Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-24 / 247. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 24. Kertészkedő 15 A káposztafélék számára a 6 és 20 °C közötti hőmérséklet az ideális, ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten nem fejlődnek, kellőképpen Sok fényt, vizet és tápanyagot igényelnek (Fotó: Képarchívum) Térségünkben a káposztafélékhez sorolt fajok közül jelentősebb területen a fejes-, kel- és vöröskáposztát, karfiolt, karalábét, brokkolit, bimbóskelt és kínai kelt termesztik. A káposztafélék tulajdonságai sok vonatkozásban hasonlóak: fényigényük nagy, hőigényük viszonylag alacsony, nagy zöldtömegük kialakításához sok vizet és tápanyagot igényelnek. ISMERTETŐ A káposztafélék sikeres termesztéséhez napi 10 órás, kb. 6000 lux megvilágítás szükséges. A hosszú tenyészidejű fajták erős megvilágítással is megfelelő termést hoznak, azonban a korai és nyári fajták feje, rózsája erős fény hatására elaprósodhat. Hőmérsékleti optimumuk 13-7 °C. Korai termesztésben fagyponthoz közeli vagy annál alacsonyabb hőmérsékletnél a fejesés kelkáposzta, valamint a kínai kel csúcsosodik, magszárasodik. A karfiol és brokkoli néhány ernes átmérőjű értéktelen rózsát fejleszt, a karalábé pedig gumóképződés nélkül felmagzik. A hajtató és rövid tenyészidejű korai szabadföldi káposztafélék növekedésük kezdeti időszakában jobban fejlődnek 18-20 °C-on, mint az ennél alacsonyabb hőmérsékleten. A káposztafélék számára a 6 és 20 °C közötti hőmérsékletek a hasznosak, azaz ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleti értékeknél nem fejlődnek, növekedésük stagnál. Korai káposztafélék alacsony hőmérsékleten anthociánossá válnak, az őszi káposztafélék hőösszeg hiányában több hetes tenyé- szidőcsúszással is alig fejesednek. A nyári, optimálisnál magasabb hőmérséklet sem kedvez. Ebben az időszakban a palántanevelés során gyakran tapasztalni gyenge kelést, annak ellenére, hogy a vetőmag jó minőségű volt. Árnyékolással, kis adagú vízzel való rendszeres öntözéssel biztosítható az alacsonyabb hőmérséklet és a jó kelés. A karfiol és brokkoli gyakran mutat a rózsában levélátnövést, hajaso- dást és elszíneződést. A kínai kel, a kelkáposzta és a nyári saláta céljára termelt fejeskáposztában megjelenik a levélszél bar- nulása. A magas hőmérsékletet rosszul tűrő vöröskáposzta és bimbóskel esetében leáll a növény fejlődése. Vízigény, öntözés A káposztafélék vízigénye magas, kiegyenlített vízellátást igényelnek a tenyészidőszak teljes ideje alatt. Megfelelő termést a talaj 70-80%-os vízkapacitási szintje esetén adnak. Vízhiány esetén a növények lankadnak, a fejlődés megáll, a tenyészidő kitolódik. Ezért a gyakorlatban a konzolos és esőszerű öntözés terjedt el. Lehetőleg mindig a kora reggeli órákban öntözzünk, mert így viszonylag hamar felszárad a növények leveléről a víz és a gombás és baktériumos betegségek nehezen tudnak megtelepedni. A napközbeni, hideg vízzel történő öntözéssel legyéngítjük a növényt. Lehetőleg kerüljük az éjszakai öntözést is. Az öntözés vízpótló hatása mellett másik fontos szempont, hogy a kijuttatott öntözővízzel a talajt optimális hőfokra tudjuk hűteni és lehetőleg azon is tartani. Különösen a nyári karfiol, brokkoli, karalábé és kínai kel termesztése esetén van ennek nagy jelentősége.. Korai termesztésben túlöntözés esetén a lehűlt talajban nem fejlődnek a növények. Talaj- és tápanyagigény A káposztafélék csak jó táp- anyag-ellátottságú talajon adnak kielégítő termést, kifejezetten igénylik a szerves trágyát, amellyel a fontos makroelemek (nitrogén, foszfor és kálium) mellett több lét- fontosságú mikroelem is bekerül a talajba. A szervestrágyázás csak részben helyettesíthető zöldtrágyázással. A káposztafélék tápanyagigénye magas, a szerves vagy zöld- trágyázást minden esetben műtrágyázással egészítjük ki. Helyrevetés, palántanevelés A káposztaféléket helyrevetéssel vagy palántaneveléssel szaporítjuk. Á két lehetséges szaporítási mód közül a hazai körülmények között, mindenképpen a palántanevelést célszerű választani. A helyrevetés csak abban az esetben jöhet számításba, ha a teljes területen palántaágy minőségű magágyat tudunk készíteni, rendelkezünk megfelelő precíziós vetőgéppel és olyan öntözőberendezéssel, amellyel a cserepesedés veszélye nélkül meg tudjuk oldani a ke- lesztést. Helybevetés esetén feltétlenül számítani kell arra, hogy a vetőmagszükséglet megduplázódik és az állomány a keléskori egyenetlenségből kifolyólag nem lesz olyan egyöntetű, mint palántáról. Általános követelmény a káposztafélék palántájánál, hogy jól fejlett (legalább négy-hat leveles), egészséges (fehér) gyökérzetű, folyamatos növekedésben tartott növények legyenek. Ez azt jelenti, hogy a palánták edzését a hőmérséklet csökkentése mellett nem a víz, illetve az öntözés megvonásával, hanem a nevelés alatt alkalmazottnál töményebb tápoldattal (0,4-0,5%) való öntözéssel kell megoldani, ügyelve a perzselés veszélyére. Korai szabadföldi, ill. nyári termesztésben, sőt az őszi ipari vagy tárolós káposztatermelésben is kerüljük a szálas (tépett) palánta alkalmazását. Helyette az ültetéskori, kisebb gyökérsérüléssel járó, ezáltal lényegesen egyöntetűbb állományt adó tálcás palántát alkalmazzuk. A tápkockás palántanevelésben a folyamatos fejlődés biztosítása érdekében célszerű az egyébként is munkaigényes tűzde- lés elhagyása és a mag közveden kockába vagy tálcába vetése. Ez esetben viszont ügyeljünk a csírázás utáni hőmérséÚetre, nehogy a szikalatti szár elnyúljon. Ha tálcás nevelésre nincs lehetőség, laza (tőzeges vagy lombföldes) palántaágyat készítsünk és lehetőleg ritka, soros vetéssel max. 400-500 szem/m2 sűrűséggel vessünk. Kerüljük különösen a karfiol esetében a kiöregedett túlfejlett palánta ültetését! A káposztafélék trágyázását csak talajvizsgálati eredmények ismeretében végezhetjük eredményesen. Az alaptrágyázást kötött talajon és korai ültetés esetén célszerű az őszi mélyszántással együtt elvégezni. Ekkor viszont a túl mélyre kerülő tápanyag hasznosulása gyengébb, ezért szerves trágya vagy zöldtrágya mélyszántása esetén is érdemes a műtrágyát a talaj-előkészítéssel sekélyebben 10-20 cm-re bedolgozni. A foszfortartalmú műtrágyát, valamint a kálium 70%-át ősszel juttatjuk a talajba. A káposztafélék termesztésében is meghatározó a tápanyagellátás folyamatossága, ezért fontos a termesztés során a kiegészítő trágyázás. Különösen az intenzív tápanyag-felvételi szakaszokban (ültetés utáni ere- dés, lombképződés, fejesedés, rózsaképzés, gumóképzés) a tápanyag csak megfelelő nedvességgel együtt hasznos a növény számára. Olyan trágyaféléket használjunk, melyek könnyen a talajoldatba kerülnek és növényeink számára könnyen hozzáférhetők. Növényvédelem A káposztatermesztési körzetekben főleg monokultúrás termesztés folyik, mely során a talajuntság mellett káros mértékben felszaporodtak a kártevők, kórokozók és gyomnövények. A legjobb megoldást a helyes, elsősorban zöldtrá- gyás vetésforgók visszaállítása jelentené megfelelő növényvédő- szerrotációval. Gyomnövények elleni védekezést már a termesztést megelőző év őszén kezdjük a terület mechanikai gyomirtásával. Csak engedélyezett gyomirtó szereket használhatunk. A káposzta kapás növény, a tábla sorait rendszeresen kapáljuk, szellőztessük, mellyel a tulajdonképpeni vegyszeres gyomirtás részben vagy teljesen kiváltható. A gyomnövényektől tisztán tartott területet a kártevők és kórokozók sem támadják olyan mértékben, mint az elhanyagolt káposztatáblát. A kizárólag gyomirtó szerrel tisztán tartott káposztafélék hozama műiden esetben alacsonyabb, mint a rendszeresen sorközműveit, kultivátorozottaké. A káposztaféléket megelőző jelleggel védeni kell a talajlakó kártevők és a káposztalégy kártétele ellen. Károsítják továbbá a hernyók, levéltetvek, földibolhák és a dohánytripsz. Évjárattól függően tizedelik a termést a gomba-, baktérium- és vírusos betegségek: száraz, meleg időjárásnál például a lisztharmat, esős, hűvös időjárás esetén a peronoszpóra és az alter- náriás szárazfoltosság. Baktériumos betegségek ellen réztartalmú szerekkel védekezünk. Betakarítás, osztályozás, tárolás A káposztaféléket nem teljes érettségükben takarítjuk be, hanem kb. 80%-os érettségi állapotban. Az osztályozást mindig a beszállító igénye alapján végezzük el. A növénybetegségek zöme a termesztés során és nem a tárolás alatt fejlődik ki, ezért: ♦ Betakarításkor és betároláskor ütéstől, nyomástól óvjuk a káposztafélék fejét. ♦ A beteg, sérült fejeket véleüenül se tegyük a többi közé. Nyári szállítás estén a beteg fejek néhány órán belül rothadni kezdenek és az egész szállítmányt megfertőzik. ♦ Mindig a szárazlevelű, magas szárazanyagtartalmú fejeket tároljuk be, így kevésbé kell tartanunk a gombás és baktériumos fertőzésektől a tárolás alatt. ♦ A frissen betárolt káposzta is lélegzik, vizet párologtat, melynek intenzitása a hőmérséklet függvényében változik. Rendszeres szellőztetést igényel. ♦ Ha a tárolót nem tudjuk hűteni, a folyamatos légcsere még fokozottabb figyelmet igényel a tárolás teljes ideje alatt. A konténerben tárolt káposzta kevesebb romlással tárolható, mint halmos tárolásnál. ♦ A konténereket és a tárolót betárolás előtt fertőtlenítsük ki. ♦ Ha szeretnénk megőrizni a káposzta üde, zöld színét, tartsuk a hőmérsékletet 2 °C-on és a pára- tartalmat 80% felett, (ritsat.hu, bejo zaden) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa október 23-án október 22-én október 22-én október 22-én október 23-án október 22-én október 22-én sárgarépa 20 Sk/kg 14-16 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg 16 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 19-30 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/kg 28-39 Sk/kg 38 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,50-3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3,50 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 3-3,70 Sk/db 3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16-18(130) SK/kg 16 Sk/kg (5 Sk/db) 20(120) Sk/kg 15-18(70) Sk/kg 15 (60-99) Sk/kg 14(98) Sk/kg 10-15(95) Sk/kg zeller 10-12 Sk/db 5-10 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 25-35 Sk/kg, 10-15 Sk/db 24 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 23-35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 30-50 Sk/kg 20-40 Sk/kg 20-30 Sk/kg 35-59 Sk/kg 26-40 Sk/kg paradicsom 40-50 Sk/kg 30-50 Sk/kg 30-50 Sk/kg 60 Sk/kg 40-55 Sk/kg 40-56 Sk/kg 25-45 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 12-14 Sk/db 20 Sk/kg 16 Sk/db 55-60 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg sütőtök 15-20 Sk/kg 15-16 Sk/kg 20 Sk/kg X 14-16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 16-25/50 Sk/kg 15-22/25 Sk/kg 10-35/35-40 Sk/kg 20-25/x Sk/kg 12-29/x Sk/kg 14-36/25-36 Sk/kg 10-25/20-30 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/k'g 300 Sk/kg 350 Sk/kg 300 Sk/kg x x karfiol/karalábé 25-30/12 Sk/db 15-25/8-10 Sk/db 40 Sk/db, 15 Sk/kg 20-25/15 Sk/db 25-35/19 Sk/db 18/14 Sk/db 30-40/8-18 Sk/db szőlő 40-50 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 20-55 Sk/kg 20-50 Sk/kg 25-49 Sk/kg salátauborka/diőbél 60/240 Sk/kg 33/150-200 Sk/kg 45/190 Sk/kg x/150 Sk/kg 35-49/200 Sk/kg 49-57/90-130 Sk/kg 25-55/200-240 Sk/kg
