Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-12 / 262. szám, szerda
12 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 12. www.ujszo.com Szűkített hatáskörű testületként jöhet létre Nem lesz távközlési szuperhatóság FELDOLGOZÁS Nem lesz az Európai Uniónak távközlési szuperhatósága, a nemzeti távközlési hatóságokat felügyelő szervezet helyett létrejöhet azonban egy lazább felépítésű, lényegesen szűkebb jogosultsági körrel rendelkező Európai Távközlési Hatóságok Testületé (Body of European Telecom Regulators, BERT). Az eredeti tervekhez képest kisebb, hatékonyabb, ezzel együtt kevesebb jogosultsággal rendelkező távközlési hatósága lehet az EU-nak, ha a bizottság által előterjesztett javaslatot november 27-én elfogadja az uniós távközlési miniszterek tanácsa, majd utána megszavazza az Európai Parlament is. Viviane Reding távközlési biztos az eredeti javaslat kudarca ellenére sem mondott le egy európai szintű szabályozótestület létrehozásáról, mostanra pedig már azt is tudni, hogy milyen kompromisszumokat vállalt a karakán megnyilvánulásairól ismert politikusnő, akinek egyebek mellett az uniós roamingdíjak csökkenése is köszönhető. A kompromisszumos javaslat szerint a BERT szervezetileg jóval kisebb lesz a tervezettnél, ezzel Viane Reding, távközlési biztos együtt hatáskörét is alaposan megnyirbálnák: a testület kizárólag a távközlési szabályozásban lesz illetékes, a spektrumhasználatban vagy hálózatbiztonsági kérdésekben nem hozhat a nemzeti távközlési hatóságokra nézve kötelező érvényű döntéseket. A helyi hatóságok vezetői ezzel együtt kulcsszerepet játszanak majd a BERT irányításában, így ők nevezik ki a legfelsőbb vezetőjét, és ők jelölik ki a húszfős apparátus felét. A 27 tagállam nemzeti szervezeteinek cserébe vállalniuk kell, hogy a helyi telekommunikációs piacot jelentősen befolyásoló határozatokat csak akkor léptetik életbe, ha a bizottság és a BERT egyaránt megállapította, hogy az nem ellentétes az európai versenytörekvéssel, vagy nem akadályozza kifejezetten a belső piaci versenyt. A hatóság felállításával kapcsolatos eredeti javaslat bukása borítékolható volt, a barangolási díjakkal kapcsolatos döntésekhez képest ugyanis sokkal nagyobb ipari ellenállásés kisebb politikai támogatás kísérte. Az új tervezetről legkorábban jövő áprilisban szavazhat az Európai Parlament, ha a jelenlegi formájában a Miniszterek Tanácsa nem talál benne kivetnivalót, (ú) (Reuters-felvétel A finn Nokia 450 marketingesétől búcsúzik, valamint további 130 kutatót is elküldenek, a belső folyamatok irányításával foglalkozó részleg pedig 35 főtől válik meg (Képarchívum) Az Apple termékei világszerte értékesítési csúcsokat döntögettek, valószínűleg meg sem érzi a recessziót Válságban a mobilszektor Néhány mobilszolgáltató már a kirobbant pénzügyi válság előtt sem teljesített kimagaslóan, ám azt követően a legnagyobb cégek sorra küldik el alkalmazottakat és jelentik be veszteséges működésüket, vagy jelentősen csökkenő nyereségüket. FELDOLGOZÁS A finn Nokia 450 marketingesétől búcsúzik, valamint további 130 kutatót is elküldenek, a belső folyamatok irányításával foglalkozó részleg pedig 35 főtől válik meg. A Nokia 2009. január végén bezárja Turku telephelyét, az itt dolgozó 220 alkalmazottnak másik Nokia telephelyen biztosítanak tovább munkát. Az amerikai Motorola már régóta nehézségekkel küszködik, s nemrégiben be is jelentette, hogy a jövő évben háromezer alkalmazottjától válik meg, akik kétharmada a mobil részlegen dolgozik. Mint ismeretes a cég nem fejleszti tovább saját rendszerét, hanem a Google Android és a Windows és Linux Mobile platformokra fejleszt. A prémium audiotechnikai gyártó Bang & Olufsent is elérte a válság szele, mert bejelentette hogy nem gyárt több mobilkészüléket. A drága telefonokat egyre kevesebben vásárolták, így a bezárás racionális lépésnek tűnik. Természetesen a cég nem állítja le egyéb felső kategóriás termékeinek gyártását. A Bang & Olufsen háromszáz alkalmazottját kénytelen ennek következményeképp elküldeni. A már korábban gondokkal küszködő Alcatel egyesült a Lucent céggel és Alcatel-Lucent néven viszik tovább a brand-et. A cég még mindig veszteséges, így itt is komoly, akár nagyobb volumenű leépítés is elképzelhető. A Sagem telefongyártó márkaneve már csak az év végéig marad a piacon, mivel megvált mobiltelefon-üzletágától, melyet a Safran Groupnak értékesített. A francia vállalat az egyik legrégebbi mobiltelefon-gyártó, de nagyobb piacszerzést sosem tudott megvalósítani. A Sony Ericsson negyedéves profitja két év óta először csökkent, a cég ugyanakkor az elemzői várakozásoknak megfelelően teljesített. A nyereségesség az alsókategóriás készülékek növekvő aránya miatt esett vissza. A cég ennek a szegmensnek köszönheti globális terjeszkedését, ugyanis ezekből értékesítették a legtöbbet. A Samsung is, számos más piaci szereplőhöz hasonlóan igen komoly visszaesésekről számolt be. A teljes Samsung csoport nyeresége megcsappant, mégpedig 43 százaléknyit. A gyártó az elmúlt negyedév során a Samsung 51,8 millió mobiltelefont értékesített, mely az előző negyedévhez képes 13, az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos bővülést jelent. Az eladásokkal együtt persze a bevétel is emelkedett, de a nyereség számottevően csökkent. Az utóbbi időben igencsak jól szereplő Apple, melynek termékei világszerte értékesítési csúcsokat döntögettek, meg sem érzi a válságot. A City és a Goldman Sachs elemzői szerint tévesek azok a feltételezések, hogy a gazdasági válság miatt veszélyeztetve lenne az Apple. Mint ismeretes az Apple részvények a gazdasági válság miatt 20 százalékot veszítettek értékükből, ám a két befektetési bank mindezek ellenére bízik az óriásvállalatban. Az elemző cégek szerint az Apple erős, világszerte jól menő iPhone eladásai és az egyre erősödő Macintosh értékesítés kompenzálja a némileg csökkenő iPod keresletet. Mindent összevetve az Apple képes lehet nagyobb piac- és értékvesztés nélkül megúszni az amerikai pénzügyi válságot, (o) Ahhoz az állapothoz akarnak visszatérni, amikor még képesek voltak minden gyanúsnak minősített kommunikációt ellenőrizni Lehallgatókat kapnának az internetes szolgáltatócégek FELDOLGOZÁS A brit kormány egy törvényrendelete szerint az internetes forgalmat a szolgáltatóknál elhelyezett adatgyűjtőkkel, a „fekete dobozokkal” kellene megfigyelni, hangzott el a belügyminisztérium és az intemetszolgáltatók között zajlott megbeszélésen. Egy londoni tárgyaláson a British Telecom, az AOL Europe, az 02 és a BSkyB képviselőinek tartott prezentációt mind a kérdésről, mind pedig a megfigyeléshez szükséges technológiai háttérről a brit belügyminisztérium. Az IMP- nek (Interception Modernisation Programme) keresztelt program újabb bizonyítéka annak, hogy a brit kormány az országhatárokon belül minden kommunikációs lehetőséget - telefonhívást, e-mai- leket, böngészési szokásokat - meg akar figyelni, a fekete dobozokban összegyűjtött nyers adatokat pedig egy hatalmas adatbázisban helyeznék el. Mindez annak érdekében történne, hogy a belbiztonsági és hírszerző szervezetek kellő mértékben visszaszoríthassák a súlyosabb bűntényeket és terrorcselekményeket, hangzott el a megbeszélésen, ugyanakkor az előadók hangsúlyozták: a kisebb szolgáltatókat nem érintenék a hálózatba kötött fekete dobozok, a beszerelések költségeit pedig a kormány állná. Richard Thomas, a brit informatikai biztos ezt azonban egy túlságosan messzemenő lépésnek tartja - ő és a személyiségi jogi szervezetek a jövő év elejét várják, amikor is az IMP-t a kommunikációs és adattörvény részeként vitatják meg. A megbeszélés egyik önmagát megnevezni nem kívánó résztvevője a következőképpen nyilatkozott az Independent napilapnak: „Azt mondták, csak ahhoz az állapothoz akarnak visszatérni, ami az internetes kommuni7 / f/ kácio fellendülése előtt volt - amikor még képesek voltak minden gyanúsnak minősített kommunikációt lehallgatni. A különbség csak annyi, hogy meglesz a lehetőségük arra, hogy sokkal több embert hallgassanak le vagy figyeljenek meg csupán internetes viselkedésük alapján. Van egy szürke terület is, ahol összemosódik a tartalom és a forgalom. Mi van például a chatszobában, tartalom vagy forgalom?” A belügyminisztérium nyilatkozata szerint az adatbázissal kapcsolatos tervek még nem kaptak zöld utat, de nem kívánnak olyan megfigyelő- vagy tárolóberendezéseket elhelyezni a szolgáltatóknál, amely az e-mailek vagy a beszélgetések tartalmát ellenőrizné. A sajtóképviselő szerint még nincs tisztázva, hogy a kommunikációs adatfolyamot pontosan milyen módon gyűjtenék be. A hackerkultúrá- ban gyakorta megjelenő black box, azaz fekete doboz szakkifejezéstől azonban egyöntetűen elzárkóznak. (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
