Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-15 / 239. szám, szerda
KARRIER 2008. október 15., szerda 4. évfolyam, 42. szám Mit jelent az álláshirdetésekben gyakran megfogalmazott társalgási, tárgyalási és kommunikációs szint? Sokan tupírozzák fel nyelvtudásukat az önéletrajzban Tízből három pályázó irreálisan tünteti fel nyelvtudását önéletrajzában - állítják fejvadászok. A többség túloz, ám vannak túlságosan szerény álláskeresők is. Érdemes a valóságnak megfelelően fogalmazni, ugyanis gyorsan kideríthető a turpisság. TANÁCS Nem könnyű azonban írásban megfogalmazni nyelvi szintünket. Mit jelent az álláshirdetésekben gyakran megfogalmazott társalgási, tárgyalási és kommunikációs szint? A fejvadászok tapasztalatai alapján 10 pályázó közül legalább 3 irreálisan tünteti fel nyelvtudásának szintjét. Attól tartanak, ha nem írják be az elvárt szintet, eleve be sem hívják őket interjúra. Leggyakrabban a pályakezdők esnek ebbe a hibába. „Nemrégiben egy fiatal, rendkívül öntudatos pályakezdő jogász hölgyet interjúztattunk, aki az önéletrajzában tárgyalási szintűként tüntette fel angoltudását. Ám néhány kérdéssel azonnal kiderült, hogy csak az előre betanult nyelvi paneleket fújja készségszinten. Nagyon gyenge lábakon állt a tudása” - hoz példát Katona Izabella, a Human Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Túl szerények vagy nem látják képességeiket? Nemcsak a tudás feltupírozá- sára, hanem a ténylegesnél lényegesen alacsonyabb szintűre becsült nyelvtudásra is bőven akad példa a pályázók körében. A korábban középiskolai angoltanári diplomát is szerzett Katona Izabella elmondta: másik esetben egy németül anyanyelvi szinten tudó, angolul alig 1-2 éve tanuló álláskereső értékelte alaposan alul angoltudását. Az interjú alatt persze kiderült: remekül, folyékonyan beszél, csakhogy ő felsőfokú némettudásból kiindulva hitte nyelvismeretét kevésnek. Akadnak ugyanakkor pályázók, akik egyáltalán nem tesznek említést a nyelvismeretről. „Egy pályázó ezt a részt egész egyszerűen kihagyta. Amikor rákérdeztünk, annyit mondott: évekig dolgozott a versenyszférában, multinacionális vállalatnál. Szerinte már ebből is rá lehet jönni, hogy idegen nyelvek nélkül mindez elképzelhetetlen lett volna” - mondta Hegymegi Orsolya, a Grafton Recruitement vezető tanácsadója. A fejleszthető nyelvtudás semmire nem elég A pályázók a legkülönfélébb kifejezéseket használják az önéletrajzokban tudásuk körülírására. Sokan az alap, a közép vagy a felsőfokú nyelvvizsga fokozatait említik, ám mindez fejvadász szemmel nem sokat ér. A versenyszférában nem a papír meglétén, hanem a tényleges, mindennapi helyzetekben praktikusan felhasználható tudáson van a hangsúly. Gyakori, visszatérő fordulat a társalgási, a tárgyalási és a kommunikációs szintű nyelvtudás említése is. Emellett volt már példa olyan pályázóra, aki „alapfok alatti”, „passzív alapfokú”, „fejlesztendő”, esetleg a „nyelv- tanulás folyamatban” fordulattal címkézte fel a tudását. Álláskeresőként azonban nem árt tudni: a „fejlesztendő” és a „folyamatban levő” megjegyzések értékelhetetlenek, mivel nem utalnak valós nyelvismeretre. Alapfokú, kommunikációs, társalsági, tárgyalási Katona Izabella elmondta: alapfokú nyelvismeretről akkor beszélhetünk, ha a pályázó tudja fogadni az idegen nyelvű telefonokat, képes röviden bemutatkozni, elkalauzolni, bekísérni és hellyel kínálni a külföldieket, velük kisebb párbeszédeket is lefolytatni. Magasabb, kommunikációs szintű nyelvtudás esetén már a gördülékeny, napi munkavégzéshez szükséges szókinccsel és tudással rendelkezik a pályázó. A tárgyalási ennél jóval magasabb szintet feltételez: a munkavállaló ezzel már képes a saját szakterületén belül érvelni, ellenérveket felhozni, meggyőzni a tárgyalópartnert, felelős üzleti döntéseket hozni és prezentációkat is tartani. írásban vagy szóban vagyunk j óbbak? Persze nem elképzelhetetlen az sem, hogy a jelentkező az adott tudásszinten nem egyformán erős szóban vagy írásban, vagy épp régen tette le a felsőfokú nyelvvizsgát és menet közben picit megkopott a tudása. Hegymegi Orsolya erre az esetre azt tanácsolja: ilyenkor mindig jelezzük az önéletrajzban, írásban vagy szóban vagyunk-e erősebbek. A nyelvtudás említésekor az idegen nyelven végzett feladatokat is megfogalmazhatjuk 1-2 szóban, frappánsan, tömören, például: idegen nyelvű levelezés, beszámolók és riport- készítés. A régen letett nyelvvizsgákhoz ajánlott odaírni, passzív felsőfokú nyelvtudásról van szó. Ebből már lehet tudni, hogy magas szintű, némi energia befektetésével feleleveníthető tudással rendelkezünk. A hatékony állásinterjús szereplés érdekében azonban célszerű mindenkinek alaposan áttanulmányozni az önéletrajzhoz, a bemutatkozáshoz és a szakterülethez kapcsolódó idegen nyelvű szókincset. A külföldi álláshirdetések kifejezéseinek átböngészése, átfutása is segíthet a felkészülésben. (h) Megjelentek a kártérítésre játszó „ál-álláskeresők" Üzlet a diszkrimináció az álláspiacon FELDOLGOZÁS „40 év alatti, nemdohányzó, női szakácsot keresünk.” Ha ilyen szöveggel jelenik meg egy állás- hirdetés Németországban, elképzelhető, hogy kártérítésre játszó „ál-álláskeresőktől” is érkezik pályázat. Néhány tucat munkanélküli ugyanis a diszkriminációs business-ben utazik. Nem akar munkához jutni, hanem a pályázat elutasítása után bíróságra viszi az ügyet és akár 3 havi fizetést is kaphat kártérítésként. Egy fiatal jogász listát vezet a •notórius perelőkről. Hazánkban egyelőre nincs ilyen jelenség, ami részben a hosszúra nyúló pereskedéssel magyarázható. „AGG-Hopper”. Németországban a „HR-szaknyelvben” így nevezik azokat az ál-álláskeresőket, akik diszkriminatív álláshirdetésekre jelentkeznek. Olyan kiírásokat céloznak meg, amelyek nem felelnek meg az egyenlő bánásmódról szóló törvényi előírásnak és a munkához nem kapcsolódó kitételt - például nem, életkor, életmód - tartalmaznak. Az AGG-Hopperek a munka ígéreténél jobban örülnek az elutasításnak, ugyanis így bírósági pert indíthatnak. Ha alapos az érvelésük, 1-3 havi munkabért kaphatnak kártérítésként. Nem mindenki sikeres Egy 50 év feletti férfi pályázott egy olyan álláshirdetésre, melyben egy fiatal pár női babysittert (németül Tagesmutter) keresett 2 éves gyermeke mellé. A férfi az állást nem kapta meg, ám munkaügyi bírósághoz fordult. Érvelése szerint azért utasították el jelentkezését, mert férfi. Úgy vélekedett, már a hirdetés szövegéből látszik a pár diszkriminatív magatartása. Végül a bíróság elvetette a férfi érvelését, mert kiderült, a férfinek nincs gyermeknevelési tapasztalata és alkoholproblémákkal küzd, ám a párnak ki kellett fizetnie saját ügyvédi költségét. Trükköznek az életkori diszkriminációval Nem minden esetben végződik így egy-egy álláskereséssel kapcsolatos diszkriminációs ügy Németországban. Körülbelül negy- ven-ötven álláskereső a diszkriminációban lát pénzszerzési lehetőséget. Az „AAG-Hopperek” csalafinta trükkje, hogy egy hirdetésre csupán néhány soros bevezető levelet küldenek, majd egy nagy fényképet magukról, amelyről virít, hogy elmúltak 40 évesek. A levél záró soraiban kérik, hogy amennyiben beadható a pályázat, jelezzenek vissza. Ha nem érkezik visszajelzés, máris megvan a diszkriminációs vád, hogy csak az életkor lehet az ok, hogy nem adhatták be cv-jüket. Egy jogász listát készített a feljelentőkről Egy szemfüles jogászhallgató felfigyelt a jelenségre, végigjárta Németország legtöbb munkaügyi bíróságát és összegyűjtötte az utóbbi évek álláspályázással kapcsolatos összes munkaügyi bírósági ítéletét. A több száz ítéletben felfedezett visszatérő pereskedőket, akik szinte kivétel nélkül tartósan munkanélküliek és erre a pénzszerzési formára rendezkedtek be. Bújják a napilapok és az internetes oldalak álláskínálatát és vadásznak a kártérítéssel kecsegtető esetekre. Ha szerepel a kiírásban nemi, életkori vagy egyéb diszkriminatív kikötés, máris lecsapnak és pályáznak. A kis- és középvállalkozások a célpontok Általában kis és közepes vállalkozások a célpontok, amelyek hiányos ismeretekkel rendelkeznek arról, mit lehet és mit nem egy álláshirdetésbe beleírni. A nagyobb cégeknél a HR-esek különösen ügyelnek erre és még a jogi osztállyá is átnézetik, (h) Hat szintet határozott meg az ET A nyelvtudás szintjének felmérésében egyébként az Európa Tanács idegen nyelvi tudásszint-meghatározó táblázatának kódrendszere is segítheti az állásinteijú előtt állókat. Bár a fejvadászok nem e szerint sorolják be a pályázók tudását, támpontként, tájékozódásképpen mégis hatékonyan használható a felkészülésben. A1-minimum szint. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket A2-alapszint. Rutinszerű nyelvi helyzetben tud kommunikálni B1-közép szint. Általa ismert témákban folyamatos szövegeket alkot B2-emelt szint Részletes szövegeket tud alkotni különböző témákban Cl-felsőfokú szint. Megért igényesebb szövegeket és rejtett jelentéstartalmat is érzékel C2- anyanyelvi szint. Mindent könnyedén megért, még a jelentések bonyolultabb árnyalatait is
