Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-17 / 241. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Rosszabb jegy a Tatra Banknak Bécs/Pozsony. Az Erste után egy másik osztrák hitelintézet, a Raiffeisen Zentralbank hitelminősítésének kilátásait is lerontotta a tegnap a Standard & Poor's, mégpedig azért, mert az elemzők úgy látják, a világgazdasági kockázati tényezők egyre jobban begyűrűznek a közép- és kelet-európai régióba is. A Raiffeisen kezében van Szlovákia harmadik legnagyobb pénzintézete, a Tatra banka. „Szeretném a Raiffeisen valamennyi betétesét megnyugtatni, Közép- és Kelet-Európábán megtakarításaik abszolút biztonságban vannak. Bankunk 120 éves fennállása alatt egyetlen betétes sem volt, akit akár egy fillérrel is megkárosítottunk volna” - jelentette ki Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója. Igor Vida, a Tatra banka első embere közölte: a hazai bankok óvatosabbak lesznek a jelzáloghitelezésben, a jövőben már ne számítsunk a kezességként felajánlott ingatlan teljes értékéig szóló (ún. 100 százalékos) jelzáloghiteire. Emellett nőhet az önrész is. A bankok rövidesen közzéteszik az új feltételeket, de azt jelezték: a hitelezés leállásától nem kell félniük az ügyfeleknek, (s, m, shz) Mégis fogságban a rendőrbűnözők Pozsony. Nem szabadult a vizsgálati fogságból Michal Hrbáček, a Szlovák Információs Szolgálat volt munkatársa és Ivan B. egykori rendőr - a Pozsonyi Kerületi Bíróság tegnap fellebbviteli eljárásban elutasította panaszukat a járásbíróság korábbi határozata ellen, mely alapján rács mögé kerültek. Mindkettőjüket több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, nagyrészt rablásokról, lopásokról, zsarolásokról van szó. Hrbáčeknek állítólag köze volt ifjabb Michal Kováč elrablásához, a múltban részt vett a titkosszolgálat fegyvereinek megsemmisítésében. Mindketten azok közé a rendőrbűnözők közé tartoznak, akiknek törvényszegéseiről Juraj Roszík volt egyenruhás beismerő vallomása után derült fény. (s) Szlovák busz gyulladt ki Vyškovnál Brünn. Negyvennégy utast szállító szlovákiai autóbusz gyulladt ki tegnap Csehországban a Dl-es autópályán Vyškovnál. Az utasok a füstöt érzékelve, idejében figyelmeztették a sofőrt, aki rögtön megállt. Az utasok sérülések nélkül ki tudtak szállni a járműből. Az előzetes vizsgálatok alapján a tüzet az olajcső meghibásodása okozta. A megrepedt csőből ugyanis a forró olaj a kipufogóra csöpögött, és valószínűleg lángra kapott. A kiérkező három tűzoltóegységnek megközelítőleg harminc percig tartott eloltania a lángoló buszt, ennek ellenére a jármű teljesen kiégett. Az iglói közlekedési vállalat autóbusza tavaly esett át műszaki vizsgán. (SITA) Szeptemberben a végzős fiatalok bővítik a listát Valamivel több állástalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Némileg nőtt a munkanélküliség szeptemberben - 7,54 százaléknyian voltak állás nélkül, augusztusban csak 7,36 százaléknyian. Az egy évvel ezelőtti adathoz képest viszont 0,76 ponttal csökkent az állástalanok aránya. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ szerint a múlt hónapban 228 659 munkanélküli volt az országban, 6324-gyel több, mint augusztusban és 16 594-gyel kevesebb, mint tavaly szeptemberben. Ján Sihelský vezérigazgató közölte: a növekedés várható volt, ugyanis a végzősök, akik nem tudtak elhelyezkedni, általában szeptemberben keresik fel a hivatalokat. Szinte minden régióban nőtt valamelyest a munkanélküliség, kivéve Besztercebánya megyét, ott maradt az augusztusi 13,2 százalék, de még így ott a legrosszabb a helyzet. Kassa megyében 12,18 (augusztusban 12,01), Eperjes megyében 11,62 (11,18), Nyitra megyében 6,47 (6,34) Zsolna megyében 5,36 (5,2), Trencsén megyében 4,15 (3,95), Nagyszombat megyében 3,76 (3,68), Pozsony megyében 2,26 (2,09) százalék volt az arány. A járások közül - hagyományosan - a Rimaszombatiban a legrosszabb a helyzet, jóval az országos átlag fölött, 25,83 (26,38) százaléknyian voltak munka nélkül. A Nagyrőcei járás adata 24,48 (24,88), a Rozsnyóié 19,10 (18,73) százalék. Besztercebánya megye többi, magyarok által is lakott járásában 17 százalék körül mozgott a munkanélküliség. Kassa környékén 9 százalék körül, az ország többi, magyarok lakta járásában mindenütt 7 százalék alatt, a nyugati járásokban - Du- naszerdahely, Galánta, Komárom - pedig 5 százalék alatt volt az állástalanok aránya, (-sán) Bizalmi toplista Aus. Szept. Okt. Robert Fico 32,4 32,4 31,4 I Ivan Gašparovič 17,6 15,6 ho ; Iveta Radičová 8,8 6,7 11,2 | Robert Katinak 9,7 10,8 10,8 Ján Slota 10,4 9,8 10,2 : Vladimír Mečiar 7,9 7,7 8,1 Ivan Miklós 3,9 3,5 5,7 1 Bugár Béla 4,2 3,1 5,7 t Mikuláš Dzurinda 5,0 4,2 4,2 í) Pavol Hrušovský 3,3 2,5 3,0 Daniel Lipšic 2,1 3,1 2,8 Ján Počiatek 1,7 2,4 2,6 I Anna Belousovová 2,1 1,1 2,2 Csáky Pál 1,3 1,6 1,9 j Nem bízik senkiben 25,5 26,7 28,7 Adátok síázalékban T Közvélemény-kutatás Radičová már a harmadik Pozsony. Többen hisznek Iveta Radičová államfőjelöltnek, az ellenzéki SDKÚ alelnökének - derül ki a Közvélemény-kutató Intézet által október 1-7-én végzett felmérés eredményeiből. A politikus asszony már dobogós, és csak Robert Fico kormányfő és majdani ellenfele, Ivan Gaš- parovič köztársasági elnök előzi meg. Szeptember óta nőtt azoknak az aránya, akik egyetlen közéleti személyiségben sem bíznak. Az adatok a mellékelt táblázatban láthatók, (s, ú) „Karácsonyi ajándék" Fico fenyegeti a gázmüveket Bírálja a hatóságokat az Emberek a Rasszizmus Ellen nevű polgári szervezet Erőszakos rendőrség? Erőszakos drukkerek? Lengyel szurkoló vagy neonáci? (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Hét rendőr és néhány lengyel szurkoló sérült meg szerdán este a Szlovákia-Lengyelország világbajnoki selejtező mérkőzés idején a fővárosban. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A rendőrség szerint szerdán déltől több száz lengyel drukker tartózkodott a belvárosban, de komolyabb incidens nem történt. Az Emberek a Rasszizmus Ellen nevű polgári szervezet azonban véleményen van, meggyőződésük, hogy az egyenruhások nem tudták biztosítani a közrendet Pozsonyban, több incidenst pedig figyelmen kívül hagytak. Az egyenruhások első komoly beavatkozására csak a stadionban volt szükség, közvetlenül a mérkőzés kezdete előtt. Viktor Plézel, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa szerint a lengyelek köveket, petárdákat kezdtek dobálni a rendőrökre. Az egyenruhások ekkor gumibotokkal betörtek a lengyel szektorba, és több tucat szurkolót erőszakkal kivezettek a stadionból. Az incidens során hét egyenruhás sérült meg, négy ráadásul kóorházi ellátásra szorult. Ez után a beavatkozás után a szurkolók már lecsillapodÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elutasította Csáky Pál panaszát a rimaszombati etikai bizottság, vagyis nem találta alapszabály-ellenesnek Simon Zsolt kijelentéseit, melyek miatt a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke panaszt tett a testületnél. A bizottság hétfőn döntött másodízben Csáky beadványáról, miután az országos alapszabályfelügyelő bizottság az első, még májusban hozott - ugyancsak elutasító - ítélet felülvizsgálatára kötelezte eljárási hibák miatt. A járási etikai bizottság ugyanis nem várta meg, amíg Csáky ldegétak, a mérkőzést követően sem került sor komolyabb verekedésekre. 11 személy ellen azért indult eljárás, mert rendőrökre támadtak, öt szurkolót pedig garázdálkodás miatt állítottak elő. A közrendre több mint 700 rendőr vigyázott. A Markíza szerint túlkapások is történtek. Az Emberek a Rasszizmus Ellen nevű polgári szervezet viszont tegnap felháborítónak minősítette ahatóságokpasszivitását. Juraj Kiss, a szervezet képviselője szerint szerdán a belvárosban kopaszra borotvált lengyel szurkolók sétálgattak, neonáci szimbólumokat viseltek kabátjukon vagy zászlójukon, a rendőrség viszont szíti beadványát azokkal a mellékletekkel, melyeket a beadványban említett. A hétfői döntésről szóló levelet Simon Zsolt már kézhez kapta. „Örülök, hogy a bizottság megalapozatlannak találta Csáky állításait” - mondta lapunknak Simon. A pártelnök Simonnak a sajtóban tett, Csáky Pál szerint a párt érdekeit sértő, azt befeketítő kijelentései miatt tett panaszt. Kifogásolta azt is, hogy Simon Zsolt egy bírósági beadványában a párt belső dokumentumával, konkrétan az országos tanács egyik ülésén készült jegyzőkönyvvel igyekezett bizonyítani igazát. A járási etikai bizottság döntése nem avatkozott közbe. A belvárosban Baruch Myers rabbira is rátámadt legalább 30 drukker, de a rendőrség ezt az incidenst is figyelmen kívül hagyta - állítja Kiss. „A történtekben az a legrosszabb, hogy a belügyminisztérium már néhány éve félvállról veszi a neonáci és szélsőséges csoportok ellen irányuló harcot. A miniszter pedig mindenek ellenére azt állítja, hogy épp a szélsőséges csoportok visszaszorítása az egyik legfontosabb célja” - tette hozzá Kiss. Plézel a vádakat elutasította, véleménye szerint minden esetet, amelyről a rendőrség tudomást szerezett, tisztáztak. (dem) végleges, a felek azonban fellebbezhetnek ellene az országos etikai bizottságnál. Csáky Pált tegnap nem sikerült elérnünk, Dunajský Éva, a párt szóvivője annyit mondott lapunknak, hogy még nem kaptak kézhez semmit. „Amíg az ügy le nem zárul, nem nyilatkozunk”-mondta aszóvivő. Várható, hogy Csáky él fellebbezésijogával. Júniusban ugyanis kijelentette, ha jóváhagyják a járási bizottság döntését, akkor megtámadja. Az országos testület megállapíthatja az alapszabály-el- lenességet, de Simon kizárására csak javaslatot tehet, melyről az országos tanács határoz, (-lpj) Brüsszel/Pozsony. Ma fontos bejelentésre készül a Szlovák Gázművek tiltakozásával kapcsolatban Robert Fico - a kormányfő ezt a tegnapi uniós csúcsot követően árulta el. „Ha a függeden árszabályozási hivatal elutasítja az áremelési javaslatot, a társaságnak ezt tiszteletben kell tartania, és nem szabad harcolnia foggal-körömmel a lehető legnagyobb profitért. Ha a francia és a német részvényesek így szeretnének viselkedni egy szuverén ország területén, ha azt gondolják, hogy szabadon kifoszthatják a szlovák lakosságot, és hogy megijedünk a fenyegetéseiktől, akkor nagy tévedésbe estek. A Szlovák Gázművek 16 vagy 17 milliárd koronás nyereséget könyvelhetett el. Ezt keveslik?” - tette fel a kérdést a kormányfő, hozzátéve, hogy a cég ma „szép karácsony előtti meglepetésben részesül”. A lakossági gáz ára idén már biztosan nem nő, és jövőre sem kell számítanunk jelentősebb drágulásra - nyilatkozta tegnap Jozef Holjenčík, az árszabályozási hivatal elnöke. „A gázárak jövő évi alakulása egyelőre bizonytalan, hiszen továbbra sem tudjuk, hogy miben egyezik meg a Szlovák Gázművek és az orosz Gazprom, azt azonban már most elárulhatjuk, hogy drámai áremelésre 2009-ben sem kell számítanunk” - vallja Holjenčík. A gázmüveknek október végéig kellene benyújtania a hivatalhoz a jövő évi áremelési javaslatukat. A vállalat már novembertől 20 százalékkal szerette volna emelni a lakossági gáz árát, ezt azonban a Smer jelöltje által vezetett árszabályozási hivatal elutasította. A gázművek nem ért egyet a hivatal döntésével. „Társaságunk jogosan gyanakszik arra, hogy a hivatal nem vette figyelembe a gáz világpiaci árának a növekedését. Noha a kőolaj ára az elmúlt időszakban csökkent, a gázé továbbra is emelkedett. Az ígyjóval magasabb, mint azt az árszabályozási hivatal jelzi” - állítja Dana Kršáková szóvivő, aki szerint a hivatal döntése miatt a társaság hatalmas veszteségeket könyvelhet el a lakossági üzletágban. A gázművek már dolgozik az ellenlépéseken, hiszen szerintük valódanok a hivatal azon állításai, amelyek szerint nem indokolták meg eléggé a 20 százalékos áremelést. A döntés miatt a lakossági üzletágban egymilliárd koronás veszteségre számítanak, (s, mi) Simon örül a döntésnek, a pártelnök valószínűleg megtámadja a határozatot Újra elutasították Csáky panaszát Egészségbiztosítók nyeresége: a beadvány indoklása szerint nem értenek egyet a kormány korlátozásaival Ötvenkét ellenzéki írt az alkotmánybíróságnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az alkotmánybírósághoz fordult 52 ellenzéki képviselő az egészségbiztosítókról szóló törvény tavaly elfogadott módosítása miatt. Kifogásolják, hogy a biztosítók nem használhatják fel szabadon az előző évi nyereségüket. Az ellenzék már a törvény tavalyi elfogadásakor is figyelmeztetett arra, hogy ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek tartják. „Nem értünk egyet az egészség- biztosítók munkájának ilyen korlátozásával” - indokolta lapunknak a beadványt Bastrnák Tibor MKP-képviselő. Szinte minden ellenzéki aláírta, valamennyi ellenzéki frakció támogatta a beadványt. A tavalyi módosítás kimondja, hogy a biztosítók nyereségüket kötelesek a következő évben a gyógykezelés finanszírozására fordítani. A beadvány szerint ez ellentétes a magántulajdonhoz való joggal, hiszen a nyereség a biztosítók tulajdonosait illetné. „A szlovák állam a magán- és az állami egészségbiztosítók pluralitásán alapuló rendszert vezette be, melyben a nyereség szolgál a motivációként” - áll az indoklásban. Az ellenzék szerint a tulajdonosok nyereségre számítva kezdték meg működésüket, irányították beruházásaikat Szlovákiában, ezért a haszon felhasználásának szabályozása beavatkozás jogaikba. A kormányzat a törvény elfogadásakor azzal érvelt, hogy az egészségbiztosítási járulék közpénz, ezért szabályozható a nyereség felhasználása is. Az egészségügyben működő többi magáncég esetében - melyek közvetve szintén a lakosság által fizetett biztosítási járulékból élnek - a kormány azonban nem szabályozza a nyereség felhasználását, így szabadon rendelkezhetnek a hasznukkal a kórházak, a gyógyszertárak, a gyógyszergyártók vagy a magánorvosok is. Az ellenzék szerint a kormány saját programját sem tartotta be a törvénymódosítás elfogadásával, mivel a 2006-ben elfogadott dokumentum kimondja, hogy „a kormány nem támogatja olyan törvények elfogadását, melyek nem biztosítanák megfelelően a hazai és külföldi befektetéseket”. Szakemberek szerint a törvény egyébként végrehajthatatlan, nem szabályozza ugyanis, hogy milyen módon kell a nyereséget a gyógykezelésre fordítani. Azt sem mondja ki, hogy milyen szankciók várnak arra a biztosítóra, mely máshogyan használja fel a nyereségét, mint ahogyan azt a jogszabály kimondja. A törvénymódosítás miatt az egészségbiztosítók már nemzetközi döntőbíróság elé vitték az ügyet, a Dôvera Egészségbiztosító tulajdonosa 15 milliárd koronát követel elmaradt haszon címén a szlovák államtól. Opj) További szigorításra számíthatnak Pozsony. Az egészségügyi minisztérium tovább korlátozná a magánbiztosítók mozgásterét: a már a parlamentbe került törvényjavaslat szerint a kormánynak is jóvá kellene hagynia éves költség- vetésüket. Az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa szerint ez ellentétes a gazdasági verseny szabályaival, hiszen az állam is tulajdonosként szerepel egyes állami egészségbiztosítókban, vagyis a konkurens cégek költségvetését hagyná jóvá. Emellett ez újabb korlátozása lenne a tulajdonosi jogoknak. „Az államosítás első lépése lenne, ha valóban így fogadná el a jogszabályt a parlament” - véli Bastrnák. A törvénymódosítást októberi ülésén tárgyalja majd a parlament, (lpj-)