Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-22 / 245. szám, szerda
DIGHALIA 2008. október 22., szerda 12. évfolyam, 42. szám A mobileszközök tulajdonosai nem sokat törődnek a rajtuk tárolt adatokkal Elfelejtjük törölni az adatokat Lesz olcsó laptop, az eddigit sokszorosan felülmúló grafikus teljesítmény Jobb lett az új MacBook Az előzetes várakozásoknak megfelelően megújult a teljes MacBook és MacBook Pro termékcsalád. Bemutatkozott az iBrick- nek nevezett gyártástechnológia is, mely a jövőben még könnyebb, még vékonyabb noteszgépek építését teszi lehetővé - írja a HWSW online informatikai hírmagazin. FELDOLGOZÁS A múlt héten frissítette teljes MacBook és MacBook Pro noteszgép-választékát az Apple. A professzionális felhasználásra szánt Pro termékcsalád három új alapkonfigurációt tartalmaz, ezek közül a 15,4 hüvelykes, LED-háttérvi- lágítású kijelzővel ellátott gépek több lényeges újítással is gazdagodtak. A nagyjából 2,4 centiméter vastag és 2,7 kilogrammos noteszgépek mostantól akár 2,8 gigahertzes Core 2 Duo processzorral is rendelhetők (az alapmodellekbe 2,4 vagy 2,53 GHz-es példány kerül), a grafikus vezérlő pedig továbbra is az NVIDIA műhelyéből kerül ki, de már az újabb generációhoz tartozik: az új MacBook Prók a Geforce 9400M vagy a gyorsabb, de többet fogyasztó 9600M megoldásokkal kaphatók. Újdonság a MacBook (Pro) termékvonalnál a multi-touch rendszerű, megnövelt felületű érintőpad is, mely a Pro szériánál szintén csak a kisebb, 15,4 hüvelykes kijelzővel ellátott modellekben található meg. Az új tapipad területe az Apple szerint közel 40 százalékkal nagyobb elődjénél, ezzel együtt teljesen eltűntek mellőle a gombok, a felhasználó cserébe az egész felületet használhatja virtuális gombként. Az új kínálatból kétségtelenül a frissített MacBook noteszgépek hozzák a legtöbb újdonságot a választékba- a gépek 13,3 hüvelykes kijelzője immár LED-háttérvilágí- tással rendelkezik, így működés közben kevesebb áramot fogyaszt, valamint vékonyabb kijelzőkeret is építhető rá. A MacBook Próval megegyezően 2,4 centiméter vastagságú, ugyanakkor jóval könnyebb, 2,25 kilogramm tömegű noteszekbe 2 vagy 2,4 GHz-es Core 2 Duo processzort építenek, a konfigurációkba 160 vagy 250 gigabájtos merevlemez kerül, de opcióként akár 320 GB-os merevlemezes, vagy 128 gigabájtos SSD háttértár is kérhető a notebookokba. Lényeges változás, hogy a korábbi Intel grafikus motort az új modelleknél a jelentősen gyorsabb háromdimenziós megjelenítésre képes NVIDIA GeForce 9400M-re cserélte az Apple. A cupertinói székhelyű cég egy mind a MacBook Pro, mind a MacBook notebookok felépítését jelentős mértékben befolyásoló fejlesztést is bejelentett. Az iBrick-nek nevezett gyártástechnológia a gépek átalakított vázát takaija, melyet mostantól egyetlen alumínium- öntvényből készítenek el a gyárban, a noteszek így - legalábbis az Apple szerint - úgy lehetnek könnyebbek és vékonyabbak elődeiknél, hogy közben megőrzik robusztusságukat. A fejlesztésnek egy kézzelfogható eredménye mindenesetre már most is van: az eddig teljes mértékben műanyagból készült, olcsóbb MacBook termékcsalád mostantól a drágább típusokhoz hasonlóan fémházzal rendelkezik. A MacBook és 15,4 hüvelykes MacBook Pro noteszgépek mellett tegnap debütált egy új 17 hüvelykes MacBook Pro és két MacBook Air konfiguráció is. Ezek közül az utóbbi kettő mostantól az Intel megoldása helyett NVIDIA GeForce 9400M grafikus vezérlőjével kapható és mindegyik szériánál nagyobb kapacitású (a MacBook Aimél 120 gigabájtos, a MacBook Prónál 320 gigabájtos) merevlemez került a burkolat alá. A most bejelentett MacBook noteszgépek induló ára 1299 dollár (a régi, 2,1 GHz-es processzorral és 120 gigabájtos merevlemezzel szállított példányt ezzel együtt leárazták 999 dollárra), a legolcsóbb MacBook Pro 2000 dollárba kerül, az új MacBook Air pedig 1800 dollártól vihető el. (h) MT1-HÍR Egy nemzetközi kutatás szerint, szinte minden használtan megvásárolt mobiltelefonon vagy egyéb kommunikációs eszközön maradnak személyes, céges, pénzügyi adatok, amelyeknek az átadása az előző tulajra nézve veszélyesek lehetnek. A BT, a walesi University of Glamorgan és az ausztráliai Edith Cowan University új, közös kutatása kimutatta, hogy a használtan vásárolt mobilkommunikációs eszközök számottevő része a törlések ellenére még mindig tartalmaznak céges, banki, orvosi adatokat az előző tulajdonosról. A megvizsgált készülékek 43 százaléka tartalmazott olyan adatot, amely nem tartozik egy második személyre. Avizsgált 161 készülék közül legnagyobb mennyiségű információt a leharcolt Blackberry eszközök foglaltak magukban, amelyeket sok esetben védelem nélkül hagytak, annak ellenére, hogy rendelkeznek beépített biztonságifunkciókkal. Eddig az operációs rendszerekkel ellátott eszközökről esett szó, MT1-HÍR Egy amerikai kutatás szerint a középkorú és idősebb emberek agykapacitását növeli az internethasználat. A University of California kutatócsoportja megállapította, hogy a web az agy döntéshozó központját stimulálja. Ahogy az agy öregszik, számos változáson megy keresztül, például valamelyest zsugorodik, illetve sejtaktivitása csökken, írja a BBC. A tudomány régóta ismeri azt a jelenséget, hogy például keresztrejtvény-fejtéssel, olvasással és egyéb tevékenységekkel csökkenthető az agy öregedése. Az új amerikai kutatás szerint a netezés is az agyi aktide a hagyományos mobiltelefonok sem veszélytelenek. Ezeknek készülékeknek a 23 százaléka is tartalmazott személyes és üzleti adatokat. Az egyik vizsgált Blackberry készüléket például egy japán nagyvállalat európai, közel-keleti és afrikai régiójáért felelős kereskedelmi igazgatója használta. Az eszközön visszaállítható volt a híváslista, a címjegyzék, a naplóbejegyzések és az üzenetek. Az üzenetek a szervezet üzleti terveit, a legfontosabb ügyfeleket és a tulaj magánéletével kapcsolatos adatokat tartalmaztak. Dr. Andy Jones, a BT információbiztonsági kutatóinak vezetője a következőket mondta: „Érthetetlen, miért nem teszik mega szervezetek a szükséges óvintézkedéseket a kézi eszközök kiselejtezésekor, amikor ekkora figyelmet szentelnek neki mostanában a biztonság és a személyazonosság-eltulajdonítás kérdése, valamint megfelelő eljárások léteznek az információk biztonságos törlésére. Ezeknek a hétköznapi eszközöknek mostanra kifinomult digitális memóriája van, amely óriási mennyiségű bizalmas adatot képes tárolni. A vitást megőrző tevékenységek körébe sorolható. A vizsgálatban huszonnégy 55 és 76 év közötti önkéntes vett részt. Az alanyok fele gyakorlott internet-felhasználó volt, másik fele egyáltalán nem. Mindegyikük agyát megvizsgálták, miközben intemeteztek, illetve amikor könyvet olvastak. Mindkét vizsgálat közben aktív agytevékenység látszott a szkenneren az agy nyelvvel, olvasással, memóriával és vizuális képességekkel kapcsolatos központjaiban. Az internetes keresési feladat közben sokkal nagyobb aktivitást tapasztaltak, ám csak a már hozzáértők agyában. A kutatás vezetője, Gary Small cégeknek gondoskodniuk kell az adatok megsemmisítését célzó megfelelő eljárásokról és ellen- őrizniükkellezekhatékonyságát.” Mostanában sok nagy cég úgy szabadul meg az elavult eszközöktől, hogy jótékonysági szervezeteknek adományozza ezeket. A kutatás során fény derült rá, hogy számos ilyen szervezet az eszközök nagy százalékát olyan helyekre juttatja el, mint Kína vagy Nigéria - márpedig ezeknek a helyeknek információbiztonsági szempontból igen rossz hírük van. A kutatás azt is kimutatta, hogy a cégek nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi visszaolvasható adat van a mobileszközökön. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy a mobilszolgáltatók a készülékeket szolgáltatás részeként kínálják, így az általában egy-két év alatt elhasználódott mobileszközöknek minimális értékük van, ezért nem sokat törődnek a rajtuk tárolt adatokkal. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a szervezetek nem tesznek eleget a törvényi, szabályozási és jogi kötelezettségeknek sem, ezért nem hatékony az adattörlés. professzor szerint akiknek már nem idegen a világháló, azok az agyi aktivitás sokkal mélyebb szintjén foglalkoznak a keresési feladattal. „Van valami az internetes böngészésben, ami miatt addig megyünk el benne, ahol már kihívásnak számít” - magyarázza a kutató. Az öregedő agyban lezajló sorvadás és a csökkent sejtaktivitás áldozatául eshetnek a korosodó emberek megismerő funkciói. Minden olyan aktivitás, ami működésben tartja az agyat, megőrizheti egészségét és a gondolkodási képességet. Az internetes keresés az egyik olyan új trükk lehet, amit idősebb korban is érdemes megtanulni. Az internetes keresést idősebb korban is érdemes megtanulni A netezés jót tesz az agynak
