Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-10 / 235. szám, péntek
Kertészkedő 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 10. Hippokratész ajánlotta vizelethajtónak, fertőző betegségek, mellkasi panaszok, fogfájás és epilepszia ellen Itt az őszi fokhagymaültetés ideje (Fotó: Hocsi) Szeptember végétől október végéit ajánlatos elültetni az őszi fokhagymát. E hagymatípus a hideget jól tűri. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli, nem fagy ki és tavasszal újra kihajt. ÖSSZEFOGLALÓ Az ősszel duggatott fokhagymagerezdek a tél beállta előtt jól begyökeresednek. Nem érdemes azonban túl korán vetni, mert a túl korai telepítésű gerezdek nagy lombozatot fejlesztenek, így a növények többet szenvednek a téli fagykároktól. Viszont a megkésett (november eleji) ültetés következtében a gyökérképződés gyenge marad, a növény könnyebben felfagyhat, főleg a hótakaró nélküli kemény fagyok miatt. Környezeti igényei Az őszi fokhagymának ugyan nincsenek speciális igényei az előnövénnyel kapcsolatban, mégis bizonyos termesztési szabályokat ajánlatos tartani. A fokhagymát általában az előző évben trágyázott talajba, a korán lekerülő zöldségfélék után kell beiktatni. Mindenképpen kerüljük a fonálféreg-fertőzésre hajlamos gyökérzöldségféléket. Fontos, hogy ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előtte hagymafélét termesztettünk. íratlan szabály az őszi ültetés esetében, hogy az előveteményt időben takarítsuk be, majd a talajt haladéktalanul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat. Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart. A lényeg az, hogy a gerezdek a tél beállta előtt begyökeresedjenek. Hagymaválogatás, ültetés, betakarítás Ültetés előtt a hagymákat válogassuk át. A megtöppedt, betegség vagy rovarkártétel nyomait mutató, esetleg kihajtott egyedeket semmisítsük meg. Sokat segít, ha a fokhagymát az ültetés előtt hideghatás éri, ezért ültetés előtt kb. 3 hétig tároljuk a hűtőben. A hagymák külső borítóleveleit késsel távolítsuk el, ezzel előkészítjük a gerezdekre bontást. Bontáskor az apróbb, mumifikáló- dott, penészes, sérült és/vagy el- színeződött gerezdeket távolítsuk el. Nem tanácsos a kopasz, védőburkolat (héj) nélküli gerezdek felhasználása sem, mert a kiültetést követően nagyobb valószínűséggel elpusztulnak. A gerezdeket csak az ültetést megelőző napon válasszuk szét. Az önállósított gerezdek huzamosabb ideig nem tárolhatók veszteség nélkül, mert gyorsan kihajtanak, és a gyökér felőli végük a leválasztás helyén könnyen penészedik. A fokhagymát általában 25-30 cm-es sortávolságra ültessük, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A gerezdeket (4-6 cm mélyen) gyökerükkel lefelé ültetjük, ellenkező esetben a termés kisebb és rosszabb minőségű lesz. A továbbiakban a sekély kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fogyasztható fokhagymát, mint a tavasziból, a terméshozama is nagyobb. Hátránya, hogy a hagymák tarthatósága nem olyan jó, mint a tavasszal duggatottaké. Az őszi fokhagyma rendszerint már januárban romlani kezd, ezért a tavaszi és az őszi termesztési módot is célszerű alkalmazni. Az őszi fokhagyma rendszerint már június végén beérik. A növények akkor érettek szedésre, amikor a lombozat megbámul és elszárad, a talajban levő hagymák külső buroklevelei papírszerűen elvékonyodtak, áttetszővé válnak, a gerezdeket borító héj bőr- szerűen elvékonyodik. A fokhagyma gyógyhatása A fokhagyma gyógyhatása évezredek óta ismert. Az ősi indiai orvostudomány bőrbetegségek, étvágytalanság, bélpanaszok, köhögés, kóros lesoványo- dás, reumatikus fájdalmak és aranyér ellen alkalmazta. Hippokratész ajánlotta vizelethajtónak, légúti betegségek gyógyítására, emésztési zavarok, fertőző betegségek, mellkasi panaszok, fogfájás és epilepsziaroham ellen. Dioszkoridész alkalmazta kígyómarás, veszettség esetében, féreghajtásra. Galenosz fertőző betegségek és mérgezések elleni hatása miatt dicsérte. Sok fokhagymát termeltek a perzsák, a föníciaiak és az asszírok. Négyezer évvel ezelőtt a perzsa királyi udvarban naponta 26 kilogramm fokhagymát fogyasztottak. A növényt Kínában 2000 éve termesztik, Közép-Ázsiában vadon nő. Európában a fokhagymát kb. 1000 ismerik, a kerti kultúrákban fűszer- és gyógynövényként termesztik. A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyaga a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlé- kony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatása közismert. Elsősorban a fenti anyagok, illetve a fokhagymában található vitaminok (A, Bl, B2, B3, C és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert gyógyhatásaiért: javítja a gyomor emésztőképességét, fogyasztása hatásos az érelmeszesedés megelőzésére. Újabb vizsgálatok igazolták illóolajának erős baktériumölő, és bizonyos tumor típusok esetében rákellenes hatását. A hazai kutatók közül elsőként a fokhagymáról a botanika egyik legjelentősebb szakembere és írója, a pozsonyi születésű Lippay János az 1664-ben kiadott Posoni kert című munkájában számolt be részletesen. Leírta fajtáit, termesztését, szólt erős szagáról, gyógyhatásúról, volt. Egyébként a fokhagyma szó az 1395 körül keletkezett Besztercei szójegyzékben fordult elő először „Alium: fog hagma” formában. A Magyar nyelvtörténeti szótár 1527-ből „Allium fokhagmath” alakban említi. A fokhagyma egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk. Értékét nagy szárazanyag tartalma (34-36%) és fehérjemennyisége (5-6%) adja. Számottevő a C-vitamin tartalma is (10-19 mg/100g). (gm, w, gy, mako.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Makacs véres hasmenés Van egy 6 hónapos westi kiskutyánk. Már többször voltunk vele az állatorvosnál, mert tartósan véres hasmenés gyötri. Az orvos először parvovirus fertőzésre gyanakodott, ám mivel a kutya az összes oltást megkapta, így ezt a lehetőséget végül kizárta. Hosszadalmas vizsgálatok eredményeként végül kiderült, hogy a kutyának giardia fertőzése van. Több fajta gyógyszert is adtunk már neki, de a helyzet nem változott. Mit tegyünk, hogyan segíthetnénk rajta? (P. Katalin) DR. NAGY KORNÉL A Giardiasis a giar- diafajok által okozott megbetegedések összefoglaló elnevezése. Ez a megbetegedés sajnos egyre elteijedtebb Európában, miközben nemcsak a kutyát, hanem a gazdáját is megfertőzheti. Előfordulhat, hogy az állatorvost is megtéveszti a megbetegedés, és más kezelésben részesíti a beteg ebet. A szakirodalom negyvennél is több giardiafajt tart számon, aszerint, hogy az élősködőt melyik állatfajban találták meg. Égyes szerzők egy gazdához kötődőnek tekintik a giardiákat, mások úgy vélik, hogy egy-egy faj többféle állatot, sőt, az embert is megfertőzheti. Ahhoz tehát, hogy minden kétséget kizárható vizsgálati eredményhez jussunk, szükséges a kapott minták alapos laborvizsgálata. A kutya gardiasist az ún. Giardia canis nevű kórokozó okozza, míg az emberi giardiasis bizonyított kórokozója az ún. Giardia lamblia. Ezt az állati egysejtűt a mikroszkópos kutatások úttörője, a holland származású Antony van Leeuwenhoek pillantotta meg először 1681-ben. Az egysejtű tudományos leírására azonban közel kétszáz évig kellett várni, azt Lambl végezte el 1859- ben. Az ún. Gardia kozmopolita egysejtű által okozott megbetegedések az egész világon előfordulnak. Térségünkben a fertőzöttség mértéke a kutyákban 30%-osra tehető, de helyenként nagyobb is lehet, ám például Amerikában a fertőzöttség mértéke eléri az 50, sőt akár a 70%-ot is. A fertőzés közvetlen érintkezéssel teljed. Az egysejtű parányi, mindössze 10-20 IZm (ez a méter milliomodrésze), tehát csak mikroszkóppal látható. Az aktív alaknak négy pár ostora van, ezek alapján nem nehéz megkülönböztetni a többi, bélben élősködő ostoros egysejtűtől. A gardiás fertőzés a fertőzött egyed székletével szennyezett tárgyakról, valamint az étellel, vízzel, szájon át kerül a szervezetbe. A vékonybél nyálkahártyáján élősködik, így annak leválását és felszívódási zavarait okozhatja, a kórokozók esetlegesen eljuthatnak az epehólyagba is. A kutyák nem megfelelő (zsúfolt) tartása és szénhidrátban gazdag elesége hajlamosságot teremthet a kórokozó elszaporodására. A fertőzés gyakran tünetmentes, és általában csak félévesnél fiatalabb kutyákban jelentkezik. E fertőzésre gyanakodhatunk, ha fiatal kedvencünknek furcsa, elhúzódó hasmenése van - a betegség 1-3 héttel a meg- fertőződés után 5-7 napig tartó, visszatérő, makacs hasmenés formájában jelentkezik. Ilyenkor a bélsár először híg, majd fokozatosan formálttá válik, de a véres, hurotos jellege megmarad. A kórokozót az állatorvos a bélsárból felszíndúsítási eljárással könnyen kimutathatja, ahogy ez esetükben is történt. A gyógyítás viszont annál nehezebb, mivel a klasszikus antibiotikumok nem bizonyulnak elég hatékonynak, a kórokozó gyakran rezisz- tenssé válik. Ilyenkor vakcina használata javasolt, azonban hazánkban sajnos ez a vakcina még nem elérhető, ugyanakkor külföldön beszerezhető. A giardiafajok által okozott megbetegedések súlyosságát, fontosságát fokozza az a tény, hogy a klóros víz nem pusztítja el a cisztákat, azok abban vígan tenyésznek, így e megbetegedés a vízzel leggyakrabban terjedő betegségek közé sorolandó. Ezért is ajánlatos több figyelmet szentelni a betegség megelőzésének. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony október 9-én 18 Sk/kg Komárom október 8-án 10-14 Sk/kg Rimaszombat október 8-án 22 Sk/kg Zselíz október 8-án 15 Sk/kg Losonc október 9-én 12-15 Sk/kg Szepsi október 8-án 16-19 Sk/kg Kassa október 8-án 13-18 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 30 Sk/kg 50 Sk/kg 20 Sk/kg 30-39 Sk/kg 30-48 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 6-12 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-11 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,70-3,90 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 3-3,50 Sk/db 2-3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16-18(100) SK/kg 16(70) Sk/kg 20 (120) Sk/kg 15(60) Sk/kg 8-15(99) Sk/kg 14-16(98) Sk/kg 10-22 (55-99) Sk/kg zeller 12 Sk/db 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 10 Sk/db 15 Sk/db 34 Sk/kg 38 Sk/kg paprika 28-58 Sk/kg 25-35 Sk/kg 50-70 Sk/kg 40-45 Sk/kg 20-40 Sk/kg 25-38 Sk/kg 10-40 Sk/kg paradicsom 28-58 Sk/kg 25-49 Sk/kg 55 Sk/kg 50 Sk/kg 35-49 Sk/kg 35-45 Sk/kg 16-50 Sk/kg kelkáposzta 20-24 Sk/kg 15 Sk/db 20 Sk/db X 16 Sk/kg 119 Sk/kg 17 Sk/kg sütőtök 18-30 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg X 14 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg alma/körte 20-28/46 Sk/kg 20-25/25 Sk/kg 10-25/40 Sk/kg 25/25 Sk/kg 15-29/20 Sk/kg 18-30/25-36 Sk/kg 16-25/25-49 Sk/kg szilva 26-38 Sk/kg X 36 Sk/kg X 15-20 Sk/kg 16 Sk/kg 12-24 Sk/kg karfiol/karalábé 15-30/12 Sk/db 25-30/8-10 Sk/db 45 Sk/db, 15 Sk/kg 30/12 Sk/db 25-30 Sk/db,20 Sk/kg 15/19 Sk/db 25-40 Sk/db/12 Sk/kg szőlő 30-40 Sk/kg 20-32 Sk/kg 35 Sk/kg X 25-49 Sk/kg 20-44Sk/kg 25-39 Sk/kg Salátauborka/dióbél 48/240 Sk/kg 30/200 Sk/kg 35/190 Sk/kg 35/x Sk/kg 32/200 Sk/kg 35/90-130 Sk/kg 49-55/240-260 Sk/kg
