Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-15 / 239. szám, szerda
30 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Főépítészre lenne szükség - állítja a szakember Hiányzik a fejlesztési terv V. KRASZNICA MELITTA Nagymegyer központjának látványtervét a pozsonyi Hviezdoslav tér felújítását is jegyző iroda készítette Zöld és modern jövőkép A kígyóként tekergő utcába kis szigetekként nyúlnának be a nyári teraszok Fontos eleme a tervnek a növényzet megőrzése, a zöldövezet bővítése (Képarchívum) Komárom. A belvárosi Anglia park egy részének tervezett eladása, illetve beépítése kapcsán kialakult vitában az utóbbi hetekben egyre több szó esik arról, hogy Komáromnak főépítészre lenne szüksége, aki irányt adna a város arculata további fejlődésének. Egyes vélemények szerint ugyanis ami jelenleg a telekeladások kapcsán zajlik, az csupán bizonyos lobbycsoportok anyagi érdekeit, és semmiképpen nem a város jövőjét szolgálja. „Az értékeknek kellene előtérbe kerülniük az érdekekkel szemben - mondja Litomericzky Nándor építész, aki a közelmúltban kapta meg a Magyar Művészetért díjat, s akinek nevéhez fűződik egyebek között az Európa-udvar tervezése. - Illúzió lenne azt hinni, hogy a jövőben nem lesznek érdekcsoportok, ám a helyes fejlődési irány megadásával befolyásukat korlátok közé lehet és Litomericzky Nándor: „Az értékeknek kellene előtérbe kerülniük" (Kis Kata felvétele) kell szorítani. Erre lenne garancia a főépítész személye, aki számon kérhető felelősséget vállalna döntéseiért.” Litomericzky szerint teljesen elhibázott, és csupán a demokrácia álcája mögé bújó eljárás, hogy olyan bizottságok döntenek szakmai kérdésekben, amelyekben az adott szakterület gyakorlói kisebbségben vannak. „Az önkormányzat mellett működő városfejlesztési bizottságban például a kilenc tag közül csupán kettő az építész, urbanisztikai szakember egyáltalán nincs köztük - mutatott rá. - A kollektív döntésekért pedig senki nem visel felelősséget.” A főépítész személye kapcsán egyre gyakrabban hangzik el Ma- kovecz Imre neve, aki Litomericzky Nándor szerint is nagyon jó választás lenne: nemzetközileg elismert szaktekintély, Komárom városa már eredményesen együttműködött vele az Öreg- és Újvár revitalizációs tervének kidolgozása során. Az is biztosra vehető, hogy nem hagyná magát belerángatni kicsinyes telekspekulációs ügyekbe, és nem helyezne előtérbe önös érdekeket. „Még mielőtt az Anglia parkban bármilyen beépítés történne, mindenképpen ki kell dolgozni a belváros aprólékos, részletekbe menő fejlesztési tervét - fejtette ki Litomericzky. - A kultúrát, a pihenést, a kikapcsolódást szolgáló építményeket el tudnám képzelni. Viszont ad hoc módon, fejetlenül, és főleg hosszú távú fejlesztési koncepció nélkül nem szabad oda építkezni. Hiszen egy-egy ilyen beruházás akár száz évre előre is meghatározza az adott térség arculatát. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a park rendezetlen, tehát kezdeni kell vele valamit.” Nagymegyer. „Elsősorban nem a mi generációnknak, hanem a jövőnek készül. Ennek megfelelően azt tartottuk szem előtt, hogy modem legyen” - állítja Kucsera Ilona, a Nagymegyeri Városi Hivatal vezetője a csallóközi település központi zónájának átalakítására kidolgozott látványterv kapcsán. LAKATOS KRISZTINA A képviselők a közelmúltban hagyták jóvá azt a vizuális víziót, amelyet a pozsonyi Hviezdoslav tér felújítását is jegyző tervezőiroda készített. Semmi historizmus, szó nincs a valós vagy áhított múlt felelevenítéséről - a terv egyszerű, már-már minimalista, egyszerre zöld és modern urbanisztikai koncepciót vázol. A helybeli vállalkozások tevékenységének és a város saját bevételeinek meghatározó részét képező Termálpark vezetése néhány hónapja készíttette el a fürdő fejlesztési koncepcióját. A dokumentum egyebek között arra is kitért, hogy a létesítményt közvetlenül érintő beruházásokon túl milyen további területek szorulnak fejlesztésre. A problémák egyikeként magát a várost, illetve a városközpontot - még pontosabban annak nemlétét - jelölték meg. Ez a felvetés ösztönözte a város vezetését a látványterv megrendelésére. A potenciális jövőbeli átalakítás gyakorlatilag a katolikus és a református templom által határolt szakaszt érinti. Azaz: a Szent István utcáról, a Bartók Béla térről és az Öreg utca egy részéről van szó. Kifejezetten a közterületek új képét vázolja; a magánjellegű építkezések, beruházások lehetőségeit és korlátáit a városfejlesztési terv fogalmazza meg. (Ez a dokumentum az adott városrész tekintetében pl. olyan általános megkötéseket tartalmaz, hogy az esetle- ges új építményeknek illeszkedniük kell a városképbe, nem építhetők itt toronyházak stb.) A tervek szerint a Szent István utca jelenlegi funkciója még hangsúlyosabbá válna. Itt sorakozik a nagymegyeri vendéglátóhelyek jelentős része. Az átalakítás nyomán megváltozna az utca vonalvezetése, a kígyóként hullámzó új útvonalba kis szigetekként nyúlnának be a nyári teraszok. A gépjárművek előtt nem zárnák le a szakaszt, de olyan megoldást keresnének (pl. speciális útburkoló anyagot), amely legalább az áthaladó forgalmat csökkentené. Fontos eleme a tervnek a növényzet megőrzése, a zöldövezet bővítése. A meglévők mellé új díszfákat ültetnének az éttermek elé, a Bartók Béla téri park pedig gyakorlatilag a duplájára nőne. Egy ma egyirányú út megszüntetésével összekapcsolnák az egykori Szolgáltatások Háza előtt húzódó parkosított területtel. Az új városképet kidolgozó szakemberek a parkot nemcsak pihenésre szánják, hanem kommersz funkcióknak is teret biztosítanak. Lábakon álló fa tetőszerkezetek alatt a nyári szezonban emléktárgyboltok, tájékoztató pultok, büfék vagy fagylaltozók működhetnének. A református templom felé továbbhaladva, az Öreg utcában átalakítanák a parkolót, és a járókelőkre gondolva külön gyalogossávot hoznának létre. A látványterv további modern térelemekkel is számol: a Bartók Béla tér két sarkánál a két kereszteződés közepén egy-egy obeliszket emelnének - nem ídasszikus, statikus szobrot, hanem valamilyen elektronikus objektumot, amely például információkat közvetítetne vagy a színek játékával keltené fel a figyelmet. Hasonlóan modern szökőkút kerülne a parkba is: szóba került a vízfal, illetve a víz- és fénysugarak kombinációja is. S hogy hogyan tovább, a terv megvalósítása felé? A legutóbbi testületi ülésen a képviselők megbízták a városi hivatalt, hogy tájékozódjon, mibe kerülne a konkrét műszaki tervek elkészítése. A hivatalvezető szerint esély van arra, hogy jövőre uniós pályázatokon városközpontok felújítására is lehet majd összegeket nyerni. Ha készek lesznek a megfelelő projektek, a város itt próbálkozik. Az Anglia park - egykor és ma Litomericzky Nándor az Anglia park kialakulásának történetét is megosztotta velünk: helyén egykor - szerves részeként a belvárosnak - lakóházak sora, több iskola, templom állt. Az Újvár megépülésével azonban a katonaságnak felvonulási területre, védelmi övezetre volt szüksége, ezért az ott található épületeket lerombolta és a területet parkosította. Az ötvenes években, az ún. sztálini akció keretében aztán fokozatosan kezdett beépülni. Többek között a jelenlegi városi művelődési központ, a strand és a sportcsarnok is a parkban kapott helyet, (vkm) Vágsellye legpatinásabb épülete, az egykori Pázmány-kastély régi pompájában áll, Galánta továbbra is várja az Esterházy-kastély megmentőjét Szimbolikus jelentőségű épületcsoportok GAÁL LÁSZLÓ A vágsellyei kastélyt szépen felújították, a szabadtéri színpadon viszont még volna mit csinosítani (Szőcs Hajnalka felvételei) Vágsellye/Galánta. Több mint tíz évig tartó felújítás után újra régi pompájában áll Vágsellye legrégibb és legpatinásabb épülete, az egykori Pázmány-kastély. A környéke ma még nem nevezhető rendezettnek, elképzelések azonban már megfogalmazódtak. Imrich Pleidel, a városfejlesztési terveken az önkormányzattal együttműködő műépítész szerint, amennyiben az önkormányzat komolyan veszi a terveket és céltudatosan jár el, néhány éven belül kulturált, egységes városközpontja lehet Vágsellyének. Kis „Central Park” Vágsellyén „A kastély az Antiochiai Szent Margit templommal és a város első iskolaépületével, a mai magyar tannyelvű iskola székhelyével együtt a város szempontjából szimbolikus jelentőségű épület- csoportot alkot - mondta el a szakember. - Kötődik a nemrég kialakított sétálóutcára is. A város- fejlesztési tervekben azt is mérlegeltük, hogy a gyalogoszónát egészen a templomig meghosszabbítanánk. A templomkerttel, a kastély környékével és a szabadtéri színpaddal együtt egy egységes térséget alakíthatnánk ki, amelyet némi túlzással kis városi »Central Parknak« is nevezhetnénk. Ennek egyik fontos eleme, hogy a tér a kastély délkeleti oldaláról is megnyílna. Mert enyhén szólva tiszteletlen dolog, hogy a kastély egyik homlokzata egyben a szabadtéri színpad kerítéséül is szolgál.” A kastély és a Szlovák Vízművek irodaépülete közötti elhanyagolt területen sétányokat, pihenőhelyeket, akár egy kisebb vízfelületen átívelő hidat alakítanának ki. A szabadtéri színpad egy részében galéria épülhetne. Konkrét elképzelések is vannak: egy helybeli, országosan is elismert fotóművész műtermet és a nyüvánosság számára is nyitott galériát szeretne ott létesíteni. Az Esterházy-család egykori székhelye A galántai neogótikus Esterházy- kastély a város címerében is szerepel, ám jelenlegi állapotára egyáltalán nem lehetnek büszkék a helyiek. Az épületet a szocializmus utolsó éveiben elkezdték felújítani, ám a munka a rendszerváltást követően egyik napról a másikra abbamaradt. Azóta levert vakolattal, bedeszkázott ablakokkal áll a még így is impozáns épület. Amikor a jobb sors lehetősége felől érdeklődtünk, Csemez Henrietta, a városi hivatal helyettes elöljárója egyszerű választ adott: „Befektetőt keresünk, aki az épületet felújítaná, mert a város önerőből erre egyszerűen képtelen.” Csupán a tervdokumentáció elkészítésére kb. 3 millió korona kellene (100 ezer euró), az épület teljes felújítása pedig becslések szerint 300 millió koronába (10 millió euró) is belekerülne. Még ha európai uniós alapokból próbálnának is pénzt szerezni, a városnak a kiadások mintegy 50-60 százalékát kellene önrészként vállalnia, ami túl nagy falat. így nem marad más megoldás, mint idegen befektetőre bízni a felújítást. A város természetesen bizonyos feltételeket kíván szabni a jövendő vásárlónak vagy bérlőnek, és biztosítékot szeretnénk látni, hogy valóban megmentik és felújítják az épületet. „Nagyon sok érdeklődő megfordult már Galán- tán, konkrét írásos ajánlatot azonban még egyik sem tett le az asztalra” - tudtuk meg Csemez Henriettától. A múltban teljesen abszurd ötletek is felvetődtek az épület kihasználásával kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt egy amerikai befektető szerette volna megvásárolni a kastélyt, mint kiderült, hibemáló- központot szeretett volna ott kiépíteni. Azaz: a galántai kastély pincéjében lefagyasztva amerikai milliomosok vártak volna a szebb jövőre. Akadt olyan befektető is, aki szimbolikus egy koronáért kívánta megvenni az épületet, hogy ott kongresszusi központot létesítsen, csak éppen azt nem tudta garantálni, hogy lesz pénze a felújításra. Annak ellenére, hogy a kastély két évtizede üresen áll, az állag- megőrzésére a város jelentős összegeket áldoz. Az egyik szárny tetőzetét idén nyáron újították fel, de az épült őrzése is pénzbe kerül. Jelenlegi állapotában az ingatlan becsült értéke közel 50 millió korona. (1,66 millió euró). Hogy a város mennyiért idegemtené el, megegyezés kérdése. Galánta szimbóluma a város címerében is szerepel
