Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-21 / 244. szám, kedd

12 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 21. www.ujszo.com BIZNISDCPOZIT Koronabetétek vonzó eurókamatokkal előnyös határidős termék vállalkozók és önkormányzatok részére 100 000 Sk (3 319,39 €)* és magasabb összegű betét esetén EURIBOR szerinti kamatozás a szlovák korona kényelmes átváltása euróra Gondoljon a nyereségre. Kamatoztasson Az árak, kifizetések és egyéb értékek kettős árfeltüntetése során az 1 € =30,1260 Sk átváltási árfolyamot alkalmaztuk. (•> otpbanka www.otpbanka.sk • otpdirekt 0850 111 222 kamat a korona utolsó napjaira CHT compact felkészültünk az euróra biznisd€pozit BP-8-14314 Egy bróker vallomása: A prémiumok rendszere olyan, hogy az alkusz fütyül lépéseinek következményeire „Eladtam a lelkem az ördögnek és jó árat kaptam” MTl-HÍR „Eladtam a lelkemet az ördög­nek és jó árat kaptam érte” - mond­ja Geraint Anderson, aki pénzügyi elemző volt a Cityben, London pénzügyi központjában. Többi pá­lyatársához hasonlóan zsíros pré­miumokat kapott, de végül le­mondott állásáról, mert nem akart a pénz megszállottja lenni. A ma 36 éves férfi 1996-ban ke­rült a Citybe az ABN Amro holland bank junior elemzőjeként. Egy év­vel később átigazolt a francia Soci- été Générale-hoz, majd a német Commerzbankhoz, hogy újabb év múltán a Dresdner Kleinwortnál folytassa. Miután két egymást kö­vető évben ebben a befektetési bankban elnyerte a legjobb elemző címet, gyorsan haladt a ranglétrán és hamarosan a csoportjának egyik vezetőjévé nevezték ki. A pénzügyi fővárosban nőttön nőtt a híre, a City negyedik legjobb elemzőjé­nek minősítették (a mintegy száz­fős listán). 2007-ben 500 ezer font (20 millió korona) prémiumot vá­gott zsebre. Néhány hónappal ezelőtt azon­ban Geraint Anderson mindent felrúgott, kilépett állásából és ad­digi pénzügyi pályafutásáról kez­dett írni könyvekben és egy rend­Olyanjutalomrendszerre lenne szükség, amely a brókereket hosszú távra szóló gondolkodásra ösztönözné. szeres újságrovatban. A tőzsdei elemző ugyanis egy idő után úgy érezte, hogy nem nézhet a tükör­be: „egyre mohóbb lettem, egyre inkább a pénz megszállottjává váltam” - mondta el az AFP-nek. A pénzember a jutalmazás rendsze­rét tartja a felelősnek. „Hagytam, hogy magával sodorjon a prémiu­mok rendszere.” Nagy-Britanniában maga Gor­don Brown miniszterelnök is fel­emelte a szavát a „felelőtlen” ma­gatartást jutalmazó csillagászati prémiumok ellen. London a maga nagyszabású bankmentő tervét a javadalmazás új rendszerének bevezetésétől tette függővé. Ezek a nyilatkozatok egybeesnek a közvélemény hangulatával, az embereket felháborítják a nem egyszer erkölcstelennek tartott összegek. A Barclay’s bank elnö­ke, Bob Diamond például mintegy 40 mülió font prémiumot zsebelt be 2006-ban és 2007-ben. Geraint Anderson szerint azon­ban nemcsak a jutalmak összegé­ről van szó, hanem jellegükről, fel­építésükről is. „A prémiumok többségét egyben adják, jobbára készpénzben, így végső soron az alkusz fütyül arra, hogy lépéseinek mi lesz a hosszú távú következmé­nye. Ehelyett olyan jutalomrend­szerre lenne szükség, amely a hosszú távra szóló gondolkodásra ösztönöz” - fejti ki. „Ha a bankokat világszerte rá lehetne bírni, hogy három-négy éves időszakot ismer­jenek el a prémiumokkal, akkor az alkuszokat jobban foglalkoztatná, hogy döntéseiknek mi lesz a hosszú távra szóló következ­ménye.” Egy londoni felmérés, amelyet a gazdasági és kereskedelmi kutatá­si központ (CEBR) készített, azt mutatta ki, hogy idén a jutalmak összegében drámai csökkenésre lehet számítani: míg 2006-ban 8,8 milliárd fontot fizettek ki ezen a címen, idén várható összegük csak 3,6 milliárd font lesz. A CEBR most azt jósolja: a közeljövőben kevéssé valószínű, hogy a jutalmak elérjék az előző négy év szintjét, de hozzáfűzi: ezután sem fog meg­szűnni a prémiumok rendszere. 120 éves a National Geographic Magazin A színes világ sárga keretben Százhúsz éve, 1888 októ­berében az amerikai Nati­onal Geographic Társaság mintegy kétszáz pártoló tagja kapta kézhez az alig kilenc hónapja alakult klub sárgakeretes magazinját. A siker azóta is töretlen, csak a példányszám emelkedett némileg: ma már 32 nyel­ven, kilencmillió példány­ban jut el az olvasókhoz. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Mikor a társaságot alapító 33 férfiú 1888 januárjában össze­gyűlt a washingtoni Cosmos klubban, bizonyára nem sejtet­ték, hogy egy valóságos biroda­lom alapköveit tették le, melynek első ékköve az alig 9 hónap múl­va megjelenő magazin lett. Az eleinte még meglehetősen tudo­mányos hangvételű folyóirathoz 1890-ben már térképmelléklet is járt, az olvasók Alaszka és Kana­da legmagasabb hegyei közé te­hettek képzeletbeli kirándulást. A mellékleteknek nagy sikere, sőt politikai jelentősége is lett: soká­ig ezekre támaszkodott az Egye­sült Államok kormánya, Franklin Delano Roosevelt elnök idején a Fehér Ház térképterme dugig volt a National Geographic tér­képeivel. A magazin életében a lap élén apósát, Alexander Graham Bellt váltó Gilbert H. Grosvenor színre lépésével nyűt új fejezet. Grosve­nor ugyan két évig gyűjtötte a bá­torságot, de 1905-ben végül meg- cselekedte, amit elgondolt: fény­képeket tett az újságba. Amerika talán először láthatott képeket, méghozzá 11 oldalon keresztül a messzi Tibetről két orosz utazó­nak, Gombojab Csibikovnak és Ovse Norzunovnak köszönhető­en. Grosvenor lélekben már elbo­csátására készült, a társaság tagjai viszont el voltak ragadtatva a frissnek ugyan nem mondható (1900-1901-ben készült), ámde kétségtelenül lenyűgöző fotográ­fiáktól. Egy évvel később a szerkesztő­nek valóban majdnem távoznia kellett, a társaság tagjainak felhá­borodását George Shiras törté­nelmi jelentőségű, vakuval ké­szült esti képei váltották ki. A sö­tétedés után lekapott állatokról megjelenő fotók nyomán ketten le is mondtak társaságbéli tagságuk­ról, mondván: tűrhetetlen, hogy a folyóirat képeskönyvvé váljon. Ä „lejtőn” azonban már nem volt megállás: a páratlan cikkek mellett olyan fényképek jelentek meg a magazin hasábjain, mint az első vízalatti színes képek vagy éppen az első színes légifotók. 1952-ben Jacques Cousteau je­gyezte a folyóirat első tengeri cik­két. Hét évvel később a fotók már a címlapra kívánkoztak, noha ek­kor még nem töltötték be az egész oldalt. Az újabb csodára 1962-ig kellett várni, ekkor jelent meg az újságosstandokon a National Geographic első teljes egészében színes lapszáma. Az utóbbi évtizedekben a lap számos mérföldkőnek tekinthető cikket és képet tálalt olvasói elé, elég csak a híres afgán lányról ké­szült címlapfotót említeni 1985-ből. A magazin időközben számos kistestvért kapott, 1995-ben pedig megjelent az első nem angol nyelvű kiadás is, japá­nul. Azóta már 32 nyelven - köz­tük magyarul is - elérhető a ma­gazin, hivatalos becslések szerint havonta 50 millió emberhez jut el a világ sárga keretben. NATIONAL HOW TO END A WAR. GRANT AND LEE AT APPOMATTOX iJLYSSÜ S GRANT «35 " BRUCE DALE FRANCE MEETS THE SEA IN BRITTANY i ■ . WOWELt VŕÄLKER, 470 I WORLD S FAIR IN NEW YORK REOPENS JAMFA P MtR SOS OUTPOST W UNDER THE OCEAN EDWIN A, UNk”S»Q BATES LtTTLEHALL^ THE DEEPEST DAYS ROBERT STÉNUT 534 ETHIOPIAN ADVENTURE JAME Gilbert H. Grosvenor két évig gyűjtötte a bátorságot, míg 1905-ben fényképeket tett az újságba (Fotó: Archívum) the journal ob the NATIONAL GEOGRAPHIC SOCIETY Washington, d. e-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom