Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-03 / 254. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Morales bekeményített La Paz. Evő Morales bolí­viai elnök bejelentette, hogy felfüggeszti országa terüle­tén az amerikai kábítószer­ellenes ügynökség (DEA) minden tevékenységét. Az elnök 2006-ban történt meg­választása előtt maga is ko- katermelő volt. Morales a kormány elleni összeeskü­véssel, kémkedéssel és erő­szakot alkalmazó bolíviai el­lenzéki csoportok pénzelé­sével vádolta meg az ameri­kai ügynökséget. (MTI/AFP) A csehek is szkeptikusok Prága. A csehek többsége tisztában van azzal, hogy 2009. január 1-jétől Csehor­szág veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztét, viszont sokan úgy vélik, a cseh veze­tés nincs kellőképpen felké­szülve a feladatra - derül ki egy közvélemény-kutatás­ból. A cseh kormány 3,3 mil­liárd eurót szán az EU-elnök- séggel kapcsolatos feladatok elvégzésére, (m) Kim Dzsong II focimérkőzésen Szöul. Kim Dzsong II észak-koreai vezető megje­lent egy futballmérkőzésen tegnapi észak-koreai média­jelentések szerint; külföldön továbbra is folynak a találga­tások az egészségi állapotá­ról. Kim egészsége és az utódlás kérdése találgatások tárgya, amióta a 66 éves poli­tikus nem jelent meg egy szeptember 9-iki nagy dísz­szemlén. (mti) Kivégzés Texasban Washington. Kivégeztek egy halálra ítélt férfit az egyesült államokbeli Texas­ban, mert tizenegy évvel ez­előtt meggyilkolt egy öz­vegyasszonyt. A 42 éves Gre­gory Edward Wright az utol­só szó jogán ártatlanságát hangoztatta. Az amerikai szövetségi államok közül Te­xasban a leggyakoribbak a halálos ítéletek. (MTI/AFP) Zambia: a régi elnök nyert Lusaka. Az ügyvezető ál­lamfő, Rupiah Banda nyerte a zambiai elnökválasztást. Fő ellenfele, a populista Mi­chael Sata vitatja az ered­ményt. A jelen lévő afrikai megfigyelők átláthatónak ítélték a voksolást. (MTI) Reformkedv Grúziában Tbiliszi. A grúz parlament szombaton nagy többséggel megerősítette az új minisz­terelnök kormányát és re­formokat ígérő programját. Grigol Mgaloblisvili a legfon­tosabb feladatként Grúzia te­rületi egységének helyreállí­tását és a gazdaság talpraállí- tását nevezte. Az új minisz­terelnök 35 éves diplomata. Diplomáját Oxfordban sze­rezte. (MTI/Reuters) A választási kampány során másodlagossá vált ajelöltek programja, sok választó a szimpátia alapján dönt USA: miről is döntenek? Washington. Holnap véget ér a hónapok óta tartó in­tenzív amerikai elnökvá­lasztási kampány, amely helyenként egy nagy hollywoodi show-ra emlé­keztetett. Ajelöltek prog­ramja teljesen a háttérbe szorult. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ íme a két, Barack Obama de­mokrata és John McCain republi­kánus jelölt álláspontjai a legfon­tosabb bel- és külpolitikai kérdé­sekben. Gazdasági válság Az elnökválasztási kampány legfontosabb témájában, a gazda­sági válság kezelésében mindket­ten támogatják a kongresszus 700 milliárd dolláros pénzügyi mentő­csomagját. Obama a gazdaság szo­rosabb kormányzati szabályozását szorgalmazza, McCain inkább a piaci megoldások híve. Adózás A demokrata párti jelölt adót csökkentené az alacsony és köze­pes jövedelműek számára, a gaz­dagokat ezzel szemben a jelenle­ginél jobban megadóztatná; Mc­Cain általános adócsökkentést hirdet, amivel a felső osztály is jól járna. MT1-HÍREK Henderson/Montreal. Az amerikai elnökválasztási kam­pány a finisében sem szűkölködik a szórakoztató fordulatokban, naponta szolgáltatva az újabb címlapokat megtöltő története­ket. így a világ legbefolyásosabb politikusának megválasztását megelőző kampányban például témává vált, hogy Barack Obama amerikai demokrata párti elnök­jelölt visszaadta azt a 265 dollárt, amelyet a jelölt egyik kenyai nagynénje több hónapja adomá­nyozott a jelölt kampányalapjá­ba. Az AP hírügynökség ugyanis néhány nappal az elnökválasztás előtt értésük arról, hogy az 56 éves Zeituni Onyango illegálisan tartózkodik az Egyesült Álla­mokban, miután a menedékké­relmét négy éve elutasították. Energiapolitika Obama a korábbiakkal ellentét­ben már nem ellenzi a tengeri olaj­fúrásokat, McCain pedig nyitottá vált az alternatív források kutatá­sának támogatására. Obama rövid távon az ország stratégiai olajkész­letéhez nyúlna a benzinárak csök­kentésére, és a következő évtized­ben 150 milliárd dollárt fordítana alternatív energiaprogramokra. Egészségbiztosítás Obama a munkáltatói biztosítá­si programok híve, McCain a sza­badpiaci versenyre alapoz tervei­ben. Mindketten azt hirdetik, hogy a betegek választhassák meg orvo­saikat. McCainhez hasonlóan Obama sem hirdet általánosan kö­telező egészségbiztosítást, csak a gyerekeknek. Irak és Afganisztán McCain szerint mindkét hábo­rút folytatni kell a győzelem, va­lamint a térség stabilizálása érde­kében. Obama, aki kezdettől fogva ellenezte az iraki beavatkozást, azon az alapon, hogy az eltereli a figyelmet a terrorizmus elleni harcról Afganisztánban, ellenben azonnal elrendelné az iraki erők kivonását. McCain ellenzi az iraki csapatkivonást a közeli jövőben. Mindketten támogatják az afga­nisztáni műveleteket, a csapatok erősítését. Obama azzal védekezik, hogy nem tudott a nagynénje jogállá­sáról, és ragaszkodik hozzá, hogy „a vonatkozó törvényeket be keíl tartani”. A kampány finisében a repub­likánusoknak is akad „magya- ráznivalójuk”. Egy kanadai szí­nész ugyanis megtréfálta Sarah Palin alelnökjelöltet: Nicolas Sarkozy francia államfő nevében hívta fel telefonon. Palin a hívó­val - Marc-Antoine Audette-tel - politikáról, a Dick Cheney alel- nökkel való vadászat veszélyeiről társalgott. Amikor a Sarkozynek vélt színész közölte, egy napon jó elnöknő lesz belőle, Palin nevetve válaszolta: „Talán nyolc év múlva.” A mintegy hatperces be­szélgetést egy montreali rádió számára készítették, de a felvétel már szombat este hallható volt a www.justiciers.tv honlapon. Melyik lesz a nyerő bábu? Irán Obama támogatja a „közvetlen elnöki diplomáciát” előfeltételek nélkül, ami esetleg egy csúcstalál­kozót jelentene a mohákkal, akik Obama szerint valójában irányít­ják Iránt. Gazdasági szankciókkal és diplomáciával kényszerítené Teheránt nukleáris törekvéseinek feladására. McCain ellenzi az el­nöki szintű tárgyalásokat és támo­ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar pénz­ügyminisztérium a pénzpiaci vál­ság nyomán az új költségvetési tervezetet is átdolgozta: az új vál­tozat már azzal számol, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 1%-kal csökken 2009-ben, az inf­láció pedig 4,5%-kal nő - mondta Veres János pénzügyminiszter, aki szerint jövőre a háztartások fogyasztása 3,1%-kal, a reálbérek 2,7%-kal csökkennek. Az állam- háztartási kiadások a tervezetthez képest 400 milliárd forinttal mér- séWődnek, így 2009-ben a GDP- arányos államháztartási hiány 2,6 százalékra módosul a korábban várt 2,9 százalékkal szemben - tette hozzá a pénzügyminiszter. A nominális bérbefagyasztás, il­letve a 13. havi juttatások elvoná­sának hatására jövőre 12% körüli (Reuters-felvétel) gatja a megelőző csapás Bush- doktrínáját. Kuba A republikánus jelölt enyhítene a Kuba elleni szankciókon, ha bi­zonyossá válik, hogy a szigetor­szág átmenetet hajt végre a szabad és nyitott demokrácia felé. Obama nyitott arra, hogy találkozzon Raúl Castróval előfeltétel nélkül. reálbércsökkenés lehet a költség- vetési szférában. Ilyen mértékű visszaesésre utoljára az 1995-ös stabilizáció idején volt példa. 2009 az első olyan év lehet ebben az évtizedben, amikor a verseny- szektor (hivatalos) átlagkeresete meghaladja az állami alkalmazot­tak átlagjövedelmét. Alaposan megvágja a reálkereseteket jövőre a kormányzat a költségvetési szektorban. A 13. havi juttatás el­vonása 8%-os jövedelem-kiesést jelent, és a bértömeg csökken amiatt is, hogy az állami vállala­tok vezetőinek havi javadalmazá­sa 10%-kal esik, illetve jelentős prémiumokról kell lemondaniuk. A költségvetési szektor bérelőnye akkor alakult ki, amikor először a köztisztviselői karban, majd a közalkalmazotti körben is jelen­tős béremelések történtek 2001-ben és 2002-ben. (MTI, IR) Abortusz McCain ellenzi a művi vetélés jogát, kivéve, ha erőszakról, vér­fertőzésről vagy az anya életének megmentéséről van szó. Az abor­tusz legalizálását, amelyről 1973-ban döntött a legfelsőbb bí­róság, megszüntetné, de nem tö­rekedne a terhesség-megszakítás alkotmányos szintű tilalmára. Obama bizonyos megkötésekkel támogatja a nők mesterséges veté­léshez való jogát. Halálbüntetés McCain a szövetségi halálbün­tetés kiterjesztését és a fellebbezé­sek korlátozását szorgalmazza. Obama csak azoknál a bűncselek­ményeknél támogatja a legfőbb büntetésnemet, ameíyek esetében „egy közösség jogosan fejezi ki tel­jes felháborodását”. Globális felmelegedés McCain a Bush-kormánnyal szembehelyezkedve vezető sze­repet játszott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kor­látozását célzó erőfeszítésekben. Olyan programot támogat, amely 2050-ig 66 százalékkai csökken­tené a gázok kibocsátását. Oba­ma 10 éves, 150 milliárd dolláros klímabarát programot tervez, amely 2050-ig 80 százalékos gázkibocsátás-csökkentést irá­nyoz elő. Humanitárius krízis Kongó: nem döntött az EU Brüsszel. Nem hoztak döntést pénteken az uniós kormányok megbízottai katonák Kongóba küldéséről, ehelyett a diplomáciai megoldást szorgalmazzák. A hét­végén a térségbe utazott a francia és a brit külügyminiszter. Bemard Kouchner és David Miliband az Af­rikai Unió (AU) soros elnökével, Jakaya Kikwete tanzániai állam­fővel tárgyalt, konkrétumokban azonban nem egyeztek meg. A ta­lálkozó után csupán egy nyilatko­zatot adtak ki, mely szerint „a nemzetközi közösség új, határo­zott fellépése nélkül a válság csak súlyosbodhat.” A Kongói Demok­ratikus Köztársaság keleti részén a kormányerők és a lázadók harcai elől tízezrével menekül a lakosság, és humanitárius katasztrófahely­zet van kibontakozóban, (m) A kampány már szinte Hollywooddal vetekszik Hasonló visszaesésre 13 éve nem volt példa Tetőzik a választási show Csökken a magyar reálbér Megfigyelők szerint a líbiai vezér moszkvai útjának fő célja a fegyverüzlet, Kadhafi orosz támaszpont líbiai telepítését is felajánlhatja Jól megértették egymást. Muammer Kadhafi Moszkvába látogatott. (ČTK/AP-felvétel) Kadhafi Moszkvában: szorosabb együttműködésre van szükség MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Moammer Kadhafi líbiai vezető az energiaszektoron belül is szorosabban együtt akar működni Oroszországgal. Ezt a lí­biai politikus jelentette ki szom­baton Moszkvában, amikor talál­kozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. „Sajnos, kapcsolataink a múlt­ban mindenekelőtt katonai és po­litikai területre korlátozódtak. A civü szférában nem volt együttműködés” - mondta a líbiai vezető, aki pénteken kezdett há­romnapos állami látogatást Moszkvában. Ez az első moszkvai útja 23 év óta. Megfigyelők sze­rint a látogatás fő témája mégis a fegyverüzlet. Az orosz sajtó úgy tudja, hogy Kadhafi esetleg fel­ajánlja: az orosz haditengerészet létesítsen támaszpontot Bengázi kikötőjében. Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter az esetleges fegyvervá­sárlásokat úgy kommentálta, hogy a megbeszélések „el fognak tartani egy darabig”. Az Izvesztija című moszkvai lap szombati szá­mában azt közölte, hogy Tripoli többek között vadászgépeket, harckocsikat, szállító helikopte­reket és tengeralattjárókat akar körülbelül másfél milliárd euró értékben. Oroszország tavasszal leírta Líbia mintegy 4,5 milliárd dollárt kitevő adósságait. Tripoli akkor azt ígérte, hogy az adósság elengedése fejében szerződéseket fog kötni orosz cégekkel, köztük hadiipariakkal is. Oroszország versenyt fut Euró­pával és az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy busás hasznot ígérő szerződéseket kös­sön Líbiával, miután az észak-af­rikai ország kitört a sok évig tartó nemzetközi elszigeteltségből. Diplomaták szerint Kadhafi moszkvai látogatásának az is cél­ja, hogy Líbia ellensúlyozza gyor­san terebélyesedő kapcsolatait a Nyugattal. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szep­temberben látogatott el Líbiába, 55 év óta ez volt az első amerikai külügyminiszteri látogatás az or­szágban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom