon képességét, hogy együttes fellépéssel reagál­jon az esetleges válságokra. Az új uniós energiabiztonsági és energiaszolidaritási cselekvési tervben az Európai Bizottság öt olyan területet jelöl meg, ahol több intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a jövőben biztonságosabb és fenntartha- tóbb legyen az EU energiaellátá­sa, és az unió egészében elhárít­ható legyen a válság kockázata. Hatékonyabb támogatásban kell részesíteni a megfelelő infra­struktúra kiépítésére irányuló projekteket. Az Európai Uniónak jobban ki kell használnia a saját energia­forrásait, a megújuló és a fosszilis energiaforrásokat egyaránt. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a szolidaritásra, beleértve az uniós válságkezelési mechanizmuso­kat, a kőolajtartalékokat és a földgázellátásban bekövetkező esetleges zavarok kezelésére szolgáló különféle mechanizmu­sokat is. Sürgősen további erőfe­szítéseket kell tenni az energia- hatékonyság javítására. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ener­giaügyre az EU nemzetközi kap­csolataiban, például a szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal létesített, a kölcsönös egymásra utaltságon alapuló kapcsolatok révén, (mti, ú) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár «gmš&mmmššgmmmme* A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1240 Sk 273 218 122,85 Sk 0,065% 1,0456 Sk 1 546 760 917,15 Sk 0,065% 1,0070 Sk 4 583 050 564,83 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1339 Sk 935 262 242,86 Sk 0,065% 1,0690 Sk 6 063 441 113,43 Sk 0,065% 1,0506 Sk 12 572 876 299,22 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1291 Sk • 528 823 201,73 Sk 0,065% 1,0640 Sk 4 398 853 448,05 Sk 0,065% 1,0475 Sk 12 642 431 411,28 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1322 Sk 147 768 794,26 Sk 0,065% 1,0267 Sk 1 026 694 960,58 Sk 0,065% 1,0169 Sk 2 344 497 904,01 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1272 Sk 227 267 326,89 Sk 0,065% 1,0375 Sk 1 992 370 261,32 Sk 0,065% 1,0196 Sk 4 700 196 595,73 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1253 Sk 477 847 934,20 Sk 0,065% 1,0554 Sk 3 352 974 122,07 Sk 0,065% 1,0394 Sk 5 352 203 652,69 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. november 7-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom