Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-21 / 244. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Törőcsik Mari állapota stabilizálódott Budapest. Törőcsik Mari állapota stabilizálódott, de a művésznő még nincs túl az életveszélyen - közölte tegnap a Nem­zeti Színház vezetősége. A teátrum tájékoztatása szerint a művésznő gyógyulása érdekében és a család kérésére további in­formációkat nem áll módjukban közölni. A Nemzeti Színház októ­ber 16-án tudatta: Törőcsik Marit életveszélyes állapotban, inten­zív osztályon kezelik. Részleteket akkor sem közöltek. A Semmel­weis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje intenzív osztályának ügyeletes orvosa azonban az MTI információját megerősítve el­mondta: náluk ápolják a művésznőt, (mti) Minden ötödik könyvet elloptak Berlin. Csaknem minden ötödik könyvet elloptak a frankfurti nemzetközi könyvvásáron, ami rekord. A szervezők tegnap közzé­tett hivatalos mérlege szerint a látogatók a kiállított mintegy 3000 könyvnek csaknem 20 százalékát ellopták. A beszámolóból kitűnt, hogy különösen az orvosi, a jogi és az egyéb szakkönyvek voltak rendkívül kelendők a szarkák körében az ötnapos vásár alatt. Ennek okát az érintett kiadók képviselői elsősorban abban látták, hogy át­lagban ezek a legdrágább könyvek, áruk nemritkán meghaladta a 250-300 eurót (50-70 ezer forintot), ennyi pénzt pedig egy könyvre aligha áldoz egy „átlagos” német. A kiadók mindazonáltal igyekez­tek derűlátóan szemlélni a történteket. Többen közülük ugyanis úgy vélekedtek, hogy a könyvszarkák jócskán szolgáltak pozitív ta­nulságokkal is. így az ellopott könyvek alapján egyértelműen rávi­lágítottak arra, hogy mire is van igazán kereslet, (mti) Újratemetik Janus Pannoniust Pécs. Ma a pécsi székesegyházban újratemetik Janus Panno­niust, az első kiemelkedő magyar lírikust, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtőjét és legnagyobb alakját. A költő csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A legújabb antropológiai vizsgálatok 2008. tavaszi eredményei alapján biztosra vehető, hogy az ő maradványait találták meg. Pannoniust ma a pécsi székesegyház altemplo­mában, Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyu­galomra. (mti) Megjelent az Irodalmi Szemle októberi száma Átjárók, fénykapuk LAPAJÁNLÓ A folyóirat változatos tartalmá­ból mindenekelőtt N. Tóth Anikó muzsikálóan szép szövegelemző tanulmányát említenénk. Átjárók, fénykapuk címmel Kovács Magda, a hatvanas évek második felében induló fiatal írónemzedék, a Feke­te szél című novellaantológia egyik legígéretesebb és legtehet­ségesebb prózaírója legújabb művét mutatja be az olvasóknak. A Nagyapóka hintója címmel meg­jelent mesenovellák környékét, témáját járja benne körül a kriti­kus, aki nemcsak „kozmikus távol­ba röpíti” az olvasót, hanem „a me­séi hagyományokhoz hűen és két egymásnak feszülő értékrend: a jó és a gonosz küzdelmének lehet ta­núja a befogadó”. A mesemondó egyszer kozmikus távolba röpíti az olvasót (Én, a csillagbognár), máskor a nyírfák tavaszi könnye- zésének okait vizsgálja (Mese a bűvös erejű körről), vagy a pillan­gók biológiai átváltozásának cso­dás történetéről mesél. Benne van ezekben a mesékben a modem ember szorongása, az ártatlanság és rácsodálkozás esetei éppúgy, mint az esendő,, kiszolgáltatott ember gyötrelmei, gyűrődései, meg azok a ravaszságok, melyek­nek a mesékben is amolyan „em­berarcúk” van. Kovács Magda me­sebeli mágiájának titka abban rej­lik, hogy „elfogadhatóvá, élhetővé próbálja tenni a világot”, melybe a „lélek fénykapuján” érdemes és fe­lejthetetlen élmény belépni. Gren­del Lajos irodalomtörténeti ta­nulmánya Nagy László költészetét varázsolja elénk. Köszönti a lap a nyolcvanéves Szőke Józsefet. Egy elmúlt világ emlékezete címmel Fried István a tudós ala­posságával járja körül Szepesség múltját, történelmét, a XIX. szá­zad végét és a XX. század elejét idézi meg számunkra. A több- nyelvűség és egy történelmi régió varázslatos világa, kulturális sok­színűsége bontakozik ki előttünk. A Szepességnek mint szubrégió­nak „megkülönböztethető helye a kelet-közép-európai régió, a tör­ténelmi Magyarország és a két háború közötti Csehszlovákia históriájában”, melyekhez Csáky Imre memoárja jelenti azt a „bú­vópatakot”, mely idealizált szép­ségében tálja elénk a múltat. A hegyaljától a párizsi Bako- nyig címmel Mács József könyv­kritikáját olvashatjuk Pomogáts Béla monográfiájáról. Cselényi László sokszínű és sok vitát pro­vokáló életműve avatott kezekbe került Pomogáts Béla irodalom­tudós esetében, és a kritikus bá­torságában, aki felismerte, hogy Cselényi esetében „a mindig van U. ÉV» D 10. SZÁM / 2008. OKTÓBER O ÁRA 2«,- SK Tóth Efemér, Leck Gábor. Ivan Štrpka át Bodnár Éva versei Kocát Zsunanru. Sándor Zoltán is Bodor Miklós 1 ávld novellái Átjárók, fénykapuk új a Nap alatt” igazsága, kísérlete­ző bátorsága és az „egyszál” avantgárd újító szenvedélye a „hármas élménykörrel” együtt áll előttünk. Azzal a kutató-kísérle­tező szenvedéllyel, melyet jó ér­zékkel vesz észre a tudós elemző és a „költészet laboratóriumában” kísérletező, poétikai-filozófiai bű­vészkedéssel kísérletező elme. Ozsvald Árpád versfordításaival Tóth László kritikája foglalkozik. A szépirodalmat Tóth Elemér, Leck Gábor, Ivan Štrpka és Bod­nár Éva versei, valamint Kozsár Zsuzsanna és Sándor Zoltán no­vellái képviselik. A folyóiratot Fodor Kata rajzai­val illusztálták. (zsolt) Budapest után Dunaszerdahelyen láthatók a kortárs magyar fotóművészek legjobbnak ítélt képei A fotográfia egyetemes nyelvén Díjátadás, valamint csopor­tos és egyéni kiállítás meg­nyitójának helyszíne volt a közelmúltban a dunaszerda- helyi Art-Ma Galéria. LŐR1NCZ ANDR1ÁN A szép számban összegyűlt kö­zönség a Magyar Fotóművészek Világszövetsége 2008-as vándor- kiállítását tekinthette meg. A ne­vezett, magyarországi és határon túli magyar fotográfusokat tömö­rítő szervezet nyolcadik ízben mutatja be a háromtagú szakmai zsűri által legjobbnak ítélt hetven fényképet; ezek a budapesti és dunaszerdahelyi kiállítást köve­tően a Kárpát-medence különbö­ző zugaiba vándorolnak, hogy a fotográfia egyetemes nyelvén te­gyenek tanúságot arról: a kortárs fotóművészeinek még mindig van mondanivalója. A hivatalosan 8. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállítás elnevezésű rendezvény megnyitó­ján Győri Lajos, a világszövetség elnöke elmondta: ,Azért indítot­tuk útjára nyolc esztendővel ez­előtt ezt a programot, hogy közös bemutatkozási lehetőséget kínál­junk a határon túli magyar alko­tóknak - először Budapesten, majd azokban az országokban, ahonnan a pályaművek érkeztek. Úgy érezzük, ilyenkor a fotográ­fusok ellátogatnak egymáshoz; ha nem is személyesen, az alkotásaik által mindenképen. Ez fordítva is érvényes: mi is meglátogatjuk őket, illetve azokat a helyszíne­ket, ahol a kiállított felvételek ké­szültek. Többek között ezért olyan csodálatos dolog a fotográ­fia - a valóságos világot először a fényképezőgépet kézben tartó emberek alakítják vizuális fantá­ziájuk közreműködésével, majd a nézők is a saját igényeik szerint gondolják tovább a látott képi üzeneteket.” Az idei pályázatra négy ország­ból százegy alkotó több mint négyszáz fényképet küldött el; a kiválasztott hetven alkotás négy hónapig a Felvidéken látható, majd a fotók Erdélybe, illetve Dél­vidékre vándorolnak. A fotó­művészekből álló zsűri idén is dí­jazta a legjobb felvételeket - ezek készítői Borbély Géza és Demeter Iringó Erdélyből, Ispánovics Jó­zsef Újvidékről, Szabó Márta Szé­kesfehérvárról, valamint Kanovits Gábor Dunaszerdahelyről, akinek Kriszta című művészi portréját tartotta díjra méltónak a szakmai bizottság. A legjobb hetven fotó között láthatók a hazai Czibula Ádám (Vásárút), Holop Ferenc (Nasz- vad), Kálmán H. Szilvia (Vá­sárút), Kovács Attila (Rimaszécs), Krüger Viktor, Polák Ágnes (Ko­márom) és Thor Tamás (Érsekúj­vár) felvételei is^ A megnyitó alkalmával került sor az AFIÁP-minősítés átadására, melyet a hetvennyolc tagországot számláló Nemzetközi Fotóművé­szeti Szövetség (FLAP) ítél oda a hazai és nemzetközi megmérette­téseken rendszeresen részt vevő, díjazást elérő alkotóknak. Szlová­kiai magyar fényképészek eleddig nem viselhették ezt a címet; idén viszont három hazai alkotó - Sza­bó László, Varga Tibor, illetve Kálmán Roland - is megkapta; ez arról árulkodik, hogy a magyar fo­tósoknak a „fény-képezés” 169 évvel ezelőtti feltalálása óta még mindig ott a helyük a nemzetközi mezőnyben. A csoportos tárlattal egy időben nyílt meg az Art-Ma Galéria eme­leti kiállítótermében Kálmán Ro­land fotográfus kiállítása. A Vá­sárikon élő fiatal művész nem mindennapi kísérletének ered­ményeit tárja a közönség elé - egyfajta visszatérést hirdet a fo­tós-kézműves hagyományok gyö­kereihez. Digitális technikával ké­szített, majd filmre vitt és külön­leges eljárással papíron megjele­nített képei a fotográfia hőskorá­ba röpítik vissza szemlélőjüket; egyben tanúságot tesznek amel­lett, hogy a magas fokú esztétikai érzékenységgel meglátott és rög­zített, ugyanakkor hangulatot, mondanivalót, életérzést közvetí­tő fotográfiának a digitális döm- ping és a gyors képi információ- közlés korában is megvan a maga elvitathatatlan helye, küldetése. Az idei Pozsonyi Jazznapok egyik kihelyezett állomása Komáromban lesz Hazai, magyarországi és világsztárok a pódiumon ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. Nem lehet pana­szuk az igényes zene kedvelőinek az idei őszre: a múlt hétvégén fer­geteges, teltházas koncertet adott a városban a Rúzsa Magdival „kiegészült” szerb Boban & Marko Markovié Orkestar, és máris egy újabb zenei csemege várja őket. Október 25-én, szombaton a Po­zsonyi Jazznapok részeként Ko­máromban lép fel a Hodek Dávid Quartett, a magyarországi Free Style Chamber Orchestra, vala­mint az amerikai Karen Briggs és zenekara. Ez az első alkalom, hogy a Po­zsonyi Jazznapok egyik kihelye­zett állomása Komárom, amelyet remélhetőleg sok-sok további kö­vet - tudtuk meg Pavel Danek és Peter Lipa dzsesszzenészek komá­romi sajtótájékoztatóján. Megje­gyezzük: a magyarországi kollé­gák kedvéért a két legendás ze­nész szinte mindvégig magyarul szólt a jelenlévőkhöz. Megtudtuk, a helyválasztást több dolog indo­kolta: Zsolna és Kassa mellett tér­ségünkben is keresték a megfelelő helyszínt a szervezők, és informá­cióik szerint ebben a városban pezsgő kulturális élet zajlik. To­vábbi szempont volt, hogy itt lel­kes szervezőkre, segítőkre talál­tak, nem utolsósorban pedig a fő szponzorok - akik a külföldi elő­adók sztárgázsiját biztosítják - Komáromot preferálták a másik szóba jöhető várossal, Nyitrával szemben. A rendezvénnyel kapcsolatban a zenészek elmondták: jó hangu­latú estére számítanak, ahol négy­öt órán át kiváló zene szól, mérik a finom sört, és ahonnan remé­nyeik szerint élményekkel telve, feltöltődve távoznak majd a láto­gatók. A kivételes tehetségű, ko­máromi Hodek Dávid és zenész­társai mellett a Pozsonyban is nagy érdeklődéssel várt Free Style Chamber Orchestra lép színpad­ra. A tizenöt tagú, szólistaként is elismert zenészekből álló csapat hangzásvilágát a hagyományos népzene, a világzene, a swing, az impresszionizmus, a latinos lükte­tés és ennél keményebb műfajok együttese jellemzi. Az est harma­dik vendége Karen Briggs lesz; a hegedűvirtuózt a világ hat orszá­gából összeverbuválódott Jan Fabricky’s Over Act kíséri. Pavel Danek azt sem tartotta kizártnak, hogy az őszi jazznapok mellett tavasszal is szerveznek koncertet Komáromban. A komá­romi jazzest tehát szombaton, ok­tóber 25-én, 19 órakor kezdődik, helyszín a Selye János Egyetem konferenciaközpontja, (vkm) Pavel Danek (balról) és Peter Lipa jó hangulatú estét ígér a komáromi közönségnek (Pézman Zoltán felvétele) ___\________________ (Somogyi Tibor felvétele Kálmán Roland, AFIAP, illetve különleges eljárással készült képei

Next

/
Oldalképek
Tartalom