Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-08 / 233. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A válság miatt az Opel is lassít Eisenach. A pénzügyi válság miatt a német Opel autógyártó jövő hétfőtől leállítja a gyártást az eisenachi gyárában. A társa­ság mindezt azzal magyarázza, hogy világszerte csökkent a ke­reslet a gépkocsik iránt. „Cé­günket érzékenyen érinti a vál­ság, az emberek ugyanis egyre kevesebb autót vásárolnak” - nyilatkozta a társaság szóvivője, Andreas Kroemer. Kroemer sze­rint az Opel idén 40 ezer autóval kevesebbet gyárt az eredeti ter­vekhez képest. A pénzügyi vál­ság okozta értékesítési problé­mák miatt a BMW is leállítja termelését október utolsó heté­ben, illetve az eladásokat stabi­labb piacokra irányítja át, közöl­te tegnap a cég szóvivője. A lip­csei üzemben négy napra áll le a gyártás. Hasonló intézkedések­re készül a Daimler és a Ford is németországi gyáraiban, (s, m) Élelmiszeripar az Agrokomplexen Nyitra. Október 14. és 17. között a nyitrai Agrokomplex vásárváros M4-es és M5-ös pa­vilonjában rendezik meg a 14. Gastra nemzetközi élelmiszer- ipari vásárt, amelyet az Embal csomagolástechnikai, a Coba pékipari és az Expowellness gyógyfürdőkkel, egészséges életvitellel foglalkozó vására egészít ki. Zuzana Cyprichová, a rendezvény menedzsere kö­zölte: a cseh, olasz, német és svéd társaságoknak is otthont adó Gastra kiállításának alap­területe 8000 négyzetméter lesz, a felnőtt belépő ára pedig 130 korona, (shz) Milliók a bősi vízerőműre Pozsony. A Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalat az elkövetke­ző négy évben 200-500 millió koronás (6,639-16,6 millió eu­ró) felújítást tervez a bősi vízműnél. A társaság az úszó­kamrákat és a vízerőmű egyéb elöregedett részeit szeretné fel­újítani. A cég a felújítást saját forrásokból fogja fedezni. (Sí) Olcsóbb lett a hazai zöldség Pozsony. Míg a hazai zöldsé­gek ára az elmúlt héten csök­kent, addig a behozatalból származó zöldségek ára nőtt ­derül ki az agrárpiaci informá­ciós rendszer legfrissebb jelen­téséből. A hazai zeller kilónkén­ti ára 17,5%-kal, 18,63 koroná­ra (0,62 euró) esett vissza, míg a behozatalból származó zeller ára 27,4%-kal, 19,29 koronára (0,64 euró) nőtt. A zöldpaprika 35%-kal drágult, elérve a 26,16 koronát (0,87 euró). A hazai hagyma kilogrammonkénti ára csaknem 6%-kal, 8,44 koronára (0,28 euró) esett vissza. (SITA) A lengyelek irigylik az eurónkat Pozsony. A lengyelek több­sége irigyli a szlovákokat, mert jövőre bevezetik az eurót - val­lotta be tegnap Andrzej Kraw- czyk, a pozsonyi lengyel kül­ügyminisztérium ügyvivője Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszterrel folytatott tárgya­lásait követően. Krawczyk sze­rint a lengyel elemzők egy része Szlovákiára egyfajta „gazdasá­gi laboratóriumként” tekint, az euró lengyelországi bevezeté­sének a céldátuma így nagyban függ majd attól is, hogy milyen sikeres lesz az euró szlovákiai bevezetése. A jelenlegi lengyel kormány 2012-ben szeretné bevezetni az eurót, míg az el­lenzéki pártok egy része ezt 2020-rahalasztaná. (SITA) Nagyobb bevétel, kisebb nyereség N agymegy er. A nagymegyeri Euromilk tejfeldolgozó bevételei tavaly 51 százalékkal nőttek, el­érve a 637,6 millió koronát (21,16 millió euró). Adózott nyereségük ugyanakkor 12,3 millió koronát (408,3 ezer euró) tett ki, míg egy évvel korábban ez csaknem elérte a 64 millió koro- nát(2,124millióeuró). (SITA) MKP: változzon a második pillér Pozsony. Sárközy Klára, az MKP parlamenti képviselője azt javasolja, hogy a második nyug­díjpillérről szóló törvényt mó­dosítsák úgy, hogy mindazok­nak a polgároknak, akiknek a Szociális Biztosító elismeri az öregségi nyugdíjra való jogát, azok automatikusan kapják mega magán nyugdíjpillérből is a járandóságukat. Másként fo­galmazva: ne tegyék kötelezővé a második pillérben történő mi­nimum 15 évig tartó takarékos­kodást. Sárközy Klára 2008 ta­vaszán egyszer már előrukkolt ezzel az elképzeléssel. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,302 Lengyel zloty 8,925 Anaol font 38,347 Magyar forint (100) 12,483 Cseh korona 1,229 Horvát kuna 4,234 Bolgár leva 15,493 Román lei 8,089 Japán jen (100) 20,141 Sválci frank 19,215 Kanadai dollár 20,249 USA-dollár 21,181 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,40-31,40 21,38-23,04 1,21-1,27 11,57-12,87 OTP Bank 29,61-31,15 21,59-22,75 1,21-1,27 11,75-12,65 Postabank 29,50-31,30 21,58-23,08 1,21-1,27 11,19-13,19 Szí. Takarékpénztár 29,61-31,13 21,59-22,72 1,20-1,27 11,69-12,80 Tatra banka 29,52-31,10 21,59-22,75 1,21-1,27 11,68-12,64 Dexia banka 29,61-31,19 21,75-22,91 1,21-1,27 11,88-12,51 Általános Hitelbank 29,61-31,20 21,67-22,82 1,21-1,28 11,68-12,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az unió pénzügyminiszterei a bankokban lévő magánbetétek garanciájának növelésében állapodtak meg Izland az államcsőd elől menekül •—vVy-' ---------T"—T- rT ' . <5/ V ^ Ekkora méretű általános pénzügyi válságban törékenynek bizonyulhat a jelenlegi uniós betétvédelem (Pavol Funtál felvétele) Luxembourg/Reykjavik/Prága. Az Amerika felől jövő pénz­ügyi cunami a jelek szerint Iz- landon fog átcsapni elsőként az európai országok közül. Kevesen sejthették, hogy az izlandi bankrendszer ilyen gyenge lábakon áll. Az izlan­di korona kurzusa zuhanó- repülésbe kezdett, miközben az Európai Unió pénzügymi­niszterei általános bankga­rancia tervét fogadták el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Izland három legnagyobb bank­jának mindegyikét súlyosan érinti a válság, a legjobb helyzetben lévő is 500 millió eurós hitelre szorult. A központi bankot Oroszország húzza ki a bajból. Átvette az irányí­tást az izlandi kormány az ország második legnagyobb bankja, a Landsbanki felett, a piacvezető Kaupthingnek pedig rendkívüli, 500 mülió eurós hitelt adott a jegybank. Ez már a második bankmentés Izlandon: nemrég a Glitnirt, a szigetország harmadik legnagyobb pénzintézetét államo­sították. A központi bank eközben maga is segítségre szorul, az orosz államtól 4 milliárd eurós, 3-4 év alatt visszafizetendő kölcsönt vesz fel. Az izlandi korona hétfőn 30, tegnap további 35%-ot zuhant az euróval szemben, amely rendkívül súlyos gazdasági következmé­nyekkel jár - ezért fizetőeszközét pánikszerűen az euróhoz kötötték. Magánbetétek garanciája Az Európai Unió a bankokban lé­vő magánbetétek garanciájának növelését hajtja végre. A 27 tagú Európai Unió luxembourgi pénz­ügyminiszteri ülésén a tagállamok kormányai eredetileg 100 ezer eu­ró erejéig vállaltak garanciát a ban­kokban elhelyezett lakossági beté­tekre, ám tegnap végül 50 ezer eu­rós határban állapodtak meg. A nemzetközi pénzügyi válság kirob­banása előtt a legtöbb uniós tagor­szág mintegy20-25 ezer euró erejé­ig vállalt garanciát a betétekre. E tervet, amely növelné a lakossági megtakarítások biztonságát, meg­vitatták az uniós pénzügyminiszte­rek. Azt is mérlegelték, hogy mi­ként csökkenhetők azon bankveze­tők nagy összegű prémiumai, akik gyenge teljesítményt nyújtanak. A tegnapi jelentések szerint már a csehek is megemelnék a lakossági betétvédelmet. Nyugati szomszé­dunknál a betétek esetében 620 ezer cseh koronáig (763 220 szlo­vák korona) kárpótolja az állam a csődbe jutott bankok ügyfeleit. Miroslav Kalousek pénzügyminisz­ter és Miroslav Singer jegybankal- elnök e héten megegyeztek, hogy a betétvédelem felső határát hama­rosan 50 ezer euróra növelhetik. Kicsi lesz a mentőöv Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hatszorosára emeli rendkívüli rövid lejáratú hitelkere­tét, különben egy pillanat alatt összeomolhatna a pénzügyi rend­szer. A Federal Reserve 150 milli­árd dollárról azonnal 300 milliárd- ra, majd az évvégéig, ha szükséges 900 milliárd dollárra emeli a ban­kok rövid távú hitelezésére rendel­kezésre álló rendkívüli hitelkere­tét". A lépés célja, hogy azonnal pénzhez juttassa az egymásnak nem hitelező bankokat, miután nem csupán az Egyesült Államok­ban, de immáron Európában is akuttá vált a pénzügyi válság. Szakértők szerint a Fed belátta, hogy a kormány mentőcsomagjá­nak beindulásához legkevesebb hetekre, de lehet, hogy hónapokra lesz szükség. A pénzügyi rendszer­nek azonban azonnal infúzióra van szüksége ahhoz, hogy ne száradjon ki. Egyes vélekedések szerint a múlt héten elfogadott 700 milliárd dol­láros pénzügyi mentőcsomag sem lesz elegendő, hiszen például az 1980-as években a takarékpénztá­rak összeomlásakor 50 milliárd dolláros csomagot dolgoztak ki, ám a „mentés“ teljes összege elérte a 160 milliárd dollárt. Katasztrófára készülnek? Bankcsődöket, 25%-os munka- nélküliséget és milliónyi hajlékta­lant vizionál az amerikaiak több­sége. A gazdasági helyzet megíté­lése sokkal rosszabb, mint a hét évvel ezelőtti a New York-i terror- támadás után. Az amerikai átlag­polgár sokkal rosszabbnak látja a gazdasági kilátásokat, mint a szakértők - derül ki a CNN felmé­réséből. A válaszadók 21%-a na­gyon valószínűnek tartja, hogyegy ezzel a jellemzőkkel leírható de­presszión megy át az USA, további 38%-uk többé-kevésbé lehetsé­gesnek tartja ezt. A megkérdezet­tek 36%-a gondolja azt, hogy a pénzügyi krízis azonnal érinteni fogja őt személyesen is, 19%-uk pedig egy éven belül számít erre. Fekete hétfő és kedd Hétfőn általános volt a világ tőzsdéin a pesszimizmus. Az inde­xek kivétel nélkül esetek, az árupi­acok is tragikus napot zártak. Álta­lános eladási hullám söpört végig a vüág tőzsdéin, mindenütt 4%-ot meghaladó esés borzolta a kedé­lyeket. Ahétfői veszteség2500 mil­liárd dollárra becsülhető - ennyivel értékelődtek le a vüág pénz- és tő­kepiacain forgó papírok. Az árupi­acokon 2001. óta nem tapasztalt áresés ment végbe: az olaj hordója Londonban 86, New Yorkban 89 dollár környékére ért, ami 4-4,5%-os gyengülésnek felel meg. A Merrill Lynch már az arab vüág számára elfogadhatatlanul ala­csony 50 dolláros olajárral készíti jövő évi prognózisait. Ahétfői meredek veszteség után nem indulhatott el a tegnap dél­előtti kereskedés a moszkvai ér­téktőzsdéken. Az orosz hatóságok már kidolgoztak egy 180 milliárd dolláros mentőcsomagot. Tegnap a nyugat-európai börzék hullám­zásba kezdtek: délelőtt emelked­tek az indexek, délután viszont új­ra estek. Mindez a teljes bizonyta­lanságnak, a fogódzók hiányának köszönhető. (MTI, VG, Pf, č, só) Az Európai Bizottság újfent arra szólította fel Szlovákiát, hogy liberalizálja a hibrid postai szolgáltatásokat Postafordultával visszautasítjuk Brüsszel döntését ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Az Európai Bizottság újfent arra szólította fel Szlovákiát, hogy liberalizálja az úgynevezett hibrid postai szolgál­tatásokat, vagyis amikor a pénzin­tézetek, közszolgáltatók nem ma­guk küldik el küldeményeiket, hanem azok nyomtatásával és to­vábbításával harmadik felet bíz­nak meg. Nálunk ezt egy február­ban életbe lépett törvény szerint jelenleg csak a Szlovák Postán ke­resztül tehetik meg, miközben ko­rábban az ilyen küldemények to­vábbításában számos magánszol­gáltató is közreműködött. Az Eu­rópai Bizottság szerint a jelenlegi szlovák jogszabályok nincsenek összhangban az uniós szabályo­zással. Áz Európai Bizottság dön­tése Szlovákia számára kötelező érvényű, egy hónapon belül így tá­jékoztatnia kell a Bizottságot ar­ról, mit tettek a postai szolgáltatás liberalizációja érdekében. „A hib­rid postai szolgáltatások monopo- lizálása rossz lépés volt, ami első­sorban az ügyfeleket hozta hátrá­nyos helyzetbe” - nyüatkozta Ne- elie Kroes, az EU gazdasági főbiz­tosa, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság nem tolerálja az ilyen döntéseket. Libor Chrást, a Szlo­vák Posta vezérigazgatója szerint ugyanakkor a társaságuk mindent megtesz azért, hogy fenntarthas­sák a monopóliumukat. Szerinte az Európai Bizottság döntése az alternatív postai szolgáltatók lob­bijával magyarázható. Ha a szlo­vák postai szabályozó az Európai Unió döntésének megfelelően visszavonja a Szlovák Posta mo­nopóliumát, Chrást szerint a Leg­felsőbb Bírósághoz fordulnak. „Ami ma itt folyik, az nem más, mint kemény konkurenciaharc a szolgáltaiéból szerezhető évi 2 milliárd koronáért (66,39 millió euró)’’-állítja Chrást, (s, mi) A Patria Finance pezsgést visz a hazai tőzsde életébe Újabb 100 szoftverfejlesztőt foglalkoztatnak Kassán Internetes kereskedést kínál Kelendő keleti mérnökök ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Közép-Európa vala­mennyi tőzsdéjén, továbbá az oszt­rák, a német, a brit, a svájci és az amerikai börzén is aktívan keres­kedő cseh Patria Finance már ná­lunk is kínálja az on-line megoldású értékpapír-kereskedés lehetősé­gét. Jan Klenor a cseh cég vezér- igazgatója szerint pezsgést szeret­nének vinni a pozsonyi tőzsde éle­tébe. Az 1994 óta működő Patria Finance a negyedik olyan társaság nálunk, amelyik az on-line keres­kedést lehetővé teszi (a dán Saxo Bank, a lengyel X-Trade Brokers és a cseh Fio után). A belga KBC pénz­ügyi csoportba tartozó társaság 2007 ősze óta teljes értékű képvise­letet működtet Pozsonyban, s nap­jainkban több mint 9000 szlovákiai befektető együttesen mintegy 25 müliárd koronáját kezeli. Akik egyénileg szeretnének próbálkozni a vüág pénzpiacain, azoknak a www.patria-direct.sk internetes címen kell bejelentkezniük. Az on­line kereskedés előnye, hogy a nap 24 órájában folytatható, minden valós időben történik, és a pénzügyi cég révén naprakész elemzések áll­nak az ügyfelek rendelkezésére. A Patria a prágai tőzsde vezető rész­vényese, a pozsonyi börzének kö­zel 12%-át birtokolja. (só) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A finn Ixonos szoftverfej­lesztő társaság elégedett a 2007 februárjában létesített kassai le­ányvállalatával, ezért 2009 végéig a jelenlegi 105 fős állományt to­vábbi 100 munkatárssal növeli - mondta tegnap Kari Happonen, a finn társaság elnöke. A tavaly 59,2 mülió eurós forgalmat elkönyvelt, finn és észt érdekeltségekkel ren­delkező, összesen 900 főt alkalma­zó cég távközlési technológiák szoftverprogramjait fejleszti, munkatársai ezért döntően mér­nökök köréből kerül ki. A partnerei között a Nokia, a Samsung távköz­lési óriást is maga között tudó Ixo­nos azért döntött kassai bázisa erő­sítése mellett, mert Skandináviá­ban már kevés szoftverfejlesztőt ta­lált, továbbá elégedett a Prágából és Pozsonyból is visszacsábított munkatársaik teljesítményével, emellett az itteni költségek alacso­nyabbak. Roman Klimčík, az Ixo­nos Slovakia igazgatója szerint jól fizető állásokat teremtenek a ma­gasan képzett szakemberek számá­ra. Kari Happonen hozzátette: a legnagyobb külföldi telephelyükké váló Kassán kifejlesztett megoldá­sokat mobiltelefonok, smartpho- ne-ok, távközlési rendszerek milli­óiban alkalmazzák. (shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom