Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-01 / 227. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 1. www.ujszo.com Aquapark, wellness-központ, szálloda, iskola Az oktatásügy is fontos Kenyhecnek KOZSÁR ZSUZSANNA Kenyhec. A község területfejlesztési terveiben kiemelt helyen szerepel az európai integrált iskola, az aquapark és a szolgáltató központ létrehozása. A fejlesztési tervek a 2008-2013-as időszakra szólnak. Az egyik nagy álom egy olyan oktatási intézmény létrehozása, mely az óvodától a felsőfokú tanulmányokig a szülő által választott idegen nyelven biztosítaná a képzést. Az integrált iskola pontos terve már elkészült, sőt az épületek makettje is megvan, ám az építési engedélyt még nem kapták meg. Az iskola terve egyedülálló egész Szlovákiában, talán ezért is húzódoznak az illetékes szervek attól, hogy zöld utat adjanak az intézménynek. A község szeretne még idén belefogni az építkezésbe, ám szükség van arra a bizonyosságra, hogy az iskola bekerül az oktatási intézmények hálózatába, és támogatásért pályázhat különböző európai uniós alapokhoz. Az integrált iskola tervét a kenyheci ipari park vállalatai is támogatják, sót a brit nagykövet, Michael Roberts is lelkesedik érte. Szintén a prioritások között szerepel a község idegenforgalmának fellendítése. Mivel eddig hiányoztak a megfelelő szállodai és vendéglátóipari egységek, 2009-ig elkészül a szolgáltató központ. Ebben szálláshelyek és vendéglő mellett egy kisebb konferenciaterem, bank és irodák is lesznek. Erre a célra a hajdani óvodaépületet alakítják át és bővítik ki. A turisták áramlásáról azonban másképp is gondoskodnak. A kenyheci geotermális források megfelelnek arra, hogy egy aquapark épüljön fel a községben, medencékkel, csúszdákkal, a csónakázáshoz halastavat alakíthatnak ki, és természetesen a létesítményrésze lesz egy vendéglő és egy szálloda is, valamint sportcsarnok és különböző sportpályák. Kenyhec már befektetőt is talált a nagyszabású tervhez, a Tatry Kft. vállalta a 800 millió koronás (26,5 millió €) beruházás megvalósítását. Az építkezést 2010 tavaszán fejeznék be. Az aquapark nyári, nyitott része mellett a látogatók egy egész éven át működő wellness-szolgáltatás- sal is számolhatnának, és a három- csillagos szálloda 132 férőhelye lehetővé tenné, hogy a tágabb régióból is idelátogassanak az emberek, illetve az ipari park külföldi cégvezetőinek családja is Kenyhecen üdüljön a jövőben. Sokan keresik fel a hazai síközpontokat (Jón Krošlák felétele) A bevételek fele a külföldi vendégektől származott Hol üdülünk szívesen? Pozsony. Az idei év első felében 4,1 milliárd korona (136 millió €) bevételt könyvelhettek el az idegenforgalomban vállalkozó hazai szállodák, panziók és egyéni szállásadók. A bevételek fele a statisztikai hivatal szerint a külföldi vendégektől származott. Az idei első félévben mintegy 1,9 millió turistát szállásoltak el, a legtöbb külföldi Csehországból, Lengyelországból és Németországból érkezett. A szlovák turisták a rövidebb külföldi útjaik során Csehországot, Magyarországot és Franciaországot részesítik előnyben, míg a hosszabb külföldi kirándulások során a legtöbben Horvátországba, Görögországba vagy Egyiptomba utaznak. Az itthoni üdülők többsége a hazai fürdővárosokat és a síközpontokat kereste fel. (SITA) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Két autóval ütközött a motoros Nyitra. Hétfő délután súlyos közlekedési balesetet szenvedett egy motoros a Nyitra és Verebély közötti főúton. A 24 éves férfi túl gyorsan hajtott, és az előtte haladó Škoda Feliciának csapódott, majd nekiütközött a szemközti forgalmi sávban haladó BMW-nek is. Helikopterrel szállították kórházba, de sérülései olyan súlyosak voltak, hogy hétfőn este meghalt. A két gépkocsi sofőrje nem fogyasztott alkoholt. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. (SITA) Nem tartják elfogadhatónak a kínált feltételeket a rimaszombati képviselő-testület tagjai Nemet mondtak az ipari parkra Rimaszombat. Nem kapott önkormányzati támogatást a rimaszombati gépgyár területére tervezett barna- mezős beruházás, az ipari park projektje. SZÁSZ1 ZOLTÁN A képviselők a hétfői rendkívüli ülésen nagy többséggel elutasították a benyújtott javaslatot. Az elutasítást a felkínált, a képviselők szerint tisztázadan feltételekkel indokolták. A volt gépgyár jelenleg magántulajdonban van, az ipari park kivitelezéséhez 332 millió koronás (1 102 038 €) pályázatot kellet volna benyújtani. Ebből215 millió koronát (713 669 c) a mostani tulajdonos kapott volna meg vételárként. Információink szerint az ingatlanhoz a magánosításakor 20 és fél millió koronáért (68 047,5 €) jutottak hozzá. A képviselők többségének az sem tetszett, hogy a terület és az ingadanok felújítására az igényelt pályázati támogatásból mindössze 117 millió koronát (388 369 €) lehetett volna fordítani. Egyes elemzések szerint ekkora összeg nem biztos, hogy elég lenne a terület átalakításához. Ezenkívül a város számára komoly költségvetési terhet jelentene a pályázati önrész előteremtése. Ez 16,5 millió koronát (54 770 €) tenne ki, ami jelenleg Rimaszombat számára nehezen kivitelezhető és a költségvetés ismételtmódosításávaljárna. A városban az elmúlt évben már elkezdődött egy másik ipari park kiépítése az ingyen kapott laktanya épületében. Itt egy koreai autóelektronikai cég már ezer betanított munkást foglalkoztat. Eddig már 12 millió koronát (398 327 €) fordítottak erre a célra, azonban még legalább negyven millióra (1 327 756 €) volna szükség a teljes infrastruktúra kiépítéséhez. A gépgyárba telepítendő ipari parkra a városnak a Sario ügynökség közvetítésével kellett volna pályáznia. Állítólag szintén az autóiparban érdekelt cégeket hoztak volna befektetői csoportok. Két vállalatról is beszéltek, de konkrétan nem nevezték meg azokat. A mostani elutasító határozat egyesek szerint megakaszthatja a laktanyában készülő ipari park további fejlődését is. A képviselők többsége viszont úgy látja, Rimaszombat jelenleg nem engedheti meg magának, hogy egy bizonytalan beruházás és tisztázatlan ipartelepítés miatt adósságokat halmozzon fel. Ez évekre visszavethetné a fejlődést. Álláspontjukat a város polgármestere, Czifruš István is osztja. A szavazáskor a jelenlévő húsz képviselőből mindössze egy kardoskodott az ipari park pályázata mellett, tizenöten ellenezték, egy városatya nem szavazott, hárman pedig tartózkodtak. Az utca lakóinak adott igazat a taláros testület, a gyerekeknek menniük kell a házból A panaszosok javára döntött a legfelsőbb bíróság fi kell hagyniuk az intézeti gyerekeknek ezt a csinosan átalakított házat (Szabó Ottó felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Ismét a figyelem középpontjába került a dobsinai gyermekotthon kihelyezett részlege, amely Rozsnyón, az Augusztus 29. utcában egy átalakított családi házban működik. Az utca lakói a legfelsőbb bírósághoz fordultak, amely igazat adott nekik. 2005-től három családi házban kihelyezett részleget működtet a dobsinai gyermekotthon. A cél az volt, hogy minél családiasabb körülményeket teremtsenek az otthon lakóinak, amely nem emlékezteti őket a kollégiumi életre. Ezért a dobsinai gyermekotthon megvásárolt és a célnak megfelelően átalakított három családi házat. Egyet Dobsinán is átépített. Ott minden probléma nélkül alakult, Rozsnyón azonban a környéken lakók felháborodva tiltakoztak az intézkedés ellen. A városi szerveket és a képviselőket ostromolták, hogy a helyi építésügyi hivatal tartsa be a terület- rendezési tervet, amely nem szól a családi házak között elhelyezhető intézményekről. De mivel a városban nem értek el eredményt, felsőbb szervekhez fordultak. A lakosok rendszeresen látogatták a képviselő-testületi üléseket, ahol nemegyszer érzelmi kitörésektől sem mentes hozzászólások követték egymást. Hivatalos formát is adtak az ügyüknek, megtámadták a helyi építésügyi hivatal és a tisztiorvosi szolgálat határozatait. Az utca lakói még az építkezési engedély kiadásának folyamán petícióban tiltakoztak a dobsinai gyermekotthon illetékeseinél a családi ház eredeti céljának megváltoztatása ellen. A város főellenőre azonban megállapította, nem petícióról, hanem inkább panaszról van szó. Az utca lakói ezt az intézkedést is megtámadták, és az ügy a Járásbíróságra került, amely megállapította, hogy a város megsértette a petí- ciós jogról szóló törvényt. A három utca lakói közül már csak egy, az Augusztus 29. utcában élők harcoltak tovább igazukért. Az érintettek értesítették a megyét és a minisztériumot, valamint a kormányhivatalt is. A gond a hivatalos szervek hozzáállásában volt, mert az építésügyi hivatal nem hívta meg az összes érintett lakót, és úgy hozta meg a határozatot, hogy a tiltakozók minden követelését figyelmen kívül hagyta, és állította, hogy a határozat összhangban van a törvénnyel. A lakók fellebbeztek az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumnál, a tárca helyeselte a rozsnyói építésügyi hivatal álláspontját. A területi építésügyi hivatal is ezen a véleményen volt. Ezért az ügyet továbbvitték a kerületi bíróságra, ahol panaszt tettek a területi építésügyi hivatal ellen. A bíróság nem adott helyt a panasznak, így a tiltakozók a legfelsőbb bíróságig jutottak, amely semmisnek nyilvánította a területi építésügyi hivatal határozatát. Ázzál, hogy a kerületi bíróság helyt adott a lakosok panaszának, a rozsnyói építésügyi hivatal határozata is automatikusan érvényét vesztette. Most a képviselőkön múlik, hogyan gondoskodnak a gyerekek elhelyezéséről, amíg az ügy le nem zárul. A lakók a rossz döntések miatt kártérítést követelhetnek és jelezték, meg is teszik, mivel az illetékes szervek hozzáállása dühíti őket a leginkább. (kov) Tatarozásra, hibaelhárításra kénytelen költeni a fejlesztésre szánt pénzt a falu önkormányzata Az iskola felújítására kérnek támogatást A nagytárkányi alapiskola hat pavilonja közül kettőt sikerült különböző támogatásokból felújítani, a fönnmaradó négyből egyet a közegészségügyi hivatal az idén lezáratott (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti község önkormányzata újra benyújtotta pályázatát az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumhoz, hogy a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola felújításához támogatást szerezzen. Kopasz József polgármester elmondta, az előző választási ciklus idején 2004-ben egyszer már kidolgoztak egy pályázatot az oktatási intézmény teljes körű rekonstrukciójára, ekkor a minisztériumtól 23 millió koronát (763 460 e) igényeltek. Kérelmüket 2006-ban elutasították, mondván, az ingatlan alatti telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A község vezetése az azóta eltelt időszakban pótolta a hiányosságokat, a tervdokumentációt átdolgoztatta, és az idén újra pályázott. Most 14 millió korona (464 715 e) összköltséggel az iskola két pavilonját modernizálnák: az ingadanokat hőszigetelnék, új tetőszerkezetet ácsoltat- nának, kicserélnék a nyílászárókat és a padlóburkolatot, módosítanák a fűtési rendszert, illetve egyéb munkálatokat is elvégeznének. Kopasz József hangsúlyozta, a helyi alapiskola korszerűsítésére nagy szükség van, ám ekkora beruházást a falu saját költségvetéséből nem tud fedezni. A Nagytárkányi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola épületének egyik szárnyát a szakemberek már 2003 nyarán életveszélyesnek nyilvánították. Akkor a tetőről rosszul elvezetett esővíz mosta alá a falakat, és az építmény alapjai hossz- és kereszt- irányban megroppantak. A település kénytelen volt segítséget kérni az állami szervektől, és a vészhelyzetet több mint egymillió koronából elhárítani. Később újabb mintegy 2,5 millió korona (82 985 e) felhasználásával felújíthatták a legrosszabb állapotban lévő épületszámy belső tereit, kicserélheték a víz- és villanyvezetékeket, megjavíttatták a lefolyórendszert, valamint az épület új külső burkolatot és padlózatot is kapott. Idén nyáron a közegészségügyi hivatal illetékesei lezárattak két másik épületszámyat, mivel az ingatlanokat nem tartották alkalmasnak arra, hogy azokban oktató-nevelői munka folyjon. A falu saját szerény költségvetéséből próbálta megoldani a gondokat, 250 ezer korona (8300 e) összköltséggel elvégeztette a legszükségesebb munkálatokat, ám a tanévkezdésre így is csak az egyik épületszámyat nyithatták meg. A polgármester úgy véli, ha a most benyújtott kérelmüket újra elutasítja a minisztérium, szinte kilátástalan helyzetbe kerülnek. Bár a helyi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a magyar alapiskola zavartalan működését biztosítsa, a hibák elhárítására és az épületek állagának megóvására kénytelen azokat a pénzeket föláldozni, amelyeket egyébként a fejlesztésre szántak.
