Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-16 / 240. szám, csütörtök
Kitekintő-hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 16. A nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell, hogy jelen lehessenek a tartományi irányító szervekben - a rendőrség soraiban, a bíróságokon és az ügyészségen Elfogadták a Vajdaság új statútumát Belgrad. A Vajdaság parlamentje tegnap elfogadta az autonóm tartomány új statútumát, amely kiterjeszti az autonóm tartomány jogait. Az új alaptörvény inkább érzelmileg fontos, jelképes jelentőségű változásokat irányoz elő. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A statútum hatályba lépéséhez a dokumentumot még a szerb törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. Az új tartományi alaptörvény inkább érzelmileg fontos, jelképes jelentőségű változásokat irányoz elő a korábbihoz képest, mivel nem lépheti túl azokat a kereteket, amelyeket a szerb alkotmány jelöl ki. Ennek ellenére a nacionalisták és a radikálisok heves támadást intéztek ellene, mert annak a törekvésnek a megtestesülését látják benne, hogy a Vajdaságot leválasszák Szerbiáról. A 120 tagú újvidéki parlament azonban, ahol az országos kormánykoalíciót is irányító Demokrata Pártnak, a Magyar Koalíciónak, a vajdasági szociáldemokratáknak, a szocialistáknak és a liberálisoknak biztos többségük van, 89 szavazattal és 21 ellenszavazattal hagyta jóvá a statútumot, miután elutasította a nacionalisták és a radikálisok minden módosító indítványát. Az új alaptörvénynek az ellenzői által legtöbbet kifogásolt része az, amely kimondja: a Vajdaság olyan autonóm tartomány, amely lakóinak különleges nemzeti, történelmi, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre, s vált A dokumentum nemzeti közösségekről beszél, gyenrangúként kezeli a tartományban élő nemzetiségeket. többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá. A statútum ráadásul nemzeti közösségekről beszél, s nem szól többségi nemzetről, illetve kisebbségekről. Egyenrangúként kezeli a tartományban élő szerbeket, magyarokat, horvátokat, szlovákokat, románokat, romákat és ruténokat. Kimondja, hogy a tartománynak kormánya és miniszterei vannak az eddigi végrehajtó tanács és különböző reszortokért felelős tartományi titkárok helyett, az újvidéki parlament pedig ezután törvényeket hoz, s a kormány rendeleteket. Az új statútum létrehozza a vajdasági ombudsman intézményét is, s rendelkezik a tartományi tudományos és művészeti akadémia megalapításáról. Az autonómia erősítése érdekében kimondja, hogy a Vajdaság parlamentje átmenetileg szabályozhatja azokat az országos hatáskörbe tartozó kérdéseket is, amelyekről még nem született köztársasági törvény. Az alapszabály szerint ezután tartományi szinten kell határozni a mezőgazdasággal, a víz- és erdőgazdálkodással, a területfejlesztéssel, a turizmussal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatással, a közlekedéssel, az oktatással, a sporttal, a kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel és társadalombiztosítással, a tömegtájékoztatással összefüggő kérdések zöméről. A nacionalisták szempontjából „különösen sérelmes módon” a statútum úgy rendelkezik: a nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell, hogy létszámarányosan lehessenek jelen a tartományi irányító szervekben és szervezetekben, így a rendőrség soraiban, a bíróságokon, az ügyészi szervekben. Az újvidéki parlamenten belüli külön testületként létrejön a nemzeti és nemzetiségi közösségek tanácsa is, amelynek felét a többségi szerbséghez tartozók, másik felét pedig a nemzetiségi képviselők alkotják. A Vajdaság ezután gazdasági és turisztikai külképviseleteket nyithat. Mindebből azonban csak akkor lesz valami, ha a belgrádi törvényhozók is igent mondanak rá. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke két hét múlva találkozik Slavica Djukic-Dejano- viccsal, a szerb parlament elnökével, s arra fogja kérni, hogy a vajdasági statútum minél előbb kerüljön az országos törvényhozás napirendjére. Kiosztották a nagy presztízsű irodalmi díjat Első könyvéért megkapta a Booker-díjat Tudjuk, hogyan védjük meg MTI-HÍR London. Egy elsőkönyves indiai írónak, Aravind Adigának ítélte oda az idei Booker-díjat a zsűri - a legrangosabb brit irodalmi díj negyvenéves történetében mindössze harmadszor lett egy „pályakezdő” a nyertes. A 33 éves író egyben a legfiatalabb is az eddigi díjazottak között. A fehér tigris című regényének hőse egy szegény riksás gyermeke, aki mindent megtesz azért, hogy kitörjön szülőfalujának nyomorából, eljut Újdelhibe és Bangalorba, és a fényes nagyvárosokban semmitől sem riad vissza annak érdekében, hogy feljusson a csúcsra. „Fontos volt számomra, hogy érzelgősség nélkül bemutassam a hatalmas, talán 400 millió főt is számláló alsó néposztály egyik tagját” - hangsúlyozta a szerző a díjkiosztó ceremónia után. Michael Portillo, a zsűri elnöke azt emelte ki, hogy a regény a mai India fontos társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik, új utat tör az indiai társadalom sötét oldalainak, a gazdagok és a szegények közötti ellentétek bemutatásában. Portillo macbethi figurának nevezte a - mint mondta, ennek ellenére rokonszenvet ébresztő - főhőst. Adiga regénye már előzőleg sikerkönyv volt Indiában. A Booker elnyerése nemcsak azt jelenti, hogy 50 ezer fontról (mintegy 2 millió korona) szóló csekket vehetett át, hanem egyben nemzetközi sikert is ígér. A tavalyi díjazott Anne Enright könyve, a The Gathering félmilliós példányszámot ért el. A Booker-díj (2002 óta, egy új szponzor belépése nyomán: The Man Booker Prize for Fiction) létrehozásának eredendően az volt a célja 1968-ban, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt- díjhoz hasonló presztízsű elismerésben. Az eredetileg 21 ezer, ma már 50 ezer font pénzjutalommal és nemzetközi hírnévvel járó kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Brit Nemzetközösséghez tartozó országok azon állampolgára kaphatja, akinek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. 2005-ben létrehozták a Nemzetközi Man Booker-díjat is, amelyet kétévente ítélnek oda a legjobbnak tartott, angol nyelven hozzáférhető regénynek, bárhol jelent meg eredetileg. A 60 000 fontos díj első kitüntetettje a Franciaországban élő albán Ismail Kadaré lett. Az első Booker-díjat 1968-ban Percy Howard Newby kapta Something to Answer For című regényéért. A dél-afrikai Nobel-dí- jas John Maxwell Coetzee és az ausztrál Peter Carey kétszer is elnyerte a Bookert. A díjazottak között volt Iris Murdoch és Vidiad- har Surajprasad Naipaul, valamint Salman Rushdie is, aki idén júliusban a legjobb Booker-díjas- nak járó elismerést is elnyerte a díj alapításának 40-ik évfordulója alkalmából. Több Booker-díjas regényből film is készült, Ruth Prawer Jhabvala Heat and Dust című művéből például, továbbá Kazuo Ishiguro könyvéből a Napok hordaléka című filmet és Michael Ondaatje írásából Az angol beteg című filmet forgatták. Az egyik legellentmondásosabb szerző - DBC Pierre álnéven - Peter Finlay volt, aki 2003-ban első regényével, a Vernon Little, az isten című könyvvel nyerte el a díjat. Jó útra tért drogosnak, szerencsejátékosnak mondta magát, és bevallotta, egyszer eladta a legjobb barátja lakását, a pénzzel pedig lelépett. Aravind Adiga (Reuters-felvétel) SPP BIZTONSÁGOS Az otthon az a hely, amelynek lakályosnak kell lennie, s - főleg - ahol mindenkinek biztonságban kell magát éreznie. Ezért javasoljuk a háztartási gázfogyasztó készülékek megelőző célú átvizsgálását. Hatékonyabban, megbízhatóbban fognak működni, és meghosszabbodik élettartamuk. Szívesen adunk tanácsot, hogyan használhatja helyesen őket, mikor kell elvégezni megelőző átvizsgálásukat, Így nemcsak önmagát és családját védi meg, hanem környezetét is. A részletes tájékoztatást, valamint szerviztechnikusaink jegyzékét megtalálja a www.sppbezpecne.sk honlapon, vagy kérheti az SPP ügyfélszolgálati központjaiban, valamint az SPP ügyfélszolgálati vonalán: 0850 111 363 BP-8-13655
