Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-28 / 250. szám, kedd

2008. október 28., kedd 1. évfolyam, 15. szám A farkasordító tél, a szaunák, a rénszarvas húzta szánok, a befagyott tavak, az áfonya és a lazac otthonában jártunk Lappföld télen és nyáron is lenyűgöző Egy hely, ahol a szán is köz­lekedési eszköznek számít. Egy hely, ahol az éjfél olyan, mint nálunk a nap­lemente. Egy hely, ahol szinte minden házban van szauna. A Mikulás, a husky kutyák és a rénszarvasok otthonában, Lappföldön jártunk. SZABÓ LÁSZLÓ Rénszarvas, áfonya, lazac minden mennyiségben Kuusamo repterén landol a Finnair belföldi járata, a lapp­földi város faházikó-szerű légi­kikötője előtt egy hóember üd­vözli a turistákat. Fapados autó­buszunkkal egy erdőben állunk meg, furcsa hangok irányába in­dul a csapat. „Az év végén bol­dog kapcsolatban lesz része!” - mondja az előbb még üvöltöző sámán nő, aki mindenkinek el­árulja, mi vár rá. Már az első perceket követően megértettük, miért olyan népszerű Finnor­szágban a vodka. Csak így lehet elviselni azokat a mínusz foko­kat, amelyek a sarkkör közelé­ben várják a turistákat. Most mínusz húsz fok volt. A motoros szánok Lappföldön, amint leesik az első hó és befagynak a tavak, az úthálózat is kibővül - a tavakon és az erdőkön át kijelölik a mo­toros szánnal közlekedők pályá­ját. Nem hiányoznak a közleke­dési jelzőtáblák, a sebességkor­látozások, a kereszteződések vagy az irányt jelző táblák sem. Persze, ez nagy üzleti lehetőség A lappok élete szorosan össze­fonódik a természettel és Lapp­föld legjellegzetesebb állatával. A rénszarvas minden háznál család­tagnak számít, tenyésztésének titka apáról fiúra száll. Több mint háromszázféle füvet eszik, ezért húsa nagyon egészséges. A ha­gyományos lapp konyha leg­főbb nyersanyaga a rénszarvas­hús, ezt általában főzték, a rén­szarvas vérét pedig nyersen fo­gyasztották. Nagyon népszerű még az áfonya, a szeder és mindenféle erdei gyümölcs. A táplálkozást a hal (főleg füstölt formában) és a különböző bo­gyók teszik változatosabbá. A hatalmas csordákban élő állat nyáron a tundrán él és ott sza­porodik, télre a hatalmas erdő­ségekbe húzódik viszsza. Lapp­föld jellemző emlősállata még a sarki róka, a vidra és a nyest. Itt él a torkosborznak is nevezett rozsomák. Ha itt jár, ne hagyja ki a lazaclevest és a leveles tésztában sült rénszarvast! A kötelező szauna Hidegből melegbe, majd is­mét a hidegbe! - hangzott az es­ti jelszó. Lappföldön járva köte­lező program a szauna, majd az azt követő fürdés a hóban vagy a tóban. Sokkoló, egyben kellemes érzés a 110-115 fokos hőkamrá­ból kilépve a hóban hemperegni mínusz 19 fokban. Mint ahogy azt a helyi idegenvezetőnk el­mondja, a szaunázásnak egyet­len szabálya van: ez nem ver­seny, hogy ki bírja tovább, ki mi­lyen sokkot visel el. Csak azt kell tenni, ami jólesik. Néhány hő-hó kör az egészségen túl a nyugodt álmokat is garantálja - vallják a finnek. És igazuk van... A szau­nák leginkább a tavak mentén épülnek, hogy a hőkamrából egyszerűen ki lehessen szaladni a jéghideg tóba. Az első látásra szinte hihetetlen, hogy a több centi vastag jéggel borított tóban - egy kis lék alatt -nagyon kel­lemes a megmártózás. Fehér éjszakák, sötét nappalok Európa északi peremét szinte egész évben hó borítja. Nyáron a nap 73 napon át nem megy a látóhatár alá, és ez idő alatt ve­rőfényben úszik Lappföld vidé­ke, télen viszont 51 napig nem kel fel, ilyenkor teljes sötétség­be burkolózik a táj. Kuusamo városában éjfélkor úgy fest a táj, mint a naplemente után. Közlekedés Lappföldre, a Mikulás hazájába Lappföldre a legegyszerűbben repülővel juthatunk el; Helsinkiig több lehetőség közül választha­tunk, ám országon belül csak a Finnair légi társaság üzemeltet já­ratokat. Egy jegy ára horribilis is lehet, néha több tízezer koronás áron kínálja a légitársaság Buda­pestről vagy Bécsből (nem ritka, hogy 60-90 ezer koronát is elkér­nek egy ilyen jegyért). Ilyenkor ér­demes szétszedni a jegyeket, azaz külön venni egy jegyet Helsinkiig, majd egy másikat Helsinkiből Lappföldre. így már sokkal barát­ságosabb az ára a jegynek (megkö­zelítőleg 6-8 ezer korona). Lappfóldön, amint leesik az első hó és befagynak a tavak, az úthálózat is kibővül - nalhálózatát a tavakon és az erdőkön át kijelölik a motoros szánnal és a husky kutyákkal közlekedők útvo­(A szerző felvételei) a helyieknek (csaknem 100 eu­róba kerül egy ilyen szán bérlé­se egy napra). De az élmény fe­lejthetetlen. Ahogy felbőg a szánok motoija, és elindul a csapat - merthogy ezek turnu­sokban követik egymást -, a tu­ristát elkápráztatja a táj, vala­mint az erdőn, tavakon és uta­kon vezető motoros szánoknak kijelölt úthálózat. A szerelést a bérbeadók biztosítják; a meleg ruha, a fejvédő, a kesztyű és az arcot eltakaró védősisak elen­gedhetetlen viselet. Persze, amikor a nagy tavakon át halad a konvoj, bizony a mínusz 20 fokos hideg sokkal dermesz- tőbbnek tűnik. A kétszemélyes szánok sebessége elérheti a 80-100 km/h-t is. Husky kutyák és rénszarvasok Szánjainkkal a farkas der­mesztő hidegben egy kutyafarm­ra érkezünk, ahol a kutyák csa­holása jelzi: a hatos fogat készen áll, hogy a kíváncsi turistát kör­behúzza a szánnal. A húszperces futam nagyszerű élmény, igaz, figyelni kell arra, hogy két hatos fogat ne kerüljön egymás mellé, mert akkor egymásnak ugranak. Néhány perc múlva kiderül, a Mikulást húzó rénszarvasok nem is olyan gyorsak, ahogy azt ed­dig hittük, és nem is tudnak re­pülni. Egy kisebb farmon idő­sebb lapp emberek irányítják a rénszarvasokat, hogy azok a ki­jelölt úton körbehúzzák a turis­tát. A lusta állatok csak úgy haj­landók elhúzni a szánt, ha a gazda ételt hajigái eléjük, és ak­kor sem sietnek, ráérősen oda­cammognak. Egy illúzióval ke­vesebb...

Next

/
Oldalképek
Tartalom