Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-29 / 251. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 29. Európai unió-hirdetés 13 Le Monde: Sarkozy gazdasági borzalma - jelentős különbségek vannak az elnök kijelentései és tettei között Párizs. A francia államfő számára a pénzügyi válság egyik legfőbb következ­ménye a politika visszaté­rése a „piacok diktatúrájá­nak ideológiája és a köz­hatalom tehetetlensége” után. Sarkozy szerint ez azt jelenti, hogy az állam­nak ezentúl nagyobb sze­repet és felelősséget kell vállalnia a gazdaságban, befektetőként és vállalko­zóként is. ÖSSZEFOGLALÓ Terjedelmes elemzést közölt a hét végén a Le Monde Nicolas Sarkozynek a pénzügyi világvál­ság elhárítására tett javaslatairól, amire azért kell odafigyelni egész Európában, mert a francia elnök tölti be az uniós soros elnöki tisz­tét, ráadásul nem szívesen válik meg ettől a látványos szereptől. Továbbra is ő szeretné - egyelőre tisztázadan, milyen jogi felhatal­mazás alapján - irányítani a vál­ságkezelést, nem titkolja, hogy nem bízik a súlyos belpolitikai válsággal küszködő és euroszkep- tikus Csehországban, amelynek januártól át kellene adnia az el­nöki tisztet. Sokatmondó a tekintélyes Le Monde cikkének már a címe is: Sarkozy gazdasági borzalma. A mértékadó újság szerint a francia államfő nem is titkolja, hogy a na­gyobb állami szerepvállalással po­litikai célja az alacsonyabb népré­tegek és a középosztály fellázadá­sának elkerülése és maga mellett tartása. Vagyis azon csoportoké, amelyek őt hatalomra jutatták, és amelyek a globalizációt nem ígé­retként, hanem fenyegetésként élik meg. Ezzel a „teljesen szocia­lista beszédmóddal” Sarkozy egy­ben az ellenzéki francia Szocialis­ta Párt (PS) újjászerveződését is akadályozni akarja: minél inkább baloldali vizekre evez a köztársa­sági elnök, a PS annál inkább kénytelen lesz radikalizálódni - figyelmeztet a lap. Ugyanakkor jelentős különbség van Nicolas Sarkozy kijelentései és tettei között. Először is a beje­lentettnél sokkal óvatosabban fo­gott hozzá az állami visszatérés megszervezéséhez. A 10,5 milli­árd eurós közvetlen bankmentő csomag - amelyből az ország hat legnagyobb bankja részesül - a rossz követelések átvállalásával történik, azaz az állam, a brit ak­cióval ellentétben, nem lesz rész­vényes a megsegített bankokban, s az összeget visszafizetendő köl­csönként folyósítja. A bankveze­tők üdvözölték ezt a pénzügyi és jogi konstrukciót, amely meg­fosztja az államot attól, hogy he­lyet kapjon a bankok igazgatóta­nácsaiban. Sarkozy egy másik jelentős el­lentmondása: nem győzi ismétel­getni, hogy az állami garanciákért cserébe az arra igényt tartó pénz­ügyi intézményeknek etikai köte­lezettséget is vállalniuk kell a bankvezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években „számos botrányos kilengéshez vezetett”. ígéretet tett arra, hogy az úgy­nevezett arany ejtőernyősök, az­az a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért, különleges szerződé­Egy konzervatív - szocialista ötletekkel Az embert néha a saját ötleteitől is kiveri a víz (Reuters-felvétel) sekkel hozott felső szintű veze­tők juttatásainak egy része - például a posztjukról leköszönök magas végkielégítései - meg­szűnik Franciaországban. Tény, hogy a Dexia és a Caisse d'épargne napokban távozott vezetői önként lemondtak vég- kielégítéseikről, de a kormány valójában semmilyen törvényi szabályozást nem kezdeményez a magas juttatások megszünte­tésére. Miközben az olyan libe­rálisabb országokban, mint pél­dául Hollandia, a kérdést már évekkel ezelőtt rendezték. Az EU soros elnökeként Sar­kozy közös európai gazdasági po­litikát szeretne létrehozni, de ed­dig nem sikerült meggyőznie eu­rópai partnereit, amelyek tarta­nak a francia etatizmustól. A Le Monde szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjára tett ambiciózus javaslatai sem váltot­tak ki nagy lelkesedést Európá­ban. Ennek ellenére javaslatai egyes területeken tényleges gaz­dasági változással járhatnak. Ilyen például a költségvetés. A kormány hivatalosan a bevételek csökkenésével számol, ami növeli a deficitet, de ígéretet tett arra, hogy nem növeli a kiadásokat. Márpedig az összesen 360 milli­árd euróra rúgó bankmentő cso­mag után a kis-és középvállalatok mentességet kaptak az iparűzési adó befizetése alól minden új be­fektetésükre, amely 1 müliárd eu- rójába kerül a költségvetésnek. Arról van szó, hogy az állam átvál­lalja a kieső összeg befizetését az önkormányzatoknak. Sarkozy emellett a felsőoktatás, a védelmi politika és a közlekedési infra­struktúra fejlesztésére több mint 175 milliárd eurós közvetlen ál­lami befektetést jelentett be az el­következő három évre. Vagyis - a lap számításai szerint - az elnök néhány hét alatt közel 650 milli­árd eurót bocsát a gazdaság ren­delkezésére. Az országos intervenciós stra­tégiai alapok létrehozása is el­lentmondásos intézkedés, amely az államkapitalizmus legszebb pillanatait idézi. Sarkozy maga is a nagy olajtermelő országok, az oroszok vagy a kínaiak gyakorla­tához hasonlította beszédében a saját elképzelését. A Le Monde kérdésekkel záija elemzését. Ki tudja ma megmon­dani, hogy mi lesz a sorsuk az ál­lami segítséggel történt befekte­téseknek, ki garantálja, hogy a részvényes állam befektetési in­tézménye nem lesz-e egy nap ki­téve politikai nyomásnak azért, hogy a fenyegetett ipari szekto­rokba fektessen be? A gazdaság története azt mutatja, hogy az ál­lam nehezen áll ellen a „stílus­keveredésnek”. Az egyszerre libe­rális és intervenciópárti Sarkozy vajon tisztában van-e azzal, hogy saját kezdeményezései meddig juthatnak el? (MTI, ú) Reptéri átvilágítás Nem tetszik a meztelenség Brüsszel. Nincs egyetértés az unió tagországai között abban a kérdésben, hogy szükség van-e az európai repülőtereken olyan biztonsági, átvilágító készülékek telepítésére, amelyek képernyő­jükön lényegében meztelenül je­lenítik meg az utast. Ez derült ki a bel- és igazságügy-miniszterek múlt pénteki ülésén. A témát napirendre kérő Németország például az emberi méltóságra hivatkozva ellenzi a tervet, a so­ros uniós elnök Franciaország a terrorellenes harc jegyében pe­dig támogatja. A kezdeményező Európai Bizottság képviselője, Jacques Barrot igazságügyi fele­lős azt mondta, hogy olyan rendszerről lenne szó, amelyben az utas maga dönthetné el, hogy az ellenőrzést ezzel a berende­zéssel végezzék-e vagy más­képp, például motozással. Az Egyesült Államokban már szá­mos repülőtéren működik üyen átvüágító készülék, és néhány európai légikikötőt - például a londoni Lutont, az amszterdami Schipholt és a nizzai repülőteret - szintén felszereltek ilyenekkel. Elutasította e készülékek haszná­latát a napokban az Európai Par­lament is. A belügyminiszteri ülésen beje­lentették továbbá, hogy Svájc is befejezte előkészületeit a csatla­kozásra a schengeni övezethez. Hozzávetőleg a karácsonyi ün- nepktől az unióhoz nem tartozó ország határait is ellenőrzés nél­kül léphetik át a zónába tartozó tagállamok, köztük Szlovákia ál­lampolgárai is. A repülőtereken márciustól lép életbe az ellenőr­zés mellőzése, (m, ú) legyünk jobbak egymáshoz, és ajándékozzunk karácsonyt a kevésbé boldogoknak Közeledik az idő, amikor jobbak szeretnénk lenni egymáshoz. Hozzuk el közösen a karácsonyt azoknak, akik nélkülünk nem élhetnék át. Talán Ön is ismer valakiket, és talán van ötlete is, hogy hogyan ajándékozná meg őket varázslatos karácsonnyal. Elgondolásait, amelyek segíthetnének a kevésbé boldogoknak egy szép karácsony megélésében, küldje el hozzánk, és mi a legeredetibb ötleteket 1 000 000 Sk [33 193,92 €] összértékű támogatással díjazzuk. Vagy küldjön SMS-t a * 828-as számra az Orange Slovensko hálózatában, ezzel 30 Sk-t [0,9958 €] adományoz. Közösen jobbá változtatjuk a dolgokat. orange ie pre šťastie Hozzájárulhat gyűjtésünkhöz 30 koronával [0,9958 €], amely adómentes, ha küld egy SMS-t a 828-as számra. Az Orange Slovensko az egész összeget a mobil pénzgyűjtemények számlájára utalja át. és az SMS elküldéséért nem számol fel díjat. Az árakat a 30,1260 SKK/EUR átváltási árfolyam szerint számítottuk ki. konto orange BP-8-14191

Next

/
Oldalképek
Tartalom