Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-04 / 230. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Pokolgép Dél-Oszétiában Moszkva. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap a grúziai szakadár terület, Dél-Oszétia fővárosában, az orosz békefenntartók főhadiszállásánál. Hét orosz katona meghalt - közölte Marat Kulahmetov, az orosz békefenntartók parancsnoka. A robbantásban többen megsebesültek. Irina Gaglojeva, a szakadár kormány szóvivője korábban azt közölte, hogy hat katona halt meg. Eduard Kokojti déloszét elnök a grúz biztonsági szolgálatokat vádolta a merénylet elkövetésével. (MTI) Demokrácia a médiában Strasbourg. A közszolgálati műsorszórókat meg kell óvni a szerkesztői munkába történő politikai beavatkozástól. Az üyen médiában ne töltsenek be magas vezetői beosztást nyíltan valamely párthoz kötődő személyek - olvasható az Európa Tanács (ET) határozatában. Az ET parlamenti közgyűlése tegnap, ötnapos őszi strasbourgi ülésszakának zárónapján folytatott vitát, majd szavazott arról a jelentésről, amely felsorolja, milyen ismérvek megléte esetén beszélhetünk demokráciáról a média világában. (MTI) Tálib kosár Karzainak Szpin-Baldak. A tálibok egyik magas rangú vezetője tegnap visszautasította Hamid Karzai afgán elnök tárgyalási ajánlatát. Bradar molia közölte, hogy nem egyezkednek a kabuli „bábkormánnyal”. Karzai a héten szólította fel Omar mollát, a tálibok vezérét, hogy térjen vissza Afganisztánba és kössön békét, egyúttal közvetítésre kérte fel a szaúdi uralkodót a kormány és a tálibok között. (MTI) Ártatlannak vallja magát Hága. Ártadannak vallotta magát Momcsilo Perisics volt jugoszláv vezérkari főnök tegnap a hágai törvényszék előtt. A nyugalmazott tábornokot háborús és emberiesség elleni bűnök miatt, a boszniai és horvátországi szerb erők által emlék ellen elkövetett kegyetlenkedésekért, gyilkosságokért vonják felelősségre. Akár életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik, ha bűnösnek találják. (MTI) Új radarok a Negevben Jeruzsálem. Két óriási radarantennát állít fel az izraeli hadsereg a Negev-sivatagban az Iránnal szembeni védelmi terv részeként. A Maariv izraeli lap azt írta tegnap, a 400 méter magas antennákat a Di- móna város közelében lévő nukleáris létesítmény körzetében fogják elhelyezni - emlékeztetve arra, hogy a térség felett légtérzárlat van érvényben. (MTI) Az EKB 50 milliárd dollárral kívánja növelni az eurózónában a likviditást - be kell avatkozni, de nem az amerikai mintára Európa: összehangolt válságkezelés Több az antiszemita megnyilvánulás New York. A pénzügyi válság hatására megsokszorozódtak az antiszemita megnyilvánulások az internetes fórumokon, naplókban és egyéb világhálós helyeken - állítja a Rágalmazásellenes Liga (ADL) amerikai zsidó jogvédő szervezet., A pénzügyekkel foglalkozó vitafórumokra több száz antiszemita üzenetet írtak a Lehman Brothers bankkal és más olyan intézményekkel kapcsolatban, amelyeket érint a jelzálogpiaci válság. Ezekben az üzenetekben általában véve a zsidókat támadják; vannak, akik azzal vádolják őket, hogy ők irányítják a kormányt és a pénzügyeket, hogy részei egy »zsidó világrendnek«, ebből adódóan felelősek a gazdasági válságért” - olvasható a szervezet közleményében. „Megtanultuk a modem kori történelemből, hogy világgazdasági válságok idején mindig megnő az antiszemitizmus és az intolerancia, most is ennek vagyunk tanúi” - közölte Abraham H. Foxman, az ADL amerikai igazgatója. (MTI) Róma/Párizs/Zürich/Washing ton. Tegnap az amerikai Kongresszus elfogadta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. Ilyen jelentős összegű állami beavatkozásra az amerikai történelem során még egyszer sem volt példa. ÖSSZEFOGtALÓ A tervezet lényege, hogy megszabadítsák a pénzintézeteket elértéktelenedett eszközeiktől. A mentőcsomagtól azt remélik, hogy a piaci szereplők körébe visszatér a bizalom és csökkennek a pénzügyi rendszer stabüitását fenyegető veszélyek. Az európai kormányoknak együtt kell működniük a pénzügyi válság leküzdésében, közös választ kell adniuk a pénzpiaci zavarokra - jelentette ki Jean- Claude Trichet, az Európai Központi Bank(EKB) elnöke. Trichet szerint a hét végén Párizsban tartandó csúcstalálkozón ki fog alakulni a közös álláspont arról, milyen legyen az irány. Fontosnak tartotta, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyja - nyilatkozata a washingtoni szavazás előtt hangzott el - a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. A csomagról pedig úgy vélekedett: nem tudni, hogy a pénzpiacon zajló korrekció ezzel lezárul-e. Trichet kiemelte a központi bankok közti együttműködés fontosságát, a Federal Reserve-vel kötött 240 milliárd dolláros valutacsere (swap) megállapodást. Tegnapi közlés szerint az EKB 50 milliárd dollárral kívánja növelni az eurózónában a likviditást. A nemzetközi pénzügyi mentőakciók költségére vonatkozó kérdésre válaszolva Trichet elmondta, hogy azt mintegy 1000 milliárd dollárra becsüli, de „ezeknek a számoknak nincs nagy jelentőségük, hiszen, mondhatni, hogy a korrekció előtt sok milliárd dollár és euró maga is fiktív pénz volt”. Az európai kormányok szerepéről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak az EKB végrehajtó tanácsának tagja, Lorenzo Bini Smaghi is. Szerinte a jelenlegi pénzpiaci felfordulás közepette a kormányoknak azonnal és jelentősen be kell avatkozniuk a bankszektorba, ha szükséges, de nem amerikai mintára. „Nem helyes az adófizetők pénzéből támogatni azokat a bankokat, amelyek zsíros profitokra tettek szert az elmúlt években” - tette hozzá. A válság miatt átszervezésre kényszerülő svájci UBS nagybank további leépítéseket hajt végre befektetési üzletágában: a munkaerő-állományt 2 ezer fővel, 17 ezerre csökkenti. A jövőben az alaptevékenységre koncentrál, és kiszáll egyebek mellett az árupiaci ügyletekből a nemesfémek kivételével, csökkenti az aktivitást a saját számlás ügyletek, valamint az ingatlanpiaci műveletek terén. Az UBS Európában a bankok közül a legnagyobb mértékben szenvedte meg a pénzügyi válságot, 40 milliárd dolláros leírásra kényszerült. Tizenöt esztendő óta a legnagyobb arányban, 27%-kal csökkentek az autóeladások az USA- ban szeptemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A japán autógyártók értékesítései is zuhantak, a Toyota eladásai 32%-kal romlottak tavaly szeptemberhez képest. (MTI, ú) David Gergen: az alelnökjelöltek vitája politikai értelemben döntetlennel végződött Sarah Palin jó volt, Joe Biden még jobb Mosolyszünet utáni fegyverszünet (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ St. Louis. Kifogta a szelet az őt felkészületlensége miatt keményen bírálók vitorlájából Sarah Palin republikánus politikus asszony az amerikai alelnökjelöltek csütörtök esti vitáján mutatott teljesítményével. Elemzők szerint azonban kérdéses, hogy ez segít-e a párt elnökjelöltjének, John McCainnek ledolgozni a demokrata párti riválisával, Barack Obamával szemben felgyülemlett hátrányát. A Missouri állambeli St. Louis- ban rendezett vita utáni első közvélemény-kutatások azt mutatták, a nézők túlnyomó többsége szerint Joe Biden demokrata alelnökjelölt jobb teljesítményt nyújtott, mint Palin. A CNN hírtévé fölmérése szerint 51:36, a CBS-nél 46:21 százalékos arányban hozták ki a nézők Bident győztesnek. Palin mellett szól ugyanakkor az a CNN-ben közölt adat, amely szerint a megkérdezettek 84 százaléka gondolja úgy, hogy a hölgyjobban teljesített, mint azt előzetesen várták tőle. Amint a tegnapi nemzetközi sajtó- orgánumokban idézett elemzők rámutattak, Palinnek sikerült ugyan mobilizálnia a Republikánus Párt konzervatív szavazóit, de az is feladata lenne, hogy McCain oldalára állítsa az ingadozókat, akiknek voksán eldőlhet, hogy Obama vagy McCain győz november 4-én azokban az államokban, ahol egyik jelöltnek sincs biztos többsége. Paul Begala demokrata kampánystratéga úgy értékelte, a két alelnökjelölt eltérő stratégiát követett, s mindketten jól teljesítették a feladatot. Biden stratégiája az volt, hogy McCaint csepülje, a jelenlegi kormányzathoz és Bush elnökhöz kapcsolja a republikánus jelöltet, s ez sikerült is neki. Palin elsősorban a róla közelmúltbeli interjúi nyomán kialakult lesújtó képen szeretett volna javítani, s ő is nagyon szép munkát végzett. David Gergen, a CNN vezető politikai elemzője is úgy vélte, a vita politikai értelemben döntetlennel végződött. Palin szereplését azért övezte fokozott várakozás, mert azóta, hogy McCain megnevezte mint al- elnökjelöltjét, az országos tévékben sugárzott több interjújában bizonytalannak látszott, válaszai kétséget hagytak felkészültsége felől; konzervatív elemzők is kifogásolták tájékozatlanságát. Legközelebb ismét az elnökjelöltek vitáznak egymással; a második Obama-McCain tévévita kedden lesz a Tennessee állambeli Nashvil- le-ben. A tegnapi amerikai konzervatív sajtó Palin meggyőző teljesítményét emelte ki, a liberális lapok viszont fanyalogtak, további kétségeiket emlegették. A konzervatív Wall Street Journal szerint az alaszkai kormányzónő érettnek bizonyult az országos politikára. A liberális New York Times szerint Palin csak egy tekintetben szerepelt jól: túlszárnyalta az előzetes várakozásokat - de azok nagyon alacsonyak voltak. (MTI, ú) Szülési szabadság 100 százalékos fizetést adna az unió Brüsszel. Kedvezőbbé tenné az Európai Bizottság a szülési szabadság szabályozását az unióban. A tegnap bejelentett javaslata szerint uniószerte 14-ról 18 hétre nőne a szabadság minimális időtartama, 100%-os fizetéssel vagy táppénzzel. Vladimír Špidla, a szociális politikáért is felelős biztos hangoztatta: az unió az új előírásokkal két legyet ütne egy csapásra: miközben kedvezőbbé tenné a nők foglalkoztatási feltételeit, segítene önnön demográfiai problémáinak megoldásában is. A javaslatok nagyobb védelmet biztosítanának a terhes vagy kisgyermekes asszonyoknak az elbocsátás ellen, illetve megfelelő munkafeltételek létrehozását szorgalmazzák. Lehetővé tenné az EB azt is, hogy a vállalkozókként vagy önfoglalkoztatásban tevékenykedő nőket is illesse meg szülési szabadság, ha erre igényt tartanak. Gondol az új szabályozás azokra a nőkre is, akiket „informális” módon alkalmaznak (például az asszisztensként tevékenykedő orvosfeleségek) - őket is az alkalmazottakhoz hasonló jogok illethetnék meg a jövőben. Ajavasla- tokat még az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányainak is el kell fogadniuk, Špidla reményei szerint ez jövőre megtörténik. Ha uniós szinten megegyezés születik róluk, minden EU-tag- államban két éven belül életbe kell léptetni őket. (MTI, ú) Férjhez megy Palin terhes lánya Wasilla. Férjhez megy Sarah Palin 17 éves lánya, aki decemberre várja első gyermekét. Bristol Palin és a gyermek apja, a 18 éves Levi Johnston ajövő nyáron kel egybe -közölte Johnston édesanyja. Apár még nem jelölte ki az esküvő pontos időpontját. Sarah Palin protestáns vallású és erőteljesen konzervatív beállítottságú, élesen ellenzi például a terhességmegszakítást, az iskolai szexuális nevelést pedig csak akkor támogatja, ha önmegtartóztatásra oktatják a fiatalokat. Öt gyermeke van, a legfiatalabb 8 hónapos, a legidősebb 19 éves. (m) Gordon Brown hazahívja Brüsszelből Mandelsont, akit nagyon nem szeret Horst Köhler beszéde a német egység napján Brit kormányátalakítás - meglepetésekkel Keleten is volt boldogság ÖSSZEFOGtALÓ London. Meglepetésektől sem mentes kormányátalakítást hajtott végre tegnap Gordon Brown brit kormányfő: visszahívta régi ellenségét, Peter Mandelson egykori munkáspárti főideológust a kabinetbe. Mandelson, aki jelenleg az EU kereskedelmi biztosa, az üzleti tárcát kapja a Downing Streetről pénteken kiszivárgott félhivatalos értesülések szerint. A veterán politikus neve jóval hosszabb ideje fűződik elválasztha- tadanul a brit Munkáspárthoz, ü- letve annak mai változatához, mint egykori reformer társaié, Tony Blair volt és Gordon Brown jelenlegi miniszterelnöké. A politikai háttérmanipulációi miatt sokak által gyűlölt Mandelson már 1985-ben a Labour stratégája volt, Tony Blairt pedig csak 1994-ben választották az akkor még ellenzéki - 1997 óta hatalmon lévő - Munkáspárt vezérévé és ezzel miniszterelnök-jelöltjévé. Brown, aki szintén pályázott a vezéri posztra, 1997-ben a pénzügyminiszteri tárcát kapta, és tízévi várakozás után váltotta Blairt a kormányfői poszton. Azóta azonban személyes népszerűsége és a Munkáspárt támogatottsága is történelmi mélységekbe zuhant, elsősorban az immár súlyos recesszió- val fenyegető gazdasági és pénzügyi válság miatt. Az Új Labour néven felépített, a balos évtizedek Munkáspártjára nyomokban is alig hasonlító mai Labour fő építészmérnöke - sokak szerint Blaimél és Brownnál is komolyabb reformszerepet betöltve - Mandelson volt. A Labour 1997-es földcsuszamlásszerű választási győzelme után Blair kétszer is kabinettagsággal jutalmazta Mandelsont, ám a fő szövetséges mindkét alkalommal korrupciógyanús ügyek miatt volt kénytelen lemondani. A tegnapi kormányalakítás másik fő mozzanataként távozik posztjáról és a kabinetből is Des Browne védelmi miniszter, helyére John Hutton, az üzleti ügyek eddigi minisztere kerül. (MTI, ú) MT1-HÍR Berlin. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egykori NDK- ban az egyes emberek sorsát nem csak a rendszer és a jogsértések határozták meg. A legtöbben keményen dolgoztak, törődtek egymással, éltek, szenvedtek és ünnepeltek. Az NDK-ban is volt boldogság, voltak sikerek és beteljesült álmok” -jelentette ki Horst Köhler államfő tegnap, a német egység helyreállításának 18. évfordulóján Hamburgban rendezett központi ünnepségen. Ebből kiindulva a konzervatív elnök azoknak a tiszteletére és elismerésére szólított fel, akik a volt NDK-ban kezdték életpályájukat. Méghozzá anélkül, hogy - mint fogalmazott - bűnösnek nyilvánítsák őket. Köhler elismerte, bár az egykori NDK felzárkóztatása érdekében sokat sikerült tenni, ám kudarcok is vannak. De „a békésen és bátran kiharcolt egység a német történelem egyik legnagyobb vívmánya”. Az elmúlt 18 évre visszatekintve úgy ítélte meg: gyakorlatilag lehetetlen volt az egyesülési folyamatban mindig pontosan előre látni azt, hogy mi a helyes döntés. Az elkövetkező időszak legfőbb feladatának a kelet-németországi munkanélküliség csökkentését nevezte, utalva arra, hogy ez még ma is duplája a nyugatinak.
