Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-22 / 245. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 22. wvw.ujszo.com Európának energiatakarékos égőkre kell átallnia Betiltják a villanykörtét ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió energiaügyi miniszterei úgy döntöttek, hogy 2010-ig kivonják a forgalomból az összes izzót és alacsony teljesítményű villanykörtét. A WWF és más környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, mert fontos lépés lehet az európai energiahatékonyság megvalósulása felé. Becslések szerint a hagyományos izzók ötször annyi energiát fogyasztanak, mint az energiatakarékos változataik; a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) úgy vélik, hogy az EU éves szén-dioxid-kibo- csátása akár 30 millió tonnával lehetne kevesebb. Az energiatakarékos égőkre való átállásról október 10-én állapodtak meg az EU energiaügyekért felelős miniszterei. A javaslata még tavaly novemberben került a tárgyalóasztalra az unió ambiciózus energia- és klímacsomagjának részeként. Az új izzók támogatása azonban az elmúlt időszakban ellentmondásossá vált, mivel jóval drágábbak a régieknél. Mások nem az ára, hanem kedvezőtlen egészségügyi hatásai miatt aggódnak: az energiatakarékos izzók ugyanis fejfájást vagy kiütéseket okozhatnak. Megint mások az energiatakarékos izzók higanytartalma miatt félnek, bár a szakértők szerint egy izzó olyan csekély mennyiségű higanyt tartalmaz, ami nem ártalmas. Dr. David Spurgeon környezetvédelemmel foglalkozó kutató a BBC-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a higanytartalmú izzókat szelektíven kell gyűjteni, hiszen a higany a talajba, levegőbe vagy vízbe kerülve környezetkárosító hatású lehet. A támogatók ugyanakkor rámutatnak, hogy az energiatakarékos izzók hosszú távon olcsóbbak lesznek, hiszen élettartamuk a hagyományos izzókénak mintegy tízszerese. Az európai fogyasztók számára ráadásul az árak további csökkenése várható, mivel feloldják a Kínából érkező energiatakarékos izzókra jelenleg vonatkozó dömpingellenes szabályozást is. Ezt a WWF újabb pozitív lépésként értékelte, mellyel „hozzájárulnak az energiahatékonyság megvalósulásához az unión belül”. Ugyanakkor csalódott volt a szervezet azért, mert a miniszterek nem fejezték ki az EU 20-as alapelve melletti elköteleződésüket, annak ellenére, hogy megerősítették: az energiatakarékosság a klíma- és energiapolitikai célkitűzések sarokköve. „Ha az energiahatékonyságot csak lehetséges eszközként tartjuk számon, akkor nem jutunk előre a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célértékhez” - hangsúlyozta Mari- angiola Fabbri, a WWF energiapolitikaimegbízottja. (euractiv.hu) A hagyományosak tízszer rövi- debb életűek, mint az energiatakarékos izzók (Képarchívum) Decemberre átveheti az irányítást Koszovóban Gondok az EU-misszióval ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unió rendőri és igazságügyi missziója, az EULEX decemberre teljesen átveheti az irányítást Koszovóban az ENSZ csapatoktól (UNMIK). A fő problémát a terület északi részén többséget alkotó szerbek ellenkezése jelenti. Az unió márciusban kezdte meg a misszió telepítését, amelyben 2000 rendőr mellett 1000 helyi lakos is dolgozik majd. Az egykori szerb tartomány februárban nyilvánította ki elszakadását Szerbiától. Koszovói eddig több mint 50 ország - köztük az EU 22 tagállama - ismerte el. Szerbia ugyanakkor továbbra sem fogadja el az elszakadást, és a Koszovóban maradt szer- bek is ellenzik az Európai Unió jelenlétét, mivel véleményük szerint az közvetett módon az elszakadás elismerését jelenti. A koszovói szerbek szerint az EULEX nem lenne képes garantálni a szerbek biztonságát a területen. Viszont egyre égetőbb szükség lenne az EU-misszió jelenlétére az északi területeken is, ahol jelenleg virágzik a korrupció és a csempészet. Borisz Tadics szerb elnök a múlt héten jelezte, hogy Belgrád nem zárkózik el teljesen az EULEX jóváhagyásától, ézt azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának beleegyezéséhez köti. (euvonal.hu) Szlovákia is követeli a tagállamok különböző gazdasági teljesítőképességének figyelembe vételét Drágálljuk a klímacsomagot Tényleg újra kell gondolni a célkitűzéseket? (SITA-felvétel’ Brüsszel. Nem hozott előrelépést a klímacsomag szempontjából a múlt heti uniós csúcsértekezlet. A nyolcak, amelyek közé Szlovákia is tartozik, külön állásfogala- lásban fogalmazták meg fenntartásaikat. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyedüli eredmény - már ha ez annak nevezhető - az volt, hogy a zárónyilatkozat szerint a tagállamok egyelőre tartják magukat a „húszas célokhoz” - 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását -, de a részletekről még megállapodásra kell jutniuk. A végső döntést a december közepén esedékes, a francia elnökséget lezáró állam- és kormányfői találkozóra halasztották. A múlt heti csúcs során több ország felvetette, hogy a gazdasági helyzet miatt újra kellene gondolni az EU tavaly elfogadott éghajlatváltozás elleni húszas célkitűzéseit. Lengyelország és Olaszország vétóval való fenyegetőzése ellenére a francia elnökség ragaszkodott az eredeti tervekhez. Az állam- és kormányfők most olyan kompromisszumra jutottak, melynek értelmében a decemberben elfogadásra kerülő csomag lehetőséget biztosít az országoknak az abban foglaltak „költséghatékony” végrehajtására. Megregulázott lázadók Az Európai Tanács egyúttal felkérte az elnökséget és az Európai Bizottságot, „az elkövetkező hetekben végezzen intenzív munkát annak érdekében, hogy az Európai Tanács 2008 decemberében az európai gazdaság számára is megfelelő döntést hozzon”. A cél és a határidő változatlan maradt. „A pénzügyi válság nem szolgáltathat elegendő indokot a csomag elhalasztására” - mondta a csúcs után Nicolas Sarkozy francia elnök. Az eredeti javaslattal a jelenlegi formájában több tagállam sem ért egyet. A nyolcak - Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia - szeretnék elérni, hogy 2005 helyett 1990-et tekintsék a bázisévnek, azaz az ebben az évben mért kibocsátáshoz képest kelljen 20 százalékos kibocsátáscsökkentést elérni. Silvio Berlusconi kormányfő pedig az ország gazdasági nehézségei miatt fontolgatta a vétót a kérdésben, mivel véleménye szerint a kibocsátás csökkentése túl nagy terhet róna az olasz iparra. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter elmondta, hogy még a zárónap (csütörtök) reggelén is úgy tűnt, komoly veszélyben van a csomag. De a francia elnökség egy rövid időre kihívta a lengyel delegációt a tanácskozásról, hogy négyszemközt próbálja meggyőzni őket. Persze még korántsem hárult el minden akadály, mivel Donald Tusk kormányfő jelezte: Lengyel- ország továbbra is fenntartja magának a vétó lehetőségét, ha nem lát más megoldást. Varsó számára a széntüzelésű erőművek leállítása jelentené a legnagyobb nehézséget. Bár a kérdésben minősített többséggel is döntést lehetne hozni, a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy a decemberi csúcson születő döntéshez teljes egyetértés legyen szükséges. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség napokban közzétett jelentése szerint a tizenöt régi tagállam jó úton halad afelé, hogy teljesítse a Kiotói egyezményben vállaltakat. Túl korai a határidő? Már csak a súlyánál fogva is a nyolcak szószólójának tekinthető Lengyelország kormányfője nemrégiben kijelentette: „Mi is a tiszta energiatermelést támogatjuk, de csak reális határidővel.” Az új rendszerben ugyanis az EU-tagáÜamok kormányai nem adhatnának ki ingyenes szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket, az energiaipari cégek 2013-tól kizárólag nyűt árverésen vásárolhatnák meg azokat. Varsó szerint a reformterv figyelmen kívül hagyja az országok jelenlegi helyzetét, és kárt okozhat a lengyel gazdaságnak. A lengyel energia- termelés 95 százalékban a szénre épül, ezért „2013-ban még nem léphetünk be egy ilyen rendszerbe” - fogalmazott egy diplomata, aki „fokozatos átállási stratégiát” tart szükségesnek. Vagyis egy olyan megközelítést, mely az energia- termelőket fokozatosan terelné az árvereztetési rendszer felé,- és amely csak 2020-tól válna kizárólagossá. „Nem tudunk ekkora befektetéseket végrehajtani a következő öt évben... de ez nem jelenti azt, hogy semmit sem fogunk tenni” - foglalta össze a szakértő a lengyel álláspontot. Kompromisszumkeresés A nyolcak által a csúcstalálkozón köröztetett közlemény szerint „az EU kibocsátás-csökkentésének nagy részét a kevésbé gazdag tagállamok érték el, amiért igen magas gazdasági és szociális árat fizettek, amit el kell ismerni. Bármiben is egyezik meg az EU, annak „tiszteletben kell tartania a tagállamok és gazdasági teljesítőképességük különbözőségét.” A decemberi csúcsig már csak bő másfél hónap van hátra, de az továbbra is tisztázatlan, müyen lehetne az a megállapodás, amelyet minden tagállam el tudna fogadni. A francia elnökség újra és újra elismétli, hogy a konszenzus elérése érdekében „rugalmasnak kell lenni”. Az egyik megoldás lehetne, hogy a gazdagabb országok „megvásárolhatják” a szegényebbek által elért C02 kibocsátás-csökkentést. Ez egy, az ETS rendszerhez hasonló, tagállamok közti kvótakereskedelmet jelentene, melynek elnevezése az Effort Sharing, mivel a tagállamok megosztják egymás közt az erőfeszítéseket. „Hogy könnyebbé tegyük az Effort-Sharing rendszer nemzeti célértékeinek elérését, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az éves tervezett kibocsátás-csökkentés meghatározott százalékát átvigyék a következő évre, illetve, a megspórolt kibocsátási jogaikat a többi tagállam számára megvételre felajánlják” - szerepel a francia elnökség összegző vázlatszövegében. (euvonal.hu, euractiv, ú) Három éve indult az ETS Az EU-ETS (European Union Emission Trading Scheme) rendszert az unió az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek költséghatékony végrehajtásának eszközeként hívta életre. A legnagyobb nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben való kereskedés 2005-ben indult, az unió éghajlat-politikájának egyik legfontosabb tartóoszlopaként. Az EU-ETS alá több mint 10 ezer ipari létesítmény tartozik, ami hozzávetőleg az unió ÜHG (üvegházhatású gázok) emissziójának 40 százalékát teszi ki. Minden létesítmény annyi C02-t bocsáthat ki, amennyire jogosultságot szerzett. Szennyezési jogokat kaphat a nemzeti kiosztás keretében vagy vásárolhat más piaci szereplőktől, a kihasználatlan szennyezésijogokat pedig eladhatja más létesítménynek, (ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1127 Sk 262 939 325,94 Sk 0,065% 1,0322 Sk 1 503 337 377,64 Sk 0,065% 0,9928 Sk 4 458 645 017,73 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1296 Sk 908 536182,86 Sk 0,065% 1,0635 Sk 5 939 994 133,04 Sk 0,065% 1,0455 Sk 12 354 084 844,93 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1279 Sk 513 706 534,76 Sk 0,065% 1,0649 Sk 4 330 918 878,44 Sk 0,065% 1,0486 Sk 12 495 832 863,88 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1298 Sk 143 694 188,33 Sk 0,065% 1,0287 Sk 1 012 199 004,55 Sk 0,065% 1,0181 Sk 2 317 271 442,21 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár** 1,1278 Sk 219 888 720,80 Sk 0,065% 1,0409 Sk 1 965 122 299,76 Sk 0,065% 1,0201 Sk 4 645 536 096,06 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1242 Sk 464 734 411,99 Sk 0,065% 1,0545 Sk 3 301 799 456,32 Sk 0,065% 1,0388 Sk 5 285 377 169,75 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. október 17-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
